A következőkben a RÉT április 6-i meghívóját, valamint a RÉT ülésre írásban megküldött szakterületi válaszokat olvashatjátok.
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
HUMÁNIGAZGATÁSI SZOLGÁLAT
Szám: 9921/4/2008.ált.
SZIMA JUDIT főtitkár asszony
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet
főtitkár
Szekszád
Tanya u. 4.
Tisztelt Főtitkár Asszony!
Tájékoztatom, hogy a Rendőrség Érdekegyeztető Tanács soros ülésére 2009. április 06-án (hétfőn) 13.00 órakor a Rendőrségi Igazgatási Központ X. emeleti 1010-es gazdasági főigazgatói tárgyalójában kerül sor, melyre tanácskozási joggal meghívom.
Az ülés tervezett napirendje:
1. Az márciusi és az áprilisi RÉT ülésre írásban megküldött kérdésekre, valamint a decemberi és februári RÉT ülések emlékeztetőiben szereplő felvetésekre adott szakterületi válaszok megbeszélése.
2. Egyebek
Az áprilisi RÉT ülésre megküldött kérdésekre a szakterületi válaszok összeállítása folyamatban van, melyet az ülés előtt írásban tervezünk megküldeni a résztvevőknek.
Budapest, 2009. március 23.
szolgálatvezető s.k.
a 2009. márciusi RÉT ülésre írásban megküldött kérdésekre
BRDSZ kérdései
1. Mi lenne, ha a munkáltató lehetőséget adna a közalkalmazottaknak arra, hogy a májusban esedékes 45 ezer forintos ruhapénz helyett – egyelőre csak a 2009. évben – 70 ezer forint értékű caffetériát válasszon, mert ez takarékosabb lenne a munkáltatónak és jobb lenne a dolgozóknak is.
A BRDSZ által javasoltak alapján, előzetes kalkulációt készített a Gazdasági Főigazgatóság a 2009. február 28-ai közalkalmazotti számfejtési létszám figyelembevételével, a ruházati költségtérítés korábbiak szerinti biztosításához, illetve a 70 E Ft/fő kompenzációs keretemeléshez kapcsolódó, munkáltatónál felmerülő kiadásokról.
A javasolt kompenzációs keret biztosítása esetén, rendőrségi szinten 624 M Ft kiadás várható, szemben az eddigi gyakorlat szerint biztosított költségtérítéssel számított 815 M Ft-tal. Az új formában megjelenő juttatás 1 fő estében 21 E Ft, rendőrségi szinten, nagyságrendileg, 191 M Ft megtakarítást jelentene.
Gazdaságossági szempontból, a munkáltató részére kedvező lehet a javaslat szerinti intézkedés, ugyanakkor indokolt lenne országos szinten felmérni, hogy a közalkalmazotti állomány hogyan fogadná a tervezett módosítást, illetve hányan élnének az új lehetőséggel.
Célszerűnek tartaná a Gazdasági Főigazgatóság azt is, hogy mindenképpen egységesen történjen az új rendszer bevezetése, nevezetesen, ne a dolgozó döntsön arról, miszerint a régi rendszer szerint ruházati hozzájárulást, vagy a kompenzációs kerete kiegészítését kéri. Az egységesség a feldolgozó-végrehajtó állomány szempontjából rendkívül fontos. Meg kellene továbbá vizsgálni azt is, szükséges-e a Kollektív Szerződés módosítása, amennyiben a tervezett intézkedésről pozitív döntés születik.
2. Igaz-e hogy a rendőrségi régiósítás folyamata érinteni fogja-e a humánigazgatási szolgálatot, ha igen mikor kívánják elkezdeni és befejezni, hány embert fog érinteni a végrehajtás?
Felvetődött a humánigazgatási szakszolgálati feladatok és vele a szervezet régiósításának megvizsgálása, azonban a kialakuló helyzet végiggondolása után olyan vezetői döntés született, hogy jelenleg a megvalósításnak nincs meg a realitása. A Rendőrség régiós szervezetének kialakítása nélkül a munkáltatói jogkörök gyakorlásának az új szervezetbe történő megvalósítása a gyakorlatban nem kivitelezhető.
3. Kérik felülvizsgálni annak a gyakorlatát, hogy a hóközi kifizetésekből is szakszervezeti tagdíjat vonnak le, mert azok nem képezik a tagdíjlevonás alapját.
Részletes információ hiányában, szúrópróbaszerűen tájékoztatást kértünk egyes gazdasági ellátó igazgatóságoktól. A lefolytatott ellenőrzésekből megállapíthatóan, általánosságban nem volt észlelhető a BRDSZ által jelzett probléma, ezért kérjük, szíveskedjenek közölni, mely munkavállalóknál fordult elő helytelennek ítélt tagdíjlevonás. A konkrét esetek ismeretében, a szükséges tájékoztatásra, illetve a korrekciók elvégzésre intézkedik a Gazdasági Főigazgatóság.
Az FRSZ kérdései
I/1/a. Hány fő van más munkáltató státuszán foglalkoztatva a Készenléti Rendőrség IV. Bevetési Főosztályába történő pályázatok után, ügyüket végleg mikor és milyen módon kívánja az ORFK rendezni?
Más munkáltató státuszán 688 fő van foglalkoztatva (100 tiszt, 400 tiszth., 16 ktv., 172 ka.). Az érintett megyék elkezdték a Készenléti Rendőrség IV. Bevetési Főosztályára a szervezetszerű státuszokról jelentkezők helyére a státusz fölöttiek beforgatását, de erről még lényeges változást mutató adatokkal nem tudtak szolgálni.
A más munkáltató státuszán foglalkoztatott állomány helyzetének rendezésére „a Rendőrségnek a közterületek rendjét hatékonyabban biztosító intézkedéseiről, valamint a szervezet-átalakítási és bűnmegelőzési tervéről” című program végrehajtásának részeként, annak keretében kerül sor. Ennek a tervnek a kidolgozása, véglegesítése folyamatban van, jóváhagyása után ebben külön egyeztetés kerül majd lefolytatásra a rendőrségi szinten reprezentatív szakszervezetekkel. A más munkáltató státuszán foglalkoztatott állomány helyzetének rendezésére az ORFK Humánigazgatási Szolgálat megkezdte az előkészítő munkálatokat, amelyről a februári RÉT ülésen már adott egy rövid tájékoztatót. Az akkor kért egyeztetésre azért nem került sor, mert közben kiderült, hogy a szervezeti változások szélesebb körűek lesznek, ez a feladat egy lesz a többi közül, ezért az a döntés született, hogy mind együtt legyen kezelve, ezért a témában tervezett egyeztetésre már nem került sor.
I/1/b. Hány fő teljesít szolgálatot a román szakasz határrendészeti kirendeltségein és helyzetüket miként tervezi rendezni az ORFK?
