A 2009. 05. 04-i RÉT ülés véleményezése

Az ORFK kérte véleményezzük a 2009. május 4-i RÉT ülés emlékeztetőjét. Kérésüknek eleget tettünk, az alábbiakban az emlékeztető olvasható a véleményünkkel együtt.


Szám:Kü-II-1/9/2009.

Dr. Sipos Gyula r.ddtb.

ORFK.

Főkapitányhelyettese

Budapest

2009.május 26-án e-mailben megküldött emlékeztetővel kapcsolatosan az ORFK által megküldött emlékeztető szövegéhez kérésüknek megfelelően a TMRSZ vastagon és piros színnel jelölten alábbi véleményt adja:

E M L É K E Z T E T Ő
a 2009. május 04-i RÉT ülésről

Helye: A RIK földszinti 9-10 szekcióterme.
Jelenlévők: a mellékelt jelenléti ív szerint.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. levezető elnök:

– Üdvözölte a megjelenteket, megállapította, hogy a kérdésekre a munkáltatói válaszok kimentek, majd megkérdezte, hogy a kiment válaszokhoz kinek, milyen észrevétele van.

Egyebek:

Dávid Tibor úr:

– javasolja, hogy az egyebekkel kezdjük a napirendeket, amit a jelenlévők elfogadtak,
már kétszer foglalkozott a RÉT a Légirendészeti Parancsnokság problémájával, az eddig kapott válaszokat nem fogadták el és bemutatta azt a két kollégájukat, akik a Légirendészeti Parancsnokságon dolgoznak és az ottani helyzet jó ismerői, szakértői.

Pongor Anita kisasszony:

– két dologról beszélne, az egyik a balatonkiliti szolgálat, a másik az állomány utánpótlásának helyzete,
– a kiliti szolgálatról, ami tartalmában tágabb ettől, mert a Légirendészeti Parancsnokság állománya sok esetben hajt végre olyan feladatot, amelyek kihelyezett körülmények között zajlanak,
– ilyen most az az uniós feladat, amit a FRONTEX megrendelésére határrendészeti feladatként látnak el 4-5 napos váltással, ezek a kollégák ugyanazt a készenléti díjat kapják a kitelepüléskor, mint amikor otthon éjszakai ügyeletet adnak, holott 4-5 napig távol vannak, a kettő a feladat végrehajtás szempontjából nem ugyanaz, mert ez 4-5 napos kiküldetés,
– a kiliti szolgálat július 01-től augusztus 31-ig tart, ilyenkor a létszámhiány miatt egy személyzet megy le és ők vannak 24 órán keresztül szolgálatban,
– ez napi 12 órás munkaidőt jelent a bent lévőknek, mert a munkaidő keretet nem lehet túllépni, kiliti esetében 5 napot vannak lent, napi 8 órás munkaidőben és 12 óra készenlétben, a bázist nem hagyhatják el, mert akkor az azonnali felszállás követelményének, feladatának nem tudnak eleget tenni, ezért olyan megoldást kellene találni, amely az állománynak is jó és a feladatot is végre lehet hajtani,
– a másik hajózó állomány utánpótlásának a kérdése, a 2006. április 06-án megtartott RÉT ülésen kapott választ erre nem tudják elfogadni, az állomány szinte 100 %-a rendelkezik 25-30 év szolgálati idővel, viszonylag fiatalok, rendőri szolgálatra alkalmasak, de mint helikoptervezetők – akiknek az egészségügyi alkalmassága sokkal bonyolultabb és több az alkalmatlanság lehetősége – hamarabb kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy helikoptert nem vezethetnek,
– jelenleg 10 státusuk van, 100 %-os a feltöltöttség, de 1 fő FÜV eljárás alatt van, 2 főt vettek fel 2007-ben, azóta kiképzés alatt vannak, még nem vethetők be csak részlegesen,
– a gond az, hogy ha beindul egy nyugdíjbameneteli folyamat, akkor hogyan tudják az elmenő helikoptervezetők pótlását megoldani, ehhez egy hosszútávú koncepció kellene, mert Magyarországon nincs helikoptervezetői képzés, a honvédségtől már nem tudnak átcsábítani helikoptervezetőt, mert sokkal jobbak a szociális lehetőségek, aki át akart jönni, az már átjött,
– le kellene ülni a szakterület képviselőinek a vezetéssel, hogy hogyan képzelik el a jövőjüket, milyen feladatra lesz majd igénybevétel, jön az uniós soros elnökség, őket ide milyen feladattal, milyen technikával kívánják alkalmazni, mert ha 3-4 pilóta nyugdíjba megy, a szervezet működésképtelenné válik,
– a szervezet hajózó állománya elöregedett, 40 év fölött vannak és bármikor dönthetnek úgy, hogy a civil szférában folytatják a tevékenységüket, vagy külföldön.


