Álláspontunk

 A TMRSZ által március 17-19. közötti időpontban munkahelyi ellenőrzéseket hajtott végre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén. Az eredményekről tájékoztattük a megyei rendőrfőkapitányt, aki az ellenőrzés megállapításainak kivizsgálásáról részünkre összefoglaló jelentést küldött. Az alábbiakban az összefoglaló jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásunk olvasható.

                                Hivatkozási szám:1477/1/2009.
                                Tárgy: álláspont megküldése.

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
VEZETŐJE

SZEPESI ISTVÁN R. DANDÁRTÁBORNOK

NYÍREGYHÁZA

Bujtos utca 2.
4400
Fax: 03-32-3505

TISZTELT FŐKAPITÁNY ÚR!

A fenti hivatkozási számon megküldött a TMRSZ által március 17-19. napján végrehajtott ellenőrzések kivizsgálásáról készült összefoglaló jelentéssel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

I. Nyíregyházi Rendőrkapitányság

1. Láthatósági mellény ellátás, és azok megfelelő higiénés állapota.

A jelentés szerint az integrációt megelőzően egyéni felszerelésként kerültek kiadásra a fényvisszaverő mellények {hiszen a Rendőrség munka-, védőruházati normájáról szóló 34/2000. ORFK intézkedés (a továbbiakban: Intézkedés) ezt az elnevezést használja}, azonban az integrációt követően nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű védőruházat, amiért elvonásokat eszközöltek, valamint átcsoportosítással próbálták megoldani a hiányt.

A jelentés a következőket tartalmazza:

A mellények tisztíttatásával, mosatásával kapcsolatban probléma ezidáig nem merült fel, részben a beosztotti, részben pedig a szolgálatot közvetlenül irányító és ellenőrző parancsnok felelőssége, hogy az adott szolgálat részére megfelelő állapotban kerüljenek kiadásra. Valamennyi szervezeti elemnél rendelkezésre áll az a szükséges mennyiségű láthatósági mellény, amellyel a rendszeres tisztítás – a szolgálat ellátásának veszélye nélkül – mindenféle megoldás nélkül megoldható.

A láthatósági mellények higiénés elvárásoknak megfelelő használata alatt azt kell érteni, hogy az egymás után szolgálatba lépő állomány már tisztított védőruházatot kap, ennek végrehajtása azonban tekintettel arra, hogy azonnali váltás történik nehezen hihető. Annak megállapításához, hogy valóban megfelelő mennyiségű mellény áll rendelkezésre kérem azok számát, illetve az egymást követő szolgálatba lépő állomány maximális létszámát, illetve a tisztíttatás szükséges időtartamának megadását. A tisztíttatás megnyugtató bizonyítása érdekében kérem megküldeni a tisztíttatásokról készült számlákat, illetve azok elvégzéséről szóló egyéb dokumentumokat.

Az is megjegyzendő, hogy a rendőrség és határőrség integrációja előre látható volt, a két szerv állománya, illetve azon belül a láthatósági mellénnyel kötelezően ellátandó létszám is megállapítható volt, ezért előzetesen a szükséges mennyiség is beszerezhető lett volna. 

A leírtakkal kapcsolatban az alábbi jogszabály és normahelyeket kell figyelembe venni:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdése szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

Az Mvt. 18 § (1) – (2) bekezdése szerint a munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

Az Mvt. 42. § b) pontja szerint a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni.

Az Mvt. 54. § (7) g) pontja szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.

Az Mvt 56. §-a szerint az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szerveknél című 15/2000. (V. 26.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet 5. § (1) bekezdése szerint az állományilletékes parancsnokok feladata az irányításuk alá tartozó szervezeti egységeknél az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, valamint a szakmai felügyeletük alá tartozó szervezeti egységek (munkáltatók) munkavédelmi felügyeletének ellátása. A munkavédelmi tevékenység felügyeletével kapcsolatos feladatokat az országos hatáskörű központi szerveknél munkabiztonsági főfelügyelők (a továbbiakban: rendvédelmi szervek munkabiztonsági főfelügyelői), a területi szerveknél munkabiztonsági felügyelők útján látják el.

