A 2009. június 8-i RÉT ülés emlékeztetője olvasható az alábbiakban:

 

Szám:16026/12 /2009. ált.

 

 

E M L É K E Z T E T Ő

A 2009. június 08-i RÉT ülésről

 

Helye: RIK XIV. emeleti főkapitányi tárgyaló

Jelen lévők: mellékelt jelenléti ív szerint

 

Dr. Sipos Gyula r. dandártábornok levezető elnök:

Köszöntök mindenkit az mai nappal hirdetett érdekegyeztető tanácsülésen, először Zakor úr kért szót Sándor akkor téged hallgatunk.

 

 

Zakor Sándor ka.

Köszönöm szépen Zakor Sándor vagyok, köszöntelek benneteket, két dolog lesz, amit én kérni fogok, az egyik az, hogy hagy mutassam be, most már teljesen hivatalosan jegyzőkönyv szerint is az új kolleganőmet, kolleganőnket, Johaneszné Dr. Mizsák Éva asszonyt, személyügyi osztály munkatársa, hát talán úgy jobban ha gondoljátok, akkor Dr. Szabó Beáta utódja. Jogászként dolgozik és a RÉT dolgait együtt vittük annak idején a Beával, most is ezt próbáljuk majd kialakítani. A másik, hogy én kértem a tábornok urat, hogy azt tisztázni kellene, hogy a nyáron július, augusztusban legyen-e rendes ülés, mert tavaly ugye a két hónapot kihagytuk, ebbe kellene majd állást foglalni, legyen, ne legyen. Én egy dolgot szeretnék mondani, még, mondtam a Zsinka úrnak, ha végig csináljuk ezt a 62 pontos Rendőrség fejlesztési programot, abba elkezdtük már az egyeztetést a szakszervezetekkel a munkaügyi kérdésekben is. Két szakszervezettől megkaptam a választ már, kérném a harmadikat is és meg kellene egyeznünk, ha kell a végén, hogy mikor legyen a következő ülésünk. Két felé vennénk a munkálatokat, a normatervezetet csinálnám én, ami az egész átalakításra vonatkozik. A munka- jogi kérdéseket rendező Együttműködési Megállapodást a kolléganőm venné át, illetve majd eldöntenénk, hogy milyen formája legyen. Ezen a héten szeretnénk mind a kettőt egy olyan állapotba hozni, hogy egy körözést már legalább kibírjon. Ebben kérném majd a véleményeteket. Köszönöm

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Köszönöm, akkor essünk túl az első felvetésen, nyár és az ülések sora, nincs ellenemre. Hallgatom a tisztelt résztvevőket.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

A BRDSZ alkalmazkodik, részünkről sincs kifogás,

 

Dávid Tibor úr

Köszönöm, nekünk volt egy javaslatunk, hogy a júliust ne hagyjuk el, mert fel fognak torlódni az ügyek, de tudunk máshoz is alkalmazkodni.

 

Korbély Lászlóné asszony

Közalkalmazotti Tanács, nincs kifogásuk.

 

Horváth László úr

TMRSZ: nincs kifogás.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Köszönöm, akkor megállapítom, hogy tartjuk a menetrendet, minden hónapban váltott lovakkal, ahogy a szakszervezetek tisztségviselői is tudják egymást helyettesíteni, úgy a munkáltató részéről is ugyanez fennáll, tehát akkor kérem, hogy ezt a tervezet rendszerint úgy folytatjuk, hogy ebben az évben folyamatosan ülésezünk. Köszönöm. Kérdezem, hogy az az anyag, ami előttem van a Humánigazgatási Szolgálat összefoglaló munkájában készült június 5-én és a szakterületi válaszok címet viseli megkapta-e mindenki?

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Ezzel kapcsolatban volna egy felvetésem, a BRDSZ részéről teljesen feleslegesnek tartjuk, hogy a válaszokat ismételten itt megismételjük, hanem inkább azokra kellene kiterjedni, amit azokból a felvető nem fogadott el, tehát általánosságban válaszok vannak, vagy nincsenek, nem fogadott el a felvető arra terjedjen ki ismét, mert az hogy órákon keresztül valljuk ugyanazt, az teljesen felesleges.

 

Dávid Tibor úr

Én kezdeném is, hogy lehetne, általában mi adjuk a több kérdést, meg a munkát az ORFK-nak, természetesen arra gondoltunk mi is, hogy csak azokra teszünk megjegyzést, hogy illetve azzal kapcsolatban teszünk fel kérdést, amiben nem elégített ki minket a válasz. És előszörre a rendőrkapitányságok és a határrendészeti kirendeltségek összevonása, kérdéskör horvát határszakasz, megkaptuk erre a választ, amiben az ORFK közli, hogy mindenki munkájára továbbra is számít a Rendőrség. Nem kaptunk viszont határidőt ezzel kapcsolatban, hogy mikorra tervezik, milyen ütemezéssel készül ez el. Van-e költségvetési fedezet arra, hogy ha a kollegákat felvezénylik, netalántán a határszakaszról a Balatonra, hogy ez milyen összegből tudják kigazdálkodni, a rendőr-főkapitányságok. Van-e további szándék arra, hogy esetleg a Román határszakaszon is ugyanezt meg fogjuk élni, ugyanis a horvát szakasz még mindig a Schengen külső, esetleg ehhez nehogy az UNIO ne adja az áldását és úgy járjunk mint a terepjárókkal. Le van-e ez jogszabályilagrendezve, hogy minden további nélkül ezt a szakaszt mi megszüntessük.

 

