Kifogásoltuk, majd később pedig egyeztetést folytattunk Csongrád megyében az állomány védőitallal történő ellátásának nem megfelelő gyakorlata miatt. Az egyeztetés során kiderült az is, hogy a DA GEI Csongrád Megyei Gazdasági Osztályon belüli rossz információ áramlás is szerepet játszott a kifogásolt hibás gyakorlatban. Az alábbiakban az esetre vonatkozó alapszervezeti titkári feljegyzést olvashatjátok. A helyes gyakorlat országos kialakítása érdekében jelzéssel éltünk az ORFK felé.

F E L J E G Y Z É S

A védőitallal ellátás nem megfelelősége tárgykörben benyújtott kifogással kapcsolatban a DA GEI vezetőjének – a 29006/877-1/2009. Ált. számú 2009. július 28. napján kelt – levelében megfogalmazott kérdések tisztázása érdekében a mai napon az igazgató asszonnyal egyeztettem (az egyeztetést 2009. július 29. napján kezdeményezte).

Tájékoztattam, hogy a kifogásolt esemény Csongrád megyében történt, pontosabban a DA GEI Csongrád Megyei Gazdasági Osztályán. Itt több alkalommal azt mondta az előadó a védőitalt igénylőknek, hogy a gazdasági igazgató asszony utasítására csak az kaphat védőitalt, aki négy órát közterületen tölt, illetve, hogy csak fejenként egy üveget kaphatnak, továbbá, hogy éjszakai szolgálatra egyáltalán nem jár. Elmondtam azt is, hogy saját magam is találkoztam ezzel, mert amikor az egyik szervezeti egység nem kapott védőitalt, akkor tőlem kértek segítséget, én felhívtam az előadót, aki nekem is azt mondta, hogy csak az kap védőitalt aki 4 órát közterületen van. Több jelzés is érkezett felém a védőital ellátással kapcsolatban, amelyek alátámasztották az általam tapasztaltakat.

Az igazgató asszony közölte velem, hogy a 2009. július 27. napján hozzá érkezett a hőségriadó elrendelése miatt általam végrehajtott ellenőrzési jelentésben foglaltak miatt (ebben szerepel, hogy az egyik kapitányságon az ellenőrzés során előadták, hogy csak egy üveg jár fejenként a védőitalból) ő azonnal felhívta a Csongrád Megyei Gazdasági Osztály vezető-helyettesét (a vezető nem volt elérhető), aki elmondta neki, hogy az előadó nem mondott ilyet. Ekkor az igazgató asszony felhívta a kapitányságot, ahol a védőitalt felvevők közölték vele, hogy a védőital ellátásával megbízott előadó mondta nekik azt, hogy a gazdasági igazgató utasítására kaphatnak csak egy üveg ásványvizet. Ezt követően ismételten felhívta a Csongrád Megyei Gazdasági Osztály vezető-helyettesét és nyomatékosan felhívta a figyelmét arra, hogy a tevékenységük során az előadók az utasításait tartsák be, valamint ne takarózzanak olyan információkkal, amelyek nem valósak.

Az igazgató asszony sajnálkozását fejezte ki, hogy egy előadó „túlbuzgósága” miatt a védőital ellátással kapcsolatban probléma merült fel, közölte, hogy határozottan utasította a Csongrád Megyei Gazdasági Osztályon dolgozókat, hogy ha a rendőrök kérnek védőitalt, akkor azt a kért mennyiségben kapják meg.

Az igazgató asszony arról is tájékoztatott, hogy csak a közterületi szolgálatot ellátó állománynak adnak ásványvizet, tekintettel arra, hogy az irodákban dolgozók tekintetében a védőital a csapból kifolyó ivóvíz. Ezzel kapcsolatban felhívtam figyelmét, hogy ezt elfogadom (hiszen én magam vizsgáltattam be a főkapitányság és a kapitányságok épületében a víz minőségét, és a vonatkozó jogszabályok is elsősorban az ivóvizet jelölik meg védőitalként), azonban a védőital elfogyasztásához és az elfogyasztásáig a megfelelő hőmérsékleten tartásához szükséges edényzetet is a munkáltatónak kell biztosítania. Megoldásként felmerült, hogy az eldobható műanyag poharak mellett, műanyag flakonokat is kiosztanak a hűtéssel, illetve a fogyasztási hőmérséklettel kapcsolatos jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében.

Összegezve az igazgató asszony intézkedett a kifogásolt gyakorlat megváltoztatására, amelyről saját magam is meggyőződhetem, mert a főkapitányság állományából többen megköszönték intézkedésünket a védőitallal kapcsolatban, mert a benyújtott igényeknek megfelelően biztosítottak számukra ásványvizet.

Szeged, 2009. július 31.

Bárány Zoltán s.k.
CSMRFK alapszervezet titkár