A BM rendelet 16. §-a szerint amennyiben a rendvédelmi szerv hivatásos és szerződéses állományú tagja szolgálati feladata teljesítése során az egészségét, biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, jelentéstételi kötelezettség mellett elöljárója utasítása szerint köteles eljárni.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2. § (1) – (2) és (5) bekezdése szerint a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg az e rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek. A munkáltató az Mvt. 21. § (2) bekezdésében megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a munkahely és a technológia esetében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket. A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák.

Az Intézkedés és melléklete szerint a láthatósági mellényt kötelezően kell biztosítani.

A leírtakra figyelemmel megállapítható, hogy az ellenőrzési szolgálat vizsgálata nem volt teljes körű a láthatósági mellényekkel feltárt hiányosság kapcsán, mivel nem terjedt ki arra, hogy az állomány tagok jelezték-e a mellények nem megfelelő higiénés állapotát, illetve hogy mivel igazolta az ellenőrzött szerv a tisztíttatás megtörténtét, továbbá, hogy a rendelkezésre álló mellények száma valóban elégséges-e. Így megalapozatlannak tűnik azon megállapítás, hogy „a láthatósági mellények állapotával, mennyiségével összefüggésben vezetői mulasztás nem nyert megállapítást.

2. Heti 2 óra sportcélú szolgálatmentesség kiadásával kapcsolatban.

Természetesen érthető, hogy a szolgálat ellátása a rendőrség legfontosabb feladata, azonban az a tény, hogy a normaalkotó utasításban rögzítette a szolgálatmentesség tényét, arra kötelezi a vezetőket, hogy törekedniük kell, mind a szolgálattervezet, mind a szolgálatmentesség kiadása során, hogy az állomány részére a heti 2 óra kiadható legyen. Sajnálatos tény, hogy a vezetői szemléletet ennél a témakörnél is az jellemzi, hogy amikor a beosztotti állomány igénybe szeretné venni a normában foglalt szolgálatmentességet, akkor rögtön lesz feladata, így nem tudja kihasználni a fizikai önképzés lehetőségét.

A párhuzamosan folyó büntetőeljárással kapcsolatban megjegyzendő, hogy ha az ismeretlen tettes ismertté válik, a fegyelmi eljárás elrendeléséről, illetve felfüggesztéséről is intézkedni kell.

3. A rendelkezésre bocsátott iratok alapján megállapítható volt, hogy az évenkénti munkavédelmi oktatásokat nem tartották meg.

A jelentés szerint a 2008. évben megtartandó oktatások elmaradásának oka, hogy a munkavédelmi feladatokkal megbízott személy hosszabb időn keresztül betegszabadságon volt. Tényként említik azt is, hogy a munkavédelmi szakember előbb említett akadályoztatásától függetlenül a munkavédelmi oktatások nem történtek meg az elmúlt években. A tapasztaltak alapján – a jelentés szerint – a munkavédelmi oktatások elmaradása miatt a megyei rendőrfőkapitány a felelősség megállapítására intézkedett.

A vizsgálathoz a következő előírásokat kell figyelembe venni:

Az Mvt 55. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

A BM Rendelet 3. § (4) bekezdése szerint a munkavédelmi tevékenységet ellátó személy akadályoztatása esetén a feladattal ideiglenesen megbízott, szakképesítéssel rendelkező személy biztosításáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

4. A nem ellentételezett túlórákkal kapcsolatban.

A jelentés szerint az ellenőrzés időpontjában megállapított ki nem fizetett túlórák száma nem pontos. Megjegyzendő, hogy az ellenőrzés alá vont szolgáltatta a jegyzőkönyvben feltüntetett adatokat, így érthetetlen számomra, hogy miért nem adta elő azokat a dokumentumokat, amelyek a túlórák megváltását igazolták volna.  

