Nem hivatali visszaélés az előállítás

Zala Megye egyik Rendőrkapitányságának Közrendvédelmi Osztályán járőrvezetői beosztásban szolgálatot teljesítő kolléga fordult a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetéhez segítségért, mivel a Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntette megalapozott gyanúja miatt indított vele szemben büntetőeljárást egy intézkedés alá vont személy feljelentése alapján. A feljelentő azért került igazoltatásra, mivel a Zala Megyei Bíróság Büntetés-végrehajtási Csoportja elővezetését rendelte el. Korábban jogerősen 120.000,- Ft pénzfőbüntetésre ítélték csalás, köz- és magánokirat-hamisítás bűncselekmények elkövetése miatt, de a kiszabott pénzbüntetés nem került befizetésre, ezért a bíróság a büntetést szabadságvesztésre változtatta át.

 

A rendőri intézkedés alá vont elítélt a vele szemben intézkedő rendőrökkel az intézkedés helyszínén (az utcán) közölte, miszerint már befizette a pénzbüntetést, de a csekkeket csak a lakásán tudja bemutatni.
 
A Szolgálati Szabályzat alapján el kell állni az elővezetéstől, ha az intézkedés alá vont hitelt érdemlően igazolja, hogy a pénzbüntetést megfizette.
 
Mivel kollégánk az intézkedés alá vontat nem a lakására kísérte (ahogy ő állítólag kérte), hanem előállította a rendőrkapitányságra, ezért az intézkedés alá vont elítélt személy feljelentéssel élt a járőrvezetővel szemben, melynek alapján a Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki hivatali visszaélés bűntette megalapozott gyanúja miatt, majd vádat emelt ellene. Az ügyészség álláspontja az volt, hogy mivel a járőrvezető nem kísérte a lakására az intézkedés alá vontat abból a célból, hogy ott hitelt érdemlően igazolja a pénzbüntetés befizetését, ezzel hivatali kötelességét megszegte és jogtalan hátrányt okozott.
 
A TMRSZ álláspontja az volt, hogy jogkérdésről lévén szó, helyes jogértelmezéssel megállapítható az, hogy a kolléga nem szegte meg hivatali kötelességét, hanem éppen annak tett eleget, amikor fent megjelölt személyt előállította a kapitányságra, illetve célzat sem vezette a jogtalan hátrány okozása tekintetében. Illetve a jogszabály sem írja elő, hogy hol kell hitelt érdemlően meggyőződni a befizetésről, álláspontunk szerint az intézkedés helyszínén.
 
Kértük a Tisztelt Bíróságot, hogy állapítsa meg, és mondja ki, hogy amennyiben valakit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen pénzbüntetésre ítélnek, az ő felelőssége és érdeke, hogy határidőben eleget tegyen fizetési kötelezettségének, melynek elmaradása esetén az elővezetésből adódó hátrányok az ő terhére esnek, és a rendőr nem felelős, ha az intézkedés helyszínén nem tudja az elővezetni rendelt személy hitelt érdemlően igazolni a befizetést.
 
A bíróság a védői álláspontot maradéktalanul elfogadta. Kollégánkat bűncselekmény hiányában mentette föl az ellene emelt vád alól megállapítva, hogy sem kötelességszegést nem követett el, sem pedig a célzat nem volt megállapítható. Éppen akkor követett volna el hivatali visszaélést és kötelességszegést, ha eleget tesz az intézkedés alá vont személy által támasztott feltételeknek és ezzel veszélyezteti a megkezdett intézkedés, nevezetesen az elővezetés eredményességét. Határozottan kimondta, hogy ilyen esetben, ha a rendőr egy elítélttel szemben intézkedik, nem kötelessége kísérgetni (habár a rendőri gyakorlat ezzel ellentétes).
Szóbeli indokolásában a T. Bíróság kifejtette, hogy amennyiben az intézkedés helyszínén az intézkedés alá vont hitelt érdemlően nem tudja igazolni a büntetés megfizetését, akkor jogszerűen jár el a rendőr, ha az előállítás mellett dönt, még abban az esetben is, ha arra hivatkozik a személy, hogy a lakásán találhatók a postai feladóvevények.
 
Az nyomozó ügyészség fellebbezése folytán az ítélet nem jogerős, az ügy másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.
 
Az elsőfokú ítéletet, írásba foglalását követően, a Szakszervezet honlapján közzétesszük.
 
 
TMRSZ