Az első fokú ítélet alapján is illegitim a MOSZ vezetése!
Mindenkit figyelmeztetünk, hogy Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vezetése illegitim,
nincs törvényi felhatalmazásuk arra, hogy a munkavállalókat képviseljék!
A Fővárosi Bíróság a 8.P.22.82412008126. számú I. fokú ítéletében a Munkástanácsok Országos Szövetsége 11125. Budapest, Szarvas Gábor u. 9/b. szám alattinál a 2007. március 30-31-én megtartott rendkívüli Választmányi Ülés alkalmával a 2007. március 30-án meghozott határozatokat megsemmisítette, és ezáltal a MOSZ vezetése illegitim. A MOSZ hatályos Alapszabálya pedig nem a 2007-évi, hanem a 2004-es évi.
A kereset két része azért került elutasításra, mert okafogyottá vált.
Egyrészt a 2005. ás 2006. évi Választmányi Ülésen hozott határozatokat a 2007. évi ülésen visszavonták, így ilyen határozatok már nincsenek, tehát a felperesi kereset sikere esetén sem lehetett volna azokat megsemmisíteni, hiszen nem létező határozatokról van szó.
Másrészt, a kereset második része azért lett elutasítva, mert jelen határozat nem jogerős, így felperes Személyszállítási Alkalmazottak Munkástanácsa a 2008. évi határozatokat nem támadhatta meg, hiszen csak annak jogerőssé válása után lesz teljes jogú tagja a MOSZ-nak.
Harmadrészt pedig a MOSZ illegitim vezetőinek állításával szemben a 2004. április 23-24-i Választmányi Ülés szerinti módosított alapszabályi rendelkezések a hatályosak.
Tehát ha az ítélet jogerőssé válik, úgy 2004. óta a MOSZ vezetősége, azon belül Szövetségi Tanácsa által alapszabály-ellenesen hozott döntései jogsértőek, hatálytalanok, és természetesen a vezetőség illegitim.
Íme az ítélet, melyet a felperes hozzájárulásával teszünk közzé:
FŐVÁROSI BÍRÓSÁG
8. P.22. 82412008126.
A Magyar Köztársaság nevében!
A Fővárosi Bíróság Kurfürst Ferencné törvényes képviselő által képviselt Személyszállítási Alkalmazottak Munkástanácsa………………………………….. szám! felperesnek
dr. Futó Barnabás Ügyvéd …………………………………………….. által képviselt Munkástanácsok Országos Szövetsége ……………………………szám alperes ellen
határozatok megtámadása iránt indított perben meghozta és kihirdette a következő
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Bíróság az alperesnél 2007. március 30-31-én megtartott rendkívüli Választmányi Ülés alkalmával a 2007. március 30-án meghozott határozatokat megsemmisíti.
A bíróság a felperesnek a 2005. április 22-23-I IV. Kongresszuson meghozott és a 2006. április 28-29-I Választmányi Ülésen meghozott határozatok megsemmisítése iránti, valamint a 2008. május 30-31 -i Választmányi Ülésen meghozott határozatok megsemmisítése Iránti keresetét elutasítja.
A bíróság kötelezi sz alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50. 000 Ft, azaz Ötvenezer Ft perköltséget.
Az eljárási illetéket sz állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságnál 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság kérelemre — a tárgyalás mellőzésének a törvényben meghatározott eseteiben is — tárgyaláson bírál cl, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemre tárgyaláson kívül bírál el.
Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő peres fél számára a jogi képviselet kötelező. Amennyiben az első fokú eljárásban jogi képviselő nélkül járt el a fellebbezést benyújtó peres fél, úgy fellebbezéséhez csatolja jogi képviselője meghatalmazását, illetve amennyiben pártfogó Ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a lakóhelye szerint illetékes Igazságügyi Hivatalnál, ennek igazolását.
INDOKOLÁS:
A Személyszállítási Alkalmazottak Munkástanácsa az alperesi országos szövetség egyik tagszervezete volt, ugyanis a Munkástanácsok Országos Szövetsége alperes társadalmi szervezetek országos szövetségeként működik, tagszervezetei pedig önálló jogi személyek.
Az alperesnél 2005. április 22-23-án Országos Választmányi Ülést tartottak, amelyet IV. Kongresszusnak neveztek el az alapszabályi rendelkezéseknek megfelelően.
A felperesi tagszervezet törvényes képviselője maga is részt vett a kongresszuson.
A kongresszus lebonyolításával kapcsolatosan tapasztaltak alapján keresettel fordult a bírósághoz, mert állítása szerint a kongresszusra szóló tagszervezeti meghívók elküldése tisztázatlan volt, az a jegyzék, amely a mandátum felvételére jogosító tagszervezetek névsorát tartalmazta állítása szerint nem volt hiteles, mert közöttük olyan tagszervezet is volt, amely az alapszabályi rendelkezések ellenére nem fizette meg a negyedéves tagdíjat, sőt olyan is volt, amely már fél éve nem fizetett tagdíjat, ennél fogva szavazati joggal nem vehettek volna részt a kongresszuson.
A felperes tudomása szerint 54 tagszervezet fizetett tagdíjat, tehát 54 tagszervezet rendelkezhetett volna szavazati joggal, ennek ellenére a kongresszusi levezető elnök közlése szerint 72 tagszervezet volt jelen.