Dávid Tibor úr:

– kiegészítésül elmondta, hogy a Hszt. folyamatban lévő módosítás előkészítése során megfogalmazásra került a „készenlét” fogalma, amely fiskális okok miatt kimaradt a minisztériumi előterjesztésből.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– mindkét felvetéssel foglalkozni kell, azt hogy az állomány elöregedett-e vagy sem, azt nem ugyanúgy ítéli meg mint a felvető,
– a kiliti dolgot rendbe kell tenni, ezzel teljesen egyetért,
– FRONTEX megfinanszírozza a költségeket utólag, tehát ott ezekért pénzügyileg is helyt fog állni, de a csapda abban van, hogy a lerepült óraszámok után az előírt karbantartást pénz hiányában nem tudják elvégezni, ezért önmagában a repülés lehet egy új helyzetben, de még itt nem tartunk.,
– a Rendészeti Főigazgatóságnak valamit mondani kell, hogy ezeknek a feladatoknak a súlya, terhe mekkora, kell-e kilitibe letelepülni, vagy a saját bázisáról hajtja végre a feladatát, mert akkor a plusz költségek nem terhelik, de ezt a Rendészeti Főigazgatósággal meg kell beszélni,
– ha alkalmazás van, akkor az azzal járó költségeket ki kell fizetni, ebben nem lehet vita – megkérdezte az előterjesztőtől, hogy így elfogadható-e a kérdés lezárása.

Pongor Anita kisasszony:

– ő azt szerette volna, hogy a vezetés döntse el, hogy a feladatot hogyan hajtsák végre, de a jelenlegi feladataik olyanok, amelyek igénylik a letelepülést, hogy a meghatározott időre a helyszínen tudjanak lenni, ha ez szükséges.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– nem lehet tudni előre, hogy hol lesz az esemény, ahova menni kell, de megítélése szerint nem ezen a fórumon kell eldönteni ezeket, mert ezek szakmai kérdések, de minden felvetése jogos,
– azt, fogja javasolni Samu tábornok úrnak, hogy meg kell vizsgálni a helyzetet, a megoldási lehetőségeket.

Dr. Bárdos Judit asszony:

– a kérdés az, hogy ha esetleg az emberek felállnak, akkor fel van-e készülve a Rendőrség arra, hogy ezeket a kollégákat nagyon rövid idő alatt pótolja – ez az igazi csapda.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– Sajnos nem csak ezen az egy területen vannak utánpótlási gondjaink.

Dávid Tibor úr:

– kéri azt, hogy a Légirendészeti Parancsnokságnak a felvetésben érintett állománya kapja meg a munkájáért járó méltányos díjazást, ebben segítse a gazdasági főigazgató úr.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– most nem tud konkrét megoldást mondani, mert nem ért a repüléshez, de erről tájékoztatja Samu tábornok urat és gyorsan le kell ülni a kérdés rendezését megbeszélni.

Pongor Anita kisasszony:

– intézni kellene az emberek ügyeit, mert bármikor elmehetnek az érintettek.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– ez igaz, de ez a helyzet akkor sem adhat okot bárki részéről zsarolásra.


Dr. Bárdos Judit asszony:

– a főkapitányi értekezleten felvetette, de még a mai napig nem rendeződött a Budapestre vezényelt állomány akcióban történő részvételének leigazolása,
– akciószolgálati pótlékról van szó, aminek jogi értelmezésében még vita van,
– a megyék akkor fizetnek, ha Budapest leigazolja konkrétan, hogy mettől meddig vett részt akcióban,
– a GEIK állományából nem kaptak jutalmat az emberek, a túlóra nincs írásban elrendelve, azokat nem fizetik ki, nem ismerik el a munkájukat – hogy van-e, ehhez csatlakozik a 118 fő közalkalmazott jubileumi jutalma, hogy ezzel mi van,
– Sopronból jelezték, hogy a TMRSZ – akinek sajnálatos módon nincs itt a képviselője – megszállta Győr-Moson-Sopron Megyét és munkaidőn kívül hajtottak végre ellenőrzést a kapitányságokon – hogyan ellenőrizhették az élet és munkakörülményeket, hogy előzetesen nem szóltak, túlórában benntartották az állományt, amit a megyei rendőr-főkapitányság nem tud kifizetni és olyan mértékű arroganciával tárgyaltak az ott lévő kollégákkal – hasonlóan Szabolcsban is – ami felháborító ,
– a szakszervezeti ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy előre közli az ellenőrzés idejét és célját, és azt, hogy hogyan akarja az abban résztvevőket dotálni, ennek végrehajtását írásban kellene szabályozni.

TMRSZ válasza: A TMRSZ nem is várt mást a BRDSZ főtitkárasszonyától, mint azt, hogy azon siránkozzon, hogy például Sopronban miért is tartott munkahelyi ellenőrzést a TMRSZ és ez mennyire megviselte a rendőri vezetőket, és felháborodjon akkor, amikor a helyszínen sem volt. A TMRSZ arra hívná fel a figyelmét a BRDSZ főtitkárasszonyának, hogy már a rendszerváltás előtt is működni szíveskedtek, de még egy munkahelyi ellenőrzésükről nem szereztünk tudomást, de arról sem, hogy érdemben a dolgozókat képviselték volna.

Dávid Tibor úr:

– ők is sajnálják, hogy nincs jelen a TMRSZ, mert legalább ők is hallanák a felvetésüket, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében luxus szállodával, luxus ellátással hajtották végre az ellenőrzést és az általuk kifizetett számlát be akarták terhelni a megyére, hogy fizessék ki a költségeiket, mert ők az állomány érdekében hajtották végre az ellenőrzést és ennek a költségmegtérítése belefér a jogszabályi előírásokba – a főkapitányság vezetője érdeklődik, hogy mit tegyen ebben a helyzetben, ezért javasolják ők is az írásos állásfoglalás kiadását.

TMRSZ válasza: Dávid Úr az FRSZ részéről is inkább azzal foglalkozna, hogy védi a munkavállalókat. Bizonyítsa vádaskodását a luxus ellátással kapcsolatosan. Egyébként meg magáért beszél a kezdeményezésük az FRSZ részéről is, hogy miként ne tudjon a TMRSZ munkahelyi ellenőrzést tartani. Amennyiben nem a munkáltató érdekeit képviselnék ekkora vehemenciával, akkor az FRSZ-nek is felháborodásának kellett volna hangot adni, hogy több tízezer túlóra miért nem került kifizetésre, és állításait igazolnia, ahogy tette a TMRSZ

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– nem fér bele a költség megtérítése a jogszabályi keretekbe,
– készül egy iránymutatás a kérdésben, ami e témában elősegíti majd az együttműködést,
– A GEI-k túlórája nem úgy van mint ahogyan felvetették, a túlórákat ki kell fizetni,
– 35 év után adandó jubileumi jutalomhoz annyit, hogy akik jobb kollektív szerződést kötöttek, azok a pénzt másoktól vették el,
– a költségvetési előirányzat annyira kifeszített, hogy ennek a 118 fő jubileumi jutalmának a kifizetését sem tudja bevállalni, ha az év végére marad pénz, akkor vissza lehet térni erre a kérdésre,
– jutalmazások – a gazdasági szakterület munkatársai kisebb mértékben voltak képviselve a jutalmazásban, mint szerette volna, az egész rendőrségi jutalmazásra a rendőrnapra 84 millió forint volt, amit úgy lehetett megemelni, hogy az augusztus 20-i 84 millió forintból 60 millió forint ide át lett emelve – a rendőrnapra tekintettel,
– a jogszabályban az IRM forrásból fedezendőket nem tudta a minisztérium megfinanszírozni, azt is a Rendőrségnek kellett állni, pl. „Év rendőre” költségétis,
– meg kell érteni, hogy a mai pénzügyi helyzet más, mint amilyen a korábbi volt, nincs válságtudat a rendszerben, tudni kell mindenkinek, hogy a BÉR A TÉT, ami azt jelenti, hogy a bért ki kell fizetni és a többi kiadást a teljesítés szempontjából rangsorolni kell,
– a Rendőrség kapott többletforrásokat, amelyek nem az alapot növelték, hanem a kapott többletfeladatok fedezetét szolgálják, amelyeket teljesíteni kell, úgy nem átjárhatóak a finanszírozás megvalósításában.


Dr. Bárdos Judit asszony:

– az emberek a szakközépiskolai idők beszámításának nyugdíjfolyósítási vizsgálata miatti bizonytalanságból adódóan tömegesen fognak elmenni a szervezetből,
– a GEI-hez kapcsolódóan gond az, hogy az integráció időszakában a Határőrségtől átkerülők mindent megkaptak, ezáltal a rendőrségnél dolgozók hátrányba kerültek
– kérte, hogy a 118 közalkalmazott jubileumi jutalmára ősszel térjenek vissza.

Bebes Tibor úr:

– a szakközépiskolai idő elismerése tárgyában különböző hírek kelnek szárnyra, ezért arra kéri a Zsinka urat, hogy adjon arra választ, hogy igaz-e, hogy több mint 100 nyugállományba helyezett rendőrnek a TB visszaadta a nyugdíjfolyósítási anyagát,
– tudják, hogy a kialakult helyzetet nem a rendőrség idézte elő, de át kell élni az érintett nyugdíjas kollégák helyzetét, mert már felvetődött, hogy az elismert időt is elvehetik, a konkrét kérés ezzel kapcsolatban, hogy a munkáltató tett-e, kíván-e tenni kezdeményezést – akár jogszabályi rendezést is beleértve – a helyzet rendezésére,
– hogyan áll jelenleg a nyugdíjrögzítés helyzete, mikor látható ennek a vége,
– Sipos tábornok úrhoz – csatolni kellene a „Cselekvési Program”-hoz a költségkihatás számítását is, mert sok olyan pont van benne, ami egyértelműen pénzzel jár, pl. az átszervezéssel kapcsolatos állománymozgás pénzügyi hatása.

Dr. Bárdos Judit asszony:

– tudjuk, hogy a miniszter nem jogszabály, ezért célszerű lenne annak számbavétele, hogy a szakközépiskolai idő beszámítás veszélybe kerül, ez hány embert érint, ezt, ha írásban megkaphatnák,
– a másik, hogy az egészségügyi válságra hogyan készült fel a rendőrség,
– a harmadik, hogy hogyan akarják a humánpolitikát átszervezni a mintegy 40 %-os szakterületi tervezett létszámcsökkentésre tekintettel, azokkal hajtatják végre az átszervezést, akiket a végén elküldenek.

Zsinka András r. ddtbk. :

– a nyugdíjrögzítéshez – ma a 23 évnél tart a Nyugdíjmegállapító Osztály, ami azt jelenti, hogy a 25 év fölötti szolgálati idővel rendelkezők ügye rendben van, a 10-25 év közöttiek közül most a 23 szolgálati évvel rendelkezőknél járnak – elnézést kér, de pontosan a szakközépiskolai idők beszámítása miatt olyan teher nehezedett a Nyugdíjmegállapító Osztályra, hogy nem tudták a nyugdíjrögzítést korábbi időpontra befejezni,
– 2009. március 06-ig az Alkotmánybírósági határozatig minden nyugdíjmegállapító határozatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság befogadta, ennek megfelelően a nyugdíjfolyósítást megkezdte,
– az Alkotmánybírósági határozat kihirdetése után elindult egy egyeztetési folyamat a Dr. Turi szakállamtitkár urat megkereste a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság vezetője azért, hogy a kialakult helyzetre megoldást kell találni, mert két megoldási lehetőség van, az egyik megoldás az, hogy minden szakközépiskolai idő beszámításával keletkezett jogszerzést egyedileg felül kell vizsgálni, a másik a beszámítás jogalapjának, megteremtése visszamenőleges hatállyal – a minisztérium az utóbbit választotta a Hszt. módosításának ilyen tartalmú végrehajtásával,
– mi a munkáltatói szintről jeleztük a gondot, a minisztérium szeretné a jogszabály módosítással elérni, hogy az érintettek a jóhiszeműen szerzett jogaikat az Alkotmánybíróság határozata miatt ne veszítsék el, ennek érdekében miniszteri szinten is fognak miniszteri egyeztetések történni,
– vannak olyan esetek, amelyekben első fokon születtek elutasító határozatok, ezek olyanok, amelyek a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatának sem feleltek meg (pl. más iskolatípust jelöltek meg), a munkáltató fellebbezett, de másodfokon a bíróság megítélte, ezért a munkáltató felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amelyeik a munkáltató javára döntött – ezek most jelentkeznek. Jelenleg Baranyában 12 kolléga van ilyen helyzetben, ügyüket megpróbáljuk egyedileg rendezni, ha lehet és az érintett kéri akár visszavétellel is, ha a FÜV eljárás során nem a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság miatt távozott az állományból,
– amíg a minisztérium ebben nem dönt, addig a hivatalból megállapított szakközépiskolai idő elismeréseket a Rendőrség nem kívánja felülvizsgálni, erről szeretné a szervezet az állományt megnyugtatni,
– egészségügyi szakterületen az influenzajárványra való felkészülésről – tájékoztató anyagokkal látták el a szervezetet, helyszínen felvilágosítást végeztek, a kritikus helyeken (repülőtér, hajóállomás) védőoltás beadását kezdeményeztek és hajtottak végre, úgy ítéli meg, hogy az állomány ilyen felkészítése megtörtént, a védelme biztosított,
– hány főt érint a szakközépiskolai idő beszámítás – erről a következő RÉT ülésre tételes számadatot fogok biztosítani,
– a Humánigazgatási Szolgálat létszámcsökkentéséhez annyit, hogy ennek vannak feltételei, az egyik, hogy a Hszt. hatásköri szabályait deregulálni kell, a másik, hogy a panasz másodfokú eljárási folyamat, amit jelenleg a Humánigazgatási Szolgálatnak el kell végeznie, az a jelenlegi létszámmal is nehezen hajtható végre – ezres nagyságrendekről van szó, ezt kevesebb emberrel nem lehet végrehajtani. Megjegyzendő, hogy az integrációnál a szakterület már elszenvedett egy jelentős létszámcsökkentést, miközben a feladatok megnőttek. Meg kell ugyanakkor vizsgálni, hogy a meglévő feladatok mindegyike maradjon-e a szolgálatnál, vagy esetleg más szakterülethez kerüljön. Ezeket kell végiggondolni, mert a fűnyíró elv alapján ezt nem lehet végrehajtani, ehhez a szakmai anyagokat időben le fogja tenni a szolgálat.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– az élet bonyolult lett, önmérséklet, bölcsesség és jó együttműködés kell mindkét oldalról a helyzet megoldásához,
– mi senkit nem küldtünk el, sokan beleugrottak a jelenlegi helyzetbe és fennáll annak a lehetősége, veszélye esetükben, hogy ellátás nélkül maradnak, ezért azon kell lennünk, hogy a helyzetnek a legkevesebb áldozata legyen.

A TMRSZ álláspontja: dr. Sipos Gyula r.ddtb. nyilatkozatásra az, hogy a munkáltatónak és személy szerint neki is nagyfokú önmérsékletet kellene tanúsítania, hiszen a mérhetetlen elszegényedés mellett, mely a végrehajtói állományt jellemzi, illetve a munkafeltételek biztosításának nagyfokú hiánya arra is visszavezethető, hogy a gazdálkodást egyrészt a nagyfokú pazarlás, másik oldalról pedig a nagyfokú elvonás jellemzi, és nem a munkavállalók felé billen el a mérleg nyelve. Szégyen az, hogy sok helyen már a WC papírt, kézmosót is a dolgozók veszik, az szégyen, hogy KMB irodában a fa benő a falon, az, hogy életveszélyesnek minősített épületben dolgozik az érdi Rendőr-kapitányságon több mint 90 fő, amiről 4 éve tudnak és semmit nem tettek ez ellen.

