Mindenkit figyelmeztetünk, hogy Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vezetése illegitim,
nincs törvényi felhatalmazásuk arra, hogy a munkavállalókat képviseljék!
A Fővárosi Bíróság, mint I. fokú bíróság minden határozatot megsemmisített, illetve az összes MOSZ Szövetségi Tanács határozatát is megsemmisítette. Tudvalévő, hogy a szakszervezeti vagyon fellelhetőségének számonkérése miatt a TMRSZ-t a bitorló MOSZ illegitim vezetők kizáratták a Munkástanácsok Országos Szövetségéből, Palkovics Imre gyalázkodó valótlan tartalmú nyilatkozatokat tett szervezetünkre. A folyamatban lévő perben viszont már az is bizonyítást nyert, hogy a szavaztatásokat olyan személyekkel oldatták meg, akik be sem voltak jegyezve a bíróságon. Az álképviselők több mint egy tucat okirathamisítást követtek el. A Fővárosi Bíróság döntése értelmében pedig a TMRSZ kizárása is semmis.
Tájékoztatjuk tagságunkat és a honlap olvasóit arról, hogy szervezetünk már 2007. májusában a Fővárosi Főügyészséghez fordult törvényességi eljárást kezdeményezve, melyet az ügyészség még nem fejezett be teljes mértékben. A vizsgálat 2. részében tett megállapításait itt közöljük, melyet 2009.07.06-án vettünk kézhez.
FŐVÁROSI FŐÜGYÉSZSÉG KÖZIGAZGATÁSI JOGI OSZTALY
1054 Budapest V.
Akadémia u. 13. Telefon: 472-4206 fax: 472-4272
TC.920/2009/5-III.
Szima Judit főtitkár
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet
Szekszárd
Tanya u. 4.
7100
Tisztelt Főtitkár Asszony!
A Munkástanácsok Országos Szövetsége elnevezésű társadalmi szervezet (a továbbiakban: MOSZ) ügyében tájékoztatom, hogy a Fővárosi Főügyészség a MOSZ működésének a törvényességét megvizsgálta.
A MOSZ ügyében előterjesztett törvényességi kérelmeit a főügyészség részben már elbírálta, amelyről 2009. február 13. napján kelt TC.2435/2007/10-I. számú levelében Önt tájékoztatta.
A törvényességi kérelmek el nem bírált részeiben Ön a következőket sérelmezte:
1. A MOSZ alapszabálya nem teszi lehetővé az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) 6. (1) bekezdése szerinti működést, mert 50%+1 fő küldött szavazata kell a jelöltállításhoz. Emiatt kérte az ügyészségtől, hogy állapítsa meg a MOSZ megválasztott vezetői legitimációjának hiányát, egyben kötelezze a MOSZ vezetését az alapszabály módosítására.
2. Az egykori SZOT vagyon felosztásával a MOSZ tulajdonába adott ingatlanokat
– köztük a székhelyingatlant – tisztázatlan körülmények között, feltehetően az 1991. évi XXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében és az 1997. évi CXLII. törvény 7. (1) bekezdésében Írt elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző módon értékesítették, egyes ingatlanok bérbeadásáról pedig kérelmező — mint tagszervezet – csak utólag értesült.
3. a kérelmezőnek, mint tagszervezetnek nincs tudomása arról, hogy dr. Pinkt Editet és Czuglerné dr. Iványi Juditot a munkavállalók képviselőjeként az Európai Unió Munkaerő Szabad Áramlása Tanácsadó Bizottságába, Szabó Pétert helyettes póttagként a Migráns Munkavállalók Szociális Bizottsága Tanácsadó Bizottságába, dr. Pásztor Miklóst pedig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságba a MOSZ milyen felhatalmazás alapján delegálta.
A fentiekben írt okok miatt kérte, hogy az ügyészség a törvénysértő állapot megszüntetése végett tegye meg a szükséges intézkedéseket.
A kérelmek fenti kifogásaival összefüggésben a törvényességi felügyeleti eljárás során beszerzett adatok alapján az alábbiak voltak megállapíthatók:
1. pont
A vizsgálat az ügyben a kérelemmel egyezően megállapította, hogy a MOSZ Választási Szabályzata a jelöltállítás jogát törvénysértően korlátozza.
