- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Ombudsmani jelentés

 Közreadjuk az állampogári jogok országgyűlési biztosának Dr. Szabó Máté úr jelentését, mely egy 2006. júniusi beadványunk kapcsán keletkezett. A jelentés sok érdekességet tartalmaz, mindenki vonja le a következtetéseket. A jelentés végén az iratok természetesen megtalálhatóak teljes terjedelemben PDF formátumban.

 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának
Jelentése
az OBH 4840/2008. számú ügyben
(kapcsolódó ügy: OBH 5988/2008.)

Előadó: dr. Hajas Barnabás

Az eljárás megindulása

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (a továbbiakban: TMRSZ) titkára beadványában azt sérelmezte, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszternek 2006. június 21 -én írt, és 2006. június 22-én telefaxon elküldött bejelentésére – annak ellenére, hogy az OBH 4314/2006 számú, 2007. november 22-én kelt jelentésemben több alapvető joggal összefüggő visszásságot is feltártam – nem kapott választ, a minisztérium az elmúlt két évben sem folytatta le a munkaügyi ellenőrzést.
Tekintettel arra, hogy a rendelkezésére álló információk alapján felmerült a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog (Alkotmány 2. (1) bekezdés) sérelmének, Illetve közvetlen veszélyének gyanúja, vizsgálatot indítottam, amelynek elrendelésével egyidejűleg vizsgálatra kértem az igazságügyi és rendészeti minisztert is.

A megállapított tényállás

A TMRSZ 2006. június 21-én kelt beadványával az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál a szakszervezeti jogok megsértése miatt — hivatkozva a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényre, valamint annak végrehajtására kiadott 14/1997. (II. 26.) BM rendeletre — munkaügyi ellenőrzés lefolytatását kezdeményezte. Erre azonban sem OBH 4314/2006 számú vizsgálatom befejezéséig, sem pedig az újabb panasz előterjesztéséig annak ellenére nem került sor, hogy a miniszter 2008. március 31. napján kelt válaszában Ígéretet tett az ügy elintézésére.
Többszöri megkeresésemre az Igazságügyi és rendészeti miniszter — a válaszadási határidőt többszörösen túllépve — arról tájékoztatott, hogy sürgetésemet követően, 30 (!) hónappal a beadvány előterjesztése után a munkaügyi ellenőrzést lefolytatta, és az érintettek (BRFK és BRFK II. ker. RK) figyelmét felh ívta a fogl alkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására, a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény jogszabályban meghatározott módon történő kiadására. (Annak ellenére is csak ilyen hosszú idő alatt került sor az eljárás lefolytatására, hogy a korábbi rendészeti szakállamtitkár 2008. április 13-i levelében a TMRSZ-t egyebek mellett az ellenőrzés megkezdéséről is tájékoztatta.)

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy a márciusi levelében foglaltaknak megfelelően a hatásköri problémák rendezése érdekében a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról szóló törvénytervezet közigazgatási egyeztetése során javaslatot tett a tárca a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) előkészítéséért felelős szociális és munkaügyi miniszternek a Met. 1. (8) bekezdésének felülvizsgálatára, ide értve az alkotmányossági követelményeknek megfelelő fel hatalmazó rendelkezések kialakítását, illetve a Met. rendelkezései közötti összhang megteremtését Is. A tervezet akkor a fennmaradt vitás kérdések miatt lekerült a napirendről, csakúgy mint a 2008. december 12-el szakmapolitikai munkacsoport döntése alapján annak ismételten előterjesztett változata. Biztosított mindazonáltal arról, hogy a közigazgatási egyeztetés során a jelzett módosításokra újra javaslatot fognak tenni.

A tájékoztatás kitért arra is, hogy az IRM 2008. július 20-án (vagyis két évvel a panasz előterjesztését követően, ugyanakkor az eljárás lefolytatását hat hónappal megelőzően) hatályba lépett új Szervezeti és működési szabályzata [16/2008. (MK 106.) IRM utasítás] alapján a munkaügyi ellenőrzésekkel kapcsolatos feladat (2. függelék 2.2.2.B. e) pont) a Rendészeti Ellenőrzési Főosztály feladata lett, így megszűnt az a korábbi helyzet, amelyben nem volt olyan szerv, amely a Rendőrség munkaügyi ellenőrzését elláthatta volna.
A miniszteri válasz azonban nem tért ki arra, hogy a munkaügyi szerv kijelölése miért tartott több hónapig, sem pedig arra, hogy miért nem folytatták le a munkaügyi ellenőrzés az ezt követő további hat hónapban sem.