A jelentésből nem állapítható meg, hogy a feltárt túlórák 150 órán felüliek, vagy sem, így a szabadidőben történő megváltás jogszabályoknak megfelelően, vagy azzal ellentételesen történt meg. A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szabadidőben történő megváltás (a fennmaradó túlórák nagy száma miatt) esetenként a szolgálat ellátását is veszélyeztetné, így a megoldást a pénzbeli ellentételezés jelentheti. Mert a szabadidőben történő megváltás további túlszolgálatok elrendelését vonná maga után.

A jelentés egyáltalán nem foglalkozik az ellenőrzésen részt vevő őrnagy az együttműködési kötelezettséget semmibe vevő magatartásával.

II. Kölcse határrendészeti Kirendeltség    

A dolgozók és a vezető által előadott ellentétet (használható a szolgálati rádió, vagy sem) rádiópróbával nem oldották fel, így ismételten meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat nem volt eléggé alapos.

Az ellenőrzés feltárta, hogy a kirendeltségnek nincs parkolója, de ezzel az ellenőrzési szolgálat vizsgálata egyáltalán nem foglalkozott. A hiányossággal kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 42. § (1) – (2) bekezdése szerint az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához – a (10) bekezdés szerinti jogszabály hiányában – legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. Az egyes telkekhez és építményekhez a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

Az OTÉK 4. számú melléklet 10. pontja szerint igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után,

III. Baktalórántháza Rendőrőrs

Az őrs épületének állapotával kapcsolatban az alábbi jogszabályokra kell felhívni a figyelmet:

Az Mvt 2. § (2) bekezdése szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 10. § (1) – (2) bekezdése szerint a bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról; az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról; a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

Az Ltv. 11. § (1) – (2) bekezdése alapján a bérbeadó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, illetőleg a szomszédos lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát ténylegesen akadályozó (a továbbiakban együtt: azonnali beavatkozást igénylő) hibák esetében haladéktalanul; azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében pedig általában az épület karbantartásával vagy felújításával összefüggésben köteles teljesíteni. A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.

Az Ltv. 13. § (1) – (4) bekezdése szerint a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott és az állami lakás esetén a bérlőt terheli, a szerződés megkötésekor azonban a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. Állami lakás esetén a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti. Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

A törvényi hivatkozások alapján kimondható, hogy a munkáltatót terhelő kötelezettség alapján, feltételezve azt, hogy bérbeadási szerződés nem köttetett a rendőrség és az önkormányzat között a rendőrségnek is van felújítási feladata.

IV. Nyírbátor Határrendészeti Kirendeltség

1. Védőfelszerelések hiánya.

Az Mvt. 54. § (7) g) pontja szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.

A hivatkozott előírás alapján megállapítható, hogy jogkövető magatartás csak az ellenőrzés követően tapasztalható, mert csak annak megtörténte után kezdték meg a szükséges intézkedések megtételét, önállóan nem.

2. Dokumentációk megléte.

Egyes iratokat a jelentés szerint csupán az ellenőrzés időpontjában nem tudtak előadni, azonban megvannak, de például a kockázatértékelés, munkavédelmi szabályzat, mentési terv hiányára, illetve annak okaira a jelentés nem tér ki, amely felveti az ellenőrzés megfelelő mélységének hiányát.

Ezzel kapcsolatban a következőkre hívnám fel a figyelmet.

Az Mvt. 2. § (3) bekezdése szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg.

Az Mvt. 54. § (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

A BM rendelet 6. § (1) bekezdése szerint az állományilletékes parancsnokok – kivéve az országos parancsnok közvetlen alárendeltségében lévő főigazgatót – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szervezett tevékenység biztosításának módját és feltételeit – az irányításuk alá tartozó szervezetekre vonatkozóan – Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: MvSz) határozzák meg. Évente legalább egy alkalommal értékelik a szervezetük munkavédelmi helyzetét, a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatait és meghatározzák az ezekkel kapcsolatos feladatokat.