Bebes Tibor úr

Ugyanehhez a felvetéshez- ugyan mi nem írásban küldtük ezt a kérdést, hanem talán két RÉT üléssel korábban felvetettük hasonló problémával, jelenleg cselekvési program egyeztetésénél is felmerült, konkrétan a horvát határszakasszal kapcsolatosan. A válasz ami, itt írásban érkezett egyes eseteket rögzít, hogy előfordulhat, hogy esetleg nem az összevont kapitányságokon lesz a kollégák részére felajánlva szolgálati beosztás. A mi információnk alapján nem egyes esetekről van szó és nem egyes esetek vannak tervezve, konkrétan 85-90 fő esetében van ez. Nevezetesen Siófok, Kaposvár, Fonyód és Marcali Rendőrkapitányságokon kerül a részükre szolgálati beosztás felajánlásra. 85 fő ez majdnem kimeríti jelenleg egy kirendeltségnek a teljes létszámát. Gondot és problémát fog okozni, hisz a válaszban itt az utolsó mondatban említi a munkáltató, hogy hátrány okozásával pl. bejárás, lakhatás stb. nem járhat. Kifejezetten Rendészeti Védegylet felhívja a figyelmet arra, hogy esetek 90 %-ban bejárási lakhatási problémákat fog okozni. A jelen pillanatban a térség a horvát határszakaszról akár Kaposvárra, akár Siófokra elutazni, lehetetlenség. Tehát ezt mindenképpen kérnénk a végrehajtás időszakában külön megvizsgálni, és csatlakoznék a Dávid úr által érintőlegesen jelzett, úgymond Schengeni problémához. Tudjuk nagyon jól, hogy több milliárdos úgymond egyezkedés van a Schengeni alap felhasználása kapcsán, hogy jogszerű volt, vagy nem volt jogszerű. Csatlakoznék ehhez a kérdéshez én is, ha ez végrehajtásra kerül, mivel itt a valós Schengeni külső határról erő-eszköz elvonás fog megvalósulni, mit fog ehhez szólni Brüsszel. Tudjuk nagyon jól, hogy a múlt héten bejelentették hivatalosan, hogy a külső határokat meg fogják erősíteni drasztikusan Európában. Ez ellentmondásos ezzel, én úgy gondolom, hogy mindenképpen ezt meg kéne vizsgálni, nehogy a jövő évben szembesüljön a Rendőrség ismételten azzal, hogy több milliárdos forintos visszatérítési kötelezettséget írnak elő. Köszönöm.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Megint enyém a leghálásabb szerep, nos a 61 pontos feladattervben foglalt feladatokat minisztériumi döntés erősíti meg, hogy aktuálisan ez most hogy áll a horvát határszakaszon az összevonásban nem tudom. Sándor, ha erről neked van híred, akkor azt kérem, hogy erről Te szólj röviden. Megígérem, hogy nem leszek indulatos, rendkívül nyugodtan fogok viselkedni. De azt azért csak el kell, hogy mondjam, ugye azt nem vitatja senki, hogy a Magyar Rendőrség feladatrendszere nem csak arra a pár 10 méter széles csíkra szól, amit határnak nevezünk. Ezzel nem azt mondom, hogy arra nem kell figyelni, hanem azt mondom, hogy az egészet együtt kell kezelni, ekként a Magyar Rendőrségnek egyterű forrás rendszere van, egy személyi állománya van, ezzel az állománnyal kell megoldani azokat a feladatokat, amiért ezt a szervezetet az állam eltartja, amiért létrehozták. E tekintetben tehát igen is ki kell mondani bátran, hogy minden olyan feladat, ami az állomány, a munkatársaink feladatvégzési helyét illeti, az bizony nem abban a soha meg nem változó rendszerben képzelhető el, ahogy az hosszú évtizedekig volt. Belátható, hogy akkor amikor másról szólítanak és más tervek vannak, akkor az a vezetőnek a felelőssége, hogy a meglévőt folyamatosan optimalizálja és akár milyen keserű, ez bizony van hogy emberi sorsokat is érint. Én úgy gondolom, hogy nem szabad oktalanságokat kergetni, tessék belegondolni a két éves továbbfoglalkoztatási moratóriumba, a Magyar Rendőrség mekkora áldozatot hozott és mellette mik az állapotok ebben az országban, lásd tegnapi szavazás eredményei is az Észak-kelet magyarországi megítéltetésünk. Tehát itt azért ennél súlyosabb kérdések is vannak, amivel gondolkodni kell, tehát én úgy gondolom, hogy a vezetés nyilvánvaló felelőssége, hogy számoljon ezekkel a problémákkal, de nyilvánvaló, nem teheti meg azt, hogy azt hazudja, hogy ilyen változások, pedig nem fogják érinteni az állományt. Hiszen nem lehet másképp ezt a szervezetet ma optimalizáltan működtetni az adott erőforrások tekintetében. De ugye Tibor azt kérdezted, hogy ehhez a feladathoz adott esetben meg vannak-e azok a költségvetési források, amelyek ennek a tisztességes teljesítéséhez kellenek, azt tudom mondani, hogy a Magyar Rendőrség költségvetése mindenki által ismert a Magyar Közlönyben megjelent, tehát azok a források állnak rendelkezésünkre és abból a forrásból kell ezt a feladatot finanszírozni. Nyilvánvaló nem azt mondom, hogy ez rendkívül könnyű munka, könnyű feladat, és azokat mondom úgy, hogy gondolom a kínjaikat, amik vannak, de ma erre van feladatunk, erre van lehetőségünk ezzel a forrással élhetünk.