A romániai határszakasz az alábbi megyei rendőr-főkapitányságokat érinti és ezen a szakaszon az alábbi határrendészeti kirendeltségek vannak a feltüntetett létszámokkal:
Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy a határon mindaddig el kell látni a szolgálati feladatokat, amíg Románia el nem éri a teljes jogú schengeni tagságot, tehát az állomány helyzetének rendezése csak a konkrét dátum ismeretében kezdhető meg. Az is biztos, hogy az ott jelenleg feladatot ellátó minden személyre szüksége van és a csatlakozást követően is szüksége lesz a Rendőrségnek, tehát mindenkinek tud a szervezet beosztást felajánlani.
I/1/c. Az ORFK miért nem engedélyezi a más fegyveres és rendvédelmi szervektől történő áthelyezéseket a Rendőrséghez, mikor a létszámhiány a belső megyékben veszélyezteti a szolgálati feladatok végrehajtását?
A Rendőrség a központilag megállapított létszámkeretből kell, hogy kigazdálkodja országos szinten a rendőri szervek létszámszükségleteit. A Rendőrség-Határőrség integrációja során a létszámelosztás szempontjai között első helyen szerepelt, hogy a helyi szervek (rendőrkapitányságok, rendőrőrsök) megerősítésre kerüljenek, a funkcionális (gazdasági, humán, hivatali) szervek alapvető működési feltételének biztosítása mellett minden nélkülözhető státus ezekre a helyekre lett átcsoportosítva. Az igaz, hogy a Rendőrség rendszeresített státusainak száma az integráció során 45000-ben lett megállapítva, és ez több mint az elmúlt évi, azonban az állomány területi elhelyezése miatt nem arányos a feltöltöttség. A schengen belső határszakasszal rendelkező MRFK-k az ott lévő jelentős számú volt határőr miatt létszámtöbblettel rendelkeznek, míg a belső MRFK-k kisebb létszámhiánnyal küzdenek. Jelenleg folyik egy olyan bizottsági munka, amelynek feladata, hogy a 2008. január 01-én megállapított létszámviszonyokat felülvizsgálja, és amennyiben lehetőség és szükség van arra, akkor javaslatot készítsen egy új, a belső MRFK-k létszámhelyzetét javító státuselosztásra.
A belső megyék nem rendelkeznek határszakasszal, így a szervezeti felépítése során határőröket, határőr szervezeti egységeket nem kaptak, azonban az integráció során néhány MRFK szervezetében a megszüntetésre került volt határőr szervezeti egységek állományával a meglévő létszáma meghaladta a részére meghatározott rendszeresített státusszámát, ezért mint létszámfelettieket kell foglalkoztatnia, más MRFK-k üres státusainak terhére.
A belső MRFK-k létszámhelyzetének rendezése elsősorban a létszámfeletti állomány helyzetének rendezésével javítható, ekkor ugyanis visszakapnák a jelenleg „mozgó” státusként foglalt munkaköröket. Ezekre a státusokat pedig a költségvetési fedezet és megfelelő személy esetén rendelkezésre állása esetén feltöltheti. Ennek a feltölthetőségnek egyik eleme a honvédség és más fegyveres szervtől jelentkezők átvétele, akik a felvételi folyamaton történő megfelelést követően kerülhetnek állományba, majd a belső képzési rendszer megfelelő tanfolyamainak elvégzését követően önálló rendőri munkavégzésre lesznek alkalmasak. Az ORFK nem tiltotta meg ezen szervektől jelentkezők felvételét, csak a költségvetési fedezet rendelkezésre állásával arányosan kerül végrehajtásra.
A más szervektől állományba kerülők számára szervezett átképző tanfolyamok nem lettek megszüntetve. A felsőfokú végzettségűek számára 2009. február 23-án indult (74 fő részvételével) a rendészeti szervező felsőfokú szaktanfolyam, amely a Rendőrtiszti Főiskolán zajlik, az OKJ előírásainak megfelelően átdolgozott program alapján, 10 hónap időtartamban. A rendészeti szakközépiskolákban folyik az iskolarendszeren kívüli képzés, amely a középfokú végzettséggel rendelkezők szakmai felkészítését szolgálja, itt jelenleg készül az OKJ-s képzésnek megfelelő program korszerűsítése, a jogszabályi háttér módosítása.
A rendőrség több tervezetet is készített a más fegyveres és rendvédelmi szervektől áthelyezésüket kérők fogadási lehetőségeinek megteremtésére, illetve a felkészítésük, képzésük támogatására, ezek véleményezése jelenleg is zajlik, túllépve az igazságügyi tárcán, bővítve a lehetséges források körét. Cél az, hogy minél szélesebb körben legyen biztosítva a szolgálati érdekek és feladatok teljesítése.
I/2. a-b. Az igazságügyi és rendészeti miniszter egy interjú kérdésre azt válaszolta, hogy „Aki azt állítja, hogy a túlórák nincsenek kifizetve, hazudik és nyilván azért teszi, hogy félrevezesse a közvéleményt.”
Pontos információt és kimutatást kérnek erről, ha ez nem így igaz.
A Gazdasági Főigazgatóság tájékoztatása alapján a miniszter úr nyilatkozatával ellentétes információ nincs a birtokukban az adott témakörben.
I/2/c. Hogyan áll a túlóra kifizetések helyzete 2007-ben és 2008-ban a BRFK-n?
A Budapesti Rendőr-főkapitányságon 2007. és 2008. évben a rendkívüli események miatti és a 150 óra feletti túlszolgálatok teljes mértékben megváltásra kerültek. A fenti jogcímeken kívül eső túlszolgálatok megváltására külön órakeret állt rendelkezésre. Korábbi évekről, illetve 2008. évről felhalmozódott és meg nem váltott túlszolgálati órákról nincs tudomása a BRFK gazdasági igazgatójának.
A Rendőrség jóváhagyott költségvetése éves szinten átlagosan 1 óra/fő/hó túlszolgálatot tartalmaz a hivatásos állomány részére. Amennyiben a „Rendőrségnek a közterületek rendjét hatékonyabban biztosító intézkedéseiről, valamint a szervezet-átalakítási és bűnmegelőzési tervéről” készült kormány-előterjesztésben foglalt 2,5 Mrd póttámogatás ténylegesen realizálódik, az éves szinten, átlagosan további 3 óra/fő/hó túlszolgálat pénzbeli megváltását teszi lehetővé.
I/3. Az NNI-nél tervezi-e az ORFK a bírósági ítéletek alapján a szolgálati idő 1,2 szorzóval történő számításának központi engedélyezését?
Az ORFK nem tervezi az NNI-nél a jogelőd KBI-nél eltöltött szolgálati idő 1,2 kedvezményes szorzóval történő számításának központi elismerését.
