A Munkástanácsok egyik tagszervezete a SZAM az alábbi anyagot jutatta el a TMRSZ-hez, hogy azt honlapunkon jelentessük meg.
FŐVÁROSI FŐÜGYÉSZSÉG KÖZIGAZGATÁSI JOGI OSZTÁLY
1054 Budapest V.
Akadémia u. 13. Telefon: 472-4206 fax: 472-4272
TC.920/2009/5-IV.
Kurfürst Ferencné elnök
Személyszállítási Alkalmazottak Munkástanácsa
Székesfehérvár
Béke tér 5-7.
8000
Tisztelt Elnök Asszony!
A Munkástanácsok Országos Szövetsége elnevezésű társadalmi szervezet (a továbbiakban: MOSZ) ügyében tájékoztatom, hogy a Fővárosi Főügyészség a MOSZ működésének a törvényességét megvizsgálta.
A MOSZ ügyében előterjesztett törvényességi kérelmét a főügyészség részben már elbírálta, amelyről 2009. február 13. napján kelt TC.243512007/lO-I1. számú levelében Önt tájékoztatta.
A törvényességi kérelem el nem bírált részeiben Ön a következőket sérelmezte:
1. A MOSZ 2005. évi kongresszusán a Dunamenti Erőmű Munkástanácsa képviseletében olyan személy vett részt küldöttként, akinek tagszervezeti tagsága 2002-ben megszűnt.
2. Gábor László a MOSZ Felügyelő Bizottságának a tagja. azonban az őt delegáló tagszervezet 2005-ben megszűnt.
3. A Személyszállítási Alkalmazottak Munkástanácsának nincs tudomása arról, hogy dr. Pinkt Editet és Czuglerné dr. lványi Juditot a munkavállalók képviselőjeként az Európai Unió Munkaerő Szabad Áramlása Tanácsadó Bizottságába, Szabó Pétert helyettes póttagként a Migráns Munkavállalók Szociális Bizottsága Tanácsadó Bizottságába, dr. Pásztor Miklóst pedig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságba a MOSZ milyen felhatalmazás alapján delegálta.
4. A MOSZ elnöke a Fejér Megyei Munkástanácsok Érdekvédelmi Szövetségét jogosulatlanul szüntette meg.
A fentiekben írt okok miatt kérte, hogy az Ügyészség a törvénysértő állapot megszüntetése végett tegye meg a szükséges intézkedéseket.
A kérelmek fenti kifogásaival összességében a törvényeségi felügyeleti eljárás során beszerzett adatok alapján az alábbiak voltak megállapíthatók:
1. pont
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) 14. (1) bekezdése szerint „ a párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az Ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol, ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.”
Az ügyészi törvényességi felügyelet szabályait a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) és a felhatalmazása alapján kiadott legfőbb ügyészi utasítások határozzák meg.
Az ügyészi törvényességi felügyelet eszközeit az Utv. 13. (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során:
e) megtekintheti az ügyészi törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tarthat, illetőleg az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartására kérheti fel, ezzel összefüggésben a szervek területére, helyiségeibe beléphet;
f) a szervek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, iIletőleg megküldését. továbbá felvilágosítás adását kérheti”
A Személyszállítási Alkalmazottak Munkástanácsa a törvényességi kérelem benyújtását megelőzően a MOSZ 2005. évi választmányának valamennyi határozata ellen keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon, amely ügyben 8.P.25.68212005. szám alatt peres eljárás indult. A Fővárosi Bíróságon az ügyben megismételt elsőfokú eljárás van folyamatban. A MOSZ 2005. évi választmányán meghozott határozatok megsemmisítése a folyamatban lévő bírósági per tárgyát képezi. Kérelmező felperesként a perbíróság előtt jogosult hivatkozni a kongresszuson részt vett személyek küldötti legitimációjának a hiányára.
Az Ütv. hivatkozott rendelkezései alapján az ügyészi törvényességi felügyelet eszközei korlátozottak. Az Ügyészség a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat és iratokat a vizsgált szervezet vezetője útján szerzi be. A vizsgálatra rendelkezésre bocsátott iratokból a küldötti legitimáció hiánya egyértelműen nem tűnik ki, ezért az ügyészi törvényességi felügyelet körében a konkrét esetben ez okból sem tehető negatív megállapítás.