Az sem volt ellenőrizhető, hogy a szavazók között hány szavazati joggal rendelkező
tagszervezet volt.
A felperes tudomása szerint a fegyelmi bizottság elnöke is szavazott, holott nem volt tagszervezeti küldött. Ugyanígy a szövetség elnöke is szavazott, aki szintén nem rendelkezett szavazati joggal.
Az Országos Elnökség határozatát, amely a kongresszus lebonyolítására vonatkozóan született meg, nem ismertették a tagokkal.
A pénzügyi beszámolót csak a kongresszuson adták át a tagszervezetek részére, tehát nem határidőben, gazdasági beszámolót nem adtak át, és két ingatlan vásárlásával kapcsolatosan nem adtak választ a feltett kérdésekre.
A felperes törvényes képviselője úgy vélekedett, hogy azok közül, akik mandátumot vettek fel, ezt többen is írásbeli meghatalmazás nélkül tették, ennek ellenére a kért mandátum ellenőrzés nem történt meg.
Tudomása szerint a titkos szavazást megelőzően a szavazóurna és a szavazólapok hitelesítése nem történt meg, a szavazólapok felvételét nem regisztrálták.
Mindezek alapján a meghozott határozatok megsemmisítését kérte a felperesi tagszervezet, kivéve azt a programot, amely az alperesi szövetség 2005-2009. évig tartó időszakára nézve lett megszavazva.
Az alperes álláspontja az volt a felperes kereseti kérelmével kapcsolatosan, hogy az abban állítottak nem felelnek meg a valóságnak, ezért annak elutasítását kérte.
Ami a tagszervezetek meghívását illeti, a meghívók sima postai küldeményként kerültek postázásra. Ezt az alperes igazolta is a postára-adásra nézve kiállított számlamásolattal.
Az alperes csatolta a 2005. április 22-i állapot szerinti tagszervezeti névsort, amely szerint 101 tagszervezetet tartottak nyilván. A 101 tagszervezet képviselői közül 84 képviselő vette fel a mandátumot, a kongresszus tehát határozatképes volt, ami pedig a szavazóképességet és a tagdíjbefizetési kötelezettséget illeti, az elnökség a kongresszust előkészítő ülésen, 2005. április 19-én úgy döntött, hogy a még esetleges ás ki nem fizetett tagdíjak befizetésére maximum egy éves időtartamra halasztást engedélyeznek, és még a
kongresszus napján is be lehetett fizetni a hátralékot. Egyébként csak öt olyan tagszervezet volt, amelynek még tagdíjhátraléka áll fenn.
Az alapszabályi rendelkezések nem tiltják, hogy a tagdíjfizetésre halasztást adjanak. Mintegy 16 esetben szavazott olyan tagszervezeti képviselő, akik még nem fizették meg a tagdíjhátralékot, de önmagában ez a tény nem befolyásolta volna a határozatképességet, hiszen e nélkül a 16 tagszervezet nélkül is határozatképes volt a kongresszus.
Ami a szavazókat illeti, az alperes elnöke, a POFÜSZ Postások Munkástanácsa, Veszprém tagszervezet nevében megbízó levéllel szavazott, a Fegyelmi Bizottság elnöke pedig a Dunamenti Erőmű Rt. Munkástanácsának szóbeli meghatalmazásával szavazott a kongresszuson. Az alapszabály nem tiltja, hogy a tagként nyilvántartott szervezetet meghatalmazott képviselő képviselje.
Az írásos anyagok megküldését illetően, ha volt is némi késedelem, ez nem befolyásolta a kongresszus lebonyolításának jogszerűségét.
A meghívóban csak a napirend közlése kötelező, ami pedig a pénzügyi beszámoló és a költségvetésre vonatkozó iratok kiküldését illeti, azokat nem küldik ki előre, mert arról csak a választmány jogosult dönteni.
Ami az ingatlanokkal kapcsolatos felvetéseket illeti, azokra nézve a kongresszusnak nem volt hatásköre válaszolni.
A szavazóurnát a szavazás előtt a Felügyelő Bizottság elnöke bemutatta, igazolva, hogy az üres, a szavazólapok lepecsételését, vagy hitelesítését alapszabály nem írja elő.
A mandátum ellenőrzése megtörtént, függetlenül a bejelentéstől, ezt a kongresszusi jegyzőkönyv rögzítette is.
A peres eljárás ideje alatt az alperesi szövetségnél 2006. április 28-29-én tartották meg az Országos Választmányi Ülést, az ott meghozott határozatok megsemmisítése iránt a felperesi tagszervezet keresetét kiterjesztette, egyben kérte a határozatok végrehajtásának felfüggesztését is.
A 2006. évi Választmányi Ülés megtartását megelőzően 2006. március 1-én az alperesi szövetség elnöksége kizárta a felperesi szervezetet az alperes tagjai sorából.
A felperesi szervezet ezzel szemben jogorvoslattal élt, amelyet az április 28-29-i Választmányi Ülésen bíráltak el. Erre az ülésre a felperesi tagszervezet meghívót nem kapott, képviselője azonban megjelent az ülésen, viszont mandátumot nem kapott, csak hosszas huzavona után. Ezen a Választmányi Ülésen 0. napirendi pontként tárgyalták a felperesi tagszervezet jogorvoslati kérelmét, amely kérelmet azonban elutasított a Választmányi Ülés, ezzel a szervezeten belül jogerős döntés született a felperesi tagszervezet kizárásáról.