II/1. Kérik a gépjármű tender pontosítását és a végleges számadatokról a szakszervezetek tájékoztatását?
A gépjármű közbeszerzési eljárással kapcsolatos kérdéskörben a gazdasági főigazgató tájékoztatása szerint a megkötött keretszerződés alapján a Rendőrség megrendelt 400 db közbiztonsági járőr gépkocsit, valamint 500 db bűnügyi gépkocsit, amelyeknek szállítási határideje 2009. április 08. A maradék 1100 db gépkocsi lehívására 2010. december 31-ig kerül sor.
II/2. A számadatok szerint 400 fős elhelyezési lehetőség van még a Rendőrségi Igazgatási Központban (Teve utcában), indokolt volt-e a Pest MRFK egy részének a Teve utcából történő kiköltöztetése?
A Rendőrségi Igazgatási Központban történő további 400 fő elhelyezésével kapcsolatban a gazdasági főigazgató tájékoztatása, hogy a korábbi átiratuk – amelyben 1592 fő dolgozót jelenítettek meg, mint a RIK épület összlétszáma – helytelen, a BRFK-val történt pontosítást követően megállapítható, hogy jelenleg 2084 fő munkatárs dolgozik a RIK „A” és „B” épületében összesen.
II/3. Tájékoztatást kérnek az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó ORFK előterjesztés sorsáról, ami az IRM-be lett felterjesztve.
A Rendőrség költségvetési gazdálkodásának szigorításáról szóló 57/2008. (OT 30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 9.) pontja értelmében áttekintésre került a Rendőrség egészségügyi-pszichológiai alkalmassági vizsgálati rendszere az MH HEK által, térítés ellenében végzett feladatok költséghatékonyabb, saját hatáskörben történő ellátása érdekében. A vizsgálat alapján az Utasításban megjelölt szervezeti egységek által elkészített javaslattal az országos rendőrfőkapitány úr egyetértett, és a szakmai anyag a 42384/08. ált. számú átirattal 2008. december 23-án megküldésre került az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti szakállamtitkárának.
A javaslathoz kapcsolódóan a szakállamtitkár úr elrendelte a 21/2000. (VIII.23.) BM-IM-TNM együttes rendelet átfogó felülvizsgálatát. E feladat végrehajtása érdekében az Állami Egészségügyi Központ főigazgatója lett felkérve egy munkabizottság létrehozására, amelynek tevékenységében az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Osztály képviselője is részt vesz.
II/4. Tájékoztatást kérnek a szigorítással elrendelt gépjárművezetői pótlék felülvizsgálatának helyzetéről, eredményeiről. Külön kérnek felvilágosítást a Kalocsai RK gyakorlatáról, ahol nyilatkozattal mondatják le erről az állományt.
A Bács-Kiskun MRFK vezetője az ORFK 57/2008. számú intézkedés 17. pontja alapján felülvizsgáltatta a gépjárművezetői pótlékkeretet és azt a személyi juttatások előirányzat szűkössége miatt csökkentette. A módosított keret mértékét külön intézkedésben szabályozta.
A felülvizsgálat során a kapitányságvezetők és osztályvezetők részéről merült fel az a lehetőség, hogy esetlegesen kérnék a gépjárművezető pótlékuk megszüntetését azért, hogy az a végrehajtó állomány részére legyen folyósítható. Kalocsán egyedül a rendőrkapitány úr gépjárművezetői pótléka került megszüntetésre a jelzett önkéntes nyilatkozat alapján, a személyi állomány többi tagja a szabályozásnak megfelelően kapja 2009. január 1-től a gépjárművezetői pótlékot, vagyis mindenki kap, amennyiben szolgálati gépjárművet vezet.
A megyei főkapitányság vezetése kéri a BRDSZ vezetőit annak a gyakorlatnak a kialakítására, melynek során a helyi problémákat a helyi vezetőnek vessék fel elsőként, s ha nem kapnak megnyugtató választ, akkor jelezzék az alapszervezet vezetőjének, aki azonnal a megyei főkapitányhoz tud fordulni. Jelen esetben a BRDSZ helyi képviselője, valamint az alapszervezet vezetője és az őt helyettesítő vezető sem tudott e felvetésről, természetesen a kalocsai rendőrkapitány úr és a megyei rendőrfőkapitány úr sem. A felvetődő problémák gyors megoldása érdekében javasolják ennek a gyakorlatnak az alkalmazását, amelyhez tisztelettel kérik a közreműködést.
A gépjárművezetői pótlékban részesülők körének szűkítésére irányuló vizsgálat még zajlik, befejezése után a megtartásra kerülő RÉT ülésen a vizsgálat eredménye közölve lesz.
II/5. Az egyenruhás állomány mikor juthat hozzá az éves ruhapénzen felüli 30.000 forintos összegéhez?
A 30.000 Ft-os ruházati utalvány kérdéskörében felmerült, hogy várhatóan az év mely szakában történik meg az állomány számára az utalvány rendelkezésre bocsátása. Jelenleg az erre vonatkozó ORFK javaslat a minisztériumban van, várhatóan szeptember hónapban kerül sor az ellátás biztosítására.
II/6. Az új iktatási rendszer bevezetésekor jelentkezett problémák kiküszöbölésére terveznek-e a tavalyinál alaposabb ilyen irányú oktatás végrehajtását az érintett állomány részére?
„Az új iktatási rendszerrel kapcsolatos problémák” témakörben készített anyagot kiegészítve az ORFK Hivatal vezetője tájékoztatja a RÉT résztvevőit, hogy a problémák feltárására és megoldási javaslat kidolgozására létrehozott szakértői munkacsoport 2009. február 02. és 2009. február 06. között ült össze. A munkacsoportban különböző rendőri szervektől érkezett, minden állománykategóriát érintő – ügykezelő, ügyintéző, segédhivatal vezető, hivatalvezető, informatikus – képviselők vettek részt. Tevékenységük során összefoglalták a felhasználók által megfogalmazott problémákat és megfogalmazták azokat a javaslatokat, amelyek a Robotzsaru Neo elektronikus ügyiratkezelő rendszer (a továbbiakban: Program) 2009. január 01-jei alkalmazásától eltelt időben felvetődtek.
A szakértői munkacsoport által készített munkaanyag 16 oldalban foglalta össze a programmal kapcsolatos, megoldásra váró problémákat, külön folyamatábrákon mutatta be az iratkezelés mozzanatait, javaslatot tett a megoldásra, mely „a bonyolult, időigényes és felesleges elemeket” kiküszöböli, és gyorsítja az iratkezelési tevékenységet. A megfogalmazott javaslatok tartalmazzák a Program egyes elemeinek tartalmára vonatkozó változtatások igényét, összhangban a törvényi előírásokkal. A felhasználói igény és a szakirányítói elvárás egybehangzóan az ügyintézést elősegítő, azt gyorsító iratkezelői tevékenység megvalósítását kívánja. Közös célként fogalmazódott meg a könnyen kezelhető és felhasználóbarát Program működtetése.
