RÉT 2009. július 6.

A 2009. július 06-i RÉT ülés emlékeztető anyaga az alábbiakban olvasható.

 

Szám:19219/11/2009.ált.

 

 

EMLÉKEZTETŐ

a 2009. július 06-i RÉT ülésről

 

 

 

Helye: RIK földszinti 9-10. szekcióterem.

 

Jelenlévők: a mellékelt jelentéti ív szerint.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. levezető elnök

• Üdvözölte a jelenlévőket és megnyitotta a RÉT ülést.

• Bemutatta Kovács István r. ezredest, a Közgazdasági Főosztály új vezetőjét.

• A napirendet illetően, az FRSZ kérdéseire a válaszokat írásban megkapták, másnak volt-e kérdése.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• A BRDSZ-nek is voltak kérdései, amire írásos választ nem kaptak.

 

Zakor Sándor ka.

• A kérdéseket csütörtökön kaptuk meg és az idő rövidsége miatt a válaszokat írásban nem lehetett elkészíteni.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Elkérte a BRDSZ főtitkárától a kérdéseket, amelyekre válaszolni fog és végigment a kérdéseken.

• A BRDSZ első kérdése, hogy a Rendőrség 61. pontos Cselekvési Programjának végrehajtása hogyan áll, milyen intézkedések várhatók, amelyek a munkáavállalókat érintik, megtörtént-e az állománytáblák jóváhagyása, ha igen, akkor mikor lép hatályba?

• Az állománytáblák felterjesztése megtörtént, jóváhagyása még nincs. Kétlépcsős állománytábla van, az első, ami a gazdasági szakterületet érintette, amelynek március-április volt a határideje és ez teremtette volna meg a második lépcsős állománytábla módosítás státuszfedezetét. Az alá nem írás feszültségeket szült, mert a 100 fő fegyveres biztonsági őri státuszt a határrendészeti kirendeltségek logisztikai státuszaiból kellett volna kinyerni, de így a foglalkoztatásukhoz a státuszokat más módon kellett kinyerni.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Zakor úr szakértői egyeztetést hív össze a hétre a 61 pontos Cselekvési Program témájában, úgy gondolja, hogy ennek keretében erről lesz szó.

 

 

Zakor Sándor ka.

• A félreértések elkerülése végett a szakszervezetekkel lefolytatásra kerülő szakértői megbeszélés nem a teljes Cselekvési Program végrehajtásáról szól, hanem a Cselekvési Program azon pontjairól, melyek munkajogi kérdéseket érintenek. Ennek a szakértői megbeszélésnek két fordulója már megvolt, most kerül sor a héten a harmadikra, bedolgozásra kerültek a beérkezett javaslatok, elkészült egy olyan változat, amelyből szakértői szinten egy véglegeset tudunk a megbeszélésen elfogadni, amit továbbadunk vezetői szintre, illetve szakterületi tanulmányozásra.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Írásban kérték volna azt, amit Nemes tábornok úr a főkapitányi értekezleten elmondott, mert minden főkapitány ismer már mindent, csak a szakszervezeteket nem tájékoztatta még írásban senki a Cselekvési Program végrehajtásának állapotáról, amit nem kaptunk meg, hiába kértük.

 

Bebes Tibor úr

• Csatlakozom az elhangzottakhoz, áldatlan állapot van a Cselekvési Programmal kapcsolatban, nem kapnak tájékoztatást, jönnek, mennek róla a hírek, van ahol már júliusban beszélgetni akarnak az emberekkel, holott állománytábla nincs, igaz-e az a hír, hogy az egészségügyi és pszichológiai szakterület is át lesz szervezve? Ezekért lenne lényeges, hogy kapnának hiteles tájékoztatást, mert az eredeti július 01-i időpont már anulálódott.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Részletekbe menően nem tud válaszolni a kérdésekre. A megoldás az lenne, hogy a 61. pontos Feladattervnek, amit Bárdos főtitkár asszony a főkapitányi értekezleten kért, annak az írásos postázása megtörténjen és egy szakértői team (bizottság) alakul, amely e témában az ORFK vezetésével együttműködik. Az írásos tájékoztatást a jövő héten megkapják.