A BM rendelet 25. § (1) bekezdése szerint a BM rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

A BM rendelet 25/A. § (2) bekezdése szerint a BM rendelet hatálybalépését követően létrejött szervezetek e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül, e rendelet hatálybalépését követően létrejövő új munkáltatók a működésük megkezdését követően 90 napon belül kötelesek elkészíteni az MvSz-t.

V. Beregsurány Határrendészeti Kirendeltség

1. Iratok hiánya.
 
A jelentés nem tartalmazza azt, hogy az iratok hiánya miatt felelősségre vonásra intézkedtek-e. A munkavédelmi szabályzat elkészítésére vonatkozó előírásokat a Nyírbátori Határrendészeti Kirendeltséghez írt megjegyzések között már szerepeltettem.

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény 19. §-ának (1) bekezdésében felsoroltaknak a Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni.

VI. A jelentés II. fejezetéhez.

1. A  szolgálattervezéssel kapcsolatban.

A jelentés a következőket tartalmazza:

A TMRSZ ellenőrzései alkalmával hivatkozott 26-1959/4/07-08. számú, 2008. április 04-én kelt ORFK Rendészeti Főigazgatói átiratban került meghatározásra, hogy a szolgálattervezet szabályos kitöltése tollal történjen. Az átirat – indoklásként -, az 55/2007. (OT 32.) ORFK utasításra hivatkozott, amelyet hatályon kívül helyeztek 2009. január 01-től. Ebből következően is, a vezénylés kitöltésével összefüggésben változások történtek. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály, a 14055/2009. számú 2009. április 20-án kelt átiratában megfogalmazott állásfoglalása alapján, a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatáról szóló 59/2008. (OT 31.) ORFK utasítás a szolgálati okmányok kitöltésével kapcsolatban (mint pl. szolgálatvezénylés) nem tartalmaz előírásokat, mivel az iratkezelési okmányok” – itt feltételezhetően lemaradt a “ra’’ szócska – „vonatkozóan rendelkezik. A rendőri szerveknél rendszeresített szolgálattervezet viszont szolgálati okmánynak minősül amelynek kitöltésére az utasítás nem tartalmaz előírásokat, így annak ceruzával történő vezetése nem valósít meg normasértést.

Az idézetben foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakra kell a figyelmet felhívni.

A Rendészeti Főigazgató 26-1959/4/07-08. számú levele az alábbiakat tartalmazta:

A szolgálati okmányok a járőr- és őrszolgálatok tervezésére, szervezésére, a végrehajtás, az események, intézkedések nyilvántartására szolgálnak. Valamennyi szolgálati okmányt az ügykezelési szabályok szerint kell hitelesíteni, illetve – azokat, amelyeket a hatályos Titokköri Jegyzék alapján szolgálati titokká kell nyilvánítani – minősíteni. A szolgálattervezet a rendőri szervnél rendszeresített szolgálati okmányok közé tartozik, amelyből következően kitöltésére – eltérő rendelkezések hiányában – a  Rendőrség Egységes Iratkezelési Szabályzatáról szóló 55/2007. (OT 32.) ORFK utasítás előírásait kell alkalmazni.

A gyakorlatban kialakult szokás, amely szerint ceruzával készítik a bejegyzéseket, ellentmond a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatának. A szabályos kitöltés ebből következően tollal kell, hogy történjen, az esetleges javítások, változtatások áthúzással, illetve a javított adat föléírásával.”     

Az ellenőrzési szolgálat okfejtése, miszerint az 55/2007. (OT 32.) ORFK utasítást hatályon kívül helyezték, és így a szolgálattervezetre vonatkozó előírások változtak helytelen, hiszen a hatályon kívül helyezett utasítás sem rendelkezett a szolgálati okmányok kitöltésének külön szabályairól. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a norma címéből egyértelműen kiderül a norma alkotó szándéka, amely szerint az utasítás a Rendőrség Iratkezelését (az összesét) hivatott szabályozni.