A munkaanyagot és mellékleteit 2009. február 10-én megkapta az ORFK Gazdasági Főigazgatója, azzal a kéréssel, hogy szíveskedjék intézkedni a program módosítás mielőbbi megvalósítására. Az ORFK GF Rendszerinformatikai Osztály vezetőjének 2009. március 2 –i tájékoztatása szerint a munkacsoport javaslatai alapján módosított programot 2009. március második hetében mutatják be az ORFK-n.
Eredetileg újabb országos képzést nem tervez a Hivatal, de amennyiben a programmódosítás akkora változást hoz a rendszer használatában, hogy indokolttá válik, illetve a felhasználók részéről igény merül fel, akkor az oktatás megtartásától gondoskodni fognak.
II/7. Tájékoztatást kérnek arról, hogy a Rendőrség gazdálkodását 2008-ról áthúzódóan milyen összegű tartozás terheli és azt hogyan kívánják rendezni?
A Rendőrség a 2008. költségvetési évet adósságmentesen zárta, ennek értelmében a pénzügyi szervekhez beérkezett, ellenőrzött, elismert szállítói számlák kiegyenlítésre kerültek, amely vonatkozik mind az ISZKI, mind a BSZKI számláira is.
A számlákkal kapcsolatban 2009. februárjában már történtek egyeztetések az ORFK és az IRM KGF között. A szakértéssel kapcsolatos számlákról a KGF által készített és megküldött kimutatás a Rendőrségnél vezetett nyilvántartásokkal összevetésre került. Az eltérés oka az volt, hogy az IRM KGF által kimutatott számlák még nem érkeztek meg az illetékes gazdasági szervezetekhez, azok még a teljesítés igazolása miatt a rendőrszakmai szerveknél voltak. Az összevetés eredményéről tájékoztattuk az IRM KGF főigazgatóját is. A szakmai és pénzügy-technikai folyamatok felgyorsítása érdekében folyamatban van egy országos rendőrfőkapitányi utasítás kiadása, melynek első országos koordinációja már végrehajtásra került.
1. Javasolják az állomány részére vagylagos lehetőséget biztosítani a túlszolgálat megváltási módját tekintve, úgy, hogy a hivatásos állomány tagjának nyilatkozata alapján a keletkezett túlszolgálatot szabadidőben vagy díjazás ellenében lehessen megváltani.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és végrehajtási rendeletei nem ok nélkül szabályozzák a túlszolgálat megváltását úgy, hogy elsősorban szabadidőt, 150 órán felül pedig pénzbeli megváltást kell az érintett részére biztosítani. A hivatásos szolgálattal együtt járó fokozott igénybevétel megköveteli, hogy az állomány tagja az újabb szolgálat elkezdését megelőzően regenerálódni tudjon, legyen elegendő ideje pihenni, kikapcsolódni.
A szakszervezet által felvetett javaslat, miszerint a hivatásos állomány tagja nyilatkozhatna arról, hogy a túlszolgálat megváltását szabadidőben vagy pénzben kéri, több okból sem támogatható:
– alappal feltételezhető, hogy a dolgozók akár saját egészségük rovására is a pénzbeli megváltás mellett döntenének, a pihenés helyett,
– a túlszolgálat kiadásának módja – természetesen a törvényben előírt 150 órán belül – a munkáltató mérlegelési jogkörébe kell, hogy tartozzon, mert ő a felelős a szolgálat biztonságos megszervezéséért, azt nem veszélyeztetheti a dolgozó személyes indokon alapuló nyilatkozata,
– a pénzbeli megváltásról való döntés az ÁHT szerinti kötelezettségvállalásnak minősül, amire az állomány tagja nem hatalmazható fel.
2. Kérik, hogy a váltásos szolgálati munkaidő rendszerben foglalkoztatott hivatásos állomány részére a sportcélú szabadidő igénybevételére a 7/2005. (III. 3.) ORFK intézkedés 26. pontja szerint járó – heti 2 óra – szolgálati időkedvezmény egységes végrehajtására vonatkozóan írásos állásfoglalás legyen kiadva az illetékes szakmai szerv részéről. Külön nevesítik a BRFK Bevetési Főosztály Objektumvédelmi Osztályt a témában, hogy részükre ez az idő semmilyen formában nincs biztosítva.
A BRFK válasza a kérdésre:
A BRFK Rendészeti Szervek Bevetési Főosztály Külképviseleti és Objektumvédelmi Osztály állományának munkarendje kombinált, ezen belül II. számú váltásos szolgálati időrendszerű, azaz váltásonként 24 óra szolgálat, 72 óra szabadidő kerül alkalmazásra. A heti 2 óra sportcélú munkaidő kedvezmény a 24 órás szolgálati időn belül kerül az állomány részére biztosításra. A 7/2005. (III.03.) ORFK intézkedés 26. pontja a hivatásos állomány részére heti 2 óra sportcélú szolgálatmentességet engedélyez, melyet a szolgálat ellátásának sérelme nélkül kell biztosítani. Az osztály rendszeresített létszáma 198 fő (12 tiszt, 184 zászlós, tiszthelyettes), feltöltöttsége pedig 185 fő (12 tiszt, 171 zászlós, tiszthelyettes). A jelenlegi zászlós, tiszthelyettesi létszám alosztályokra vetítve 41-44 fő között mozog. A szolgálati feladatok maradéktalan ellátása minden napra 34-36 fő beosztott szolgálatba vezénylését követeli meg. Ez a létszám természetesen függ a betegszabadságon, szabadságon, iskolába vezényeltek és a tartós betegállományban lévők létszámának aktuális alakulásától is. A tartós létszámhiány és a kötött szolgálati rend miatt az állomány leterheltsége magas, amit az ez évben ideáig keletkezett túlszolgálatok nagy óraszáma is mutat.
Az erőnléti állapot javítása és fejlesztése érdekében az osztály elhelyezési körletében rendelkezésre áll felszerelt tornaterem, továbbá lehetőség van a Készenléti Rendőrség sportbázisán (kondicionáló terem, sportpálya, teniszpálya, fallabda, uszoda stb.), valamint a főosztály központi elhelyezési és a RIK objektumában a sportcentrum igénybevételére. Ezen lehetőségekről az állomány tájékoztatása folyamatos, az igénybevétel rendje a faliújságon mindenki számára hozzáférhető.
A sportcélú foglakozások szervezett formában történő végrehajtására jelenleg nincs lehetőség, mivel a szolgálati feladatok miatt a 24 órában biztosított sportlehetőség egyénenként eltérő időpontokban kerül biztosításra. Ezen tényt a jelentés mellékleteként becsatolt szolgálati lapok is igazolják.
