Mivel a TMRSZ főtitkára a héten Békés megyében tartott munkahelyi ellenőrzéseket, valamint a szakszervezet képviseleti joggal felruházott többi képviselője a tagok érdekvédelmi feladatainak ellátása miatt nem tudott részt venni a SZÉF/IRÉT szakértői egyeztetésen, így az IRM és valamennyi szakszervezet részére írásban megküldtük a Hszt módosítás tervezetével kapcsolatos észrevételeinket. Információink szerint a SZÉF/IRÉT egyeztetésen semmi érdemleges nem történt. Juhász államtitkár úr jövő hét keddjére magához rendelte a szakszervezetek első számú vezetőit.
Kü-186/2009.
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit asszonynak,
IRM Rendészeti Kodifikációs Főosztály Vezetője!
B U D A P E S T
Tisztelt Főosztályvezető Asszony!
Az egyeztetés alapjául szolgáló Hszt. módosítás tervezetével (továbbiakban: tervezet) kapcsolatban az alábbi észrevételt tesszük.
– A legutóbbi szakértői egyeztetésen személyesen Főosztályvezető Asszony fogadta el a munkavállalói oldal azon javaslatát, miszerint a vezényléssel kapcsolatos rendelkezések módosítására egyáltalán nem kerül sor. Ezzel szemben a tervezet 6.§-ában az előterjesztő továbbra is szerepelteti a vezényléssel kapcsolatos elképzeléseit, javaslatait. Figyelemmel arra, hogy a tervezet ezen része – de különösen a Hszt. 49.§ (1)-(3) bekezdéseinek javasolt tervezete – egyértelműen hátrányosabb munkajogi helyzetet teremtene a munkavállalók számára, ezt a részt javasoljuk elhagyni, mivel az abban foglaltakat a TMRSZ elfogadhatatlannak tartja.
A tervezet 6.§-ában a Hszt. 49.§ (4)-(6) bekezdéseiben foglaltakkal kapcsolatban ugyanakkor nincs észrevételünk, a munkaértekezlet többségi döntésével szemben nincs ellenvetésünk e rész vonatkozásában, de az (1)-(3) bekezdésekben foglalt elképzelést javasoljuk elhagyni.– Mind a miniszter, mind a 2008. decemberében a BRDSZ-szel és az RVE-vel kötött megállapodás „megígérte”, hogy a nyugállományba helyezés feltételeit nem bolygatja a kormány. Az is a hatályos szabályozás része, hogy a 2007. december 31-én 20 év rögzített és elismert szolgálati idővel rendelkező hivatásos állományú személyek nyugdíjba vonulási feltételei nem változnak. Továbbá jelezzük, hogy a nyugdíjszabályok bárminemű visszaható hatálya nyilvánvalóan alkotmányellenes. A tervezetnek a nyugdíjba vonulás feltételeit módosító – állandó jelleggel abból „lecsipkedni” akaró – elképzeléseit elfogadhatatlannak tartjuk.– Különösen érthetetlen a tervezet 8.§-ában a Hszt. 52/A.§ (2) bek. b/ pontja szerinti nyugállományba vonulás esete, amikor a munkáltató döntheti el, hogy nyugállományba kényszeríti-e a munkavállalót, a munkavállaló akaratától függetlenül. A munkáltató ezen „nyugállományba kényszerítése” esetével kapcsolatban a TMRSZ korábban már sikerrel nyújtott be az Alkotmánybírósághoz kérelmet, amely alapján az Alkotmánybíróság egyértelműen kifejtette, hogy a munkavállalót megillető jogot a munkáltató nem vonhatja el a munkavállalótól. Aggályosnak tartjuk, hogy a tervezet előterjesztője vagy nem ismeri az Alkotmánybíróság erre irányuló döntését, vagy azt ha ismeri, akkor figyelmen kívül kívánja hagyni. A munkáltatónak ilyen jogkört adni nyilvánvalóan alkotmányellenes elképzelés, ezért javasoljuk különösen ezen elképzelést elhagyni.– Összességében a nyugdíjba menetel szabályait módosító bármilyen, a munkavállalóra nézve hátrányos módosítást elfogadhatatlannak és jogsértőnek tart a TMRSZ.– A tervezet 35.§-ában és 36.