Azt azért tudni kell, hogy egy olyan mérleg folyamatosan készül a rendőrségnél, hogy az időközben épp az élet dinamikája miatt milyen olyan többletfeladatok jelennek meg, amelyek többletfinanszírozást is igényelnek, és ezek ekként kidolgozásra kerülnek s hitünk szerint finanszírozást is találunk rájuk. Tehát ez épp a legutóbbi időben került a Minisztériumba egy ilyen természetű anyag, ahol 2,2 milliárd több tíz feladatból előállt olyan többletforrás igény fogalmazódott meg, ami nyilvánvalóan az alapi működést fogja segíteni. Egyelőre azt hiszem, hogy ennél többet nem mondhatók. Ezt a határkérdést ezt nagyon komolyan végig kell gondolni, és én azt hiszem, hogy a Rendészeti Védegyletnek inkább segíteni kéne a megoldásban, és ha előre gondolkodunk az is benne kéne, hogy legyen, hogy a román határszakaszt illetően ne járjunk úgy, ahogy jártunk Nyugat Magyarországgal. Tehát elébe kéne menni egy sor dolognak, mert az azért pontosan tudni kell, és itt talán nálam is jobban tudjátok, hogy a román oldalon meglehetős nagy szabadsággal kezdték elvonni az odarendelt román erőt. Készülve a teljes jogú Schengeni csatlakozásra, tehát azért ez nem csak a Magyar Köztársaságot jellemző erőforrás gazdálkodás, ez Schengenen belül így van, ezt tudomásul kell venni. És ha minél előbb nézzük meg a lehetőségeket sokkal kevesebb keserű emberi sors lesz, mint ahogy az történt a Nyugat Magyarországi szakaszon, úgy gondolom, hogy ez felelősség és ha nektek van épkézláb javaslatotok, akkor ezt úgy gondolom, hogy nekünk szívesen kell fogadni. Tehát készek vagyunk annak a fogadására, ha csak mindig azt mondjuk, hogy vizsgálni fogjuk, és akkor mi történik, tehát nem vizsgálni kell, megoldást kell keresni. Ebben a megoldásban, pedig úgy gondolom, hogy az a korrekt munkáltatói magatartás, ha mi ebben együtt dolgozunk, és akkor azt mondjuk, hogy látható módon mekkora az az állománykategória, ami ennek érintettje lesz, mekkora az ő kor összetételük milyen helyben maradási,mozgatási lehetőségek vannak milyen munkáltatói támogatások rendelhetők a rendszerben, ami az állomány mobilitását segítik, lásd: erre pld. a legutóbbi a csak korábban a Budapesti Rendőr-főkapitányság lakhatását támogató megoldás. Ma minisztériumtól elvárt kiterjesztő szándéka, amin mi dolgozunk, hogy kiterjeszthető legyen, tehát vannak olyan megoldások, amivel ez a fajta munkavállalói mobilitás támogatható. Ebben a Rendőrség vezetése úgy gondolom, hogy elkötelezett, tehát nem vizsgálni, hanem megoldani akarjuk a kérdést. Annak a prejodikálása pedig, hogy az UNIO elmarasztal bennünket a Schengeni fejlesztéssel kapcsán, akkor csak a jegyzőkönyv kedvéért, hogy nagyon fontos legyen, és úgy jöjjön mindenhonnan vissza, ahogy én azt itt elmondtam. Ezeknek a fejlesztéseknek a prioritásait a Magyar Rendőrség, mint jogutód készen kapta. Ezeket a prioritásokat a korábban független határőrség állapította meg. Brüsszel ebben az ötletben a mélységi ellenőrzés ideálját kifogásolja, tudni kell, hogy ezek több körön több, indikatív program elfogadtatásában helyt álltak, több fórumon megállták a helyüket, ennek jegyében kerültek lebonyolításra a fejlesztések is. Ma igazából az ítészeknek az álláspontja látszik változni, de ez nem egy eleve elítélt, vagy előre elrendelt dolog, ebben most ezeknek az okmányoknak az áttekintése zajlik és én úgy gondolom, hogy éppen, azért mert rendkívül alaposan és korrekten készültek az anyagok a mai ítészek sem mondhatnak mást, mint a korábbi döntnökök. Ennek okát, ezt a programot én úgy érzem, hogy ilyen fajta veszély nem fenyegeti. Köszönöm szépen.

 

Dávid Tibor úr

A választ tudomásul vettük, mennénk tovább, akkor ne húzzuk az időt. Kimutatást kértünk az illetményeltérítéssel rendelkező vezetői állományról. Hát a választ nem tudjuk elfogadni, igazából a válaszban annyit kaptunk amit az elmúlt héten is már tudtunk, mert akkor is azt a tájékoztatást kaptunk róla, elkészült fel lett terjesztve az ORFK vezetőjének, azóta is döntésre vár, hogy a szakszervezetek ne kapkodják el, ezt a létszámot, illetve névsort. Igazából nem is a névre és a konkrét illetményre vagyunk kíváncsiak, nekünk az is megteszi, hogy ha vezetői szintenként, pld. osztályvezető, főosztályvezető, a beállás, hogy kik azok, 42 fő itt 42, tehát kik azok a vezetői kör, akik ma Magyarországon illetményeltérítésben részesül. Nem akarunk illetményes adatokkal még véletlenül sem visszaélni, bár téma, hogy személyes adat-e valakinek az illetménye, szerintem nem közérdekű adat.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

ORFK GEI-től került ki az egész szakszervezeti tisztségviselői kör illetménye, fizetési jegyzéke, még a gépkocsivezetői is.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

Én nem nézegetem senki honlapját, hogy egyforma objektivitással tudjak ezekről a dolgokról nyilatkozni, nem tudom, hogy kerülhetett fel, de ha fontos Judit megvizsgáltatom.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Nekem nem fontos.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

De ami az alapkérdésre, hogy mi az eltérített kör. Az eltérítésben szereplő állomány, az én tudtommal, most hadd ne mondjam 230 ember az egész rendszert illetően, ebben döntően az azok az állományilletékes parancsnokok vannak, akik bármennyit dolgoznak, részükre a HSZT rendjén túlóra el nem számolható, és nyilvánvalóan sokkal többet dolgoznak, mint a hivatali idő. Ekként az országos főkapitány illetményéről nem tudok nyilatkozni, én el vagyok térítve, tisztelt jelenlévők és úgy gondolom, hogy másik két főigazgató társam is, de eltérő mértékben, tehát nem egy egységes, úgy mondjam, hogy teljesítmény és valami féle méricske alapján ezt eldöntötte a vezetés, ugyan így eltérítettek a megyei rendőrfőkapitányok. Ugyanebből az elvből eltérítettek a főosztályvezető kollegáim, akiknek szintén nincs túlóra elszámolásuk, csak eltérítésük. És ezen kívül egypár nagyon nagy terhet viselő rendőrkapitánysági vezető az, aki ebben az eltérítésben részesül és ezentúl vannak még azzal a fajta speciális szakismerettel bírók, tehát maroknyian, a rendszerben akik ilyen fajta eltérítést kapnak, épp azért, hogy a munkavállalókénti megtartásuk lehetséges legyen, piacon elnyerhető béreik konkurálnak a Hszt szerinti bérrel. Ekkora a nagyságrend, összeget is tudok mondani, tehát ez hozzávetőleg 215 millió forint évente, ennek az eltérítésnek a nagysága. Jól vagyunk így Tibor?

 

Dávid Tibor úr

Írásban ez pontosan számszerűen kérnénk

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Úgy gondolom, hogy a humánszolgálat ezt le tudja gyűjteni, és el tudja küldeni. Jó köszönöm szépen, egyéb kérdés?

 