A létszámhelyzetet és a feladatrendszert is figyelembe véve a havi 8 óra sportcélú munkaidő kedvezmény szervezetten történő kiadása – a szolgálati feladatok maradéktalan ellátása érdekében – túlszolgálat elrendelését tenné szükségessé.
Összegezve: a 24 órás szolgálati idő keretein belül, a szolgálati feladatok maradéktalan végrehajtását és folyamatosságát szem előtt tartva egyénenként kerül biztosításra és végrehajtásra a heti 2 óra sportcélú munkaidő kedvezmény kiadása a végrehajtó állomány részére, így minden valóságalapot nélkülöz az, hogy az ehhez szükséges munkaidő kedvezmény nincs biztosítva.
A túlszolgálat jogcímén történő ellentételezés lehetőségének vonatkozásában a következőket állapítottam meg.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 87. § (1) bekezdése szerint ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. A 88. § (1) bekezdése szerint a túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelni, a teljesített túlszolgálatról pedig nyilvántartást kell vezetni.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 18/2008. (IX.18.) IRM rendelet 47. §-a szerint túlszolgálatnak minősül a napi, a heti vagy a havi szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon elrendelt és teljesített szolgálat.
Fentieken túlmenően a többször módosított 41/2004. (XII.14.) BRFK intézkedés a hivatásos állományú tagok túlszolgálatának elrendeléséről és ellentételezéséről, valamint a nyilvántartás egységesítéséről és ezek ellenőrzéséről rendelkezik. A hivatásos állományú tagok részére a napi szolgálati (munka-) időrenden túl munkavégzést (túlszolgálatot) főkapitány, főkapitány-helyettesek, kerületi- (vizirendészeti) rendőrkapitányok, főosztályvezetők, hivatalvezetők és távollétükben szervezetszerű helyetteseik rendelhetik el. A túlszolgálatot fenti intézkedés 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon, ún. elrendelő lapon kell elrendelni.
A kifejtettek alapján túlszolgálattal nem lehet elismerni a szolgálatban nem töltött időt, a sportcélú szolgálatmentesség pedig az esetleges ki nem adása esetében sem minősül túlszolgálatnak, mivel annak csak a ténylegesen szolgálatban eltöltött idő ismerhető el, továbbá a fenti jogszabályok és norma által előírt szigorú szabályozási követelményeknek is meg kell felelnie.
3. Kérik, hogy a munkáltató soron kívül intézkedjen a GEI és más munkáltatók felé arra, hogy a 3/2005. (BK. 1.) BM utasítás 3. pontja előírásainak megfelelően rögzítsék a munkaköri leírásban, ha az rendszeresen napi 4 órán keresztül képernyős eszköz használatát követeli meg.
A Rendészeti Védegylet főtitkárának áriratában foglaltakkal a Gazdasági Főigazgatóság nem ért egyet, ugyanis – megítélésük szerint -, az ORFK GF GEI az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, valamint a 3/2005. (BK 1.) BM utasítás rendelkezéseit maradéktalanul betartotta. Az igazgatóság tűz- és munkavédelmi főelőadója a GEI osztályvezetőivel közösen felmérte, melyek azok a munkakörök, ahol a feladatok megkövetelik a napi munkaidőből, legalább napi 4 órában, a képernyős eszköz használatát.
Amennyiben a Rendészeti Védegyletnek olyan konkrét esetről van tudomása, amelynél az EüM rendelet, vagy a BM utasítás vonatkozó rendelkezéseket nem tartották be, jelezzék a Gazdasági Főigazgatóság felé, és az ügyet haladéktalanul kivizsgálják.
A 2009. április 6-án megtartásra kerülő RÉT ülés napirendi pontjai közé javasoljuk felvenni az új, egységes kollektív szerződés megkötésének előkészítését.
4. A váltásos munkarendben foglalkoztatott állomány szolgálat átadás-átvételi idejének elszámolása
A Rendészeti Védegylet a váltásos munkarendben foglalkoztatott állomány szolgálata átadás-átvételi idejének elszámolásával kapcsolatosan kéri az egységes joggyakorlat tekintetében a váltások időpontját úgy meghatározni, hogy sem a szolgálatot kezdő, sem pedig a szolgálatot befejező állomány tekintetében a munkáltató által folytatott jogellenes gyakorlat miatt ne kerüljön sor törvénytelen munkavégzésre, túlszolgálatra.
Javasolja ennek érdekében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 85. § (1) bekezdését alkalmazni, miszerint a napi szolgálatteljesítési idő 12 óránál több is lehet a részben ügyeleti szolgálati beosztásban, ezért az ügyeleti szolgálatra vezényelt állomány napi vezénylés szerinti szolgálati ideje az előkészítő és befejező tevékenységgel együttesen 12 óra 30 perc is lehet. Ezzel összefüggésben kéri a Rendőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatteljesítési idejéről, valamint a szolgálati időrendszerekről szóló 23/2008. (OT 14.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás) kifogásolt rendelkezéseinek szükség szerinti módosítását.
A Rendészeti Védegylet az ORFK utasítás I. és II. számú váltásos szolgálati időrendszerre vonatkozó pontjait kifogásolva, az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 18/2008. (IX.18.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) 45. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással is kéri a szolgálatteljesítési időnek a szolgálat átadás, átvételére fordított (fordítható) idővel történő meghosszabbítását.
A Jogi Főosztály álláspontja szerint a Rendészeti Védegylet által vázolt megoldás, azaz a szolgálatteljesítési idő 30 perccel történő meghosszabbítása önmagában még nem garancia arra, hogy a szolgálat átadás-átvételével nem keletkezik túlszolgálat, továbbá álláspontjuk szerint a szolgálatteljesítési idő növelése nélkül is megoldható a beszámítás.
Az IRM rendelet 45. § (2) bekezdésre hivatkozás ugyanakkor az I. számú váltásos szolgálati időrendszer esetében nem helytálló. Az IRM rendelet 45. § (2) bekezdése ugyanis azoknál a beosztásoknál engedi meg a szolgálatteljesítési idő legfeljebb 30 perccel történő növelését, ahol legalább 16 órában (azaz minimálisan 16 órában) rendelik el a napi szolgálatteljesítési időt, az I. számú váltásos szolgálati időrendszerben pedig a szolgálatteljesítési idő nem 16, hanem 12 óra. A 30 perccel történő meghosszabbítás lehetőségével tehát elméletileg a II. számú, azaz a 24 órás váltásos szolgálati időrendszer esetében lehetne élni, ezt a mértéket tovább növelni álláspontom szerint indokolatlan lenne.
A fentieken túl az IRM rendelet hivatkozott rendelkezése alkalmazhatóságát illetően fontos szempont az is, hogy a szolgálatteljesítési idő 30 perccel történő növelése nem kötelező, hanem megengedő jelleggel fogalmazódott meg.
Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy az IRM rendelet 45. § (3) bekezdése értelmében a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét az állományilletékes parancsnok határozza meg, ebből következően nem az ORFK utasítás, hanem az állományilletékes parancsnok jogosult és köteles a helyi sajátosságok figyelembevételével meghatározni a napi szolgálat kezdő és befejező időpontját is. Mint ahogyan a Rendészeti Védegylet arra hivatkozik is, az ORFK utasítás mindösszesen annyit tartalmazhat, hogy egyértelműen rögzíti azt a kötelezően alkalmazandó szabályt, hogy a munkavégzéssel töltött időbe be kell számítani többek között a szolgálathoz (munkavégzéshez) kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenységet, a szolgálat átadás-átvételének (különösen az eligazítás és beszámoltatás) időtartamát. Az állományilletékes parancsnokok kötelesek erre az elvre figyelemmel lenni, azt viszont, hogy ezt milyen szolgálatszervezési technikával oldják meg, nem lehet ORFK utasításban meghatározni. Amennyiben a beszámítás elvét a szolgálat tervezése, szervezése során figyelmen kívül hagyják és ennek következményeként olyan túlóra keletkezik, amelynek elmaradt az ellentételezése, az állomány tagja a Hszt. 194. §-a alapján szolgálati panasszal élhet.
Végezetül megjegyzendő, hogy az ügyeleti szolgálat nem 12 órás, tehát nem az I. váltásos, hanem a II. számú, 24 órás szolgálati időrendszerben teljesít szolgálatot, teljes mértékben elhibázott lépés lenne tehát az ORFK utasításban azt rögzíteni, hogy az ügyeleti szolgálat 12. 30 órában teljesít szolgálatot.
5. A gazdasági szerveknél tervezett átszervezés esetén a hivatásos állomány továbbfoglalkoztatása miként tud megvalósulni a hivatásos jogviszonyban?
A gazdasági szerveknél tervezett átszervezés estén az érintett hivatásos állomány hivatásos szolgálati jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatásának megvalósítása az FRSZ 1. sz. kérdésére adott válaszban megfogalmazott előkészítő munka során kerül teljes mélységben megvizsgálásra azzal a vezérlő elvvel, hogy olyan megoldást keressen a munkáltató – az IRM-el együttműködésben – hogy az érintett hivatásos állományúak a szerzett jogaikat ne veszítsék el.
6. Az ORFK tervezi-e a helyi szervek megszűntetését és összevonását, ha igen, mely helyi szervek tekintetében és milyen ütemben?
Az ORFK a szervezet racionalizálása keretében tervezi egyes helyi szervek átalakítását, összevonását is, melynek vizsgálata az FRSZ 1. kérdésére adott válaszban leírt feladat végrehajtásának előkészítése keretében jelenleg is folyik, de végleges döntés a válasz megfogalmazásakor még nem állt rendelkezésre.
7. Az AB határozat ismeretében igaz-e, hogy az ORFK a már elismert szolgálati időket a még aktív állomány esetében felül kívánja vizsgálni és módosítani a munkavállaló hátrányára?
Az országos rendőrfőkapitány úr utasítására az ORFK Humánigazgatási Szolgálat a szakmunkás képzést folytató szakközépiskolai idő beszámítása tárgyában hozott ÁB döntés ágazati értelmezése és végrehajtása tárgyában soron kívüli állásfoglalást kért az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól a szervezetben kialakítandó rendezési gyakorlat kialakításához.
A 2009. február 20-i IRÉT ülésen a miniszter úr által elmondottak alapján ismertté vált ebben a kérdésben az ágazati állásfoglalás, és a Rendőrség az ott elhangzottaknak megfelelően alakítja ki az ide tartozó ügyek rendezési gyakorlatát.
A 2008. december 22-i RÉT ülés összefoglalójában szereplő kérdésekre a válasz
1. Az RRI bérlet ellátásának kérdése
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság a vonatkozó 20/1997. (III.19.) BM rendeletnek megfelelően, mint minden más budapesti rendőri szerv biztosítja a BKV bérletet a munkavállalók részére, 2009. évben összességében 558 darabos mennyiségben. Ugyanakkor a 78/1993. (V.12.) kormányrendelet értelmében lehetőséget biztosítunk saját gépjárművel történő munkába járáshoz is, amelynek során a kifizethetőség érdekében a formanyomtatványon túl mindenkinek részletesen be kell mutatni a munkábajárás körülményeit. Az indoklásokban alapvetően a MÁV, a VOLÁN, a BKV-val való utazás körülményei, (többszöri átszállás, csatlakozási hiányok stb.) időkihatásai, a szolgálat ellátásához történő beérkezés anomáliái szerepeltek.
A kifizetések a lakóhely és munkahely vagy lakóhely és valamely budapesti csomópont távolságára lettek kiszámítva, melynek kapcsán – figyelemmel az indoklásokra – az első esetben BKV bérletet a dolgozók nem kaptak, míg a második esetben azzal ellátásra kerültek. Mindezen túl azon személyek részére, akik teljes egészében saját gépkocsival történő munkábajárást kértek a repülőtér által üzemeltetett parkolókban számukra ingyenes – az igazgatóság által kifizetett – gépjárműparkolást is biztosítunk.
Összességében az igazgatóság a vonatkozó BM rendelet alapján a munkába járáshoz a helyi tömegközlekedési eszközre a bérletet, egyedi igények alapján a magán gépjárművel történő utazáshoz, – mint munkába járáshoz – a lehetőséget és a térítést biztosítja.
2. A szolgálat szervezés gyakorlatának megvizsgálása a szakszervezetek, a RV kezdeményezésére
A 2009. január 5-én megtartott vezetői értekezleten országos rendőrfőkapitány úr utasítása alapján a közterületi jelenlét növelése érdekében teendő intézkedések előkészítése céljából reprezentatív felmérés folyik, amelynek végrehajtására „Témavizsgálati Terv” készült. Ennek során mind a parancsnoki, mind pedig a végrehajtói állomány körében kérdőív kitöltésének segítségével, illetve személyes elbeszélgetés útján felmérésre kerül a közterületi szolgálat tervezése, szervezése, illetve végrehajtása három megyei rendőr-főkapitányság, illetve a főváros vonatkozásában három rendőrkapitányság állománya körében. A feladat végrehajtásában az ORFK Ellenőrzési Főosztály állománya is részt vesz.
A feladat végrehajtásáról összefoglaló jelentés készül, melynek értékelését követően várhatóan szakmai koncepciói kerül kialakításra a feltárt problémák kiküszöbölése céljából. Fentiekre figyelemmel javaslom, hogy a szolgálat szervezés gyakorlatára vonatkozó válaszadásra későbbiekben az értékelő jelentés megismerését követően kerüljön sor.