A határozat indokolásában szerepelt az is, hogy a jelen peres eljárás során a felperesi tagszervezet a peren kívüli megegyezést nem tartva nem kérte a per megszüntetését, illetőleg ezt a bejelentését visszavonta. A felperesi tagszervezet szerint ez a kizárás alapját nem képezheti, emellett joggal való visszaélés is.
A felperes kérelmére a bíróság a 2006. április 28-29-i Választmányi Ülésen meghozott határozatok végrehajtását felfüggesztette.
A döntés indoka az volt, hogy az alperesi szövetség Alapszabályának IV/3. pontja szerint a kizárással kapcsolatosan előterjesztett jogorvoslat halasztó hatályú. Miután a felperesi szervezet jogorvoslati lehetőségével élt, azaz az Országos Elnökség kizáró határozatát megfellebbezte, annak elbírálásáig sz alperesi szövetség tagszervezetének tekintendő. Ennek ellenére az április 28-án kezdődött Választmányi Ülésre meghívót nem kapott, sőt először mandátumot sem biztosítottak a felperesi tagszervezet képviselője részére. Bár az
elnökség tagkizárást meghozó döntése után a felperesi tagszervezet tagsági viszonyát felfüggesztették, az alapszabályi rendelkezések között azonban ilyen döntés meghozatalára vonatkozó szabály nincs, vagyis az alapszabályi rendelkezésekkel ellentétesen függesztették fel a felperesi szervezet tagsági viszonyát.
A határozatok végrehajtásának felfüggesztéséről szóló végzés a másodfokú bíróság helybenhagyó végzésével jogerős lett.
Időközben 2007. március 30-31-én rendkívüli Választmányi Ülést tartottak az alperesi szövetségnél, a felperes az ott meghozott határozatokkal kapcsolatosan kereseti kérelmét kiterjesztette. A felperes arra hivatkozott, hogy a 2007. március 30-31-i rendkívüli Választmányi Ülésen olyan határozatokat hoztak meg, amely a korábbi határozatok visszavonásáról szólt, s miután a visszavont határozatokat a kongresszuson hozták meg, álláspontja szerint azokat csak a kongresszus vonhatta volna vissza. A felperes ezt annak ellenére állította, hogy a Választmányi Üléseket négyévente Kongresszus név alatt tartják meg, de az alapszabály szerint ugyanolyan összetételű, mint a Választmányi Ülés, és ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik a kongresszus is, mint a választmány.
A felperesi szervezet sérelmezte azt is, hogy a 2007. március 30-31-i rendkívüli Választmányi Ülésen a 2005. évi Kongresszuson és a 2006. évi Választmányi Ülésen hozott határozatok megsemmisítése után ismételten megválasztatta magát az alperesi szövetség elnöke, de emellett alkalmazottakat és szakértőket is választottak, a felperes szerint alapszabály sértő módon.
A 2005. évi Kongresszuson és a 2006. évi Választmányi Ülésen meghozott határozatok megsemmisítése folytán a felperesi szervezettel szemben korábban meghozott, a 2006. évi Választmányi Ülésen megerősített kizáró határozatot is az alperesi szövetség megsemmisítette a 2007. évi Választmányi Ülés alkalmával.
A megsemmisítést követően azonban a 2007. március 30-31-i rendkívüli Választmányi Ülésen ismételten szavaztak a felperesi tagszervezet kizárásáról, a felperes szerint ismételten törvénysértő módon.
A felperes hivatkozott arra, mint az alperesi szövetség tagszervezete, hogy a 2006. március 1-én történt kizárását követően ténylegesen egyik fórumon sem gyakorolhatta szavazati jogát, a bíróság végrehajtást felfüggesztő határozatát követően sem állították helyre az eredeti állapotot, s emellett 2007. márciusáig a felperesi tagszervezettel szemben nem is indult semmilyen újabb eljárás, mégis ismételt kizárásáról döntöttek. A kizárásnak az alapszabályi rendelkezések szerint csak akkor van helye, ha a tagszervezet súlyosan sérti az alapszabály valamely rendelkezését, vagy olyan magatartást tanúsít, amely alaptalanul sérti az alperesi szövetség jó hírét, vagy veszélyezteti jogos érdekeit.
A felperes emellett azt is sérelmezte, hogy amikor a 2007. évi Választmányi Ülésen ismételten előterjesztették szavazásra a felperesi tagszervezet kizárását, az újbóli előterjesztéskor nem rendelkeztek az elnökségi előterjesztéssel, amelyet ráadásul a Szövetségi Tanácsnak jóvá kellett volna hagyni, a felperesi tagszervezetet erről előzetesen értesíteni kellett volna, ennél fogva újból joggal való visszaélésről van sző.
A felperesi tagszervezet újbóli kizárása előtti elnökségi előterjesztésre és a Szövetségi Tanács jóváhagyására azért is szükség lett volna, mert a kizáró határozatot előzetesen írásba kell foglalni, azt kézbesíteni kell a felperesi tagszervezetnek, majd a jogorvoslati lehetőséget is meg kell adni részére.
A felperes arra is hivatkozott, hogy a 2007. évi Választmányi Ülésen ismét voltak olyan küldöttek, akik csak megbízó levéllel szavaztak, vagy nem is voltak a megbízó szervezet tagjai, vagy nem működő szervezet nevében jelentkeztek szavazásra, illetőleg nem érdekvédelmet láttak el, hiszen nem volt mögöttük munkáltató.
A felperes kiterjesztett keresete a 2007. március 30-31-i Választmányi Ülés valamennyi határozatának megsemmisítésére irányult, emellett a Szövetségi Tanács határozatainak megsemmisítésére is — kivéve, amely a tagszervezetek felvételéről döntött -‚és kérte a Felügyelő Bizottság határozatainak megsemmisítését is.
Ez utóbbi határozatok tartalmát nem ismerte, de kérte az alperes kötelezését az ide vonatkozó iratok becsatolására. Végül a felperes kérte, hogy a bíróság a kizárására vonatkozó határozat végrehajtását függessze fel.
A 2007. márciusi Országos Választmányi Ülés előkészítéseként tartott rendkívüli elnökségi ülés 2007. március 2-i jegyzőkönyve szerint az elnökség a felperesi szervezet bírósági ügyét is megtárgyalta és elsődlegesen arról alakítottak ki álláspontot, hogy a bíróság a felperes által megtámadott és végrehajtásában felfüggesztett határozatok tekintetében az Alapszabály IV/3. pontja alapján döntött.
A jelenlévők erről tárgyalva arra is következtettek, hogy a bíróság a 2005. évi kongresszusi határozatokkal kapcsolatosan hasonlóképpen fog eljárni, ezért felmerült a 2005. évi Kongresszus és a 2006. évi Választmányi Ülés megismétlése és újabb határozatok hozatala.
A jegyzőkönyv szerint jogi képviselői vélemény volt arra nézve, hogyha a kongresszusi- és választmányi határozatokat visszavonják, akkor a felperesi szervezet által indított pernek nem lesz tárgya.
Ugyanerről a kérdésről tanácskozott az Országos Szövetség szövetségi tanácsülése is, és ezen is azt az álláspontot fogadták el, hogy meg kellene ismételni a két kongresszust és a határozatok hozatalát.
A bíróság az elsőfokú eljárásban tanúmeghallgatásokat eszközölt azzal a felperesi hivatkozással összefüggésben, hogy olyan képviselők jártak el megbízottként és szavaztak tagszervezetek nevében, amelynek egyrészt nem voltak tagjai, másrészt pedig nem létező munkahelyi érdekvédelmi szervezetet képviseltek.
A főként okirati bizonyítás eredményeként a bíróság a 8.P.25.682/2005/48. számú ítéletével az alperesnél 2007. március 30-31-én megtartott rendkívüli Választmányi Ülésen a március 30-án hozott határozatokat megsemmisítette.
Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A bíróság döntését arra alapította, hogy a 2004. április 23-24-én tartott Választmányi Ülésen módosított alapszabályi rendelkezések az irányadók a felperes valamennyi kereseti kérelme tekintetében. Az Alapszabály III/1. pontjának rendelkezése szerint a Választmányi Ülésen egy szavazattal rendelkezik minden rendes tagként nyilvántartott szervezet részéről egy meghatalmazott képviselő.
A bíróság ezért vizsgálta, hogy vajon a felperes által megjelölt küldöttek olyan meghatalmazottak voltak-e, akiknek a megbízása olyan szervezet részéről történt meg, amely szervezet az alperesi szövetség tagszervezete.
A meghallgatott tanúk előadásából kiderült, hogy a Csurgói Fűrész Üzem Munkástanácsának elnöke Könyves Zoltánt hatalmazta meg, aki viszont a MOFA Rt. Munkástanácsának alkalmazottja volt.
Egy másik megbízás, szerint Márton Szabolcsot, aki egyik tagszervezetnek sem volt a küldöttje, a Basalt-Középkő Kőbánya Kft. Uzsai Üzemének Munkástanácsa felhatalmazta képviseletére.
A bíróság arra következtetett az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény /továbbiakban:
Etv./ 9.§-ában írt rendelkezés alapján, hogy az alperesi szövetség tagszervezetei részéről nem minden esetben volt szabályszerű képviselet a 2007. március 30-31-i rendkívüli választmányi ülésen. Az Etv. 9.§.-a szerint ugyanis a társadalmi szervezet tagja — ez esetben az alperesi szövetség tagszervezete — személyesen köteles részt venni a társadalmi szervezet ülésen, ez esetben a tagszervezet képviselője útján vesz részt a Választmányi Ülésen. Arra azonban nincsen lehetőség, hogy nem tagszervezeti képviselőt hatalmazzon fel egy másik tagszervezet arra, hogy meghatalmazottjaként a Választmányi Ülésen Őt képviselje, és szavazatával járuljon hozzá a döntés meghozatalához.
A bíróság ezért azt állapította meg, hogy a 2007. március 30-i rendkívüli Választmányi Ülésen a felperesi tagszervezet kizárása tekintetében meghozott döntés törvénysértő, mert sérti az Etv 9. §-ában írt, a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezést.