• BRDSZ kérdése, hogy ismételten zavart okoz az illetményelőleg felvételének tilalma, pontosabban egyes megyéknél a tilalma. Válasz, nincs tilalom, pénz nincs, mert a finanszírozás rendjén érkező források nem teszik lehetővé, hogy a működési feltételeken túl – beleértve a bért is – forrást tudjon bármire elkülöníteni.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Az illetmény előleg nem segély, nem plusz pénzt kér a dolgozó, hanem a saját fizetését kéri korábban, amit legkésőbb november végére vissza kell fizetnie. Vannak megyék, ahol megadják ezt, hogy utána ne segélyért folyamodjon a dolgozó, hogy a bedőlt számláit rendezni tudja. A főkapitány adja, a gazdasági igazgató nem folyósítja – ki a munkáltató, aki dönt?

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Lehet, hogy elbeszélnek egymás mellett, tisztázandó, hogy nem arról van-e szó, hogy a gazdasági igazgató nem jegyzi ellen az erre vonatkozó okmányt, mert nincs meg a pénzügyi fedezete, ő nem kér plusz igazolást ezzel. Szívesen megismerkedne a konkrét üggyel, hogy lehet-e segíteni. Ha egy főkapitány megadja, amit kérnek, akkor abban is döntenie kell, hogy miből lép vissza, minek a terhére biztosítja a kérelem teljesítését.

 

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Azt kérik az érdekképviseletektől, hogy fogadják el, hogy nincs pénz, de nem az érdekképviseletek feladata a pénzeszközök megteremtése. Ha minden lehetőséget megvonnak a dolgozóktól, akkor kihez menjenek pénzért, segítségért, uzsorakamatra vegyen fel pénzt? Meg kellene teremteni a feltételeit annak, hogy fizetéselőleget tudjanak felvenni, mert ugyanolyan problémákkal küzdenek mint a polgári életben hasonló helyzetben élők, csak sokkal nagyobb a megkötöttségük.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Ne feledjük el, hogy a szervezetben garancia van arra, hogy a jövő hónapban is fog a dolgozó fizetést kapni, de elfogadja a felvetést és annyit lehet tenni, hogy megvizsgálják, hogy minek a terhére lehet forrást teremteni a probléma kezelésére.

Jó lenne tudni, hogy mi az állomány nagyságrend, amely ebben a kérdésben megszólíthatja a rendőrség pénzügyi vezetését.

Jó lenne azzal is számot vetni, hogy ha valaki a 150-180 ezer forintos fizetésből most nem tud kijönni, felveszi a fizetési előlegét és amikor azt elkezdik vonni, akkor abból a csökkentett pénzből hogyan fog megélni – ennek van egy ilyen olvasata is.

 

Bebes Tibor úr

• Fogpótlást, szemüvegtérítést is felvetné mint hasonló problémát, mert a tendencia arra halad, hogy ahány megye, annyiféle gyakorlat van a kérdések megoldásában. Látszik, hogy ahol még van pénz, ott igyekeznek rendezni, ahol nincs, ott nem tudnak adni, van ahol maximálják a kifizethető összeget. Javasolja, hogy egységes rendőrségi szintű szabályozatást, normát kellene a kérdés rendezésére kiadni. A fogpótlásnál például egy maximált határt ad meg és el kellene kerülni, hogy az egyik megyében 85 ezer forintot, a másikban csak 2 ezer forintot fizetnek ugyanazért, tehát egységesíteni lehetne ezt az országos normában és elejét lehetne venni az állomány körében keletkező feszültségnek.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Nagyon jó javaslat, a következő költségvetési számok megismerésekor kérni fogja a szakszervezetek aktív közreműködését ennek kialakításában. Ami ezt az évet illeti, jelenleg a személyügyi juttatás 0,5 %-a van szociális keretre biztosítva és minden megyében ennyi van, nincsen belőle kilógás. A szorítások következtében a nyugdíjas korosztály volt az első, aki kiesett ebből a támogatásból, azért, hogy az aktív állományt lehessen támogatni, holott a vonatkozó miniszteri rendelet ugyanott említi a nyugdíjast is mint az aktív állományút. Egy dolog a számokat előállítani és egy dolog ehhez a pénzt előteremteni, mert ez felülről mindig korlátos, bármennyire fájdalmas is ez nekünk. A főkapitány az e célra biztosított pénz fölött is önállóan gazdálkodik, hogy ebből hova súlyoz, azt saját maga dönti el, ebben nem akarják korlátozni.