Dávid Tibor úr

Kérdésként merült fel, ugye a közbiztonsági háló elnevezésű ellenőrzés sorozatra, túlóra fedezetre van-e keret, ugye megkaptuk itt a kimutatást, hogy 6 óra/ hó/fő, 5 óra, tehát különböző kategóriákban. Afelől érdeklődnék, hogy igazából ismerve a rendőrség költségvetését, hol volt 2 milliárd, hol volt 12 milliárd, hol elvontak, hol adták a felét, hogy ténylegesen van-e erre lehetőség és mód, ekkora összegeket kifizetni, az elmúlt időszakban arról volt szó, hogy 3 óra, akkor a múlt RÉT-en már csak 2/hó/fő. Ehhez képes- gondolom -súlyozottan a Cselekvési Programnak meg kell felelni, hogy van-e rá fedezet. S ezzel kapcsolnám össze a másik kérdéskört, az elmúlt időszakban tehát a tavasszal egyértelművé vált, hogy kifizetetlen 2008. évi túlórák vannak a rendszerben, ami generálózta azt a helyzetet, évi szabadságukat 2008-ról áthozták a kollegák, amit a jogszabály szerinti előírt határidőig nem tudták kivenni. Lenne egy javaslatunk, még pedig az, hogy legalább a 2008. évi kifizetetlen túlórákat valamilyen úton módon meg kellene váltani, mert a következő évben is generálózni fogja, hogy azért nem tudja kivenni az éves szabadságát a kollegája, mert a 150 órát le kell csúsztatni, mivel azt csúsztatja, így tovább generálódik és 2010-ben nem tudjuk ezt a spirált elvágni. Tehát milyen úton módon lehetne az IRM-el valami többletforrással a 2008. évi elmaradt túlórákat kifizetni, hogy egy kis levegőhöz jussunk, mert ez megint azt fogja okozni, hogy a 2009-es szabadságot azért nem veszik ki, mert a 2008-as szabadságot ki kell vennie, de egyszerűbb lenne, ha végén lecsippentenénk a ki nem fizetett túlórákat, hiszen van egy jogszabálysértés is folyamatosan, hiszen két hónapot követően ki kellene fizetni. Legalább, ha már most van az év fele, akkor a jövő, vagy tavalyi évről már ne legyen kifizetetlen túlóra. Tehát ezt a kettőt így összekapcsolnám.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Utolsó RÉT ülésen azt a tájékoztatást kaptunk, hogy 2008 évről már nincsen kifizetetlen túlóra.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Akkor tisztelt jelenlévők az elmúlt évet úgy akartuk zárni, hogy kifizetetlen túlóra ne legyen, megkértünk minden szervet, hogy tételesen adja meg olyan, mennyi olyan bent maradt feszültséget okozó túlóráért, valamivel el kell számolni, ezt a szervek megadták, ezt a forrást átadtuk és én azt hittem, hogy e tekintetben szanálni tudtuk a rendszert. Aztán kiderült, hogy Budapesti Rendőr-főkapitányságon kerületenként 1000-2000 valamennyi óra azért csak bent ragadt, és hangsúlyozni szeretném, hogy nem a Magyar Rendőrség, nektek mondom Tettrekész, nem a Magyar Rendőrség alantas ösztönöket követő vezetése miatt, hanem azért mert bent maradt a váltásparancsnok fiókjában, meg itt-ott. Ezeket összeszedtük, ezt több mint 40000 óra volt. Akkor a Magyar Rendőrség megint kifizette, tehát most az én tudtommal az elmúlt évek terhelő túlóra nincs. Ez persze ebben a nagy szervezetben is ezzel a magas hiba százalékkal dolgozó szervezetben nem jelenti azt, hogy valahol nem volt gikszer, valahol nem volt mulasztás, valahol nem volt meg nem engedhető parancsnoki magatartás. De én azt tudom mondani, hogy a Magyar Rendőrség arra rendezkedett be, költségvetését tekintve elszámolási szándékait tekintve, hogy itt mindenben teljes körűen helyt álljon. Van-e még kérdés, figyelek Tibor.

 

Dávid Tibor úr

Csak számadatokkal szeretném az ellenkezőjét bizonyítani, 2009. figyelek az évszámokra, hogy ne tévedjek, 2009. januárjában, Komárom-Esztergom megyében 799 óra megváltatlan túlóra volt, amit azért nem adtak ki, mert az első 150-ben került felhasználásban és azokat próbálták ki csúsztatással kiadni, 1401 munkanap szabadság nem volt kivéve. Utána ugye felgyorsultak az események, 548 óra túlóra kifizetés történt meg és 133 nap szabadság lett megváltva és jelenleg is 2009. VI. 8-án van 251 túlóra ki nem fizetve és 1268 nap szabadság, ami nincs megváltva. Ez, ha csak Komárom-Esztergom megyével kicsi megyében történik és ezek konkrét adatok, akkor kérdés az, hogy a többieknél is van-e ilyen ott, ahol aztán Borsod megyében a létszám hiány mind generálozza a többletszolgálat, hogy egyszerűen beragadtak ezek a rendszerben.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Komárom Esztergom megyében voltunk múlt hét pénteken és a főkapitány úr azt mondta, hogy nincs kifizetetlen túlórájuk.

 