Az önmérséklet, a bölcsesség, és a jó együttműködés pedig ott kezdődik, amikor a munkáltató nem ajtóállókként kívánja kezelni az érdekvédőket, hanem tárgyalópartnerként. Ha ezt tenné, akkor a működés feltételeinek maximális biztosítását nemcsak a munkáltató érdekeit képviselő szakszervezeteknek FRSZ, BRDSZ, RV adná meg, hanem a valós érdekeket képviselő reprezentativitással TMRSZ-nek is és ilyen cinikus megnyilatkozást sem engedne meg magának egy vezető sem.

 


Zakor Sándor úr:

 

– a szakközépiskolában érintettekről az adatgyűjtésnek rossz üzenetértéke lehet az állomány felé, hogy lám-lám csak van valami, ha már felmérik az érintett állományt és azt, hogy miért tesszük nem tudjuk az embereknek megmagyarázni.

1. napirend:

Dávid Tibor úr:

– Zsinka tábornok úrtól megkérdezte, hogy meg lehet-e kapni azt a TB átiratot, amelyiket az ORFK-nak küldtek a szakközépiskolai idő szolgálati viszonyban eltöltött idő elismerésével kapcsolatos fenntartásaikról, ami a peres ügyekben nagy segítségükre lenne
– Vas megyében már folyik ilyen felmérés és az a félő, hogy a korban érintett állomány már nem bízik a rendszerben és félő, hogy fogják magukat és kivonulnak a rendszerből és akkor nagy bajban lesz a Rendőrség.

Zsinka András r. ddtbk.:

– 38-50 éves korosztály érinti, akik a legjobbak, legtapasztaltabbak, legfelkészültebbek, ami komoly veszteség lenne,
– a Vas megyei körlevél nem az országos szakmai irányítási indíttatásból ered, kicsit túlfutás a saját hatáskörén, ezért ezt a körlevelet vissza fogja vonatni, mert semmiféle felülvizsgálat végrehajtására vonatkozó utasítás nincs kizárva, erről nyugtassák meg a kollégákat.

Dr. Gömbös Sándor r. alez. :

– az érintett állomány felvilágosításában nem a munkáltatóknak és az érdekképviseletnek a felelőssége és feladata, mert el kell mondani a 4100 kollégának, hogy annak, akinek csak a szakközépiskolai idő beszámításával van meg a 25 éve, az véletlenül se induljon meg a nyugdíjazás ügyében, amíg a stabil törvényi alapja nincs meg,
– a bizonytalan helyzet nem arra kellene, hogy sarkalja az állományt, hogy elmenjen, hanem ellenkezőleg, arra, hogy kivárjon mindaddig, amíg meg nem lesz egy olyan Hszt. módosítás, amely megalapozza a beszámítást.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk.:

– egy sor dolgot másként kell kezelni a jövőben, hogy a szervezetet működtetni lehessen, és ehhez kéri a szakszervezet támogatását is,
– az ország belső helyzete, a gazdasági válság egy olyan helyzetet eredményezett és az országban egy sokkal érzékenyebb világot élünk meg, mint amilyen a rendszerváltás volt, ezért sokkal nagyobb türelem és megértés kell, ne engedjük, hogy az emberek kockázatos helyzetbe ugorjanak bele.

TMRSZ válasza: Az ORFK nem kérte a TMRSZ támogatását, amikor a rendőri vezetőknek jogszabályellenesen megemelte 2007-ben átlag bruttó 90.000 Ft-tal a bérét, de akkor sem, amikor 243 személygépkocsit kiadtak magáncélra, de akkor sem, amikor a rendőri vezetők a 2008-as évben 1 milliárd forint jutalomban részesültek, de akkor sem, amikor észnélküli pénzkiáramlásokat hajtottak végre. Arra kellene válaszolni dr. Sipos r.ddtb.-nek, hogy a közel 5 milliárd forintot az ORFK-nak, közvetlenül pedig a munkavállalóknak miért is kell visszafizetni, melyet a Schengeni alapból vettek fel. Mire költötték a pénzt, milyen kockázatos helyzetbe ugrott bele az ORFK?

Dávid Tibor úr:

– javasolja, hogy a résztvevők tekintsék át a munkáltató által írásban megküldött válaszokat,
– caffetéria maradványösszegének felhasználására vonatkozóan nem igazán tudják elfogadni az ORFK válaszát, mert abban állapodtak meg a munkáltatóval, hogy a 2009. június 30-i határidő a végső határidő, és ez most nem erről szól, kérik, hogy ezen járandóságok biztosítását – a GEI-k leterheltségét is figyelembe véve – próbálja meg a munkáltató minél előbbre hozni.