Indul egy kezdeményezés a Közép-Dunántúli GEI-nél, ahol nem először ültek le az érdekképviseletekkel egyeztetésre, aminek az egységesítés a célja.

 

Dávid Tibor úr

• Nem egy sikertörténet ez az említett megállapodás, mert az FRSZ 14 pontban támadta meg, amelyből egyetlen egyet sem fogadtak el – a három főkapitány és a GEI igazgató – ezért az országos rendőrfőkapitányhoz fordultak igazságtétel érdekében, mert a kiadott utasítás több normát is sért. Ők is támogatják a Bebes úr által felvetett egységesítési törekvést, mert vannak jól és rosszul működő régiók.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Vigyázni kellene a sommás megállapításokkal, hogy van jól és rosszul működő régió, mert eltérőek a régiók működtetési feltételei és a különbségek nem biztos, hogy a vezetéstől függenek. Példaként említi, hogy a balassagyarmati objektum üzemeltetése ugyanannyiba kerül, mint Nógrád megye összes többi objektumának az üzemeltetése.

Felajánlja annak lehetőségét, hogy a megkezdődött 2010-es költségvetés tervezési munkálatokba szálljanak be a szakszervezetek, akinek van ideje és energiája, azt szívesen látják a munkában.

Az informatikai szemüveg ügyben egyszer már megállapodtunk, a kérdést nem kellene még egyszer megnyitni.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Szemüvegtérítés kapcsán már korábban megegyezés született a RÉT-en, hogy az informatikai szemüvegtérítést kivesszük a szociális csomagból, mert azt a BRFK közbeszerzési eljárás keretében beszerzi és abban az értékben ingyen kapja mindenki. A szemüvegtérítés – a dioptriás – és a fogpótlás az egy másik kérdés.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Segítsenek annak összeállításában, hogy milyen, az állomány hangulatát befolyásoló kérdéseket kellene megoldani, amit az induló költségvetés mai normáival nem tudunk kezelni.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Hogyan állunk a caffetéria járandóságok biztosításában?

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• 2009-ből még van hátra elég idő a caffetéria kötelezettségek teljesítésében. Igen rosszul éli meg a caffetéria végrehajtást, mert az biztos, hogy ha lesz még egyszer caffetéria a rendőrségnél, azt nem szabad így megcsinálni. Ahogy lehetett feldolgozták a GEI-k munkatársai, de a kapacitásuknak is van határa és ezt is tudomásul kell venni, de egy sor dolog kiadásra került és a többit is meg fogja kapni az állomány. A második körben 800 millió forintnak megfelelő összeget kellett feldolgozni és rendezni szervenként, területenként, de a teljesítés 2009-re szól és ezek ez évben teljesülni is fognak.

A caffetéria pénzét máshova még átmenetileg sem lehetett felhasználni, mert sehonnan sem pótolható vissza. A BRFK azért van előnyben a caffetéria rendezésében, mert az ő gazdasági szervezetét még nem érte el az az átalakítás, amin a többi már túl van és a létszáma is magasabb.

Egyszer a jelenlévők valamelyike megkérdezte, hogy igaz-e, hogy 50 %-al csökkenteni akarják a GEI-k létszámát, alig tudnak visszajönni belőle, hogy nincs ilyen szándék.

Tudomásul kell venni, hogy annyiból kell kijönni, amennyi van, ami a működéshez szükséges hiány, folyamatosan vezetik és jelzik minden hónapban, de nem teheti meg, hogy beül egy TV stúdióba és elkezdi hirdetni a rendőrség lehetetlen állapotát.

Beiskolázási támogatást kifizetik, készpénzt kapnak a munkatársak és elszámolnak vele, az összeg 20.700 Ft, és ne élje meg senki a személyiségi joga korlátozásaként, hogy a számlával el kell neki számolni.

Kérdés, hogy beintegrálásra kerülnek-e a rendészeti szakközépiskolák a rendőrség szervezetébe, ha igen, akkor milyen hatállyal? Igen, de nem tudják. Szó volt arról, hogy szerdán döntés lesz benne, de nem született meg, nincs miniszter által jóváhagyott intézkedési terv a végrehajtásra (tudtával). Az iskolákat működtető gazdasági szakemberekkel leültek – bár döntés még nincs – hogy felmérjék azokat a munkákat, amelyek a szakterületen szükségesek a feladat végrehajtásához, ez megtörtént, ha döntés van, akkor ezek megvalósíthatók.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Ha jól értelmezi, arról van szó, hogy anélkül, hogy beintegrálnák a rendészeti szakközépiskolákat a rendőrség szervezetébe, anélkül az Oktatási Igazgatóságot be lehet hozni, ezáltal a gazdálkodási szervezetet összevonnák a rendőrséggel.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Részint – úgy hallottam – az Oktatási főigazgatóság mint csúcsszerv kiüresedik feladatból, az nem jön ide. Az iskolák fölött bizonyos jogokat továbbra is a miniszterrel gyakoroltatnak és kerülnek hozzájuk. Működtetni, fenntartani őket a területi GEI-ken keresztül kell majd – ő így tudja.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Hány embert érint a változás, hány ember utcára kerülésével számolnak?

 

Zakor Sándor ka.

• Változatok vannak, döntés nincs, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy itt erről tájékoztatást adhassunk.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Publikusan, kell egy miniszteri döntés a végrehajtáshoz, ami ma még nincs meg. Ahogy van miniszteri döntés, akkor az állománytábla ügyében is dönteni kell. A gazdasági rész árnyaltabb, mint amilyennek látszik, mert minden iskolában van gazdasági szervezet, a gazdasági apparátus létszáma igen nagy és hogy kit, hogyan fog érinteni a változás, csak akkor lehet megmondani, ha van már döntés.

Szeretné a következő témát úgy felvezetni, hogy a végén Bebes Tibor úr elnézést kér, hogy az elmúlt RÉT ülésen megvádolta Ruszkai György urat (GEI vezető), hogy túllépte a hatáskörét. Vagy elnézést kér, vagy felolvassa a levelet a Kollektív Szerződés felmondásáról.

 

Bebes Tibor úr

– Úgy értékeli, hogy ő Ruszkai urat nem sértett meg. Ruszkai úr sem tudta, hogy a Határőrségi Kollektív Szerződés fel lett mondva, mert az első negyedévben folyósították az abban foglalt járandóságot. A gondot az jelentette, hogy a megszüntetése, letiltása, visszakövetelése nem jogszerűen történt, mert a jogszabályokban benne van, hogy hogyan lehet az illetményből bármit levonni. Nem volt szándékában Ruszkai urat megbántani, ha ez úgy tűnne, hogy így van, akkor Ruszkai úrtól itt, nagy nyilvánosság előtt távollétében is bocsánatot kér, de továbbra is fenntartja azt, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően vonatta le a járandóságokat az illetményből.

A Kollektív Szerződéssel kapcsolatban az a véleménye, hogy a főigazgató úr által említett levelet nem kellene felolvasni, mert a honlapról mindenki számára ismert. A gond az, hogy a Kollektív Szerződés felmondását követően nem történt egyeztetés az érintett szakszervezettel – a RV-el – és szerintük ezért nem a jogszabálynak megfelelően történt a felmondás és erre várják az állásfoglalást, ami még hozzájuk nem érkezett meg.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• az RV-hez hasonlóan ők is felteszik az ORFK honlapjára a válaszukat, hogy a szakszervezet által leírtak ebben a témában miért nem helytállóak.

A Schengeni programhoz – a Határőrség kidolgozta a saját programját, a feladatait és az indikatív program keretében megfeleltették, átment minden hazai és külföldi szűrőn, a benne szereplő dolgok beszerzésre kerültek. Az Unió minden ilyen teljesítést visszaellenőriz és két ellenőrzésen ez a rendszer is átment, mindenki mindent elfogadott, majd történt valami. Ez a valami az volt, hogy egyes ítészek azt mondták, hogy a mélységi ellenőrzés, mint szakmai idea ebben az országban nem támogatható. Tehát nem arról van szó, hogy itt valaki valami rosszat csinált és Magyarországot ezért szankcionálni kell, hanem ennél az uniós adminisztrációnál a korábbi koncepció nem nyert elfogadást. Ez év augusztusában történik e tárgykörben egyeztetés, ehhez a szükséges dokumentáció összeállításra és átadásra került a minisztériumnak. A rossz kommunikációnak az lehet az eredménye, hogy olyan látszatot kelthet az állománynál, hogy valakiknek a hibájából történnek itt majd események.

Kéri a szakszervezeteket, ezek megérttetésében legyenek partnerek. Elfogadja, hogy határozottan, élesen képviselik álláspontjukkal az állomány érdekeit, de kéri azt, hogy amiben nincs fenyegetettség, amivel nem kell tovább rontani az állomány hangulatát, rendőrségbe, a munkáltatóba vetett bizalmát, azt ne erősítsük, mert nagyon rossz úgy jó rendőrséget csinálni, hogy az állomány döntő többsége nem hisz a vezetésnek, perben van vele és újabb és újabb fogódzót talál arra, hogy a vezetők bűnösségét igazolja.

 

Dávid Tibor úr

• A létszámcsökkentéssel kapcsolatban tett fel kérdéseket, konkrétan Veszprémből jelezték, hogy az állománytól megkérdezték, hogy igazán ki készül nyugdíjba, mennyi éve van, a 25 évvel rendelkezőket külön is megkérdezték. Nem világos, hogy mi a cél, a kapott válaszból nem derül ki.

 

Zakor Sándor ka.

• Hogy melyik megye milyen felmérést végez, az a magándolga. A felmérés szolgálhat egy olyan célt – amit a más munkáltató státuszán történő foglalkoztatás megszüntetés normatervezetébe is beletettük – hogy lássunk tisztán, hogy ki az, aki a megfelelő feltételek megléte esetén az állományból el akar menni, mert ha lesz állományból elmenetel, akkor azok menjenek el, akik valóban el is akarnak menni. A Cselekvési Programban nincs létszámcsökkentésről szó, ilyen célja nincs, de hogy a végrehajtása létszámcsökkenéssel fog járni, az biztos.

 

Dávid Tibor úr

• Ha erről van szó, akkor pontosan, konkrétabban kell feltenni a kérdést, hogy ne ijesszük meg az állományt, mint az jelen esetben is történt, ez megelőzhető lett volna.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Minden ilyen helyzetben a személyzeti vezetők fel vannak készítve a feladatokra az előkészítés során, ahol elmondják nekik, hogy mit akarnak, miért akarnak és hogyan és így tud torzulni az információ.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Megerősít abban, hogy másként kellene csinálni, mert az ORFK-n is folyik egy felmérés a nyugdíj mellett foglalkoztatottak tekintetében, de nem ilyen kulturált módon, holott ha elvárom a kulturált foglalkozást mástól, akkor ezt a saját beosztottaink felé is meg kellene tenni.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Senkit nem zavar az, hogy ebben az országban a nyugdíj melletti foglalkoztatás hosszú távon tarthatatlan, ha azt mondjuk, hogy ezt meg kell számolni, az miért vált ki ellenérzést.

 

Dávid Tibor úr

• A kutyaszállítással kapcsolatban pontosítana, mert nem értették a kérdést. A kábítószer és a bombakereső kutyák speciálisan képzettek, akiket általában nem a szolgálati helyen tartanak, hanem otthon a lakásban, ezért a kutyák szállítását sokan vállalják saját kocsival, ha nincs erre a célra jármű, tömegközlekedési eszközzel nem lehet szállítani. Aki vállalja ezeknek a szolgálati állatoknak a szállítását, azoknak ezt nem lehet Ft/km térítésdíjjal rendezni, mert a kocsi utánuk történő karbantartása, esetleges javítása miatt magasabb díjazással lehetne honorálni – erre irányult a kérdésük.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Elviszi ezeket a kutyákat a szolgálati autó, azt ne mondják, hogy nincs autó, mert 7600 darab autó van a rendszerben. A vonatkozó szabályzókban benne vannak, hogy milyen kedvezmények járnak a szolgálati állatokkal foglalkozóknak, egyébként pedig nem kell otthon tartani a kutyát, mert mindegyiknek meg van teremtve az elhelyezés fizikai feltétele. Kéri, hogy újabb és újabb kimódolt lehetőségeket ne keressenek, amelyekkel pénzt lehetne kivonni a rendszerből, mert ez veszélyeket hordoz magában.