§-ában foglalt előterjesztői javaslatot egészében elfogadhatatlannak tartjuk. A TMRSZ nem tudja elfogadni azt a kormányzati elképzelést – még minisztériumi előterjesztés tervezet formájában sem -, hogy a rendőrök szerzett jogait a Kormány tovább csorbítsa! A jelenlegi állomány úgy szerelt fel rendőrnek évekkel ezelőtt, hogy az Állam bizonyos kedvezményeket ígért meg és ezt jogszabályba is foglalta. Rendőrök tízezrei teljesítettek szolgálatot úgy éveken át, hogy egy sor alkotmányos alapjogukról lemondtak, számukra a családi és állami ünnepek sokszor nem ünnepek, hanem dolgos munkanapok voltak. A rendőrök mindemellett nagyon sok olyan alkotmányos alapjogról is lemondtak, amelyekkel más munkavállalók folyamatosan élhettek. Most, amikor évtizedek múltán a becsülettel letöltött szolgálat után a munkavállalók részéről teljesítettnek tekinthető 15-20, vagy akár 25 év, inkorrekt és elfogadhatatlan kormányzati elképzelés, hogy az „ellentételezés” terhe alól a kormány, illetve az Állam ilyen módon akarja magát mentesíteni. Ez nyilvánvalóan erkölcsi értelemben is elfogadhatatlan, de jogi értelemben bizonyítottan ex tunc (visszamenőleges) hatályú, és ebből kifolyóan alkotmányellenes elképzelése az előterjesztőnek ez az elképzelés. Nyomatékosan kérjük a Tisztelt Előterjesztőt, hogy vegye le végre a napirendről, hogy a rendőröknek 1996-ban a Hszt. hatálybalépésekor adott kedvezményt elvonják. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek a rendőri állomány megtartása, továbbá a rendőri állomány hangulata nyilvánvaló romlásának mértéke vonatkozásában. A TMRSZ úgy gondolja, hogy az államháztartás pazarló kiadásainak mérséklése nem azonos a szerzett jogok és juttatások sorozatos elvonásával, a bérek csökkentésével. Elfogadhatatlan, hogy az a kormány, amely köztudottan rossz gazdaságpolitikájával az ország teljesítőképességét a csőd szélére sodorta, az mindent a munkavállalókra rakott terhekkel próbáljon meg ellensúlyozni. A rendőrök jelentős része ma már szó szerint megélhetési gondokkal küzd. Az illetmény csökkentését (13. havi jogsértő elvonása) követően elfogadhatatlan minden kormánytól, hogy visszamenőleges hatállyal rúgjon fel egy közel 100 ezer fős munkavállalói csoporttal meglévő megállapodást és úgy módosítsa a Hszt.-t hogy dolgozók tízezreit csaló módjára csapja be.– A tervezet 52.§-ában foglaltakat kifejezetten rossznak, továbbra sem egyértelműen megfogalmazottnak tartjuk, ezért fenntartjuk azt a korábban már többször kifejtett javaslatunkat, hogy a terrorelhárító munkakör értelmező rendelkezés keretében történő szabályozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a tevékenység ellentételezése jogszerűen történjen. A jelenlegi megfogalmazás egyértelműen a rosszhiszemű joggyakorlás egyik megnyilvánulási formája, hiszen nem a beosztást kell díjazni, kedvezményben részesíteni, hanem a kifejtett tevékenységet. A TESZ állományán kívül más rendőri, illetve hivatásos állományú személyeket foglalkoztató speciális egységek is működnek (főkapitányságok bevetési egységei, NNI bevetési egysége, VPOP, NBH, BV.) akik terrorelhárítói tevékenységet is végeznek. A tervezet csak a TESZ állományába tartozók esetében tenné lehetővé a 2-szeres szorzó elismerését akkor amikor a TESZ állománya által végrehajtott feladatokkal megegyező veszélyességű, azonos jellegű munkát végző más szervezetek is végeznek ilyen feladatokat. Abban sincs különbség, hogy külföldön, vagy Magyarországon teljesít-e valaki „különösen veszélyes körülmények között” szolgálatot. A magyarországi fedett nyomozók, vagy az NBH munkatársai veszélyeztetettsége például – ha ezt a tervezetet nem irodai jogászok, hanem gyakorló rendőrök, szakemberek tapasztalatai alapján terjesztette volna elő az IRM nem követtek volna el ilyen szarvashibát – sokkal magasabb, mint azoknak a külföldön szogálatot teljesítő személyeknek a munkakörülményei, aki egy hermetikusan körülzárt bázison teljesítenek szolgálatot. A Sínai-félszigeten, vagy Koszovóban teljesített szolgálat például „különösen veszélyes”, vagy „rendkívüli veszélyes” körülmények közöttnek minősül, noha köztudomásúan egyes magyarországi speciális egységek munkatársaira leselkedő veszélyek fokozottabban és minden szolgálatban fennállnak. Érthetetlen, hogy az előterjesztő ezt a nyilvánvaló tényt miért hagyja sokadszor figyelmen kívül és miért kényszeríti rá ezeket a munkavállalókat arra, hogy jogos járandóságukért bíróságokra járjanak.
Észrevételeinket a SZÉF munkavállalói oldal képviselőinek közvetlenül is megküldjük. Kérjük észrevételeink szíves figyelembe vételét.
Szekszárd, 2009. május 14.