Így tehát a jelenleg hatályos a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatáról szóló 59/2008. (OT 31.) ORFK utasítás 162. pontja alapján (a papír alapú iratkezelési okmányok vezetésénél a következı szabályokat kell alkalmazni, a kitöltést tintával kell végrehajtani; a rovatokat olvashatóan és pontosan kell kitölteni;  téves bejegyzés esetén a helytelen adatot vékony vonallal oly módon kell áthúzni, hogy az eredeti adat olvasható maradjon, alá, fölé vagy mellé kell írni a helyes adatot, és a javítást keltezéssel és olvasható aláírással kell igazolni) a szolgálattervezeteket tollal kell kitölteni. Ehhez hozzáadva azt, hogy a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet vonatkozó előírásaiban is megfogalmazódik azon általános elvárás, hogy a beosztott megfelelő időben (10 nap) tudomást szerezzen a szolgálatteljesítési idejéről. Abban az esetben, ha rendkívüli munkavégzést kell számára elrendelni, még mindig rendelkezésére áll a szolgálattervezőnek a szabályos javítási lehetőség.

Azt is megjegyezném, hogy a Rendészeti Főigazgató Úr állásfoglalását egy alacsonyabb szintű vezető állásfoglalása nem változtathatja meg.

2. A felelősségre vonás kezdeményezése.

A jelentés nem ad megfelelő szintű tájékoztatást csak sejtelmesen fogalmaz, hogy a rendelkezésre álló adatok ismertek a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt, és a „szükséges tartott intézkedések, a felelősségre vonás módja és mértéke az adott vezető döntési jogkörébe tartozik.

Ezzel kapcsolatban az alábbi előírásokra hívnám fel a figyelmet:

Az egyes szabálysértésekről 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szabs. Rendelet) 20. § (1) bekezdése szerint aki a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat, továbbá a kötelezően alkalmazandó tűzvédelmi szabványok előírásait megszegi, a jogszabályi tilalom ellenére az erdőterületen vagy annak közelében tüzet gyújt, vagy más módon az erdő tűz elleni védelmének jogszabályi előírásait megszegi, tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti, tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre, szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad, nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre, tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg,
hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A Szabs Rendelet 98. § (1) bekezdése szerint aki a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást – ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását – akadályozza, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. § (1) – (3) bekezdése szerint a fegyveres szervek (honvédség, rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos (szerződéses) állományú tagja által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni.

3. Saját telefon használatával kapcsolatban.

Számomra nem történt meg megnyugtató módon annak ellenőrzése, hogy a beosztotti állomány által elmondottak (bizonyos helyeken nem használható a szolgálati rádió) valósak-e. Így nem elfogadható a Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatára történő hivatkozás.

4. Adatkéréssel kapcsolatban.

A jelentés összegző rész előtti utolsó bekezdése nagymértékben hasonlít a munkahelyi ellenőrzésekkel kapcsolatos 15110/2/2009. ált. szám alatt kiadott, az ORFK gazdasági és igazgatási főigazgatójának, humánigazgatási szolgálatvezetőjének és jogi főosztályvezetőjének kiadmányozásával elkészült állásfoglalásra. Az ezzel kapcsolatos véleményemet Kü: 229/2009. számon 2009. június 03. napján az ORFK vezetőjének megküldtem, amelyet Önnek is kérésére eljuttatok.

 
Ö S S Z E G Z É S

 

Az ellenőrzési szolgálat jelentésének áttanulmányozása után kijelenthető, hogy az nem megfelelő alapossággal készült el, nem tért ki az összes körülmény feltérképezésére, esetenként téves jogértelmezést tartalmaz, illetve a felelősségre vonás szükségességét sem állapította meg egyértelműen.

Kérem, hogy a leírtak figyelembevételével a szükséges eljárásokat kezdeményezze, illetve azok eredményéről tájékoztatni szíveskedjen.

Szekszárd, 2009. június 05.

Tisztelettel:

 

Szima Judit
főtitkár