 

Dávid Tibor úr

– A 17/2009-es utasítás foglalkozik a kérdéssel, ezt kellene kiegészíteni azzal, hogy milyen járandóságok járnának az egyes tevékenységekkel. Vita van a szolgálati időben, mert ha szabadságon vannak, akkor ezt az 1 órát szolgálatonként visszaszámolják, pedig ők a szabadság ideje alatt is ellátják a kutyákat. A Cselekvési Program előírja a szolgálati állatok számának növelését, de ha nem tesszük érdekeltté benne az állományt, még az is vissza fogja adni, aki eddig is foglalkozott vele és neveli majd őket, aki tudja – nem érti, hogy miért érné meg bárkinek is a szervezetnél, hogy kutyával foglalkozzon, amikor még neki kellene finanszírozni is.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Volt Borsod megyében Miskolcon kutya vásárláson és minősítésen, ahova sok kutyát hoztak válogatásra. Sok fiatal rendőrrel találkozott, akik kutyákat válogattak ki, akik teljes mértékben elégedettek voltak a rendőrséggel. Minden kutyát rendőrségi kocsival hoztak, vittek, – lehet, hogy nem ugyanazt a rendőrséget látjuk? El tudja-e képzelni valaki, hogy olyan feladatot kapjon egy rendőr, hogy bombakutatásra a saját kocsijával vigye be a kutyát, mert ő nem, és szeretné is megkérni azt a helyet, ahol ezt megcsinálnák.

 

Dávid Tibor úr

• A csibészeléssel továbbra is vitában vannak, mert az korábban külön pénz volt, mert belefoglaltatik a kutyavezetői pótlékba, pedig a veszélyessége nem ugyanaz.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Hogy mik a járandóságok, az egyfajta koordináción van most, küldenek belőle a szakszervezeteknek is, mondjanak róla véleményt, de minden határon túl ez hova vezet? Az idén 17 millió forintot költöttünk kutyavásárlásra, kutyablokkok, kutyaszállítók épülnek, 100 db egyeddel nőtt az állomány. A kutyaállomány azért csökkent, mert a vezetőik nem foglalkoztak velük, mert más feladatot is kaptak, selejteztek ki úgy kutyát, hogy 10 évig nem volt kint a boxából.

 

Dávid Tibor úr

• Határőrbódék klímaberendezésének karbantartása – az a kérésük, hogy nyár előtt történjen meg a klímaberendezések karbantartása és ne szeptemberben.

A határrendészeti kirendeltségek állományának egyenruha váltására adott választ, az államtitkár úr által adott választ is tudomásul veszik, de nem fogadják el. Furcsálják, hogy határnyiladékban fehér ingben dolgozzon egy kolléga, mert csak azt vehet.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Két levelet ismertet, amit aktív rendőrök írtak az egyenruha ellátás helyzetéről, mindkettő kritikai észrevételeket tartalmaz az ellátás módjáról.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Igazolni lehet, hogy az elmúlt 6-8 évben a ruhapénznek csak 4 %-át költötte egyenruhára az állomány, akkor az egyenruhás állománynak nem lehet annyi ruhája, mint amennyit a levélírók leírtak.

 

Bebes Tibor úr

• Az egyenruha ellátással kapcsolatban kiment tájékoztatóval, körlevéllel kapcsolatban. Most is kérik a munkáltatót, hogy ezt az intézkedését más módon hajtsa végre, a szakszervezetek egyetértésével és az állomány valóban azt kapja meg, amire szüksége van. Van-e valaki, aki látta már a bevezetésre kerülő új tányérsapkát, hogy milyen lesz, mert eddig senki nem tudott választ adni arra, hogy hogyan fog kinézni – beleértve magas beosztású vezetőket is. Problémás az egyenruha ellátás, azt mondták, hogy utalvány formában nem lehet ezt megcsinálni, holott erre a Hszt. lehetőséget ad. Írja bele a norma kiadásába a munkáltató, hogy a szakszervezetek tiltakozása ellenére a munkáltató ezt a döntést hozta, mert a szakszervezetek az ellátás ilyen módjával nem értenek egyet, amelyet helyben meg is erősítettek.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• Azért szerepel a ruházati ellátás módja úgy a miniszterrel kötött megállapodásban, mert olyan ember írta alá, aki nem ért hozzá, ugyanis a két ruházati ellátási mód kizárja egymást. Az állomány természetben kapja meg az ellátást.

