Az Érdi Rendőrkapitányságon munkahelyi ellenőrzést tartottunk. Megállapítottuk, hogy a kapitányság épülete több éve emberi használatra alkalmatlannak (életveszélyesnek) van minősítve. Ezen problémát évek óta nem oldották meg az ott dolgozó munkavállalókra, és a különböző vonatkozó jogszabályok előírásaira nézve is megnyugtató módon. Ellenőrzésünk tapasztalatai és a rendelkezésünkre álló információk alapján büntető feljelentést tettünk ismeretlen tettes ellen a Btk. 360. §-ban megfogalmazott elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt. Feljelentésünket a Budapesti Katonai Ügyészség határozatban elutasította. A határozat ellen panaszt jelentett be a TMRSZ.
BUDAPESTI KATONAI ÜGYÉSZSÉG
B.XVII.378/2009.
HATÁROZAT
az elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétsége miatt tett feljelentés tárgyában.
A Btk. 360. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint büntetendő elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétsége miatt tett feljelentést Be. 174. § (1) bekezdés a) pontja alapján – mert a cselekmény nem bűncselekmény –
e l u t a s í t o m.
Határozatomat Szima Judit r. alezredes feljelentőnek azzal kézbesítem, hogy ellene a Be. 195. § (1) bekezdése alapján – egyet nem értés esetén – a kézhezvételtől számított nyolc napon belül, a Katonai Főügyészséghez címzett, de hatóságomnál szóban, vagy írásban előterjesztett panaszt jelenthet be.
Felhívom az érintett figyelmét, hogy a panaszra nyitva álló határidőn belül a feljelentést és mellékletét hatóságomnál megtekintheti.
INDOKOLÁS:
A fenti számú büntetőügyben Szima Judit r. alezredes a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete törvényes képviselőjeként feljelentést tett a Budapesti Katonai Ügyészségen a Btk. 360. §-ába ütköző elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűncselekménye miatt.
A feljelentés indokolása szerint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete többek között – az Érdi Rendőrkapitányságon is vizsgálta a rendőrök élet és munkakörülményeit. A rendőrkapitányságon végrehajtott vizsgálat alapján a szakszervezet megállapította, hogy a kapitányság épületét több éve emberi használatra alkalmatlannak (életveszélyesnek) minősítették, azonban az életveszélyes állapot megszüntetésére – a rendelkezésre álló információk alapján – az illetékesek nem tettek semmit. A feljelentő álláspontja szerint a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró nem tett meg mindent az alárendelteket fenyegető veszély elhárítására, ezért kérte büntetőeljárás lefolytatását.
A Budapesti Katonai Ügyészség a feljelentésre tekintettel annak kiegészítését rendelte el, melynek keretében a Be. 172/ A. § (2) bekezdése alapján adatgyűjtést végzett és beszerezte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól az Érdi Rendőrkapitányságot érintő munkavédelmi ellenőrzések okmányait, a rendőrkapitányság épületének állagmegóvása céljából kötött polgárjogi szerződéseket, valamint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság és az Érdi Önkormányzat közötti – új épület megszerzése, illetve az azzal kapcsolatos építési telek kialakítása kapcsán – keletkezett iratanyagot is.
A Budapesti Katonai Ügyészség az adatszerzést a feljelentő által hivatkozott katonai vétség büntethetőségének elévülési idejére, vagyis a feljelentés megtételének időpontjától visszaszámított három évre terjesztette ki.
A feljelentés kiegészítés keretében végzett adatgyűjtés alapján a következőket állapítottam meg:
Érd Pest megye egyetlen megyei jogú városa, ennek ellenére a rendőrkapitányság épülete az egyik legrosszabb állapotú a rendőrkapitányságok között. A rendőrkapitányság illetékességi területe 127 négyzetkilométer, a terület lakosság száma több mint százezer fő. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság álláspontja szerint mindenképpen indokolt a fentiek alapján egy új, a modern követelményeknek megfelelő kapitánysági elhelyezés kialakítása.