Bebes Tibor úr

Hozhatnánk itt nagyon sok példát, arra vonatkoztatóan, hogy melyik megyében, tehát nem csak BRFK-n vannak gondok, hanem úgy gondolom az egész országban, mindegyik megyéből tudnék példát hozni. Itt a legnagyobb probléma az, az és igazat kell, hogy adjak az FRSZ-nek abba a felvetésébe, hogyha bentragadnak a túlórák azt már másképp nem lehet kompenzálni, csak kifizetéssel. A jogszabály egyértelműen fogalmaz, hogy hány napon túl csak kifizetni lehet. Tehát itt az egyik generálja a másikat. Amíg a létszámhiányt nem tudja megoldani a Rendőrség adott megyékben, adott területen és túlórával kell a feladatokat elvégezni, túlmunka elrendeléssel csak úgy lehet ezt szerintem megoldani, ha ki lesznek fizetve. Természetesen, hogy ennek a fedezetét, valahogyan elő kell teremteni. Jó tudjuk, hogy a Rendőrség az önmagával rendelkezésre álló költségvetésből ezt nem tudja megvalósítani, de úgy gondolom, hogy ha a szakszervezet és a munkáltató összefogásával a minisztérium irányába próbálnánk, úgymond idézőjelben mondom nyomást gyakorolni, hogy erre még összeget biztosítson, csak ez lenne hosszútávon a megoldás, vagy pedig a létszámhiányoknak az eltűntetése, ami sajnos nem fog menni máról a holnapra.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Ne bántsuk a kollegákat, akikre adott helyen nincs szükség, másutt pedig az iszonyú létszámhiány miatt szinte teljesíthetetlen túlóra követelések keletkeznek. Mintegy 5 percen belül ugyanannak a témának a két oldalánál vagyunk, tehát Komárom-Esztergom megye, mert ő nevesítődött, tehát a főkapitány igazat mond, igazat mond akkor is, amikor azt mondja, hogy nincs túlórája és igazat mond akkor is, amikor a túlóra beragadásáról szól, mi történt? Azok a kicsi megyék, akik mondjuk úgy, hogy a 250-800 fő foglalkoztatotti létszám alatt voltak az elmúlt években, egy olyan spirálba kerültek az átlag számfejtett létszám finanszírozása miatt, amitől egyre kevesebben lettek. Ugye ez a nagyon kicsiket érintett első körön és ennek egy nagyon átkos következménye, ami Komárom-Esztergom megyében igazán pregnánsan tetten érhető, ott már olyan kicsi a létszám, hogy adott hónapban a munkaidő alap, csak durván mondom, tehát 21-22 napra elég, a különbözeti napokra már csak túlórából lehet a normál szolgálatot is ellátni. Úgy egyébként országosan megnéztem, a túlóra igény rendre közel azt a nagyságot takarja szolgálati órában, mint amennyi a hiányzó munkaerő szolgálati órája lenne. Tehát nagyjából egész évben így van, tehát innen kezdve nincsen benne huncutság, vagy az ország egészében átlagában nincs huncutság, hogy adott helyeken van, azt persze nem tudom. Tehát a főkapitány ezzel a kínnal szembesül és, mert folyamatosan fizetjük ki a túlóráért, folyamatosan iparkodik ebben a fajta megváltásban eljárni, azért mert hozzávetőleg nagy kiugró tételek nincsenek benne, tehát látod, hogy ez egy közel egy konstans egyenes. Ez attól van, hogy minden hónapban újra termelik. Tehát folyamatosan elszámolunk és a következő hónapban megint csak húszon napra elegendő a meglévő állomány szolgálati idő alapja, ezért a különbözetet megint csak túlórából, tudja rendezni. Tehát generálódik egy újabb és újabb feszültség ebben a tekintetben, ami meg a pénzt illeti. A Magyar Rendőrség azt elmondtam, ezen a fórumon is, tehát a tervezést az 1 óra/fő/hó túlóra kvótával kezdte, ami nyilvánvalóan látszott, hogy nem lesz elegendő. Ez a közel 6 milliárdos elvonások periódusában volt és ezt pontosan lehetett látni, hogy azért azok a feladatok, melyek szólítják itt a mieinket, azok ennél többet igényelnek, és ezért február első 10 napjában valamikor egy kormányülésen két milliárd forint többlet túlóráról született döntés. Ez a többlet túlóra hozzávetőleg 3 és 4 óra fő/hó közé viszi fel az egész fogyasztást. Tehát 1 óráról így mentünk fel durván 3 egész nem tudom 5, hat tized órára, de mert ennek a felhasználása nem fűnyíró elv alapján történt, hanem éppen a programokhoz és a feladatokhoz, amik teremtek, van differenciáltan igazítva. Vannak területek, ahol az 5-6 óra/fő/hó túlóra nagyságrend van, az átlag azonban, így lesz a három egész 5-6.. Egyelőre azt kell mondani, hogy a Magyar Rendőrség győzi ennek a finanszírozását, pontosan tudni kell, hogy nincsenek bent- tartott tartalékok. Tehát ezt a két milliárd forintot abban a nagyságrendben osztjuk le, ahogy a szakma megállapította, tehát ahol folyik a háló típusú feladatrendszerben az ellenőrzés, az ahhoz a szervezethez telepítésre kerül az összes többi pedig ebbe az átlagot az egy órát megemelő nagyságrendben létszám arányosan a többi szervezetnek leosztásra kerül. Tehát itt bent az ORFK-n egyetlen vas.nincsen, és igen erősen dolgozunk azon, hogy ez nagyságrend még egyszer megismételhető legyen, úgy egyébként tavaly ez így történt.

 

Dávid Tibor úr

Megjegyzésként tenném meg, hogy ha már túlóra rendben van, akkor ezt megértettük, de a szabadság akkor is bent fog maradni. Pont azért mert többletszolgálat végzése miatt egyszerűen képtelen az állomány kivenni a szabadságát, tehát erre valamilyen megoldást akkor is találni kell, mert tovább fogja 2010-re tolni.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Ugye ennek az a megoldása, hogy a benti meglévő állományt, ami fajlagosan igen jelentős aránytalanságokat mutat, ki kell egyenlíteni az ország egészében, csak ez hozhat megoldást, mert élő erő egyébként semmiből nincsen. Az ember valahol ott van, ahol vagy van rá szükség, vagy nem egészen van. Tehát az ő feladatrendszerét át kell tenni valahova, hogy ez az a kérdés, amin harcolna a Védegyletből itt ülő kollegák, hogy gyakorlatilag ez ugye embereket ne érintsen, kényelmetlenséggel ne járjon, ugyanakkor más oldalról pedig a markáns hiány miatt többletköltségek meg elláthatatlan helyzetek keletkeznek. És most mindenki rám néz, hogy oldjam meg úgy, hogy ehhez nem nyúlunk nem bántjuk, az meg magától csettintésre valósuljon meg. Hát tisztelt jelenlévők, ilyen nincsen. Köszönöm.

 

Bebes Tibor úr

Tüske, úgy látom innét-onnét mindig benyomódik. A Védegylet nem azért harcol, hogy úgy mond az emberek helyhez kötése az végleges időkig itt maradjon. Arra a felajánlásra, amit tábornok úr Te mondtál, hogy segítsük a horvát határszakaszon kialakuló helyzet rendezését, mi élünk vele és éltünk vele korábban is. Tudomásul kell venni, hogy ha az átszervezés úgy kerül végrehajtásra, mint ahogyan nem kéne, akkor nem csak, hogy nem fog nyerni vele a Rendőrség, hanem veszíteni is fog. Ma a Rendőrségnél senkinek nem lehet célja az, hogy olyan feltételeket teremtsen meg a kollegáknak, hogy tömegesen tudjanak felállni, mert ezzel csak egy nagy űrt és további létszámhiányt fogunk generálni. Azok a problémák, amelyekkel eddig foglalkoztunk, mint- növekszik a túlmunka, de a feladat ugyanannyi marad, a túlmunkát nem tudjuk kifizetni, ezek mind generális problémák, amelyeket csak tolunk magunk előtt, amelyeket meg kellene oldani, de úgy, hogy ebből a Rendőrség jöjjön ki jól.