 

Dávid Tibor úr

• Túlóra megváltás – köszönik a felmérést, igazán az lenne a kérdés, hogy mikor lesz megváltva a túlóra

FÜV eljáráshoz – 1154 főből 81 fő alkalmatlan, 709 fő pedig a beosztására alkalmatlan, mi lesz ezekkel, tudnak-e ezeknek beosztást adni? Belenyúlt-e valaki a rendszerbe?

 

Zakor Sándor ka.

• Van-e szakmai vita, amelynek véleményem szerint az a lényege, hogy a FÜV Bizottság és az abban dolgozó orvosok a „beosztásra való alkalmatlanságot” a saját felelősségük mentésére használják fel, ezzel a felelősséget a személyügyi szervek nyakába varrják, hogy keressenek ezeknek beosztást, holott nem lehet. A végeredmény ugyanaz lesz, mint a többiekkel, ki fognak menni a rendszerből, mert ez a céljuk is, mert a FÜV eljárást ők kezdeményezték, csak a FÜV bizottság nem mondja ki a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanságukat. A miniszter úr is szigorítani akar, olyan megjegyzése volt, hogy a FÜV-be sorsolással kerüljenek orvosok, hogy külsős bizottságra bízni a FÜV-et, mert a FÜV jelenleg nem azt a feladatát tölti be, amit kellene, hogy megállapítsa a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot vagy alkalmatlanságot.

Ezres nagyságrendben mentek ki az utóbbi években a rendszerből, a FÜV módosításra vonatkozó javaslat nem került be a Hszt. módosítási csomagba.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Nekünk nem az orvosokat kell bírálni, hanem a rendőrségnek meg kell teremteni azokat a feltételeket, hogy ha egy kolléga nem alkalmazható egy beosztásban, akkor milyen más beosztás ajánlható fel a részére, ennek megtétele jogszabályi kötelezettség, ha nem lehet ilyet adni, akkor el kell engedni.

 

Zakor Sándor úr

• A FÜV eljárások 90 %-os nagyságrendje a dolgozók kezdeményezésére indul, mert el akar menni, nem lehet neki olyan beosztást felajánlani, ami elfogadható lenne számára.

 

Dávid Tibor úr

– Láthatósági mellény – továbbra is kérik, hogy amíg az újat nem kapják meg, a régit nappal, plusz 25 ^oC felett ne kelljen viselni. A védőital kérdése is felvetődött.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• A mai közlekedési fegyelem mellett ennek az engedélyezését felelősen nem lehet megtenni. A védőitalt illetően pedig ami jár az jár, ezért biztosítani kell.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

• Határrendész és nyugdíjas napra mit költött az ORFK, mert egy rosszul szervezett, egy nem látogatott rendezvény volt. Ez egy felesleges rendezvény volt, amit a határőrök a saját napjuk emlékére szerveztek maguknak.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

• A rendezvényhez a Rendőrség a víz, világítás, üzemeltetési költséggel járult hozzá, plusz 350-400 fő részére térítette az ebéd költségeit egy tál ételben, egyetért vele, hogy ez egy fölösleges rendezvény volt.

 

Bebes Tibor úr

• Lehet, hogy fölösleges rendezvény volt egyesek szerint, az biztos, hogy nem volt időben meghirdetve, egy biztos, hogy ha a rendőrség a jövőben ezt meg akarja tartani, akkor másként kell szervezni. Biztos, hogy lett volna rá jelentkező és nem 1000 fő venne rajta részt, ezt sajnos az emberek nagyon későn tudták meg.

 

Zakor Sándor úr

• Az elmúlt RÉT ülésen felmerült a vezetői illetményeltérítések kérdése. Zsinka tábornok úr nem tudott eljönni az ülésre, de ígérte, hogy ezen a héten mindenki megkapja az erről szóló kimutatást, ami már elkészült, de kiadás előtt még meg akarja nézni.

 

 

 

Budapest, 2009. július 29.

 

 

Zakor Sándor ka. s.k.

 

 

 

 

Láttam:

 

 

Zsinka András r. dandártábornok

szolgálatvezető s.k.