Megjelent a hűségpénzről szóló IRM rendelet

Megjelent a hivatásos állomány tagjainak szolgálati időt elismerő támogatásáról szóló 17/2009. (VI.4.) IRM rendelet és a támogatás folyósításáról szóló 24/2009. (OT 13.) ORFK utasítás.

A TMRSZ az egyeztetések során a leghatározottabban visszautasította a hivatásos állomány szolgálati idejét elismerő támogatásról, rövidebben a hűségpénzről szóló rendelet-tervezetet, mivel az teljesen méltatlan helyzetet teremt.

Ettől függetlenül az IRM az un. „hűségpénzt” a minisztérium nem tartós jogintézményként, átmenetileg, két és fél évre léptette hatályba. A támogatást – az egyéb feltételek fennállása esetén is – csak azok igényelhetik, akik a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges 25 évnyi szolgálati időt legkésőbb 2011. december 31-ig megszerzik.

A szakmai tapasztalat megbecsülése, a szolgálati idő kormány általi elismerése tehát csak 2,5 évre szól!

Továbbá a rendelet a támogatás folyósítását – a kifizetett hűségpénz egy összegben történő visszafizetésének terhe mellett – a szolgálati jogviszony 3-5 év időtartamban való fenntartásának vállalásához köti.

A támogatás mértéke havi bruttó 50 ezer forint, amit 2009. május 01-ig visszamenőlegesen igényelhet az, aki legkésőbb június 30-ig benyújtja támogatás iránti kérelmét.

A hivatásos állomány tagja nem jogosult támogatásra a beosztásból felfüggesztés vagy a büntetőeljárás ideje alatt, ha az marasztalással zárult, ha fegyelmi büntetés, illetve bíróság által kiszabott büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, az illetménynélküli szabadság, a tartós külszolgálat és a felmentési idő tartama alatt.

A támogatást 60 napon belül egy összegben vissza kell fizetnie annak, akinek a szolgálati jogviszonya saját kérelmére közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel, saját kérelmére másik rendvédelmi szervhez vagy a Magyar Honvédséghez történő áthelyezéssel, lemondással, közös megegyezéssel, fegyelmi vagy büntető eljárás során kiszabott szolgálati jogviszony megszüntetés vagy lefokozás fenyítés vagy büntetés, továbbá méltatlanság miatt szűnik meg.

Vissza kell fizetnie a támogatást annak is, aki szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el, aki beosztásának ellátására egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következtében alkalmatlan és a számára felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást visszautasítja, továbbá annak, akinek a szolgálati jogviszonya a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva szűnik meg.

Visszatérítési kötelezettség terheli azt is, akinek a szolgálati jogviszonya azért szűnt meg, mert átszervezés esetén a számára felajánlott, legalább azonos szintű beosztást nem fogadta el. A könnyítés csupán annyi, hogy az ORFK vezetője különös méltánylást érdemlő, a támogatásban részesülőnek „fel nem róható, előre nem látható” körülmény fennállása esetén részletfizetést engedélyezhet.

Az IRM által kiadott rendelet alkalmatlan a koncepcióban megfogalmazott cél elérésére. Elnagyolt és kidolgozatlan, a gyakorlatban használhatatlan. A tervezet megteremmti annak a lehetőségét is, hogy a szerződésben vállalt megbízási idő letelte előtt pár hónappal a munkáltató, ha úgy értékeli, hogy a rendőrrel szemben fegyelmi eljárást szükséges indítani, vagy az érintett munkavállaló szolgálaton kívüli magatartása összeegyeztethetetlen a rendőri hivatással szembeni közbizalom fenntartásához, akkor a visszafizetés terhével indítja a szankciós jellegű (fegyelmi, vagy méltatlansági) eljárást. Ennek folyománya, hogy lényegében a megbízásban foglalt visszafizetési kötelezettség terhét a munkáltató eséllyel háríthatja a munkavállalóra. Így a 25 szolgálati év után ledolgozott évek tervezetben rendezett „ellentételezése”, a hűségpénz – noha annak ellenértékét a munkavállaló teljesítette a maga részéről éveken át – utólag elveszhet a visszafizetésre kötelezés miatt. Álláspontunk szerint az egy összegben való visszafizetés terhe erre figyelemmel kifejezetten alkotmányellenes is, hiszen a „részteljesítés” (például a vállalt 5 évből 4-et ledolgoz a munkavállaló, de a 4. év után fegyelmi, vagy etikai úton eltávolítják a testületből) ellenértékeként kell tekinteni a munkavállaló által a „szerződésben” foglaltak addigi teljesítését. Álláspontunk szerint – fenntartva, hogy a jelenlegi tervezet egyéb aggályos rendelkezéseket is tartalmaz – a visszafizetés terhe súlyosan sérti a munkavállalói jogokat. Amennyiben ugyanis a dolgozó probléma nélkül ledolgoz – példánál maradva – az 5 évből 4 évet, akkor ő jogosan kapta meg addig a 4 év ellentételezéseként a 48 x 50 ezer forintot. Ezt érvényesen visszakövetelni nem lehet álláspontunk szerint.
Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Információtechnológiai Főosztály az igényeket felmérő webes felületet is létrehozott, de ez sem volt képes arra, hogy akár a szakszervezet, akár a munkavállalók a kérdéseikre érdemi választ kapjanak.

A 17/2009 IRM rendelet finoman szólva is nem ad választ felmerülő és lényeges személyzeti és pénzügyi technikai kérdésre, amelyek ismerete nélkül a döntés nagyon nehéz vagy egyszerűen csak a lutri kategóriája.

Személyzeti és pénzügyi szempontból is rendkívül aggályos, mert a munkavállalók nem tudják és ezt a szakszervezetünkkel sem közölték, hogy a „hűségpénz”beleszámít-e a szolgálati nyugdíjba avagy sem?

Mire vonatkozik az 5 év?
Jelenlegi beosztásra, vagy vezénylésre, vagy csak a szolgálati viszonyra?

Magyarán ha alacsonyabb beosztásba kívánnak helyezni valakit el mehet- e nyugdíjba visszafizetési kötelezettség nélkül?

Hasonló a helyzet, ha formailag nem helyeznek valakit alacsonyabb beosztásba, de
központi beosztás helyett területi beosztást kap, amely ugye fizetés vesztességgel jár. 40% pótlék helyett 30% pótlékot.  Vagy központi szervnél marad, de valamely átszervezés vagy egyéb ok miatt nem kap meg valamely pótlékot.

Összefoglalva az állomány problémája az, hogy 5 év hosszú idő különösen, ami az ORFK átszervezési gyakoriságait, évről évre az előző átszervezésben lefektetett koncepcionális elvekkel homlokegyenest ellenkező újabb és újabb „ötletbörzés” színvonalú átszervezési elveket vesszük figyelembe. Senki sem szeretne, különösen nem 25 év elismert szolgálati idő
után fizetés vesztességet elszenvedni, mert ez közvetlenül befolyásolja a szolgálati nyugdíját esetlegesen a későbbiekben. Senki nem szeretne több évet dolgozni azért,hogy kevesebb vagy ugyanazt a nyugdíjat kapja, mint ha korábban elment volna. Nem beszélve arról az eshetőségről, hogy a munkáltatók időnként kényük-kedvük szerint értelmeznek jogszabályi rendelkezéseket, ha a munkavállalóval szemben elrendelt fegyelmi, vagy méltatlansági eljárás során kívánják az állomány kötelékéből eltávolítani a dolgozót.

Hasonló a probléma a vezetőknél, tekintve, hogy ők meg indoklás nélkül visszahívhatók.  Tekintve a fentieket bizalom csak akkor lesz teljes, ha ezekre az esetekre jogilag megadják a nyugdíjba vonulás anyagi veszteség nélküli lehetőségét az állománynak, azaz a visszafizetési kötelezettség nélküli közös megegyezésen alapuló szolgálati nyugdíjba vonulási lehetőséget.
 
Nem tisztázott a tervezetben továbbá az sem, hogy mi történik 5 év után?

Újból kell igényelni?
Megszűnik a megállapodás automatikusan, vagy automatikusan meghosszabbodik újabb 5 évre?

El lehet menni ekkor szolgálati nyugdíjba azoknak akiknek már jelenleg is megvan az 25 év elismert szolgálati idejük, akkor is, ha nincs újabb átszervezés?
Az újabb 5 év vállalása esetén, ha a 9. évben szűnik meg a munkavállalónak felróható okból a szolgálati jogviszony, akkor „csak” 4 évet kell visszatéríteni, vagy 9 év hűségpénzét?

Az sem tisztázott, hogy a dolgozónak mit kell visszafizetnie, hiszen a juttatás bruttó összeg, amely után nem kevés személyi jövedelemadót vonnak le, pontosabban a 49%-át. Csak a nettó folyósított összeget, vagy a teljes bruttó összeget, és ha az utóbbi, akkor a dolgozó adóelőlegét az adóhatóság milyen eljárás keretében téríti vissza? Vagy visszatéríti-e egyáltalán? Azaz, ha a dolgozó nettó összeget vesz fel hűségpénzként, de bruttó összeget számfejtenek számára, akkor visszafizetéskor melyiket kell visszafizetni?