Az Érdi Rendőrkapitányság épülete építészetileg és az állomány elhelyezése szempontjából a legrosszabb a megyében; az épület általános állapota erősen leromlott. A fal és tetőszerkezet, a fűtési- és elektromos hálózat, a nyílászárók, a vizesblokkok, valamint az épület belső burkolata is elhasználódtak; az állagmegóvás folyamatos ráfordítást igényel. Az épület akadálymentesítése nem megoldott; mozgáskorlátozott, illetve ügyfél wc nincs kialakítva.
Mivel a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetése tisztában van a fentiekben részletezett körülményekkel, ezért az elmúlt években több alkalommal kísérletet tett a helyzet megoldására. Egyeztetéseket folytatott le az új kapitánysági épületet illetően és biztosította – az anyagi lehetőségekhez képest – az objektum állagmegóvását. 2006. évben kerítésbontásra és építésre, 2007. évben a meglévő vizesblokkok felújítására, 2008. évben a fűtési keringetőszivattyú cseréjére, 2009. évben pedig a villamoshálózat fejlesztésére, valamint tetőszerkezetfelújítási munkálatok elvégzésére került sor. A javítások az állagmegóvás célját szolgálták.
Megállapítható, hogy több éve folyamatos az egyeztetés a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság, az Érdi Önkormányzat, valamint az Országos Rendőr- főkapitányság között az Érdi Rendőrkapitányság új objektumba történő költöztetése céljából. A helyzet megoldására tett intézkedések ezidáig nem vezettek eredményre, azonban jelenleg annak lehetősége merült fel, hogy az Érdi Önkormányzat az Érd, Diósdi út 35. szám alatt található ingatlant megvásárolná és azt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság részére felajánlaná a jelenlegi kapitánysági ingatlanért cserébe. Ez a megoldás a lehetőségekhez képest orvosolná a mostani helyzetet.
A feljelentés kiegészítéssel érintett időszakban a rendőrkapitányság épületét illetően 2006. március 22-én, 2007. május 07-én, 2008. március 13-án és 2009. június 09-én történt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság részéről munkavédelmi ellenőrzés. A rendőrkapitányság épülete az ellenőrzések sorrendjében az első két alkalommal “ideiglenesen alkalmatlan” minősítést, 2008. évben “alkalmatlan” minősítést, és 2009. évben ismételten “ideiglenesen alkalmatlan” minősítést kapott.
Az “alkalmatlan” minősítés többek között azt jelenti, hogy az ilyen minősítéssel bíró létesítményben a személyi állomány és a munkavégzéshatókörében tartózkodók élete, testi épsége és egészsége közvetlen veszélynek, vagy károsodásnak van kitéve.
Elöljárói felelősség azonban nem állapítható meg a gondoskodás elmulasztása kérdésében, mivel a rendőri vezetés a szükséges intézkedéseket a rendőrkapitányság épületének állagmegóvása érdekében a rendelkezésre álló eszközök függvényében megtette, illetve a rendőrkapitányság állománya elhelyezésének kérdésében történő megoldásban a rendőri vezetést objektív ok gátolta.
A Btk. 360. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint büntetendő elöljárói gondoskodás elmulasztása vétségét az az elöljáró valósítja meg, aki elöljárói kötelességét az által szegi meg, hogy alárendeltjének anyagi ellátására, vagy fenyegető veszélytől megóvására, illetőleg megmentésére szükséges intézkedést elmulasztja. A katonai vétség megállapíthatóságának feltétele, hogy súlyosabb bűncselekményt ne valósítson meg az elkövető.
A katonai vétség jogi tárgya közvetve a szolgálati rend és fegyelem, közvetlenül pedig az elöljáró részéről az alárendeltekről való gondoskodás teljesítése. A bűncselekmény tárgyalt fordulata az előírt elöljárói kötelmek teljesítésének elmulasztásával valósul meg. Az elöljáró csak akkor vonható büntetőjogilag felelősségre a kötelezettség elmulasztásáért, amennyiben a rendelkezésre álló lehetőségeket nem használja fel az alárendelt anyagi ellátására, illetve az alárendelt testi épségének védelmével kapcsolatban büntetőjogi felelőssége csak akkor áll fenn, ha módjában állott volna a veszély elhárítása, de azt elmulasztotta.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság rendelkezik jogi személyiséggel, az irányítása alá tartozó rendőrkapitányságok azonban nem. A Pest Megyei Rendőr- főkapitányság önálló költségvetéssel rendelkezik, azonban a költségvetés behatárolja cselekvési szabadságát a rendőrkapitányságok objektumai vonatkozásában. A feljelentés kiegészítés adataiból kiderül az, hogy a rendőr- főkapitányság vezetése tisztában van az Érdi Rendőrkapitányságon kialakult helyzettel és egyrészt a költségvetés lehetőségeihez mérten igyekszik biztosítani az épület állagmegóvását, másrészt pedig folyamatosan kísérletet tesz a rendőrkapitányság állománya elhelyezésének megnyugtató rendezésére. Ily módon a rendőr-főkapitányság vezetése a lehetőségeihez mérten jár el. A költségvetés ugyanakkor olyan objektív és külső körülmény, amely döntően megszabja a mozgásteret az ügy tárgyát képező problémakörben, azonban egyúttal ki is záIja az elöljárói felelősséget.
Mivel a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetésének büntetőjogi felelőssége, szándékossága hiányzik az Érdi Rendőrkapitányság objektuma állapotának kialakulásában, valamint az épület állapotának minden szempontból történő javításában, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a feljelentésnek bűncselekmény hiányában történő elutasításáról kellett rendelkeznem.
Budapest, 2009. június 15.
dr. Szabó Attila őrnagy s. k.
csoportvezető katonai ügyész
Panaszunk az elutasító határozattal szemben
Szám: Felj-10-1/2009.
KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG VEZETŐJE
BUDAPEST
Markó utca 16.
1055
posta cím:
1363 Budapest, Pf. 10.
Tárgy: panasz elutasító határozat ellen.
TISZTELT KATONAI Főügyészség!
Alulírott Szima Judit, mint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (székhely: 7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) főtitkára, és egyben törvényes képviselője a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be) 195. § (1) bekezdése alapján
p a n a s z t
jelentek be a Budapesti Katonai Ügyészség B.XVII. 378/2009. számú feljelentésemet elutasító határozata (a továbbiakban: határozat) ellen.
I N D O K O L Á S
A Btk. 360. §-ban megfogalmazott elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt tett feljelentésemben előadtam, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete az elmúlt hónapokban több kapitányságon és határrendészeti kirendeltségen – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 28. § (3) bekezdés c) pontja, és ugyanezen szakasz (4) bekezdése alapján – vizsgálta a rendőrök élet és munkakörülményeit.
Az Érdi Rendőrkapitányságon tartott ellenőrzés alapján megállapítottuk, hogy az épületet több éve emberi használatra alkalmatlannak (életveszélyesnek) minősítették, azonban ennek megszüntetésére a rendelkezésre álló információk alapján nem tettek semmit.
Álláspontom szerint a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró nem tett meg mindent az alárendelteket fenyegető veszély elhárítására, ezért kérem a büntetőeljárás lefolytatását.
A Budapesti Katonai Ügyészség (a továbbiakban: ügyészség) csoportvezető ügyésze elutasító határozatában kitért arra, hogy a feljelentés alapján feljelentés kiegészítést rendeltek el, amely során beszerezték a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól az Érdi Rendőrkapitányságot érintő munkavédelmi ellenőrzések dokumentumait, az épület állagjavítása céljából kötött szerződéseket, valamint az Érdi Rendőrkapitányság és az Érdi Önkormányzat közötti – új épület megszerzésére, illetve az azzal kapcsolatos építési telek kialakítása kapcsán – keletkezett iratanyagot. Ezzel szemben a határozatban csak arra hívja fel a figyelmemet, hogy a feljelentést és annak mellékletét tekinthetem meg. Véleményem szerint az összes iratot jogom van megtekinteni.
Az ügyészség arról is tájékoztatott, hogy a feljelentés kiegészítésben az adatgyűjtést a feljelentett cselekmény elévülési időtartamára terjesztett ki, amely alapján megállapította, hogy az Érdi Rendőrkapitányság épülete az egyik legrosszabb állapotú (részletezte az épület állapotát is), a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: főkapitányság) álláspontja szerint is mindenképpen indokolt egy új, modern kapitányság létrehozása.