Miután a 2007. március 30-i ülésen meghozott, a felperesi tagszervezet kizárására vonatkozó döntés a társadalmi szervezeten belül jogerős és véglegesnek döntésnek minősül, ezért a 2007. március 31-i Választmányi Ülésen meghozott határozatok tekintetében a bíróság nem vizsgálódott, hiszen a kizárt felperesi tagszervezet ezen a napon már nem vehetett részt a Választmányi Ülésen és a döntések meghozatalában.
A felperes szervezet kereseti kérelme szerint a Szövetségi Tanács ülésén meghozott határozatokat is törvénysértőnek találta, illetőleg olyan országos elnökségi tanácsülési határozatokat is, amelyek a felperessel kapcsolatos kizárás előkészítésével függtek össze.
Miután a felperes kereseti kérelmében a 2004. április 23-24-i Választmányi Ülés szerinti módosított alapszabályi rendelkezések voltak irányadóak, ezért a bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a 2004. évben módosított alapszabályi rendelkezésekben nincsen olyan rendelkezés a tag kizárásával kapcsolatosan, ami a Szövetségi Tanács ülés feladata, vagy hatáskörébe tartozó kérdés lett volna.
A felperes az alperes működésével kapcsolatosan is kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyek megállapítás iránti kérelmek voltak. A bíróság azonban az Etv.10.§./1/ bekezdésében írt rendelkezés szerint csak a megtámadt határozat törvényességét vizsgálhatta, az alperesi szövetségnél a felperes részéről tapasztalt működésbeli rendellenességek, és kérdések vizsgálata a törvényességi felügyeletet ellátó szervezet elé tartozott, amely szervezet, a Fővárosi Főügyészség vizsgálódott is a felperes ilyen irányú kérelme nyomán. Ide tartozott az alperesi szövetség elnökének és tisztségviselőinek megválasztása is, amely kérdést tehát a bíróság érdemben nem vizsgálhatott.
A felperes álláspontja az volt, hogy a 2007-ben megtartott Választmányi Ülésen, amely rendkívüli választmányi ülésként lett összehíva, sem a IV. Kongresszuson, sem az azt követő rendes választmányi ülésen meghozott határozatokat nem érinthették volna, és nem dönthettek volna azok visszavonásáról, hatályon kívül helyezéséről. Az azonban a perbeli nyilatkozatokból kiderült, hogy négyévente az Országos Választmányt „Kongresszus” elnevezéssel tartják meg, ezért súlytalan, hogy a kongresszusnak nevezett ülésen
meghozott határozatokat érinthette-e ugyanaz az a testület, mint ahogy aközött sincs különbség, hogy rendes, vagy rendkívüli választmányi ülést tartanak, legalábbis a felperes keresete szempontjából.
Tehát a bíróság nem tartotta törvénysértőnek, hogy rendkívüli választmányi ülésen döntöttek rendes választmányi ülési határozatok hatályon kívül helyezéséről, illetőleg kongresszusi határozatok hatályon kívül helyezéséről.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a 4. Pf. 20. 337/2008/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a 2005. április 22-23-i határozatok megsemmisítése iránti keresetről, de a 2006. április 28-29-i kereseti kérelmekről is érdemben határozni kellett volna.
A felperes a 2007. március 30-31-i Választmányi Ülési határozatok közül keresettel támadta meg, és megsemmisíteni kérte azokat a határozatokat is, amely a 2005. és 2006. évi Választmányi Ülés, illetőleg Kongresszus határozatainak visszavonásáról szóltak. Az a körülmény, hogy az alperes a határozatokat visszavonta, nem eredményezi azt, hogy a bíróságnak nem kellene határoznia ezeknek a határozatoknak a megtámadása iránti keresetről.
Miután egyik előterjesztett keresettől sem állt el a felperes, ezért a 2007. évi Választmányi Ülés határozatainak törvényessége is csak azt követően bírálható el érdemben, hogy a 2005. évi, majd 2006. évi keresettel támadt határozatok törvényességéről határozott a bíróság.
A felperes kereseti kérelmét nem pontosította, amikor a Szövetségi Tanács határozatait
támadta keresettel, nem jelölte meg konkrétan, hogy azok közül melyik határozatot támadja.
A kereset pontosítása nélkül nem lehet a kereset tárgyában-érdemben dönteni.
A felperesnek tehát meg kell jelölnie, hogy pontosan a Szövetségi Tanács mely konkrét
határozatait támadja keresettel.
Az újabb eljárás során a felperes fenntartotta valamennyi korábbi kereseti kérelmét, tehát a 2005. évi Kongresszuson meghozott határozatokat megtámadva azok megsemmisítését kérte, a 2006. évi Választmányi Ülésen meghozott határozatokat megtámadva azok megsemmisítését is kérte, végül a 2007-ben megtartott rendkívüli választmányi ülés határozatainak megtámadása és megsemmisítése iránti kereseti kérelmét is változatlanul fenntartotta.
A felperes hivatkozásai is változatlanok voltak, egyébként semmilyen új tény és új körülmény nem merülhetett fel a korábbi években megtartott választmányi ülésekkel kapcsolatos döntéshozatallal.
A 2007. március 30-31-én megtartott soron kívüli Választmányi Ülésnek nevezett ülésen az alperesi Szövetség elnöke tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a küldötteknek, illetőleg a tagszervezeteknek elküldték azokat a határozatokat, amelyek visszavonásáról kellene dönteni.