Az Etv. 9. b) pontja alapján „A társadalmi szervezet tagja választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe.”
Az alapszabály V/12.g.) pontja alapján a Választmány „elfogadja a Választási Szabályzatot.”
Az SZMSZ mellékletét képező Választási Szabályzat szabályozza a MOSZ elnökének, a Sztrájkbizottság tagjainak és a Felügyelő Bizottság tagjainak a megválasztására vonatkozó részletes szabályokat. A Választási Szabályzat alábbi pontjai törvénysértők:
a) Törvénysértő az elnök megválasztására vonatkozó hatásköri szabályozás.
A Választási Szabályzat 2.) pontja az alapszabálytól eltérően utalja a Választmány hatáskörébe a MOSZ elnökének megválasztását, mivel arról az alapszabály IV/5. b.) pontja alapján a Kongresszus jogosult kizárólagosan dönteni.
b) A Választási Szabályzat a jelöltállítás jogát törvénysértően korlátozza.
A szabályzat 2.) pontja szerint a jelöltek közül az kerülhet fel a szavazólapra, aki a Választmányon résztvevők 50% + 1 fő szavazatát megkapja.
Társadalmi szervezeteknél az Etv. 9. b) pontjából fakadóan a tagokat választási és választhatósági jog illeti meg. A tagok e jogaikat csak abban az esetben gyakorolhatják, ha már a jelöltállítás jogával is élhetnek. A társadalmi szervezet belső szabályzatában előírhatja, hogy a jelöltséghez a tagság meghatározott részének a támogatottsága szükséges, azonban a tagság több, mint 50 %-át feltételként nem határozhatja meg, mert ez a jelöltállítás és közvetve az Etv. 9. -ában írt választás jogát szükségtelenül és aránytalanul korlátozná. Ez esetben ugyanis több jelöltnek kellene elérnie az 50 %-ot meghaladó támogatottságot, amit a legnagyobb valószínűség szerint ténylegesen csak egy személy érhet el, mivel a tagoktól nem várható el, hogy meggyőződésüktől eltérően több jelöltet támogassanak. Egy jelölt esetében azonban az Etv. 9. b) pontja szerinti választás joga nem érvényesül.
A Választási Szabályzat törvénysértő rendelkezései miatt a MOSZ képviselőjénél felszólalás benyújtására került sor.
2. pont
Ön sérelmezte, hogy az egykori SZOT vagyon felosztásával a MOSZ tulajdonába adott székhelyingatlant tisztázatlan körülmények között, feltehetően az 1991. évi XXVIII. törvény 6.§. (1) bekezdésében és az 1997. évi CXLII. törvény 7. §.(1) bekezdésében írt elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző módon értékesítették.
Tájékoztatom, hogy a Budapest, VII. kerület Gorkij (jelenlegi nevén: Városligeti) fasor 45. szám alatti ingatlannal kapcsolatos szerződések érvényessége vonatkozásában a kérelmet – az ingatlan-nyilvántartási iratok beszerzését követően – elbírálás végett az ügyben hatáskörrel rendelkező Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztályához tettük át.
Az Etv. 14. (1) bekezdése értelmében „A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az Ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.”
Az ügyészi törvényességi felügyelet eszközeit a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V.- törvény (a továbbiakban: Utv.) 13. (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az Ügyészi törvényességi felügyelet során:
e) megtekintheti az ügyészi törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tarthat, illetőleg az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartására kérheti fel, ezzel összefüggésben a szervek területére, helyiségeibe beléphet;
j) a szervek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti.”
