Éjszaka is lehet ellenőrizni a munkakörülményeket

A korábbi az ORFK által kiadott, a szakszervezeti munkahelyi ellenőrzésekkel kapcsolatosan kibocsátott állásfoglalás kapcsán levélben fordultunk az ORFK vezetőjéhez.Természetesen a kérdéskörben megkérdeztük a legilletékesebb minisztériumot is. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetője leveléből kiderül, hogy a TMRSZ-nek van igaza abban, hogy a munkaügyi ellenőrzést, nem a vezetők hivatali munkarendjéhez, hanem az ellenőrizni kívánt munkavégzés tényleges idejében lehet és kell végrehajtani.

 Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Miniszter

Iktatási szám: 11204-1/2009-MINTIT

Szima Judit
főtitkár asszony részére

Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

Szekszárd
Tanya u. 4.
7100

Tisztelt Főtitkár Asszony!

 

A szakszervezetek ellenőrzési jogával kapcsolatos kérdésére a következő tájékoztatást adom.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) szerint a szakszervezet ellenőrizheti a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni [Hszt. 29. § (3) bek c) pont]. A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellő időben nem tette meg, a megfelelő eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles [Hszt. 29. § (4) bek].

Az Ön levelében és a mellékelt ORFK körlevélben foglalt értelmezéssel ellentétben a szakszervezet fenti ellenőrzési joga nem szűkíthető le a munkavédelmi törvény előírásaira, a szakszervezet és a munkavédelmi képviselő ellenőrzési jogosultsága ugyanis nem azonos. Ezzel szemben minden munkakörülményre kiterjed, amely alatt valamennyi munkavédelmi, munkaügyi és egyéb előírást érteni kell, amely a munkavégzésre vonatkozik. Ugyanígy, az idézett jogszabályhely alapján a szakszervezet – hibák, mulasztások észlelése és a szükséges munkáltatói intézkedés elmaradása esetén – nem csak a munkavédelmi hatóságnál, hanem bármely más hatóságnál is eljárást kezdeményezhet.
Így például munkaügyi jogsértés esetén a munkaügyi hatósághoz, az egyenlő bánásmód sérelmekor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, közegészségügyi probléma esetén a tisztiorvosi szolgálathoz fordulhat.

A szakszervezet ellenőrzési joga tehát a fentiek szerinti, legtágabb értelemben vett munkakörülményekre terjed ki.

Levelében kérdésként merült fel az is, hogy a szakszervezet ellenőrzési tevékenységét mikor végezheti. Mivel az ellenőrzés a munkakörülményekre terjed ki, így az ellenőrzési jog is csak akkor gyakorolható, ha a munkáltatónál munkavégzés van. Az ellenőrzés pontos időzítése szempontjából a szakszervezet és a munkáltató közötti együttműködési kötelezettség az irányadó [Hszt. 30. § (1) bek].

Ennek megfelelően a szakszervezet nem köteles a szervezeti vezetők rendes munkaidejéhez igazítani ellenőrzési tevékenységét, ha egyébként az adott szervezeti egységnél ettől eltérő időpontban is folyik munkavégzés. Másfelől, a feleknek együtt kell működni az ellenőrzés időpontjának meghatározása kapcsán, hiszen a jogszabályoknak megfelelő munkakörülmények fenntartása mindkét fél alapvető érdeke. Megjegyzem, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szerint a hatósági ellenőrzés során is együttműködési kötelezettség terheli az ügyfelet és az ellenőrzést lefolytató hatóságot [Ket. 1. § (2) bek].

Az ellenőrzéssel felmerülő költségek kapcsán a törvény nem tartalmaz külön rendelkezéseket. Ebből eredően mind a munkáltató, mind a szakszervezet maga viseli költségeit, amelyek az ellenőrzésből adódóan felmerültek. Így például, a munkáltatótól nem kérhető az ellenőrzést végző szakszervezeti tisztségviselők napidíjának, vagy szállodai költségeinek megtérítése, ugyanakkor – adott esetben – a munkáltató köteles díjazást fizetni az illetékes vezetőnek, ha az ellenőrzés miatt túlmunkát kellett vele szemben elrendelnie. A felmerült költségek viselése tehát esetenként változik.

Levele a szakszervezet ellenőrzéssel összefüggő adatkezelési lehetőségeire is kitér. A Hszt. idézett szakasza alapján a szakszervezet a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni [Hszt. 29. § (3) bek c) pont]. Ebből fakadóan a szakszervezet vonatkozó adatkezelése csak célhoz kötött lehet, amely cél jelen esetben a munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése. A munkáltató nem köteles átadni azokat az adatokat, amelyek e cél megvalósításához nem szükségesek, egyéb esetben viszont az adatkérés teljesítését nem tagadhatja meg. Az adatvédelemmel kapcsolatban pontosabb állásfoglalást az Adatvédelmi Biztostól, illetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól (mint a Rendőrség felügyeletét ellátó szervtől) kérhet. Megjegyzem továbbá, hogy a Hszt.-nek nem háttérjogszabálya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, ezért a munkaügyi kapcsolatokat érintő kérdésekben is fordulhat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz.

Tájékoztatom egyben, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában foglaltak értelmében jelen levelem nem tekinthető a joggyakorlat alakítására irányuló, vagy egyedi ügy eldöntésére alkalmas állásfoglalásnak. Az csak a jogszabályok tartalmára vonatkozó tájékoztatásként értelmezhető, amely az egyedi ügyekben eljáró hatóságokat és a bíróságot nem köti.

Budapest, 2009. június “19.”

Üdvözlettel:

 

Dr. Herczog László
 
 
 
Kapcsolódó anyagok: