Válasz levelünk Dr. Pálvölgyi Ferenc főosztályvezető ügyész úr részére az általa küldött levél kapcsán.
Szám:Kü-230/2009.
Dr. Pálvölgyi Ferenc főosztályvezető ügyész úrnak
Legfőbb Ügyészség
Magánjogi Főosztály Vezetője!
B U D A P E S T
Tisztelt Főosztályvezető Úr!
A TMRSZ jogi személy, a Rendőrség szervezetében dolgozó személyek (hivatásos, közalkalmazotti, köztisztviselői, polgári alkalmazotti) továbbá nyugállományú, tanulói és civil munkavállalókat tömörítő jogi személy.
A TMRSZ – mint jogi személy – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján, a tagok alkotmányos alapjogaik gyakorlására teret adó, önkormányzati elvek mentén működő szerveződés.
A TMRSZ Alapszabályának tartalmát – amelynek egyedüli törvényi korlátja a hatályos jogszabályok mentén történő működés – a szervezet kongresszusa határozza meg. A két kongresszus közötti időben a szakszervezet legfőbb döntési fóruma a TMRSZ Küldöttértekezlete. Az Alapszabályban foglalt rendelkezések vonatkozásában kifejtett álláspontjával mind tartalmilag, mind eljárásjogilag a következő aggályok fogalmazhatóak meg:
1. A Legfőbb Ügyésznek az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló 13/1994. (ÜK.12.) LÜ utasítása (továbbiakban: Út.) ismereteim szerint a Legfőbb Ügyészség törvényességi felügyeleti kérdésekben kialakított álláspontjai során is irányadó kell, hogy legyen. Az Út. Hatáskör és illetékesség címszó alatt (3-7.§-ok) egyértelmű illetékességi szabályokat alkotott meg, amikor a megyei (fővárosi) főügyészségek illetékességébe utalja a társadalmi szervezetek feletti törvényességi felügyeleti jogkört, amelyet adott esetben a helyi ügyészség is elláthat (lásd: Út. 3.§ b/-c/ pontok). A Legfőbb Ügyészség hatásköre és illetékessége az Országgyűlésnek felelős, vagy beszámolni köteles szervek, a minisztériumok, az országos hatáskörű vagy országos illetékességű közigazgatási szervek, valamint az országos sportági szakszövetségek, az országos kamarák és köztestületek felett látja el törvényességi felügyeleti jogkörét. Erről a körülményről egy illetékességi vita során már 2006. december 4-i keltezésű iratában tájékoztatta a TMRSZ-t a törvényességi felügyeletünket ellátó Tolna Megyei Főügyészség a T.M.670/2006/4-I. számon kifejtettek szerint. A Tolna Megyei Főügyészség álláspontja, az Út.-ban foglaltak, valamint az Etv. rendelkezései alapján nyilvánvaló tény, hogy Főosztályvezető Úrnak, illetve a Legfőbb Ügyészségnek nincs sem hatásköri, sem illetékességi jogosultsága arra vonatkozólag, hogy a Tolna Megyei Bíróságon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, azaz szakszervezetünkkel szemben törvényességi felügyeleti eljárás folytasson le, így a figyelmeztetést, illetve magát a törvényességi felügyeleti eljárást is jogalap nélküliségére tekintettel jogsértőnek tekintjük.
2. A törvényességi felügyeleti eljárás jogalap nélküliségén túlmenően mindettől függetlenül a Főosztályvezető Úr által tett megállapítások „anyagi jogi értelemben” sem helytállóak. A szakszervezet ugyanis, két kongresszus között a Küldöttértekezleten dönti el, hogy az alapszabályban foglalt céljait– természetesen a törvényi rendelkezések jogszabályi korlátain belül – milyen módon kívánja leghatékonyabban érvényre juttatni. A politikai pártokkal való együttműködés elvi megengedhetősége tárgyában előzetes állásfoglalás kérés alapján egyértelműen pozitív visszajelzést kaptunk a TMRSZ felett törvényességi felügyeleti jogkörrel rendelkező Tolna Megyei Főügyészségtől, amelynek másolatát ezúton csatolom, bár feltételezem, hogy ennek tartalmát Főosztályvezető Úr is ismeri már vizsgálódásának eredményeként. A Tolna Megyei Főügyészség – helytállóan – nem látott kifogásolnivalót a politikai pártokkal való együttműködés tekintetében. A TMRSZ az Alapszabályában foglalt rendelkezéseket a Küldöttértekezlet hozzájárulása alapján nem sértette meg. Ennek megállapítása az önkormányzatiság lényegi elvéből következően a TMRSZ arra jogosult szervezetének, nem pedig a Legfőbb Ügyészségnek a kompetenciája. Az Alapszabálynak a Főosztályvezető Úr által hivatkozott 1. és 7. pontjaiban foglalta nem sérültek, hiszen a TMRSZ az együttműködési megállapodás előkészületei során saját elképzeléseit fogadtatta el az együttműködő párttal, nem pedig a párt elképzeléseit fektettük le az együttműködés alapjául. A TMRSZ saját önálló akaratának kinyilvánítása nem azt jelenti, hogy csak önállóan küzdhet célkitűzéseiért, hanem önállóságát megőrizve, más szervezetek között keresett olyan szövetségest, amely munkavállalói érdekvédelmi céljaink elérésében egyenjogú partnerként fogadta el a TMRSZ célkitűzéseit.