Az Utv. hivatkozott rendelkezései alapján az ügyészi törvényességi felügyelet eszközei korlátozottak. Az ügyészség a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat és iratokat elsősorban a vizsgált szervezet vezetője útján szerzi be. Emellett a bírósági nyilvántartási iratok és — törvényességi kérelem esetén – a kérelmező által szolgáltatott adatok állnak rendelkezésre a tényállás tisztázásához. Az ügyészség azonban a törvényességi felügyeleti hatáskörében nyomozó hatósági jogosítványokkal nem rendelkezik, ezért amennyiben a vizsgált szervezet hiányos adatszolgáltatása folytán a tényállás egyértelműen nem állapítható meg, illetőleg a kérelmező és a vizsgált szervezet által szolgáltatott adatok ellentmondanak egymásnak és az ellentmondás a törvényességi felügyelet keretében nem oldható fel, megalapozott ügyészi intézkedés megtételére törvényes lehetőség nincs.
A MOSZ az egykori SZOT vagyon felosztásából származó ingatlanokkal kapcsolatos iratokat teljes körűen — az időmúlásra való tekintettel – nem tudta bemutatni a főügyészség részére, így azokból a társadalmi szervezet esetleges törvénysértő döntésére vonatkozó megállapítást — az alábbi eseteket kivéve – megalapozottan nem lehetett tenni. (Megjegyzés: Érdekesség, hogy több mint két évig vizsgálódott törvényességi eljárása keretében a Fővárosi Főügyészség, mely vizsgálatot a mai napig nem fejezett be és mint alant is olvasható nem csekély összegü szakszervezeti vagyonról van szó, ugyanakkor a TMRSZ esetében még el sem rendelték a viszgálatot, az ORFK kérelme még meg sem érkezett, de az ORFK közlésétől, tudniillik, hogy az ügyészséghez fordul, már két nappal előtte aláírták a dörgedelmes határozatot a Legfőbb Ügyészségen, mely szembe ment a Tolna Megyei Főügyészség döntésével)
A MOSZ 2006. január 01. napját követő ingatlanértékesítéseivel kapcsolatosan a vizsgálat az alábbiakat állapította meg:
– a MOSZ 2006. június 28. napján kelt adásvételi szerződéssel 400.000.000 Ft vételárért a ………………. és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság „bejegyzés alatt” részére értékesítette a Debrecen, II. kerületi 7597/4. hrsz. alatt felvett, 1876 nm nagyságú „beépítetlen terület” megjelölésű és a Debrecen, II. kerületi 7597/4/A hrsz. alatt felvett, 934 nm nagyságú „irodaház” megjelölésű, természetben Debrecen, Péterfia u. 2. szám alatt fekvő ingatlanát. Az ingatlan vételára bevételezésre került.
– a MOSZ, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 2008. május 29. napján kelt adásvételi szerződéssel 250.000.000 Ft vételárért a Keleti Ház Kit részére értékesítette a Pécs, 18.871/1,2,8. hrsz.-ú, természetben Pécs, II. kerület Nagy Lajos király útja 11. szám alatt fekvő közös ingatlanát. Az ingatlan vételárából a MOSZ-t 46.250.000 Ft illette meg, amely bevételezésre került.
A 2006. április 28. és a 2007. március 30-31. napján kelt alapszabály X/5.3. pontja értelmében „Az ingatlanvagyon elidegenítéséhez a Kongresszus vagy a Választmány 2/3-os döntése szükséges.”
A debreceni ingatlanok értékesítésére a Választmány 2006. április 28. napján tartott ülésén meghozott határozatával hatalmazta fel az Elnökséget.
A Pécsi ingatlan elidegenítéséről azonban a Kongresszus, illetve a Választmány nem határozott, ezért a MOSZ részéről történt elidegenítés az alapszabály X/5.3. pontját sértette. Tekintettel arra, hogy az adásvételi szerződést a MOSZ törvényes képviselője Írta alá, a legfelsőbb szerv előzetes döntésének a hiánya a szerződés érvényességét nem érinti. A szervezet alapszabálysértése miatt a MOSZ képviselőjénél felszólalást nyújtottunk be. (Megjegyzés: Álláspontunk szerint pedig a szerződést is érinti a Fővárosi Bíróság döntése alapján, mivel a MOSZ elnöke Palkovics Imre illegitim volt a szerződés aláírásakor, tehát nem volt törvényes képviselő)
Tájékoztatom, hogy a MOSZ hatályos alapszabálya alapján a MOSZ ingatlanainak a bérbeadásáról az Elnökség a tagokból álló legfelsőbb szerv külön felhatalmazása nélkül jogosult dönteni, ezért az a körülmény, hogy az egyes tagszervezetek a társadalmi szervezet tulajdonát képező ingatlanok ilyen módon történő hasznosításáról utólagosan szereznek tudomást, a szervezet működésének a törvényességét nem érinti. Szintén nem befolyásolja a szervezet törvényes működését, hogy az egyes ingatlanok hasznosítására milyen szerződéses értékben, vételáron kerül sor. Ez az érték ugyanis a piaci viszonyok alapján változik, a döntések gazdaságossági-célszerűségi okból történő felülvizsgálata ugyanakkor az Etv. 14. (1) bekezdésén alapuló ügyészi törvényességi felügyelet tárgyát nem képezheti (13/1994.(UK. 12.) LŰ utasítás 2. (2) bekezdés).
