Kifogásunknak helyt adott a bíróság

 A Fővárosi Munkaügyi Bíróság helyt adott kifogásunknak. A bíróság végzése szerint is szakszervezeti jogokat sértett a BRFK az átszervezéskor.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság
21.Mpk.50.072./2009./4. szám

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Szima Judit főtitkár által képviselt
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (7100 Szekszárd,Tanya u.4.) kérelmezőnek

Budapesti Rendőrfőkapitányság (1139 Budapest, Teve u.4-6) kérelmezett elleni

szakszervezeti kifogás tárgyú perében meghozta az alábbi

VÉGZÉST

A munkaügyi bíróság kérelmező kérelmének helyt ad, megállapítja, hogy kérelmezett megsértette a Hszt 30.§ (1) bekezdésének a.) és c.) pontjaiban foglalt kötelezettségét.

A végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Bírósághoz címezve, jelen bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

INDOKOLÁS:

A munkaügyi bíróság a becsatolt iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

Kérelmezett Humánigazgatási Szolgálat vezetője 2008.december 22. napján kelt levelében tájékoztatta kérelmezőt, hogy az Országos Rendőrfőkapitány által 2008.december 22. napján jóváhagyott BRFK Bűnügyi Szervek Szervezeti korszerűsítésére készített előterjesztéssel kapcsolatos egyeztető megbeszélésre 2009. január 6-án 10 órakor fog sor kerülni.

Kérelmező ezt az értesítést és egyben meghívót 2009. január 5. napján délután kapta kézhez faxon, ezért – az idő rövidsége miatt – írásban kérte a Humánigazgatási Szolgálat vezetőjét, hogy a megbeszélést halasszák el egy későbbi időpontra. Ezen túlmenően kérte, hogy az ORFK vezetője által már elfogadott előterjesztést küldje meg részére.

Kérelmező levelére a Humánigazgatási Szolgálat vezető arról tájékoztatta, hogy a megbeszélést nem áll módjában elhalasztani, de külön a kérelmező szakszervezet részére biztosít egy megbeszélést, melyre 2009.január 12.napján 10 órakor fog sor kerülni. A kért előterjesztést a szolgálatvezető nem küldte meg kérelmező részére.

Kérelmező a 2009.január 12-én 10 órakor tartandó megbeszélés időpontját tudomásul vette, azonban ismételten kérte a már jóváhagyott szervezeti korszerűsítésre vonatkozó előterjesztés megküldését.
Az iratok rendelkezésére bocsátására azonban később, az ügyben tartott megbeszéléskor került sor.

Kérelmező a kérelmezett eljárása miatt 2009. január 14. napján szakszervezeti kifogást terjesztett elő, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XCIII. tv. (Hszt) 31.§ (1) bekezdése alapján. Kérelmező kifogásában kifejtette, hogy az utólagosan megtartott tájékoztatón érdemi anyagokat csak részben adott át kérelmezett a részére, a megkért anyagot többszöri kérés ellenére továbbra sem adták ki, mellyel közérdekű adatok megismerésétől elzárta őt. Kifogása szerint a kérelmezett megsértette az Mt. 3.§ (1) bekezdését, a Hszt 5.§ (1)-(2)-(3) bekezdését, és a 30.§ (1) bekezdés a.) pontját.

Budapest Rendőrfőkapitánya 2009. január 27. napján kelt határozatában a kifogással nem értett egyet, álláspontja szerint az megalapozatlan.

– A kérelmező részére a 2009. január 6-ra szóló meghívót 2008. december 22. napján postázta, majd külön időpontot is biztosított részére.
– Álláspontja szerint a BRFK Bűnügyi Szervek Szervezeti felépítésének megváltoztatásával kapcsolatos döntés tisztán szakmai, így nem tartozik a Hszt 130. (1) bekezdés c.) pontja szerinti (szakszervezeti kifogás tájékoztatás) esetkörbe.
– Eljárása során a Hszt 130. (1) bekezdés a.) pontjában a kérelmezett a számára előírt szükséges tájékoztatásnak teljes körűen eleget tett.
– Hivatkozott arra, hogy a BRFK Bűnügyi Szervek Szervezeti korszerűsítésével összefüggésben a bűnügyi helyettes által készített előterjesztés „nem nyilvános” minősítéssel ellátott, megismerését a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXIII. tv. 19/A.§ (1) bekezdése, (2) bekezdése alapján és a 21.§ (2) bekezdésére figyelemmel a BRFK vezetője nem engedélyezte.

Álláspontja szerint a kérelmezett nem sértette meg a rendeltetésszerű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés követelményét sem.