A visszavonást az indokolta, hogy formai kifogásokat emelt az egyik tagszervezet a bíróság előtt ezekkel, a döntésekkel szemben. Az alperesi szövetség elnöke azt is közölte, hogy érdemi döntés még nem született a bíróság részéről, csak a 2006. évi határozatokkal kapcsolatosan, ahol érdemi döntés ugyan nem született, viszont a bíróság azok végrehajtását felfüggesztette. Ezért javasolta az Országos Elnökség, hogy egy soron kívüli Választmányi Ülés a megtámadott határozatokat semmisítse meg, így a határozatok megtámadása okafogyottá válik. Lehetőség van arra, hogy témánként döntsenek arról, hogy
a 2005. évi Kongresszus, illetőleg a 2006. évi Választmányi Ülés határozatainak visszavonására sor kerüljön-e, nem tartalmi okból, hanem formai kifogások miatt. Miután nem a 2005. évi Kongresszus, illetőleg nem a 2006. évi Választmányi Ülés teljes megismétléséről van szó, tehát a jelenlévőknek nem kell ugyanazoknak a személyeknek lenni, mint akik akkor jelen voltak, amikor a 2005. és 2006. évi üléseken határoztak. A 2007. március 30-án legitim mandátummal rendelkezőknek kell a döntést meghozni. Az alperesi szövetség elnökének javaslatára egy blokkban kellene megszavazni a 2005. évi kongresszusi határozatok visszavonását, majd ugyanígy egy blokkban a 2006. évi Választmányi ülések határozatait is. Miután nem egy megismételt ülésről van szó – a meghívóban közöltek szerint sem -‚ezért csak a régi alapszabályi rendelkezések szerint legitim mandátummal rendelkező személyek jogosultak dönteni.
A Választmányi Ülésen jelenlévők ezt követően határoztak arról, hogy a 2005. évi Kongresszus határozatait egy blokkban törlik újabb döntésük nyomán, majd ugyanígy a 2006. évi Választmányi ülések határozatainak törléséről is egy blokkban döntöttek. Tehát a
2005. évben a Kongresszus által megszavazott 1/2005-16/2005. és a 2006. évi Választmányi Ülés 1/2006-18/2006. számú határozatait a 2007. évi rendkívüli Választmányi Ülés visszavonta.
Ezt követően a 2005. évi Kongresszus, illetőleg a 2006. évi Választmányi Ülés témáit, Így elsődlegesen a kongresszusi beszámolót, a szövetségi tanácsi beszámolókat elfogadva mandátumvizsgálattal folytatták a választmányi ülésen megtárgyalandókat, azaz a 2004. és 2005. évi gazdasági és felügyelő bizottsági beszámolót vitatták meg, illetőleg a beszámolóval összefüggésben egyes Szakszervezeti ingatlanok sorsával kapcsolatos beszámolót is.
Ugyanígy a 2006. évi gazdasági helyzetről szóló beszámolót megtárgyalva a Felügyelő Bizottság elnökének 2004. évre vonatkozó beszámolóját tárgyalták meg és a 2005. évre vonatkozó, 2006. évben megtárgyalt beszámolóról is szavaztak.
Ezt a követően a még 2005-ben kezdett, de 2006-ban tartott Választmányi Ülésen elfogadott új Alapszabály tekintetében tervezett módosításokról történt szavazás, majd az elnökség tagjainak megválasztásáról, a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztásáról, illetőleg az alperesi szövetség elnökének megválasztásáról kellett dönteni.
Végül az „Egyebek napirendi pontként közöltek szerint elsődlegesen a felperes kizárásával kapcsolatos kérdésben kellett döntést hozni a rendkívüli választmányi ülésnek.
Ezzel kapcsolatosan a felperesi tagszervezet vezetője kérte, hogy a 2005. és 2006. évi határozatok megsemmisítése után – az újbóli szavazás alkalmával – a felperesi tagszervezet kizárásának indokát is közöljék.
A rendkívüli Választmányi Ülés döntése szerint a felperesi tagszervezetet ismét kizárták az alperesi szövetségből, hasonló indokok alapján, mint az azt megelőző döntés volt.
A bíróság azért ismertette a 2007. évi rendkívüli Választmányi Ülésen történteket, hogy nyomatékosítsa a 2005. évi Kongresszuson meghozott határozatokat, illetőleg a 2006. évi Választmányi Ülésen meghozott határozatokat a rendkívüli választmányi ülésen „törölték”, vagyis az alperesi szövetség választmányi ülése azokat saját maga visszavonta, s azok helyében a 2005. évi és 2006. évi Választmányi Ülés napirendi pontjainak megfelelően ismételt, újabb döntést hozott, amely döntések megegyeztek a 2005. ás 2006. évi üléseken meghozott döntésekkel, de ezek a 2007. évi rendkívüli Választmányi Ülés döntéseinek tekintendők.
Az egyesülési jogról szól6 1989. évi II. törvény 10../1/ bekezdése szerint a társadalmi szervezet bármely szervének határozatát a társadalmi szervezet tagja a bíróság előtt megtámadhatja, ha azt törvénysértőnek tartja. Ha a megtámadási kereset a peres eljárás során megalapozottnak bizonyul, a bíróság a törvénysértő határozatokat megsemmisíti. Ezekből pedig az következik, hogyha a 2005. évben megtartott Kongresszuson, a valóságosan négyévente tartandó Választmányi Ülésen, illetőleg a 2006. évi rendes Választmányi Ülésen meghozott határozatokat visszavonták és helyette ugyanezekben a napirendi pontokban, és ugyanezekben, témákban a 2007. évi rendkívüli ülésen újabb határozatokat hoztak, értelemszerűen csak a meghozott és hatályban lévő határozatok törvényességét vizsgálhatta a bíróság, illetőleg hozhatott azzal kapcsolatosan érdemi döntést.