TMRSZ válasza: Itt nem a cafetáriáról kellene beszélni, amely már önmagában is szégyenletes, hogy a 13. havi kiváltása helyett adják. Arról is szólni kellene, hogy a 13. havi elvétele már a 2007-es évben elkezdődött, amire a TMRSZ felhívta a figyelmet, de az általunk csak mutyiként emlegetett szakszervezetek bólogató jánosokként mindent elfogadtak. Arról is beszélni kellene és a munkáltatónak értesítenie kellene a munkavállalókat, hogy valóban helytálló e az a sajtóban megjelent közlemény, hogy 40% adót akarnak a cafetáriára kivetni.

Megjegyezzük, hogy a munkáltató felé feltett kérdéseket, sem az arra adott válaszokat a mai napig sem kaptuk meg.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– a GEI-k munkájának megismerésére üzemlátogatásra hívta meg a szakszervezeti vezetőket, mert ez a caffetéria széttagolt és esetenként napi 14 órás munkával is csak ennyi idő alatt végezhető el a járandóságok biztosítása,
– az üdülési csekk rövid időn belül kiosztásra kerül, a többivel az a helyzet, hogy 43 ezer embernek kellett elmagyarázni, hogy mi, mivel jár, aztán jött a módosítás,
– azt, hogy mit hogyan lehet elrontani ez a Caffetéria kialakítás ennek a tipikus esete volt, ezért ilyet soha többet nem lehet csinálni,
– az, hogy a kerekítésből adódó maradványokban a második körben döntenek a szakszervezetek, ez végleg megbonyolította a helyzetet.

TMRSZ válasza: Dr.Sipos r.ddtb. nem emlékszik jól, mert nem a szakszervezetek, hanem az RV és a BRDSZ, mint a 13. havi elvételének jóváhagyói dönthettek a cafetéria elvei és elosztása arányairól a munkáltatóval karöltve.

A TMRSZ a bérek tisztességes rendezése mellett a cafétériát is támogatta és támogatja, de a 13. havi visszapótlásának ilyetén alkalmazását az elejétől kezdve elutasította. A cafetéria egyébként is plusz juttatásként kellene, hogy szerepeljen, és mindenkinek egyenlő mértékben történhetne a rendelkezésre bocsátása.

 


Bebes Tibor úr:

– a szakszervezetek akarták a caffetériát, de nem egészen így, egy biztos, hogy így még egyszer nem szabad megcsinálni.

TMRSZ válasza: Bebes Tibor az RV nevében beszéljen, mert a 13. havi elvételében tevékenyen közreműködtek.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– nem a caffetéria tényével van gond, hanem a megvalósítás hogyanjával.

Dávid Tibor úr:

– az egyenruha utalvány teljesen más megvilágításban van, mint ahogyan eddig tudták, úgy volt, hogy lesz mindenkinek virtuális 30 ezer forintja, amit el fog költeni, most pedig az van a válaszban, hogy lesz négy olyan ruházati típus, amit meg lehet vásárolni – kérdés az, hogy ez le fogja-e fedezni a 30 ezer forintot, de azt nem értik, hogy ha október-novemberben kapja meg az állomány, akkor miért kell nyári ruházati cikkel vásárolni, amit csak jövőre hordhat.

Bebes Tibor úr:

– ugyanez a válaszuk és ők sem tudják elfogadni, mert a tárgyalás nem erről szólt, a megegyezés arról szólt, hogy 30 ezer forintot megkötés nélkül levásárolhatja az állomány.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– ha nincs benne megkötés, akkor elfogadjuk, hogy nem egyenruhára fogják költeni,
– az állománynál teljes kifogyottság van ruházati termékekben, több évre visszamenőleg a ruhapénznek csak 4 %-át költik ruházati cikk beszerzésére,
– az, hogy miért ezeket a ruházati cikkeket választották a válasz azért, hogy a BV ruhaipari cége ezt meg is tudja csinálni,
– az éves ruházati pénz a kialakított csomagküldő szolgálaton keresztül, a kialakított módon lesz levásárolható, amikor az állomány a teljes ruházati illetményét elköltheti, mert készpénzben kapja meg,
– most a 30 ezer forint felhasználása célzatos, mert jó lenne már a határőr feliratú. ruházati termékeket is lecserélni,
– ezt kellett volna a határőröktől megtanulni, hogy központilag eldöntötték, hogy mit kell megvenni és azt vetették meg.

TMRSZ válasza: Egyenruha kérdésben a munkáltató semmiféle intézkedéseket nem tesz, az egyenruházati boltokban szinte semmit nem lehet kapni. Mindenki az új egyenruha bevezetését várja. E tényből adódóan nem az állomány tehet róla, ha nincs egyenruházat, hanem a munkáltató.

Ugyanakkor a munkáltató által létrehozott virtuális vásárlási lehetőséget a TMRSZ még a felvetéskor elvetette, de az új egyenruházat bevezetését is, melynek várható költségét 2008. év elején cca 6 miliárd forint kiadásként kalkulálták. A felvetésünk természetesen süket fülekre talált.

A határőr egyenruhák lecseréléséről az az álláspontunk, hogy az új egyenruházatot, mint első felszerelőknek a munkáltató kötelezettsége volt biztosítani. Álláspontunk szerint nem a végrehajtókkal kell azt megfizettetni, amit szíveskedtek elkótyavetyélni.