A törvényességi felügyeleti vizsgálat ugyanakkor a legfelsőbb szerv — Kongresszus, Választmány — ülésein a tagszervezetek képviseletével összefüggésben általánosságban a következőket tárta fel:
Az Etv. 2.§ (1) bekezdése alapján “az egyesülési jog alapján magánszemélyek, a jogi személyek valamint: ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei – tevékenységük célja ás alapítóik szándéka szerint — társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.
A MOSZ alapszabálya szerint a tagszervezetei jogi személyek. A jogi személyek természetüknél fogva nyilvánvalóan nem képesek a természetes személy módjára saját maguk eljárni, hanem esetükben a képviseletet a saját alapító okiratuk határozza meg. A Ptk. 29.§-ának (3) bekezdése alapján azonban a jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ezért a jogi személy tagok esetében elsősorban a képviselő jogosult eljárni, aki akadályoztatása esetén a saját létesítő okiratában meghatározott személy részére adhat meghatalmazást.
A tagszervezetek képviselőiből, illetve azok meghatalmazottjaiból álló testületi szervek (Kongresszus, Választmány) esetében a vizsgálat megállapította, hogy az üléseket megelőzően nem ellenőrzik, hogy a tagszervezet még mindig létező jogi személy-e, ki jogosult a törvényes képviseletére, illetőleg a képviseletre adott meghatalmazás a törvényes képviselőtől származik-e. Emiatt a MOSZ törvénysértő gyakorlatot folytat, mivel egyrészről nem ellenőrzi a tagjai legitimitását, nem vizsgálja, hogy a tagja bejegyzett szervezet-e, ezáltal nem biztosítja az Etv. 2. §-ában írtak teljesülését.
Másrészről azt sem ellenőrzik, hogy a bírósági nyilvántartásba vett tagok esetében a törvényes képviselő, illetőleg az általa meghatalmazott személy jár-e el. A szervezet által folytatott gyakorlat a Etv. 6. (1) bekezdés szerinti demokratikus működést veszélyezteti, emiatt a MOSZ képviselőjénél felszólalás benyújtására került sor.
(Megjegyzés: Több mint két év telt el, a történések a MOSZ-on belül egyáltalán nem változtak, álláspontunk szerint ez már nem veszélyezteti a demokratikus működést, mivel az nem is volt, hanem egyértelműen bizonyítja a törvénysértést. Az okirathamisításokról akkor az ügyészségnek is tudomása volt és a felszólalásokon kívül mást nem tettek!?)
2. pont
Az ügyben a MOSZ törvényes képviselője ügyészi meghallgatásán úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint Gábor László felügyelő bizottsági tag a DAM Zrt.-nél lévő egyik tagszervezetnek a tagja, de a képviselő a tagszervezetet megnevezni nem tudta. A felügyelő bizottság működésével összefiiggésben beszerzett iratokból sem állapítható meg, hogy Gábor László ténylegesen melyik tagszervezetben töltött be tagságot. Nevezett tagszervezetére, illetőleg a tagszervezet megszűnésére utaló konkrét adatot a kérelmező sem hozott a Fővárosi Főügyészség tudomására. Fentiek miatt a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelmű megállapítást nem lehetett tenni arra nézve, hogy a Gábor László felügyelő bizottsági tagot delegáló tagszervezet megszűnésére tekintettel nevezett törvényesen nem lehetne tagja a felügyelő bizottságnak. Ennek hiányában ügyészi intézkedés megtételére törvényes lehetőség nincs.