A társadalmi szervezet a saját maga által meghozott határozatokhoz nincsen kötve, azokat újabb üléseken, újabb döntéssel részben, vagy egészben megváltoztathatja, de vissza is vonhatja, egyetlen követelmény ezekkel, a döntésekkel kapcsolatosan, hogy az Etv. 6.§./1/ bekezdésében írt rendelkezések szerint az Alapszabállyal összhangban meghozott döntések legyenek.
Miután tehát a 2005. ás 2006. évi Választmányi Ülési határozatokat az alperesi szövetség 2007. évi ülésén a választmány visszavonta és újabb döntéseket hozott ugyanezekben a témákban, a bíróságnak az a korábbi döntése, amellyel a 2007. évi Választmányi Ülési határozatok bírálta el, értelemszerűen kiterjed a 2005. és 2006. évi Választmányi Üléseken megtárgyalt témákra is, de nem érinti az azokon az üléseken meghozott határozatokat — minthogy ilyen határozatok már nincsenek -‚ mert a 2007. évi Választmányi Ülési döntésekkel azokat saját hatáskörében az alperesi szövetség visszavonta, tehát a felperesi kereset sikere esetén sem lehetett volna azokat megsemmisíteni, hiszen nem létező határozatokról van szó.
A bíróság tehát a 2007. évi Választmányi Ülés határozatait vizsgálta, minthogy ezek a határozatok hatályban maradtak, és az alperesi szövetség annak megfelelően működött tovább.
A 2007. évi Választmányi Ülés megtartásával, lebonyolításával kapcsolatosan az újabb eljárás során semmifajta új tény ás körülmény nem merült fel, új bizonyíték sem, ezért a bíróság az eljárás során feltárt adatok, tények és körülmények, valamint bizonyítékok alapján ismételten azt az álláspontot foglalta el, hogy a 2007. március 30-án meghozott, a felperesi tagszervezet tagsági viszonyának fennállásáig meghozott döntések törvénysértőek.
Az Etv. 6..§. /1/ bekezdése szerint a társadalmi szervezet demokratikus önkormányzati elven alapuló működése annyit tesz, hogy a saját maga által meghozott alapszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell működnie.
Emellett az Etv. 9.§-ában írt rendelkezés szerint valamennyi tagnak ugyanolyan joga, illetőleg kötelezettsége a társadalmi szervezet életében való részvétel, azaz jogosult a tagszervezet arra az alperesi szövetség esetében, hogy válasszon, választható legyen, de kötelezettsége is az, hogy a társadalmi szervezet munkájában aktívan részt vegyen. Ez esetben a szövetségi tagság annyit tett, hogy valamennyi, a szövetség társadalmi szervezetként működő tagjának joga volt küldöttek útján – egyben kötelezettsége is – részt venni a választmányi üléseken, mint amely a Szövetség legfőbb döntéshozó fóruma. Az alapszabályi rendelkezések szerint, a már hivatkozott 2004. évben hatályos Alapszabály nyomán, a III/1. pont szerint minden rendes tagként nyilvántartott szervezet részéről egy meghatalmazott képviselő egy szavazattal rendelkezik.
A peres eljárás során a bíróság vizsgálta a felperesi hivatkozások nyomán, hogy vajon a 2007. évi Választmányi Ülésen résztvevő küldöttek szabályszerű megbízólevéllel küldöttként vettek-e részt az ülésen, vagy pedig olyan küldöttek szavaztak, akik megbízása, felhatalmazása nem volt szabályszerű. Így a bíróság már korábban is megállapította, hogy egy 2007. március 26-i Csurgói Fűrészüzem Munkástanácsának elnöke olyan személyt hatalmazott meg a MOFA Rt. Munkástanácsa részéről, aki nem a MOFA Rt. küldöttje volt, ennél fogva ez a meghatalmazás nem volt szabályszerű. Az nem kizárt, hogy a Választmányi ülésen résztvevő más tagszervezet küldöttjét meghatalmazza a távol maradó tagszervezet képviselője, de arra nincsen lehetőség, hogy az alperesi szövetség tagszervezetének az a tagja, aki maga küldöttként sem jogosult részt venni a Választmányi Ülésen, más tagszervezet nevében jelen legyen, felszólaljon és szavazzon.
Ugyanezt a helyzet volt a Basalt-Középkő Kőbánya Kft. Uzsai Üzemének Munkástanácsa részéről adott megbízás is, Márton Szabolcs részére. Márton Szabolcs ugyanis egyetlen tagszervezetnek sem volt a küldöttje.
A társadalmi szervezet életében való részvétel, a döntések meghozatalában való aktív közreműködés, a tag joga és kötelezettsége, jogosultsága, illetőleg a kötelezettség teljesítése olyan módon nem ruházható át és nem adható megbízás a képviseletre, ahogy az alperesi szövetség választmányi ülése előtt az megtörtént.