 

Dávid Tibor úr

A Rendőr Szakközépiskolák helyzete- az írásos anyagban az hangzott el, hogy itt részletesebb tájékoztatás fog elhangzani. 2009. június 04-én volt egy egyeztetés az IRM-ben és érdeklődnénk, hogy mi lett ennek az eredménye. Augusztus 01-el a Rendőrség irányítása alá kerülnének a szakközépiskolák és meg kellene nyugtatni az érintett állományt, mert már kedvezőtlen hírek terjednek, mint pld. hogy a Rendőrség be akarja zárni a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolát, van-e ilyen döntés? Van-e arra lehetőség, hogy nyáron a szakközépiskolákat át lehessen hozni a Rendőrséghez.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Az oktatási törvény 102. § 11. bekezdése tartalmazza, hogy mit kell tenni a fenntartó változása esetén, a jogszabály ezen előírásában foglaltak nem történtek meg, módosítani kellene BM-OM együttes rendeletet, ami szintén nem történt meg, a döntés a miniszter hatáskörében van, de a miniszter a döntést nem hozta meg.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Van-e valakinek eltérő véleménye arról, hogy a szakközépiskoláknak a Rendőrségen belül lenne a helye, mert a Rendőrség a megrendelő és a jelenlegi képzés kissé eltávolodott attól a világtól, amelyben az állományunknak a szolgálatát el kell látni. Három nagy jogi terület között csámborog az iskola, amely igyekszik a döntést ellehetetleníteni. A három, a közoktatási törvény, a Hszt. és az államháztartással kapcsolatos törvény, amelyek között nagyon jól elevickél az Oktatási Főigazgatóság és emészti fel a jelenlegi képzési rendszer az állam pénzét, miközben Komárom-Esztergom megyében havi 22 nap szolgálati feladat ellátásra van pénz.

 

A legutóbbi megbeszélésen nem szállt fel a füst, sőt az alkotmányjogi terület képviselője közölte a miniszterrel, hogy már pedig ezt nem lehet végrehajtani. Ezen a héten lesz egy újabb találkozó, ahol megint kifundálnak valamit. Ami elképzelhető az az ellátási rend megváltoztatása, mert jelenleg az Oktatási Főigazgatóság költségvetési besorolása ugyan az, mint a 45 ezres ORFK-é – jól van ez így, hogy az iskolák költségvetési jogállása meglehetősen erős? Lehet, hogy nem leszünk egy szervezet, de a működtetésben lehet olyan megoldást találni, ami a Rendőrség egészét érintően segíteni tud, de a kérdés megoldása nem a mi kezünkben van. Egy biztos, hogy ez nem mehet így tovább, mert 2006. óta megváltoztak a közterületi szolgálat ellátásának körülményei és az ezt oktató tanárok ennek az új helyzetnek a gyakorlati megoldásában semmilyen szinten nem vettek részt és nem mindegy, hogy a végzős fiatalok milyen képesítéssel jönnek ki az iskolából, ismerik-e az új elvárásokat, a végrehajtáshoz szükséges gyakorlatot és ehhez sokkal szervezettebb kapcsolat kell a Rendőrség és az iskolák között.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Tudomásul kell venni azt, hogy az érintettek közül mindenki félti az állását és a gazdasági terület és a humánterület az, amelyik létszámcsökkentésre van ítélve és a több, mint 600 fő szakközépiskolai oktató és kiszolgáló állományból maradna durván 50 %, ha jól értem az elmondottakat.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Egyetértünk az elmondottakban, de a Rendőrségnek nem az a feladata, hogy kiszolgáló rendszereket tartson fent, az új szervezet és feladatrendszer újfajta logisztikai megoldást igényel, az önfenntartó nagy rendszereket nem lehet megtartani, ami olcsóbb a piacon, azt ott kell megvenni és a felszabaduló pénzeket, pedig a rendőri oldal megerősítésére kell felhasználni. A rendszerben vannak olyan lehetőségek, amit vétek lenne nem kihasználni és a személyi kérdések megoldásánál is a természetes fluktuáció lehetőségeit is jól ki lehet használni a kényszerlépések mind nagyobb mérvű szűkítése érdekében.

 

Dávid Tibor úr

Az OEP levelet szeretnék megkapni, amit előzetesen megígértek.

 

Zakor Sándor ka.

Bocsánat én hibáztam, le van fénymásolva, de fent hagytam a helyemen az ülés végén mindenkinek átadom.

 

Bebes Tibor úr

Köszöni a munkaköri jegyzéket, amit kértek. A munkáltató nem érti a bevetési szolgálatoknál lefolytatandó témavizsgálatra vonatkozó kérésünket, mert nem akarunk egyet sem kiemelni a szolgálatok közül, hanem kérjük, hogy mindenhol vizsgálják meg ezeknél a szervezeti elemeknél a szolgálat szervezés gyakorlatát, vagyis terjedjen ki mind a 14-re, mert a jelzések szerint nagy problémák vannak a szolgálatszervezéssel.

 

Megdöbbenve tapasztaltuk a munkáltató válaszát, amit kaptunk, mert 8 hónap után eljutattunk oda, ahonnan elindultuk, vagyis, hogy szolgálati panasszal érvényesítsük az 51 kollega érdekeit, annak ellenére, hogy a megoldására már ígéretet kaptak korábban a munkáltatótól, mert a járandóságot ők is jogosnak ismerték el. Mi értelme van az érdekegyeztetésnek, amikor többszörösen megerősítik, hogy a probléma rendezésre kerül és ezt a kollégák várják. Ha nincs más megoldás, akkor szolgálati panasszal, annak eredménytelensége esetén peres eljárással keressük meg az 51 kolléga igazát.

 

( Az ülés emlékeztető anyaga eddig a szószerintiséget követte, innen az emlékeztetői tartalmi követelményeknek felel meg. )

 

Egyebek napirend

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Szentpáli r. ezredes a gazdasági főigazgatóra hivatkozva kiadott egy levelet a GEI osztályvezető részére, amely szerint a GEI dolgozók részére 7000 Ft-ot lehet megtéríteni a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg vásárlása esetén, ha a dolgozó erre jogosult, de ez a szemüveg nem ennyibe kerül, hanem lényegesen többe, mert ez védőszemüveg.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

A számítógéphez szükséges szemüveg nem egy bonyolult, a BRFK ilyen szemüveg beszerzésére versenyt hirdetett, amely kínálat esetében ez az ár a magasabb kategóriába tartozott. Nem szabad keverni azzal a helyzettel, amikor a dolgozó szemével más probléma is van, és a szemüvegnek ennek a korrigálását is ki kell szolgálni, és a kettőt el kell különíteni egymástól. A tiltakozást akceptálja, de az említett intézkedést nem vonja vissza.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Tegye közzé a GF azt a beszerzési lehetőséget, ahol ehhez a speciális szemüveghez 7000 Ft-ért hozzá lehet jutni. Kérdése továbbá, hogy a társasági ruhát meg kell-e venni a vezetőknek, ha igen, akkor miért.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Ez az előírás már törölve van, a vonatkozó szabályzó módosítása is megtörtént már.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

A vagyon elleni szabálysértések mikor kerülnek vissza a Rendőrséghez.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Nem tudom, de a kérdést feltevő kérésére a következő RÉT ülésen választ ígért rá a levezető elnök.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Mikor zárulnak le a szakközépiskola elismerésével kapcsolatos anomáliák.