Érintett alapvető jog

a jogállamiság elvéből fákadó jogbiztonság követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog (Alkotmány 2.§ (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”)
a panasz előterjesztéséhez való jog (Alkotmány 64.§ : „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.”)
a szakszervezeti szabadság (Alkotmány 70/C. (1) bekezdés: ‚Mindenkinek joga van ahhoz. hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon.”)

Megállapításaim

I.

 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladat- és hatáskörét, valamint ennek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságokat az Obtv. határozza meg. Az Obtv 16.§ (1) bekezdése szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát — már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LV1I. törvény 1. (2) bekezdésének d) pontja értelmében a minisztérium központi államigazgatási szerv. Az Ohtv, 29. (1) bekezdés a) pontja értelmében a közigazgatási feladatot ellátó szervre hatóságként kiterjed a hatásköröm.
Mindezek alapján megállapítottam, hogy az IRM-re eljárásának vizsgálatára hatásköröm kiterjed.

 

II.

Az igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban a panaszos beadványának elintézését csak jelentős késedelemmel, ombudsmani jelentést követően is csak az újabb ombudsmani megkeresés teljesítését sürgető átiratom nyomán kezdték meg. Az OBH 4314/2006 sz. jelentésemhez hasonlóan ismét általános érvénnyel hívom fel a figyelmet a következőkre:
Amint azt az Alkotmánybíróság a 72/1995. (XII. 15.) AB határozatában is kifejtette, „Az Alkotmány 2. (1) bekezdésében meghatározott jogállam fogalmának egyik feltétlen ismérve a jogbiztonság. A jogbiztonságnak viszont elengedhetetlen követelménye, hogy a jogalkalmazói magatartás — adott esetben: az államigazgatás (…) feladat- és hatáskörébe tartozó ügy törvényi szabályozás szerinti elintézésének időtartama — előre kiszámítható legyen. (…) A közigazgatásnak ugyanis alkotmányos kötelessége, hogy hatáskörét gyakorolja, azaz illetékességi területén ci hatáskörébe utalt ügyben az erre megszabott idő alatt érdemi döntést hozzon.
Ez a követelmény pedig a panasszal érintett esetekben — nem vitatottan — nem teljesült. Összességében megállapítható, hogy a válaszadás megdöbbentően jelentős késedelme (ideértve az országgyűlési biztos kezdeményezésre adott válaszban ígért intézkedés több hónapos késedelmét is!) — függetlenül annak okától — önmagában alkalmas arra. hogy a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő visz szásságot okozzon.

III.

 

Példátlan az ombudsmani gyakorlatban, hogy egy – különösen egyszerű megítélésű – ügyben (t.i. a panaszos nem kap választ munkaügyi ellenőrzés lefolytatását kezdeményező beadványára) a szükséges válaszok megadásának indokolatlan késlekedésével, vagy elmaradásával két éven keresztül, három miniszter is hátráltassa az ombudsmani vizsgálatot, akadályozza az állampolgári jogok országgyűlési biztosát alkotmányos jogkörének gyakorlásában. A miniszter hivatkozott jelentésemre — ismételt megfontolást követően — a probléma rendezését célzó intézkedéséről tájékoztató, 2008. március 31. napján kelt válaszát azzal fogadtam el, hogy amennyiben vizsgálataim során azt tapasztalnám, hogy az IRM irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek valóban hatékony munkaügyi ellenőrzése nem biztosított, korábbi javaslataimmal a Miniszterelnökhöz fordulok, továbbá a kérdést az állampolgári jogok országgyűlési biztosának éves beszámolója keretében — illetve a kérdés súlyára tekintettel önállóan — az Országgyűlés elé tárom.
Mindezekre tekintettel megállapítottam, hogy az IRM ezzel a jogállamiság elvével, valamint a abból fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozott.

Intézkedéseim

A jelentésemben feltárt, alapvető joggal összefüggő visszásság orvoslása. jövőbeni megelőzése, valamint az országosan egységes jogalkalmazás érdekében,

1. az Obtv. 20.§ (1) bekezdése alapján felkérem a miniszterelnököt, hogy gondoskodjon arról, hogy a Kormány és szervei az országgyűlési biztos megkereséseinek határidőben, és teljes körűen tegyenek eleget;
2. az Obtv. 21.§ (1) bekezdése alapján felkérem az igazságügyi és rendészeti minisztert annak biztosítására, hogy az általa vezetett szervezet munkaügyi ellenőrzések lefolytatására kijelölt szervezeti egységei megfelelő időn belül folytassák le.

Budapest, 2009. február 27.

 

Dr. Szabó Máté

 

Teljes előzményanyag PDF formátumban

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése PDF formátumban