A határozat szerint a főkapitányság „vezetése tisztában van a fentiekben részletezett körülményekkel, ezért az elmúlt években több alkalommal kísérletet tett a helyzet megoldására. Egyeztetéseket folytatott le az új kapitányság épületét illetően, és biztosította – az anyagi lehetőségekhez képest – az objektum állagmegóvását.” Rövid felsorolásból kiderült, hogy kerítés, vizesblokk, tetőszerkezet felújítás, keringető szivattyú csere, villamos hálózat fejlesztése történt az állagmegóvás keretében.
Megállapították azt is, hogy „több éve folyamatos az egyeztetés” a főkapitányság, az Érdi Önkormányzat és az Országos Rendőr-főkapitányság között a kapitányság új épületbe költöztetéséről, amely intézkedések eredményre nem vezettek.
A feljelentés kiegészítés során megállapítást nyert, hogy a kapitányság épülete az évenkénti minősítések során egy alkalommal „alkalmatlan”, három alkalommal pedig „ideiglenesen alkalmatlan” eredményt produkált. Az ügyészség álláspontja szerint „az alkalmatlan minősítés többek közt azt jelenti, hogy az ilyen minősítéssel bíró létesítményben a személyi állomány és a munkavégzés hatókörében tartózkodók élete, testi épsége és egészsége közvetlen veszélynek, vagy károsodásnak van kitéve.”
Az ügyészség álláspontja szerint a leírtak ellenére „elöljárói felelősség nem állapítható meg a gondoskodás elmulasztása kérdésében, mivel a rendőri vezetés a szükséges intézkedéseket a rendőrkapitányság épületének állagmegóvása érdekében a rendelkezésre álló eszközök függvényében megtette, illetve a rendőrkapitányság állománya elhelyezésének kérdésében történő megoldásban a rendőri vezetést objektív ok gátolta.”
A határozat tartalmazza azt is, hogy az elöljáró csak akkor vonható büntetőjogilag felelősségre a kötelezettségek elmulasztásáért, amennyiben a rendelkezésére álló lehetőségeket nem használja fel az alárendelt anyagi ellátására, illetve az alárendelt testi épségének védelmével kapcsolatban büntetőjogi felelőssége csak akkor áll fenn, ha módjában állott volna a veszély elhárítására, de azt elmulasztotta.”
Az ügyészség megállapította azt is, hogy a főkapitányság „önálló költségvetéssel rendelkezik, azonban a költségvetés behatárolja cselekvési szabadságát a rendőrkapitányságok objektumai vonatkozásában.” A főkapitányság „vezetése tisztában van az Érdi Rendőrkapitányságon kialakult helyzettel és egyrészt a költségvetés lehetőségeihez mérten igyekszik biztosítani az épület állagmegóvását, másrészt pedig folyamatosan kísérletet tesz a rendőrkapitányság állománya elhelyezésének megnyugtató rendezésére. Ily módon a rendőr-főkapitányság vezetése a lehetőségeihez mérten jár el. A költségvetés ugyanakkor olyan objektív és külső körülmény, amely döntően megszabja a mozgásteret az ügy tárgyát képező problémakörben, azonban egyúttal ki is zárja az elöljárói felelősséget.
Az ügyészség álláspontja szerint a főkapitányság büntetőjogi felelőssége, szándékossága hiányzik a feljelentett cselekményben, ezért a feljelentés elutasításáról határoztak.
Az ügyészség álláspontjával az alábbiak miatt nem értek egyet:
Az elutasító határozat indokoló részben olvasható szóhasználatok (kísérletet tett, egyeztetéseket folytatott, anyagi lehetőségei függvényében, a rendelkezésre álló eszközök függvényében, objektív ok gátolta) álláspontom szerint sértik a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 70/D § (1) bekezdésében megfogalmazott lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alapjogot. Az Alkotmány kimondja azt is, hogy az előbb említett jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
Megjegyzendő, hogy a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, illetve a munkavédelemmel kapcsolatos egyéb jogszabályok, szabványok, szabályzatok minden esetben a munkavédelem minimálisan szükséges előírásait tartalmazzák, ennek ellenére az ellenőrzések alapján a munkáltató még ezeket sem tartja, de ez az ügyészség álláspontja szerint nem jelent problémát.