 

Zakor Sándor ka.

A SZÉF ülésen megállapodás született arról, hogy a Hszt. módosításával ez rendezésre kerül úgy, hogy visszamenőlegesen megteremti a módosítás az elismerés jogszabályi feltételeit, más megoldásban a Rendőrség nem gondolkodik, mert nem is gondolkodhat.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Szeretne a következő RÉT ülésre számadatokat kérni arról, hogy hány kolléga kérte magát FÜV eljárás elé, hány kollega kérte a nyugdíjazását és hány kollega kérte az 50 000 Ft-os pótlékot (hűségpénzt).

Felvetette, hogy a 87 fő elvégezte a ECDL informatikai tanfolyamot és megoldható e, hogy akik erről bemutatják a bizonyítványt, azok fizetésben előresorolásra kerüljenek, illetve közalkalmazottak esetében egy kategóriával előbbre lépjenek.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Beszéljünk erről még külön majd.

 

Horváth László úr

A túlórák kifizetésével kapcsolatban az elmondottakat örömmel veszik, de információjuk van arról, hogy van olyan szervezeti egység, ahol 2007-es túlórák is az asztalfiókban vannak, ami egy átszervezés következménye 2007-ből. A BRFK Bűnügyi Technikai Osztályánál ahol a 2007-ről átvitt túlórákat a mai napig nem számolták el, intézkedést kérnek ennek rendezésére, pontos számadatot nem tudnak mondani, de a XIV. kerület kivételével minden kerület érintve van benne, fejenként 50-150 óra közötti idővel.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Már vizsgálat lett elrendelve az elmaradt túlórák kifizetése miatt, így a helyzet meglehetősen kényelmetlen, de mindenképpen tisztázni kellene, hogy hány főt érint ez. Ha ezt rendezik, akkor előkerülhetnek még korábbiak is és ennek talán soha nem lesz vége.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Mikor vonták felelősségre azokat a vezetőket, akik nem számolták el és nem adták át kifizetésre a beosztottak túlóráit.

 

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Meg kell vizsgálni a helyzetet, hogy hány főt érint, milyen nagyságrendben és ki a felelős, stb.

 

Bebes Tibor úr

Három problémát jelezne. Az egyik, hogy Baranya megyében különleges bevetési pótlék megítéléséről 2 főnek jogerős ítélete van és a kollégák meg is kapták ennek a térítését. 73 fő van még ugyanitt, akik ugyanebben a cipőben járnak, de részükre a kifizetést megtagadták azzal, hogy nyugodtan adjanak be szolgálati panaszt. Nem értik, hogy a 73 fő esetében miért kell ugyanezt az utat végig járni, mivel 2 fő esetében jogerős ítélet van.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Csongrád megyében ugyanezt a bíróság elutasította.

 

Dr. Mándi Éva asszony

A megyei rendőr-főkapitányság nem ért egyet az ítélettel ezért felülvizsgálati eljárást kezdeményezett az ügyben és valószínű, ezért javasolták a szolgálati panasz beadását és nem fizettek a 73 főnek a 2 fő ítélete alapján.

 

Bebes Tibor úr

Ruszkai úr (GEI vezető) értesítette írásban az egyik szakszervezeti tagot, hogy a felmondásra került a Határőrség volt kollektív szerződése, ezért 2009-en a gépjárművezetői pótlék folyósítását megszünteti és a kifizetett 9 790 Ft-ot levonja az érintett illetményéből. Ebben több probléma van, az egyik, hogy a kollektív szerződés tudomásom szerint nem került felmondásra……. kazetta csere….. valaki nem mond igazat, ha erősebb kifejezést akar használni, akkor valaki hazudik.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Valószínű, hogy valaki valamit elhallott, nincs felmondva a kollektív szerződés, azt kellene már vizsgálni, hogy hogyan lehetne készíteni egy egységeset, de ez a jogszabályokon elvérzik. A kialakult helyzet azzal a következménnyel jár, hogy a korábban túlköltekező megyei főkapitányok bűneit a jelenlegi utódaik szenvedik meg, mert a kollektív szerződésekben meglévő többletjuttatásokat a többiektől kell elvenni. Elismeri, hogy ő kérte azt, hogy ahol a gépjárművezetői pótlék fizetése olyan feladatellátás után történik, ami nem jár rendszeres járművezetéssel, ott kérte az e pótlékban részesülök számának csökkentését. A Határőrség Kollektív Szerződése járja a maga útját és az integrációt követően egy évig él.

 

Bebes Tibor úr

Pontosabban legalább egy évig él. A másik gond, hogy az illetményből történő levonásnak meg vannak a szabályai, de a konkrét esetben, ahogyan ez történt az nem felel meg az előírásoknak. Az, hogy egy levélben értesítik az érintettet, hogy a 3 000 Ft-ot megvonták tőle, a korábbit pedig majd levonják tőle ez nem egy szabályos eljárás. A Dél-dunántúli GEI-nél is volt hasonló eset.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Egységnyi pénze van a Rendőrségnek, a gépjárművezetői pótlék fizetésének a közalkalmazottakra való kiterjesztéséhez nincs pénzügyi fedezet, hiába volt ez benne a Határőrség Kollektív Szerződésében, a különbségeket a juttatásokban csökkenteni és nem növelni kellene. Ő kezdeményezte már a kollektív szerződések felmondását, de a javaslata rosszul lett tálalva az igazságügyi és rendészeti miniszternek, ezért a javaslata nem nyert elfogadást.

 

Dr. Mándi Éva asszony

A Határőrség Kollektív Szerződése fel lett mondva és az érintettek részére expediálva lett.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Ha ilyen helyzet van, akkor ezt meg kell vizsgálni, ha ez jó és elfogadható az érintetteknek.

 

Bebes Tibor úr

Szeretné a többi szakszervezet figyelmét felhívni arra, hogy nem kellene leminősíteni egy olyan kollektív szerződést, amit a Határőrségnél a szakszervezet harcolt ki és kondíciójában jobb az összes rendőrségi kollektív szerződések bármelyikénél, hanem azt kellene vizsgálni, hogy ebből a Rendőrség kollektív szerződéseiben mit lehetne átmenteni, vagy vizsgálni azt, hogy annak idején a rendőrségi szakszervezetek miért nem harcoltak ki ilyen juttatásokat a közalkalmazottak részére. A munkáltató a mai gazdasági helyzetben úgy áll a dolgokhoz, hogy amely juttatás biztosítására nincs jogszabályi kötelezettség, azt nem fizeti ki. Azt vegyük figyelembe, hogy a Határőrség Kollektív Szerződése hatályban van, és egyetlen GEI vezető sem tagadhatja meg a kifizetést arra hivatkozva, hogy nem hatályos. A Határőrségi Kollektív Szerződés nem került felmondásra, hatályban van, majd idézi a munkatörvény könyv 40/A §-át, amely a kollektív szerződés felmondásának módjára vonatkozik. Nem léptünk előre a kollektív szerződések rendezésében, mert jelenleg 33+1 kollektív szerződés van a Rendőrségnél.