Bebes Tibor úr:

– a jogszabályban benne van, hogy minek kellene meglenni, de a 30 ezer forint nem erről szól, de azt nem tudja elfogadni, hogy senkinek nincs semmilye,
– új típusú tányérsapka lesz, amiből megint probléma, felháborodás lesz.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– a tányérsapkát a szakma kérte, hogy nem beseball sapkában legyen az állomány szolgálatban, de nem úgy van, hogy a rendőr válogatja meg, hogy milyen felszerelésben és ruházatban hajlandó dolgozni,
– olyan kevés a ruházati pénz egyenruhára való elköltésének az aránya, hogy ha az elköltött 4 %-ot lebontja egy rendőrre, akkor átlagban évente egy rendőr egy ingnél nagyobb értéket nem költött egyenruhára, a rendőrök egy része még az első ellátmányú farmernadrágjában jár, ami bőrökkel össze van foltozva, tönkrementek a gyártóink, mert nem vettük meg a termékeiket.

TMRSZ válasza: A gyártók tönkremeneteléről szeretnénk bővebb információkat kapni. Mellesleg a rendőrök egyenruházata, annak minősége folyamatosan probléma volt, és probléma ma is. Az is mélyen felháborítja az állományt, hogy szinte háromszoros áron kapják meg a minőségileg kifogásolható termékeket. E kérdésben sok felvetés született, természetesen a szakmai vezetésnél ez is süket fülekre talált.

Bebes Tibor úr:

– ruházati dolgokban csak toldozzuk-foldozzuk a helyzetet, ahelyett, hogy generális változtatást csinálnánk.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– nem világos a helyzet, úgy látszik, hogy a Rendőrség milyen gazdasági helyzetben van, örülnek, ha a helyzetet kezelni tudják, hogy az állománynak fizetést tud adni a szervezet és még nem tudjuk, hogy mennyit zárolnak tőlünk, eddig 6 milliárd forint volt.

Dávid Tibor úr:

– a fogpótlással kapcsolatos választ nem tudják elfogadni, mert az a jogszabály szerint jár,
– gépjárművezetői pótlékra vonatkozóan a választ elfogadják, a kimutatás meggyőző, de azt nem értik, hogy a pótlék fizetés milyen rendező elvek alapján történt, mert az eddig pótlékban részesítettek számához viszonyítva a plusz-mínusz eltérések igen nagyok,
– kötelezhető-e gépjárműmű vezetésére az a kolléga, akitől a gépjármű vezetői pótlékot megvonták.

Dr. Gömbös Sándor r. alez. :

– ha abból indulunk ki, hogy annak jár, aki rendszeresen vezet gépjárművet, ha nem vezet rendszeresen, akkor nem – de, ha abból indulunk ki, hogy a gépjárművezetés feladat a munkaköri leírásában benne van, a feladatával jár, akkor köteles vezetni.

Dávid Tibor úr:

– megint perek lesznek a rendszeresség bizonyítására,
– határregisztrációs rendszer – kérésük, hogy a rendőrség vizsgálja be a rendszert, hogy kijöjjenek a gondjai,
– Budapestre vezényelt állomány akciószolgálati pótlékának kifizetésére vonatkozó válasz elfogadhatatlan, mert az, hogy akció elrendelése nem szabályos, az nem az állomány hibája, ha hibázik a munkáltató, akkor ne a dolgozó lássa a kárát, ezért sürgősen tenni kellene valamit,
– az üdülők igénybevételére vonatkozó belső szabályzó megváltozott helyzethez történő módosítási munkáiba (régiós GEIK-hez kerülnek leosztásra) legyenek bevonva a szakszervezetek,
– rendészeti szakközépiskola beosztásba helyezési kísérleti módszer – a múlt ülésen arról volt szó, hogy OKÉT elé megy, most mint befejezett tényről szól a válasz, hogy itt már nem lehet belenyúlni a rendszerbe – továbbra is azt gondolják, hogy az OKÉT ülésen fussanak benne még egy kört,
– GEI utielőleg – a fiskális gondot megértik, de a választ nem tudják elfogadni, mert nem megoldás az, hogy a kispénzű tiszthelyettes előlegezi meg a kiadást a Rendőrségnek és nem fordítva,
– az új kérdésekre – ahol nincs válasz, azokat sürgessék meg és legalább a következő RÉT ülésre legyenek meg a válaszok,
– túlórapénz – az elmúlt RÉT-en az volt, hogy 1óra/hó/fő ez a pénz, ami fel fog emelkedni még plusz kettővel, tehát 3 óra /hó/fő.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– a túlóra pénz az 1 óra/hó/fő-höz jön még 1 óra /hó/fő, tehát összesen kettő, és a „Cselekvési Program” részeként végrehajtott akciókhoz jön még plusz egy és így lesz 3 óra/hó/fő.

TMRSZ válasza: A túlóra pénz a Hszt. alapján a túlmunkáért jár. Növeljék a rendőrség létszámát, –és ne csökkentsék, mert a 2009-es évben is cca. 3000 fővel kevesebb létszámra adtak le bért, – és akkor nem lesz túlmunka.