A kérelmező 2009. január 30. napján kérelmet terjesztett elő a munkaügyi bíróságnál, melyben annak megállapítását kérte, hogy kérelmezett megsértette a Hszt 30.§ (1) bekezdés a.) és c.) pontjaiban felsorolt kötelezettségeit.
A jogsértést azzal követte el, hogy megsértette a szakszervezeti jogok érvényesülését, mellyel a kérelmezőnek jogsérelmet okozott. A jogsérelem abban állapítható meg, hogy a kérelmezőt együttműködési kötelezettség terheli a szakszervezetekkel. Kérelmező jogait a kérelmezett azzal sértette meg, hogy ezen együttműködési kötelezettségét nem teljesítette. A szükséges tájékoztatást nem adta meg időben, továbbá a kérelmezett Szervezeti felépítésében bekövetkező szervezeti változásokról a kérelmezőt előzetesen nem tájékoztatta.

Kérelmezett a kérelmező kérelmére a bíróság felhívása ellenére nyilatkozatot nem tett.

Kérelmező kérelme megalapozott.

A Hszt 130. § (1) bekezdésének a.) pontja szerint, a szakszervezettel való együttműködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles

a.) szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységét elősegíteni.

c.) a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt — ha az a hivatásos állomány legalább 25 %-át, vagy több mint 50 főt közvetlenül érint — a szervezeti egységen belül működő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy kérelmezett 2008. november 3-án terjesztette fel az Országos Rendőrfőkapitányságra a Bűnügyi Szervek Szervezeti korszerűsítésére vonatkozó előterjesztését. A korszerűsítést több mint 500 fő hivatásos állományú munkavállaló munkajogi helyzetének módosítását jelentette. Az előterjesztést — kérelmező előadása szerint – a kérelmezett vezetője úgy tette meg, hogy kérelmezőt ezzel kapcsolatban előzetesen nem tájékoztatta, véleményét nem kérte ki.

Az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője 2008. december 23. napján kelt átirata tényként közölte kérelmezettel, hogy a felterjesztett állománytábla módosítást elvégezték, és kérték a kérelmezettet az állománytáblában történő átvezetésre. Fentiek alapján megállapítható, hogy 2008. január 6.napján, amikor kérelmező és kérelmezett között egyeztető megbeszélés volt az állománytábla módosítása már megtörtént. Fentiek alapján megállapítható, hogy a 2008.december 22.napján tartott egyeztetés formális lett volna miután erre az időpontra az ORFK a kért módosításokat végrehajtotta.

A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a Hszt 31.§ (1) bekezdés a.) és c.) pontjaiban foglalt kötelezettség az előzetes egyeztetésre minden olyan kérdésben kötelezettség, amely a munkáltató átszervezésével a munkavállalók státuszainak változásával jár. Az egyeztetést olyan időpontban kell lefolytatni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéseket megismerhesse, azokkal kapcsolatban az álláspontját ki tudja alakítani. Az egyeztetés lényegét tekintve olyan eljárás, amelyben mindkét fél véleményét kifejtve a másik felé azt elő tudja terjeszteni.

Nem tekinthető a Hszt 31.§ (1) bekezdésének a.) és c.) pontjában foglalt kötelezettségek betartásának az, ha a munkáltató a munkavállalókat érintő kérdésekről szóló döntésekor előzetesen az érdekképviselet álláspontját nem ismeri meg, azt — tájékoztatás során — tényként közli a szakszervezettel.
Jelen esetben az egyeztetés alap kiinduló pontjának annak kellett volna lennie, hogy a korszerűsítés racionális indokát a kérelmezett ismerteti kérelmezővel.

Fentiekre tekintettel a munkaügyi bíróság megállapította, hogy kérelmezett az eljárása során a hivatkozott jogszabályban előírt együttműködési kötelezettségét megsértette.

Kérelmező indítványozta a bíróságnál a kérelmezett ellenkérelmének kifejtésére való felhívással egyidejűleg kérelmezett kötelezését arra, hogy a Szervezeti korszerűsítés szakmai, pénzügyi indokait is tárja a bíróság elé. A bíróság ezen kérésnek nem tett eleget tekintettel arra, hogy a bíróság kizárólag a kérelmezett részére már korábban előterjesztett szakszervezeti kifogás körében hozhat döntést, a kérelmező pedig 2009. január 14. napján kelt kifogásában ilyen jellegű kérést a kérelmezett felé nem fogalmazott meg.
A kérelmezett a szakszervezeti kifogás tárgyában nyilatkozhatott volna, a bíróság — kérelmező igénye ellenére — jelen peren kívüli eljárásában nem kötelezhette kérelmezettet olyan nyilatkozat megtételére, adatszolgáltatás kiadására, melyek egyébként a felek közötti érdemi tárgyalások során a kérelmező véleményének kialakításához szükségesek.

A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 233.§-a biztosítja.

Budapest, 2009. február 18.

dr. Majercsik Erika s. k.
bíró

A kiadmány hiteléül:

Jasperné
kiadó

 

 

Az anyag letöltése PDF formátumban