Az alperesi szövetség tagja ugyanis az alapszabályi rendelkezés értelmében jogi személyiségű tagszervezet. A tagok egymás közötti meghatalmazása nem kizárt, azonban egy tagszervezet nem képviselői minőségben jelenlévő tagja részére adott meghatalmazás már alappal kifogásolható.
Amikor a 2007. március 30-i Választmányi Ülésen a felperesi szervezet kizárását megerősítették, az a társadalmi szervezeten belül egy jogerős és végrehajtható döntés volt. A felperes kereseti kérelmének benyújtása nem halasztó hatályú, vagyis a március 31-i ülés határozatainak meghozatalakor már — nem kifogásolható módon — mellőzték a felperesi tagszervezet részvételét.
A 2007. évi Választmányi Ülés határozatai végrehajtásának felfüggesztéséről döntés nem született, tehát az változatlanul jogerős és végrehajtható határozat az alperesi szövetségen belül mindaddig, amíg jogerős bírósági ítélet annak törvénysértő voltát meg nem állapítja.
A felperes változatlanul fenntartotta a 2007. évi rendkívüli Választmányi Ülést megelőző elnökségi és szövetségi tanácsi ülési határozatok hiányával kapcsolatos álláspontját, mert az ilyen határozatok hiányában a felperesi tagszervezet fellebbezési jogával sem élhetett.
A felperes sérelmezte azt is, hogy a szövetségi tanácsi ülésekre a tagszervezeteket, amely sem a megyei szövetséghez, sem ágazati szövetséghez nem tartoztak, nem hívták meg, holott ezeken az üléseken előzetesen az éves költségvetést megtárgyalják, megvitatják, illetőleg elfogadják.
A szövetségi tanácsi ülésekre vonatkozó felperesi felvetések alapvetően törvényességi felügyeleti jogkörben vizsgálandó kérdések, ugyanis a felperes is csak általánosságban hivatkozott arra, hogy az előzetes költségvetési kérdések megtárgyalása, elfogadása a Szövetségi Tanács hatáskörébe tartozik, de annak működése nem demokratikus, hiszen oda nem hívják meg a tagszervezetek közül azokat, amelyek nem tartoznak más szövetséghez. Hogy pontosan milyen szövetségi tanácsi határozatokról lehetett szó ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, azt nem írta le a felperesi szervezet.
A felperes sérelmezte azt is, hogy szövetségi tanácsi és elnökségi ülési határozat sem született a felperesi tagszervezet kizárását megelőzően. Ahogy a bíróság már megállapította, de ezt a peres felek nem is kifogásolták, a 2004. évben hatályos alapszabályi rendelkezések irányadóak, amely rendelkezések között nincsen olyan, amely előzetes
szövetségi tanácsi határozatot kívánna meg egy tagszervezet kizárásának véleményezéseként, ami pedig az elnökségi ülési határozatot illeti, a 2007. évi Választmányi Ülés jegyzőkönyve szerint az alperesi szövetség elnöke az elnökségi ülésen meghozott döntést ismertette. Az Országos Elnökség Ülésén döntöttek arról a „taktikai kérdés”-nek nevezhető eljárásról, hogy célszerűen a bíróság által már vizsgált, bár érdemben el nem bírált 2005. és 2006. évi Választmányi Ülési határozatokat visszavonják és Új döntéseket hoznak.
Mindezektől függetlenül a bíróság megjegyzi, hogy a Szövetségi Tanács egy elvi politikai irányító testület az alapszabályi rendelkezések szerint, amely a Munkástanácsok Megyei Szövetsége által megválasztott és az országos ágazatok által választott küldöttekből áll.
Arról nincsen szó az alapszabályi rendelkezésekből következtethetően, hogy a megyei és ágazati szövetségek küldöttjein kívül a tagszervezetek bármilyen módon delegáltjaik útján részt vehetnének ennek a szervezeti egységnek a működésében.
Az újabb eljárás során a felperes kiterjesztette a 2008. május 30-31-én tartott Választmányi Ülés határozatainak megsemmisítésére is kereseti kérelmét.
Az Etv. 10..III bekezdése szerint azonban a társadalmi szervezet tagja támadhatja meg a társadalmi szervezet valamely szerve által meghozott határozatot a bíróság előtt a törvényes határidőben.
A felperesi tagszervezet azonban 2008. májusában már nem volt tagja az alperesi szövetségnek a szövetségen belül meghozott és jogerőssé vált, a bíróság által eddig még meg nem semmisített tagsági viszonyt megszüntető, kizáró határozat folytán, ezért a felperesi tagszervezetet a megtámadás joga a 2008. évben tartott Választmányi Ülésen meghozott határozatok tekintetében nem illette meg, a bíróság ezért ezt a kereseti kérelmet elutasította.
A felperes részben pernyertes, ezért a bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányára figyelemmel a Pp. 81.§../11 bekezdése szerint kötelezte az alperest perköltség megfizetésére, amely a felperesi tagszervezet perbeli eljárásával összefüggésben az írásbeli beadványok készítésével és a törvényes képviselő útiköltségével kapcsolatban merült fel.
Az eljárási illetéket a felek személyes illetékmentessége folytán az állam viseli.
Budapest, 2009. június 19. napján
Csíkyné dr. Szobácsi Julianna sk.
tanácselnök