 

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.

Köszöni a kollektív szerződés felmondására szóló figyelem felhívást, és azon fog munkálkodni, hogy annak felmondása mielőbb megtörténjen.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Egy dolog a Határőrség kollektív szerződése, de meg kell nézni a megyék kollektív szerződéseit, amelyek nagyon jó kondíciókkal kötettek meg, sok helyen bevezették a közalkalmazottak 35 éves jubileumi jutalmát is. Az ORFK GEI-re az ORFK kollektív szerződése vonatkozik, amely a létezők közül a legrosszabb. A megyékre vonatkozóan ágazati kollektív szerződést nem lehet kötni, mert kollektív szerződést csak munkáltató köthet, az ágazati kollektív szerződés megkötése esetén az országos rendőrfőkapitánynak kellene lenni minden rendőrségi dolgozó munkáltatójának, aki a kollektív szerződés hatálya alá tartozik.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Az ORFK Kollektív Szerződése nem a legrosszabb, hanem a legtakarékosabb kollektív szerződés.

 

Zakor Sándor ka.

Már a második RÉT ülésen emlékezteti a szakszervezeteket arra, hogy a 2008. decemberi vagy a 2009. januári RÉT ülésen a szakszervezetek vállalták fel azt, hogy elkészítenek egy vitára alkalmas ORFK kollektív szerződés tervezetet.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Tökéletesen tisztában van azzal, hogy ezt a BRDSZ nevében Zachar Kálmán úr vállalta be.

 

Dávid Tibor úr

Kéri, hogy a nagy melegben bizonyos hőmérséklet felett az állomány a láthatósági mellény viselése alól legyen mentesítve, mert beleizzadnak, és bőrbetegséget kapnak a kollégák. Javasolják, hogy nyáron, nappal, 25 C fok felett ne legyen kötelező a viselése és így módosítsák az öltözködési szabályzatot.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Az élethez fűződő érdek lehet, hogy több mint a műszáltól való berzenkedés, ugyanis, ha leveszi az állomány a mellényt, akkor a láthatóság lényegesen csökken. A jelenleg rendszeresített rossz minőségű mellények lecserélése jelenleg 180 millió forintért folyik, aminek a gyártása a leendő viselők észrevételeit is figyelembe véve készül, de biztos nem lesz megfelelő mindenkinek, mert a Rendőrségnél még nem sikerült olyan ruhát készíttetni, amelyik mindenkinek megfelelt volna. Ezeket az új mellényeket azok kapják meg először, akik leginkább a fronton vannak.

 

Dávid Tibor úr

A másik javaslat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történt jégkárokkal kapcsolatos, kellene valami támogatást nyújtani az érintetteknek.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Kéri a szakszervezeteket abban, hogy segítsék összegyűjteni a jégkárt szenvedett kollégákat, hogy ügyükben minél előbb döntést lehessen hozni.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Kérdezi, hogy a Cselekvési Programmal kapcsolatosan megküldött szakértői javaslatokkal történik-e valami az elkövetkezendő időben.

 

Zakor Sándor ka.

Készül a Cselekvési Programhoz a főkapitányi norma tervezete, de közben a szakszervezeti szakértői megbeszélést is folytatnánk, amihez már két szakszervezettől konkrét javaslatokat is kaptunk. Javasolja, hogy szerdán történjen meg a következő szakértői megbeszélés.

Minél gyorsabban le kellene ülni, mert a miniszter 2 héttel előbbre hozta a végrehajtás határidejét, ezért párhuzamosan kell végezni a norma tervezet és az együttműködési megállapodás előkészítését, különben nem leszünk kész vele határidőre. Javasolja, hogy a RÉT ülés után döntsenek a szakértői megbeszélés konkrét időpontjáról.

 

Pósa Zoltán úr

Hogyan áll a gazdasági szervezet átalakítása?

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

A gazdaság állománytáblája elkészült, a minisztériumba beterjesztésre került aláírásra. Azért volt előbb a gazdasági, hogy az onnan kinyert lehetőségek a következő fázisban felhasználhatók legyenek, de most ez így egy kicsit összemosódik. Pest megye és a BRFK gazdasági szakterülete Közép-magyarországi GEI megnevezéssel gazdaságilag egyesül, a GEI ellátási körébe kerül az NNI és az RRI, a KR integrált pénzügyi feladatait szintén az ORFK GEI látja el, a gazdálkodási jogkörbeli átsorolások a félévtől megtörténnek, és Köztársasági Őrezred őrzi meg továbbra is a költségvetési szervi jogosítványokat. Az államháztartási törvény változása miatt újra kellett sorolni a Rendőrség szervezeteit.

 

Horváth László úr

A képernyő előtti munkavégzéshez kötött beosztások felsorolásából a BRFK bűnügyi technikai állományát a 2008-as munkakör leírásban nyilatkoztatták arról, hogy elismerik, hogy a tevékenységük nem jár 4 órát meghaladó képernyő előtti munkavégzéssel, holott a felsorolás, amit válaszként kaptak, tartalmazza ezeket a beosztásokat.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Megnézzük, de a BRFK-n mindent mindig másként van.

 

Dr. Bárdos Judit asszony

Mikor kívánja a beiskolázási segélyre vonatkozó intézkedését az ORFK kiadni.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Nem tudom, hogyan áll, de megnézem, én azt az álláspontot képviselem, hogy készpénzt kapjanak az emberek.

 

Zakor Sándor ka.

A szervezet átalakítás három lépésben történne, ebből az első lenne a gazdaság átalakítása, a második fázisban az összes többi és harmadiknak jött be a szakközépiskolák rendőrséghez kerülése. A végrehajtás tervezett határideje a második fázisban 2009. december 31., de ez nagymértékben függ attól, hogy az állománytábla mikor kerül miniszteri jóváhagyásra.

 

Dr. Sipos Gyula r.ddtbk.

Megköszönte a részvételt, az aktivitást, és bezárta az ülést.

 

Budapest, 2009. július 28.

 

 

Zakor Sándor ka. s.k.

 

 

 

Egyetértek:

 

 

Zsinka András r.ddtbk.

humánigazgatási szolgálatvezető s.k.