 


Dávid Tibor úr:

– a Budapestre felrendelt állomány pénzbeni és természetbeni ellátására a választ tudomásul vették, de továbbra is javasolják meg kellene vizsgálni egy tartalmasabb étel biztosítását mint az egységcsomag,
– továbbra is kérik az akcióban résztvevő állomány járandóságainak hóközi kifizetését.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– nem tudják megcsinálni, mert központi bérszámfejtés van, és csak akkor tudnak számfejtést végrehajtani, ha gépi időt kapnak rá, ha belefér, meg tudják oldani, ha nem fér bele, akkor nem.

Dávid Tibor úr:

– a közigazgatási bírságok elbírálásának jelenlegi gyakorlatát információik szerint az ORFK sem támogatta, hogy központosítottan a XVI. Kerület rendezze – ha ez így van a megváltoztatásban a szakszervezetek segítenének,
– olyan információjuk van, hogy a felhasznált uniós pénzből 3,8 milliárdot vissza kell fizetni, igaz-e. – Sipos tábornok úr megerősítette, hogy igaz,
– a „Cselekvési Programnak” való megfelelés miatt információik szerint kurtítják az állomány járandóságait (Vas, Hajdú, Veszprém, Fejér, Komárom) takarító személyzet alkalmazásának felülvizsgálata, megbízási szerződések visszavonása, stb. amelyek jogszabályokba ütköznek.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– az év elején megkérdezték, hogy ki, hogyan áll a túlóra kifizetéssel és aki jelezte, azokon a helyeken mindenkinek kifizették, majd a fiókokból kerültek elő 1000-3000-es nagyságrendben kifizetetlen túlórák, ami nem a rendszer, nem az ORFK, hanem az állományilletékes parancsnok hibája, mert nem terjesztették fel,
– most is az a helyzet, hogy jó lenne tudni azt, hogy mennyi, mert ki kell fizetni, de amíg nem tudjuk a nagyságrendet, addig nem lehet számfejtési állapotba hozni, de ezt a pénzt el kell venni valahonnan és ez a terület elsősorban a szociális terület,
– van olyan is, hogy számlák kóvályognak a rendszerben, de nem jut el az illetékes helyre, ezért nem lehet elszámolni,
– oda kellene figyelni ezekre és ezekben kéri a szakszervezetek segítségét.

TMRSZ válasza: Dr. Sipos Gyula r.ddtb. újfent nem emlékszik a valóságnak megfelelően, hiszen a gazdasági rész minden túlóráról tud, ugyanakkor utasításba adják a vezetőknek, hogy havonta hány túlóra kifizetést terjeszthetnek fel. A TMRSZ munkahelyi ellenőrzéseinek eredményeként történtek meg a kifizetések. Természetesen az első ellenőrzésünkkor még dr. Sipos r.ddtb. azt írta, hogy ez egyedi eset. Hát nem volt egyedi eset, melyről álláspontunk szerint teljes tudomással bírt, hiszen az összes GEI-t ő tartja kézben. A munkahelyi ellenőrzésünkkel kapcsolatosan, melynek eredményeit érezte az állomány és még érezni is fogja, az ORFK. úgy kíván ebbe beavatkozni, hogy újraszabályozást ad ki, hogy még véletlenül se lehessen érdemi ellenőrzéseket folytatni.

Akkor már csak az a kérdés, hogy miben is kéri a szakszervezetek segítségét és mely szakszervezetekre is gondol?

Bebes Tibor úr:

– a fegyelmi eljárások lefolytatásánál az a gond, hogy olyanért indulhat az érintettek ellen, amit nem ők követtek el, hanem a határregisztrációs rendszer hibája – a Határőrségnél is volt ilyen gond, de amikor kiderült, hogy a rendszer a hiba okozója, akkor a fegyelmi eljárást megszüntették,
– javasolta az egyebekben a pénzügyi hatásvizsgálatot.

Dr. Sipos Gyula r. ddtbk. :

– a „Cselekvési Program”-ra definiálták a pénzt, de hozzá a nullbázisból van kivéve.

Bebes Tibor úr:

– hol van elmaradt visszatérítés – 2 vagy 3 fő – ha kell név szerint átküldi,
– BRFK 1,2 szorzójánál nem érti a választ – ez az ügy tavaly novemberében indult, ezek már korábban másodfokon elutasítottak, akik még egyszer nem adhatnak be szolgálati panaszt, erről külön kellene egyeztetni, mert november óta nem jutunk előre az ügyben.

Zakor Sándor úr:

– a „Cselekvési Program”-al kapcsolatban szakértői szinten a szakszervezetekkel elkezdtük az egyeztetést, – ahova a TMRSZ képviselőt nem küldött – kiderült, hogy a 61 pontból 28-nak munkajogi vonzata van, a döntések meghozatala után szeretnénk az egyeztetést folytatni és elkészíteni vagy egy külön együttműködési megállapodást, vagy egy normába bevetendő munkajogi kérdéseket rendező szöveget.

Budapest, 2009. május „ „.

Zakor Sándor ka.

 

Láttam:

Zsinka András r. dandártábornok
szolgálatvezető

A fentiekben megtettük álláspontunkat.

Szekszárd, 2009.05.28.

Tisztelettel:

Szima Judit főtitkár