Megdöbbentő, hogy az Alkotmányban, a munkavédelemről szóló törvényben és egyéb jogszabályban megfogalmazott kötelezettségek elmaradását, a munkáltató különböző gazdasági és egyéb okokra hivatkozva magyarázza és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség ezt elfogadja.
Az ügyészség álláspontja szerint a főkapitányság minden szükséges intézkedést megtett. Ezzel nem tudok egyetérteni, mert a szükséges intézkedés a kapitányság új épületbe történő költöztetése, vagy teljes felújítása lenne, nem pedig az egyeztetés, amely több éve nem vezetett eredményre. Azokat a veszélyforrásokat amelyek a személyi állomány életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztetik haladéktalanul meg kell szüntetni, tehát nem évek múlva.
A rendelkezésemre bocsátott információk alapján nem állapítható meg, hogy az állagmegóvásra fordított összegek, illetve a felújítási munkák arányban álltak-e a személyi állomány életét, testi épségét, egészségét veszélyeztető tényezők veszélyességi fokával, de feltételezem, hogy a keringető szivattyú cseréje nem egyenértékű a teljes fűtési rendszer cseréjével, illetve a szépen hangzó tető felújítási munkálatok mit takartak (teljes tetőcsere, vagy két-három cserép kicserélése például).
A vizsgálat arra sem terjedt ki, hogy az éves költségvetésben mekkora összeget szántak az Érdi Rendőrkapitányság felújítására, illetve esetlegesen milyen más jellegű tételek rovására lehetett volna az állagmegóvásra felhasználható keretet növelni. Így kétséget kizáróan az sem állapítható meg, hogy a szándékosság a keret biztosításának elmaradásakor fenn állt-e.
Arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy az állomány illetékes parancsnoknak kötelessége az állomány egészségének megóvása, ha ezt saját erőből nem tudja megoldani, akkor jelentenie kell a szolgálati elöljárójának a végrehajthatóságot gátoló tényezőket, és ekkor a szolgálati elöljárónak válik kötelességévé az állomány megóvása, azonban az ügyészség vizsgálata arra sem terjedt ki, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság megtette-e a szükséges (és nem a számára lehetséges) intézkedéseket.
A leírtak alapján számomra úgy tűnik, hogy a rendőrök életét, testi épségét nem kell megóvni, ha arra nincs pénz, vagy a fölösleges adminisztrációs terhek miatt nehézkes az ügyek folyamatos, haladéktalan intézése.
Az ügyészség határozata szerint a katonai vétség tárgya közvetve a szolgálati rend és fegyelem. Elgondolkodtató, hogy a fegyelemre milyen hatással járhat az, ha a rendőri vezetők nem tartják be a rájuk nézve is kötelező érvényű törvényeket, jogszabályokat, és ezzel veszélyeztetik a személyi állomány életét, egészségét, testi épségét, és ez az ügyészség szerint (az esetleges téves jogértelmezés miatt) nem meríti ki a bűncselekmény törvényi fogalmát.
A Be. 4. § (1) bekezdése szerint a vád bizonyítása a vádlót terheli.
A Be. 6. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa.
A Be. 28. § (1) bekezdése szerint az ügyész a közvádló. Az ügyész kötelessége, hogy mind a terheltet terhelő és mentő, mind a büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket az eljárás minden szakaszában figyelembe vegye.
A Be. 75. § (1) bekezdése szerint a bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni.
Álláspontom szerint – a leírtakra figyelemmel – az ügyészség a Be.-ben megfogalmazott kötelezettségének nem tett eleget, ezért kérem a feljelentésemet elutasító határozat hatályon kívül helyezését, és az illetékességgel és hatáskörre rendelkező szervet az eljárás lefolytatására kötelezni.
Szekszárd, 2009. július 12.
Tisztelettel:
Szima Judit
TMRSZ főtitkár