Az ORFK rendészeti főigazgatója a Rendőrség közterületi szolgálatot ellátó állománya szolgálati idejének tervezésével összefüggésben a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkárának az e tárgyban országosan felmerülő problémákat felvető megkeresésére válaszlevelet küldött, az alábbi tartalommal.
„Az országos rendőrfőkapitány úrnak címzett levelében a Rendőrség közterületi szolgálatot ellátó állománya szolgálati idejének tervezésével összefüggésben vetett fel országosan felmerülő problémákat. Kifogásolta, hogy a szolgálatba lépés időpontját nem a normákban előírt időben és nem „kellően maradandó módon” közlik a rendőrökkel, gyakran megváltoztatják a szolgálatba lépés időpontját, azonban a rendkívüli munkavégzéssel járó díjazás ezt követően elmarad. Sérelmezte továbbá, hogy a szolgálattervezet kitöltése nem maradandó módon (tintával), hanem ceruzával, folyamatosan kiradírozva és átjavítva történik. A levelében foglaltakat megvizsgáltattam, amelyre válaszolva az alábbi állásfoglalásomról tájékoztatom.
A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 111. § (2) bekezdése értelmében váltásos vagy vezényléses szolgálat esetén a rendőrrel a következő szolgálati beosztását az elöljáró 10 nappal korábban közli, kivéve, ha a szolgálatba lépés időpontja nem látható előre.
A Rendőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatteljesítési idejéről, valamint a szolgálati időrendszerekről szóló 17/2005. (XI. 5.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás) tartalmazza a szolgálati időrendszerek leírását. A járőr és a körzeti megbízotti szolgálat ellátása I. számú váltásos, valamint vezényléses időrendszerben történik.
A szolgálattervezésre vonatkozó általános szabályként az ORFK utasítás 42. pontja úgy rendelkezik, hogy ha a munkarend többféle szolgálati időrendszer alkalmazását teszi lehetővé, az alkalmazandó szolgálati időrendszerről az állományilletékes parancsnok dönt, – amelyet rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább egy héttel előbb és legalább egy hét időtartamra vonatkozóan közölni kell az állomány tagjával.
A vezényléses és váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítők részére a heti pihenőnapokat legalább egy héttel előbb és egy hét időtartamra közölni kell.
Ez alapján megállapítható, hogy az ORFK utasítás szabályozása nincs összhangban a Szolgálati Szabályzat előírásaival, ezért a norma módosítása – többek között az említett disszonanciára is figyelemmel – jelenleg folyamatban van.
A járőrszolgálat tervezésével kapcsolatban a Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 22/1997. (XI. 18.) ORFK utasítás 75-76. és 79. pontjai tartalmaznak további előírásokat. A járőr- és őrszolgálatok tervezéséért és szervezéséért az e feladatra kijelölt alosztályvezető, az őrsparancsnok vagy osztályvezető felelős.
A szolgálat tervezetét külön okmányon – a rendőri szerv vezetője által meghatározott szolgálati (munka-) időrendszert alapul véve – legalább egy hétre előre el kell készíteni. A szolgálat tervezetében egy hónapra előre kell tervezni – a szolgálati (munka-) időrendszernek megfelelően – a pihenőnapon vagy szabadságon lévőket, illetve a más feladatra vezényelteket.
A szolgálatot tervező vagy beszámoltatást végző parancsnok köteles a szolgálattervezetet a személyi állomány részére kihirdetni és a szolgálati helyen kifüggeszteni, az érintettek részére hozzáférhetővé tenni. A szolgálattervezet szükség szerinti módosítását végezze el, erről az érintett állományát értesítse.
A körzeti megbízottak szolgálatának tervezésére további szabályokat a Magyar Köztársaság Rendőrségének Körzeti Megbízotti Szabályzata kiadásáról szóló 11/1995. (VIII. 30.) ORFK utasítás 38-39. pontjai állapítanak meg. A körzeti megbízott – csoport esetén a csoportvezető – a szolgálat-tervezetet két példányban készítse el és két ütemben, a tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig, illetve a tárgyhónap 10-ig a közvetlen elöljáróhoz terjessze fel. A jóváhagyó elöljáró a szolgálat-tervezetet ellenőrizze, a szükséges módosításokat hajtsa végre. A szolgálat-vezénylés eredeti példányát a körzeti megbízotti alosztályon, rendőrőrsön, a másolati példányt a körzeti megbízottnál (csoportvezetőnél) kell elhelyezni.
1. az első rész a tárgyhónap 1-től 15. napjáig tartalmazza a körzeti megbízott napi szolgálatát, egész hónapra az előre ismerhető fontosabb szolgálati feladatokat, a szabadságot, pihenőnapokat, az ütemezhető távolléteket;
2. a második rész a tárgyhónap 16. napjától az utolsó napig rögzíti a körzeti megbízott szolgálati idejét.
Az említett szabályokból normák szabályaiból egyértelműen megállapítható, hogy rendkívül indokolt esetben, a rendőr szolgálattervezetben előre rögzített szolgálatba lépésének időpontja megváltoztatható.
A szolgálati okmányok a járőr- és őrszolgálatok tervezésére, szervezésére, a végrehajtás, az események, intézkedések nyilvántartására szolgálnak. Valamennyi szolgálati okmányt az ügykezelési szabályok szerint kell hitelesíteni, illetve – azokat, amelyeket a hatályos Titokköri Jegyzék alapján szolgálati titokká kell nyilvánítani – minősíteni. A szolgálattervezet a rendőri szervnél rendszeresített szolgálati okmányok közé tartozik, amelyből következően kitöltésére – eltérő rendelkezések hiányában – a Rendőrség Egységes Iratkezelési Szabályzatáról szóló 55/2007. (OT 32.) ORFK utasítás előírásait kell alkalmazni.
A gyakorlatban kialakult szokás, amely szerint ceruzával készítik a bejegyzéseket, ellentmond a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatának. A szabályos kitöltés ebből következően tollal kell, hogy történjen, az esetleges javítások, változtatások áthúzással, illetve a javított adat föléírásával.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 87-88. §-ai tartalmazzák a rendőrség hivatásos állományú tagjai részére történő túlszolgálat elrendelés szabályait.
Ha a szolgálat érdekében, vagy rendkívüli esetben (például: baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek elhárítása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja az említett szolgálatteljesítési időn túl, valamint munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető szolgálatteljesítésre (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készenlétben álljon. Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter rendelkezés alapján 50 %-al növelhető. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium álláspontja szerint, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvvel ellentétes az a miniszteri rendelkezés, miszerint az évente elrendelhető túlszolgálat 450 óra. A rendészeti szakállamtitkár tájékoztatása szerint az elrendelhető túlszolgálat maximum időtartama évente nem lehet több 384 óránál és az előkészítés alatt álló miniszteri rendelet is ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz majd.