3. pont
Az Európai Unióról szóló Római Szerződés és kiegészítő egyezményei értelmében az Európai Unió keretében létrehozott konzultatív testületek tagjait a tagállamok kormányai delegálják. A delegált személyek a tagállamok és nem az őket jelölő társadalmi szervezetek képviselőiként, illetve tisztségviselőiként vesznek részt az uniós intézményekben. Emiatt a tagállami delegáltak függetlenek az adott tagállamon belül őket jelölő társadalmi szervezetektől. Igy például az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egy olyan tanácsadó testület, amely a munkavállalókat, a szakszervezeteket, a gazdálkodókat, a fogyasztókat és egyéb érdekvédelmi csoportokat képviseli. Ők együtt alkotják az ún. szervezett civil társadalmat. Az EGSZB az ő érdekeiket képviseli és védi a Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel folytatott politikai eszmecserékben. Az EGSZB tehát egyfajta híd az Unió és annak polgárai között, miközben egy sokkal együttműködőbb, mindenkit bevonó, s így demokratikusabb európai társadalmat igyekszik előmozdítani.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 334 főből áll. Az egyes tagállamok képviseletét ellátó tagok száma nagy vonalakban tükrözi a kérdéses ország lakosainak számát. A tagokat az uniós tagállamok kormányai jelölik, de attól politikailag teljesen függetlenül dolgoznak. Mandátumuk négy évre szól, és megújítható.
Ami a magyarországi delegálás rendjét illeti, megállapítható, hogy erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezések nincsenek. A MOSZ törvényes képviselője ügyészi meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy az Országos Erdekegyeztető Tanács felkérése alapján a MOSZ 6 szakszervezeti szövetséggel közösen jelöl tagokat a különböző uniós testületekbe. A jelölésről a szakszervezeti szövetségek között informális egyeztetések zajlanak, azonban a MOSZ a létrejött megállapodásról utólag tájékoztatja a tagszervezeteket.
A MOSZ belső döntéshozatali rendjével összefüggésben a vizsgálat a következő mulasztást állapította meg:
Az alapszabály az uniós testületekbe jelölésről való döntéshozatalt kifejezetten nem utalja egyik testületi szerv hatáskörébe sem, azonban az alapszabály VII/2. így szól: „Az Elnökség jogai, feladatai és hatásköre: b.) Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Kongresszus, a Választmány vagy a Szövetségi Tanács kizárólagos jogkörébe. (…) f) Szervezi ér bonyolítja a szervezet nemzetközi tevékenységét.” A VII/2.1. és 2.2. pontok alapján az Elnökség a hatáskörében testületi ülésen jár el.
A hivatkozott alapszabályi rendelkezésekből az következik, hogy a MOSZ Elnökségének az Európai Unió Munkaerő Szabad Áramlása Tanácsadó Bizottságába, a Migráns Munkavállalók Szociális Bizottsága Tanácsadó Bizottságába, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságba tagként jelölt személyekről külön-külön testületi ülésen határoznia kellett volna. Erre azonban a konkrét esetekben nem került sor, emiatt felszólalást jelentettünk be.
(Megjegyzés: Olyan személyeket delegálnak be a bizottságokba a munkavállalók érdekében, akiről a munkavállalók nem tudnak, nem szavaztak róla, nem is ismerik őket, így nincs is mit számonkérni tőlük és ezért nagy tiszteletdíjakat vesznek fel. A bizottságokba egyébként csak úgy embereket delegálni nem lehet. Ahhoz kell egy jóváhagyó dokumentum is, talán ezeket is be kellett volna szerezni az illetékes szervektől. )
4. pont
Az alapszabály 11/2. pontja alapján a MOSZ megyei szövetségei legalább két tagszervezettel működnek.
A MOSZ törvényes képviselője ügyészi meghallgatása során előadta, hagy a Fejér Megyei Munkások Érdekvédelmi Szövetsége a MOSZ Fejér Megyei Szervezeteként minimális létszámmal, két tagszervezettel működött. Ebből az egyik tagszervezet a Személyszállítási Alkalmazottak Munkástanácsa (SZAM) volt, amelyet a MOSZ Választmánya 2006. április 28. napján meghozott határozatával jogerősen kizárt a MOSZ tagjai közül. Az alapszabály VI/2. pontjában előtt követelménynek a Fejér Megyei Munkások Érdekvédelmi Szövetsége a SZAM kizárását követően nem felelt meg, ezért került sor a megyei szövetség rnegszűnésének megállapítására. A törvényes képviselő nyilatkozatával ellentétes adat a vizsgálat során nem merült fel, ezért törvénysértés hiányában a kérelem e pontjával kapcsolatosan ügyészi intézkedés megtételére nincs törvényes lehetőség.
Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét.
Budapest, 2009. június 29.
Varga Bálint Zsolt ügyész