A „párt programjainak” kidolgozása, ha Főosztályvezető Úr figyelmesebben tanulmányozza a megállapodásban foglaltakat, egyértelműen a rendészeti, közbiztonsági kérdésekben a TMRSZ – mint munkavállalói érdekképviseleti szerv – szakmai alapokon, szakmai ismereteken nyugvó szakmai és nem politikai programjának megvalósítását jelenti a TMRSZ részéről. Természetesen az alkotmányos berendezkedésből adódóan ugyanez a TMRSZ szakmai és érdekképviseleti törekvés egy politikai párt programjában realizálódik. Ez azonban nem a TMRSZ politizálását jelenti, hanem azt, hogy szakmai, érdekképviseleti törekvéseink megvalósítását egy törvényesen működő, bejegyzett politikai párt saját programjába is beilleszthetőnek tart.
Nincsenek ismereteim arról, hogy Főosztályvezető Úr jogsértő vizsgálata lefolytatása során figyelemmel volt-e arra, hogy az MSZP miniszterelnök jelöltje – Gyurcsány Ferenc – a 2006-2010 évekre kiterjedő együttműködési megállapodást kötött több más szakszervezet mellett a Honvédség egyik szakszervezetével is. Mivel ismereteink szerint sem a Legfőbb Ügyészség, sem a HODOSZ törvényességi felügyeletét ellátó főügyészség részről nem merült fel törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának szükségessége – noha a honvédség tagjainak a jogállása e tekintetben azonosak a Hszt. hatálya alá tartozó dolgozók jogállásával – elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Legfőbb Ügyészség a politikai pártokkal való esetleges szakszervezeti együttműködések során – a látszat szerint – a politikai pártok személyétől függően tartja elfogadhatónak, vagy elfogadhatatlannak egy szakszervezet és egy politikai párt együttműködésének a tényét. Kérdésként vetődik fel
Tisztelt dr. Pálvölgyi Ferenc Úr, hogy míg Ön a Legfőbb Ügyészség Magánjogi Főosztályának vezetőjeként az MSZP és egy honvédségi szakszervezet közötti együttműködést elfogadhatónak tart, ezzel szemben, ha a szakszervezettel együttműködő párt nem az egykori állampárt utódpártja, hanem annak politikai riválisa, akkor a vizsgálatot még a saját – Önre nézve kötelező – Legfőbb Ügyészi Utasításában foglaltakkal ellentétesen is szükségesnek tartja lefolytatni, és jogi lépések kilátásba helyezésével akadályozni próbálja egy társadalmi szervezet céljainak hatékonyabb megvalósulását. Ez rendkívül aggályos és az egypártrendszert kiszolgáló ügyészség működésének emlékeit felidéző logikátlan, pártérdektől vezéreltnek tűnő, a megfélemlítés jegyében fogant álláspontnak tűnik.
Tisztelt dr. Pálvölgyi Ferenc Főosztályvezető Úr!
Az ügyészségek törvényességi felügyeleti eljárása ugyanis tartalmában nem azt jelenti, hogy az ügyészség megszabja, hogy az alapszabályban foglalt célok elérését a szakszervezet milyen partnerekkel érheti el, hanem azt jelenti, hogy a döntések meghozatala az arra hivatott testületek hatáskörébe tartozott-e és a döntésnek megfelel-e a megkötött megállapodás.
Figyelemmel a fentiekre, tisztelettel kérem, hogy a koncepciós jelleggel indított és a koncepciónak megfelelő figyelmeztetéssel lezárt vizsgálatát eljárásjogilag, és tartamilag is felülvizsgálni, vagy feletteseivel felülvizsgáltatni szíveskedjen, és nyomatékkal kérjük Pálvölgyi Urat, hogy a jövőben eltekinteni szíveskedjen attól, hogy a több ezer rendőrségi munkavállaló érdekvédelmi törekvéseit megtestesítő szakszervezetünk működését jogsértően (hatáskör és illetékesség hiányában) indokolatlanul akadályozza!
Koncepciós jellegű döntését mi sem bizonyítja jobban, hogy Ön a dr. Bencze Jószef r.altábornagy felkérése előtt már 2 nappal előbb döntött-2009.05.26-a levelének dátuma szerint, míg az ORFK. vezetője csak 2009.05.28-án azaz csütörtökön tájékoztatta a közvéleményt, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordul.
Szeretnénk tudni, hogy mi indokolta azt a lépését, hogy a demokratikus jogszabályokat mellőzve, szervezetünk értesítését is mellőzte, hogy bejelentés érkezett ellenünk, jogi álláspontunkat ki sem kérve intézkedett!
Bízom abban, hogy fentiekben kifejtett jogi álláspontommal egyetért és 2009-ben a törvényességi felügyeletet gyakorló Tolna Megyei Főügyészség álláspontját előzetesen kikérő szakszervezetnek az együttműködési megállapodását nem támadja meg a bíróság előtt.
Úgy gondolom, hogy a Legfőbb Ügyészségnek nem az a feladata, hogy pártérdekek mentén történő politikai felszólalások mentén indítson vizsgálatot, hanem akkor, ha a tudomására jutott információk alapján törvénysértés gyanúja merül fel, és annak vizsgálatára jogszabályi felhatalmazással is rendelkezik. Bízom abban, hogy a Legfőbb Ügyész úrnak a 15 éve hatályban lévő, időtálló utasítását Ön is kötelezőnek érzi saját magára nézve, és a továbbiakban tartózkodik az Út. tükrében nyilvánvaló jogsértések jövőbeli elkövetésétől.
A fentiek alapján, mint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkára a Küldöttértekezlet döntésének végrehajtója, a TMRSZ képviselője a figyelmeztetését nem fogadom el, ezért a keletkezett anyagokat a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete legfőbb szerve a Kongresszus elé terjesztem a legközelebbi ülésére, aki jogosult azt elbírálni. Annak eredményéről Önt tájékoztatni fogom.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét!
Szekszárd, 2009. június 3.
főtitkár