A hivatásos állomány tagját évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért díjazás illeti meg. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, akkor a túlszogálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár. A túlszolgálatért járó szabadidő a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban ki kell fizetni. A túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie és a teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.
A törvényi szabályozás egyértelműen meghatározza, hogy a szolgálatteljesítési időn túl, valamint munkaszüneti és pihenőnapon végzett munka számít túlszolgálatnak, ezért csak arra az időre jár az annak megfelelő ellentételezés. A szolgálatba lépés időpontjának megváltoztatásából önmagában nem következik a túlszolgálatra vonatkozó szabályok alkalmazhatósága, kivéve, ha az előírt szolgálatteljesítési időt meghaladóan kerül arra sor. A kétszeres díjazás abban az esetben illeti meg a hivatásos állomány tagját, amennyiben a szolgálattervezetben szereplő pihenőnapon – azaz olyan napon, amelyen egyébként nem teljesített volna szolgálatot – kerül elrendelésre a túlszolgálat.
Az egységes jogértelmezés érdekében intézkedtem, hogy szakmai állásfoglalásom az érintett személyi állománnyal ismertetésre kerüljön.”
Az elmúlt időszakban a területi rendőri szervek részéről a szolgálatszervezéssel kapcsolatos panasz vagy észrevétel nem érkezett az ORFK részére, amely a hatályos szabályzásban foglaltaktól eltérően kerülne alkalmazásra.
3. Az RRI konténer szállásaiból kiköltözni szándékozók részére az RRI miért nem ad máshol megoldható lakhatáshoz támogatást?
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon a volt Budapesti Határőr Igazgatóság kivitelezésében 2005-től működik konténerszálló, 53 férőhellyel. Alapvető funkciója, hogy átmeneti időre a Budapesti lakhatás megteremtéséig biztosítson szállás lehetőséget az állomány részére, természetesen, aki vállalja és igényli a huzamosabb ott tartózkodást, azt az igazgatóság engedélyezi. A térítési díj havi bruttó 11.160,- Ft-ba került megállapításra, ami tartalmazza a
repülőtéri árakhoz igazodva a közmű költségeit, a mosatás ill. a takarítási általányokat, amely 3 éve nem került megemelésre.
A szálláshelyek alapvetően két ágyas kialakításban szobánként televízióval, hűtővel felszerelve, közös konyhával és mellékhelyiségekkel működnek. Valamennyi szoba egyedi fűtőberendezéssel gyárilag beépített villanyradiátorral ellátott, melynek hőfokát a bent lakók saját igényüknek megfelelően tudják beállítani, illetve szabályozni. (0°C -tól +27 °C -ig teljesít a fűtőberendezés). A szállón a megfelelő hőérzet biztosítására, az energiatakarékosság figyelembevételével, az SzCsM-EüM együttes rendeletének 2. sz. melléklet 1. pontja alkalmazásával a házirendben 22 °C–ban szabályoztuk a szobák hőmérsékleti beállítását, amely a mérések alapján folyamatosan biztosított volt.
A konténerszálló a műszaki adottságainak megfelelően szigeteléssel ellátott, tetőszerkezettel bővített, ablakai redőnnyel felszereltek, így a szellőztetés és az árnyékolás kellő képen biztosított. Teljes körű klímatizálásra műszaki-, technikai adottságai és a költségvetés alapján nincs lehetőség.
A volt Budapesti Határőr Igazgatóságon 2006-2007. évben egyfajta szigorításként bevezetésre került, hogy üres szállóhely biztosíthatósága esetében albérleti díj hozzájárulásban a dolgozót nem részesítették. Ezt a gyakorlatot 2008. január 01-től az Igazgatóság megszüntette, így a dolgozók választhatnak, hogy időszakosan vagy tartósan a helyi szállót veszik-e igénybe, vagy más lakhatási formát választanak. Amennyiben az albérletet választják, és annak költségelszámolása megfelel a 40/2000. (XII.12.) BM rendeletben foglaltaknak, az igazgatóság a költségtérítéshez minden esetben hozzájárult illetve hozzájárul.
A 2009. február 02-i RÉT ülés összefoglalójában szereplő kérdésekre a válaszok
1. A cégautó adó rendezési módja a kmb-sek saját gépjárműveinek szolgálati célú alkalmazásakor.
A Gazdasági Főigazgatóság részéről megjelent egy Tájékoztató az Intraneten, amely a körzeti megbízotti feladatok ellátásához igénybe vett, magántulajdonban lévő járművek után elszámolható költségtérítésről szól, a részletes válasz a kérdésre abban megtalálható.
2. Beszerelik-e minden rendőrségi szolgálati gépjárműbe a porral oltó berendezéseket?
A gépkocsik tűzoltó készülékkel való ellátottsága kérdésében a gazdasági főigazgató tájékoztatása, hogy egyik szakmai szerv részéről sem merült fel ilyen tartalmú igény, így a gépkocsikban nem lesz porral oltókészülék.
3. A budapesti rendőri szervek logisztikai szakterületének átalakítására vonatkozó átalakításra és a határidők értelmezéséről.
A budapesti rendőri szervek logisztikai szakterületének átalakítására vonatkozó határidőkkel, létszámhelyzettel kapcsolatban a 2009. február 18-án megtartott rendkívüli RÉT ülésen tájékoztatást adott a gazdasági főigazgató.
4. A rendőrségi szervezet diagnózis vizsgálatának eredményei, tapasztalatai.
A szervezet diagnózis vizsgálat jelenleg folyamatban van. Megkezdődött az adatok rögzítése és feldolgozása, az országos szintű elemzés, összegző tanulmány elkészítésének határideje 2009. március 30-a.
A 2009. február 18-i RÉT ülés összefoglalójában szereplő kérdésekre a válasz
I/7. Az állomány élet és balesetbiztosítása érdekében az IRM által kötött szerződésről.
A rendvédelmi szervek – kivéve a büntetés-végrehajtást – teljes hivatásos és szerződéses állományára, valamint a Rendőrtiszti Főiskola hivatásos és ösztöndíjas hallgatói állományára az IRM kötött csoportos élet és balesetbiztosítási szerződést az Allianz Hungária Biztosító Zrt-vel 2007. szeptember 01-jén, amely 5 évre szól, az elérhetősége az Interneten az alábbi:
http://intra.police.hu/munkabiztonsag/allhunbizt.html
http://intra.police.hu/data/cms535529/biztositasi_szolgaltatasok.pdf
http://intra.police.hu/data/cms535533/csoportos_elet_es_balesetbiztositasi_szerzodes.pdhttp://intra.police.hu/data/cms535534/fiokok_+_postac_m.pdf
http://intra.police.hu/data/cms535535/szolgalatatasi_igenybejelento.pdf
Budapest, 2009. március 24.
Szolgálatvezető s.k.