3. pont
Az Európai Unióról szóló Római Szerződés és kiegészítő egyezményei értelmében az Európai Unió keretében létrehozott konzultatív testületek tagjait a tagállamok kormányai delegálják. A delegált személyek a tagállamok és nem az őket jelölő társadalmi szervezetek képviselőiként, illetve tisztségviselőiként vesznek részt az uniós intézményekben. Emiatt a tagállami delegáltak függetlenek az adott tagállamon belül őket jelölő társadalmi szervezetektől. Igy például az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egy olyan tanácsadó testület, amely a munkavállalókat, a szakszervezeteket, a gazdálkodókat, a fogyasztókat és egyéb érdekvédelmi csoportokat képviseli. Ok együtt alkotják az ún. szervezett civil társadalmat. Az EGSZB az ő érdekeiket képviseli és védi a Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel folytatott politikai eszmecserékben. Az EGSZB tehát egyfajta híd az Unió és annak polgárai között, miközben egy sokkal együttműködőbb, mindenkit bevonó, s így demokratikusabb európai társadalmat igyekszik előmozdítani.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 334 főből áll. Az egyes tagállamok képviseletét ellátó tagok száma nagy vonalakban tükrözi a kérdéses ország lakosainak számát. A tagokat az uniós tagállamok kormányai jelölik, de attól politikailag teljesen függetlenül dolgoznak. Mandátumuk négy évre szól, és megújítható.
Ami a magyarországi delegálás rendjét illeti, megállapítható, hogy erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezések nincsenek. A MOSZ törvényes képviselője ügyészi meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács felkérése alapján a MOSZ 6 szakszervezeti szövetséggel közösen jelöl tagokat a különböző uniós testületekbe. A jelölésről a szakszervezeti szövetségek között informális egyeztetések zajlanak, azonban a MOSZ a létrejött megállapodásról utólag tájékoztatja a tagszervezeteket.
A MOSZ belső döntéshozatali rendjével összefüggésben a vizsgálat a következő mulasztást állapította meg:
Az alapszabály az uniós testületekbe jelölésről való döntéshozatalt kifejezetten nem utalja egyik testületi szerv hatáskörébe sem, azonban az alapszabály VII/2. így szól:
„Az Elnökség jogai, feladatai és hatásköre: b.) Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Kongresszus, a Választmány vagy a Szövetségi Tanács kizárólagos jogkörébe. (…) f) Szervezi és bonyolítja a szervezet nemzetközi tevékenységét.” A VII/2.1. és 2.2. pontok alapján az Elnökség a hatáskörében testületi ülésen jár el. A hivatkozott alapszabályi rendelkezésekből az következik, hogy a MOSZ Elnökségének az Európai Unió Munkaerő Szabad Áramlása Tanácsadó Bizottságába, a Migráns Munkavállalók Szociális Bizottsága Tanácsadó Bizottságába, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságba tagként jelölt személyekről külön-külön testületi ülésen határoznia kellett volna. Erre azonban a konkrét esetekben nem került sor, emiatt felszólalást jelentettünk be. (Megjegyezzük, hogy tudomásunk szerint a delegáltak tetemes tiszteledíjat kapnak, mely a minimálbér többszörösét jelenti)
Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét.
Budapest, 2009. június 29.
dr. Varga Bálint Zsolt
ügyész