- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

„Erkölcsi döntés” volt?

Draskovics: „Erkölcsi döntés” volt a miskolci rendőrfőnök áthelyezése – a tolvajból lett főkapitány maradhat?

Forrás: Hírturmix – 2009. Január 31., Szombat, 15:15:00

A miskolci rendőrkapitány pénteki nyilatkozatával átlépett egy olyan határt, amelyet az állam képviselője nem léphet át, az ügyben erkölcsi alapú döntés született – mondta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szombaton az MTV Nap-kelte című műsorában, magyarázatul arra, miért helyezték más beosztásba Pásztor Albertet.

 

Pásztor Albert
Pásztor Albert

A miniszter, felidézve a pénteken történteket, azt mondta: a rendőrkapitány megmagyarázhatatlan módon megkülönböztetést tett „őszerinte magyar és cigány” elkövetők és bűnözési szokások között. Ezzel átlépett egy olyan határt, amelyet az állam képviselője, különösen egy rendőr, nem léphet át – tette hozzá. „Ez egy erkölcsi, vagy értékválasztás alapú döntés volt, amikor nem mérlegeltem azt, hogy ennek milyen következményei lesznek például a rendőrség szervezetén belül. (…) Magyarországon rendőri vezető nem tehet ilyen kijelentést, akármilyen nyomás alatt is áll” – mondta Draskovics Tibor. A miniszter szerint nagyon sokan „rosszul élik” meg a rendőrkapitány áthelyezését, mert tehetséges, eredményes, jó vezetőnek tartják. Pásztor Albert pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a decemberben, januárban Miskolcon történt valamennyi rablási „bűncselekmény elkövetője cigány származású volt”. Újságírói kérdésre közölte: miskolci kapitányként nem tiszte „cigánybűnözésről” beszélni, mindösszesen a tényeket sorolja fel. Az eset után az igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére Bencze József, az ORFK vezetője azonnali vizsgálatot rendelt el és más beosztásba helyezte a főrendőrt. Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese korábban kiadott közleményében megmagyarázhatatlannak tartotta, hogy „a közrend védelméért felelős személy ilyen kijelentésekre ragadtassa magát egy olyan országban, ahol a kirekesztettség és a kisebbségvédelem továbbra is megoldatlan probléma.” A szabad demokrata képviselő arra kérte a rendőrkapitányt, adjon tájékoztatást arról, hogy miként tartja számon a bűnelkövető magyar állampolgárok nemzetiségét; hogy „a faji alapú kartotékját magáncélra vagy a rendőrség keretei között vezeti-e”; illetve hogy a származásvizsgálat alkalmazása kiterjed-e a sikkasztók és hivatali visszaélések bűnelkövetőire, vagy csak bizonyos bűncselekménytípusokra, így például lopásra, rablásokra. Pásztor Albert az SZDSZ közleményére reagálva az MTI-nek elmondta: a rendőrség nem tartja nyilván a magyar állampolgárok nemzetiségét, hovatartozását, ám a kihallgatások során a jegyzőkönyvben a gyanúsított – a személyi körülményeire vonatkozó résznél – erről nyilatkozik. Hozzátette: ez a személyi nyilvántartásokba nem kerül bele, a büntetőeljárás során azonban figyelembe vehető egészen a büntetés kiszabásáig, hiszen a gyanúsított érdeke, hogy körülményeiről, helyzetéről beszámoljon, ami adott esetben akár enyhítheti is a cselekményének a megítélését. (Forrás: MTI)

A cigányvajda kiáll Pásztor Albert mellett
„Mit kellett volna mondani Pásztor Albertnek, ha kétszáz betörésből kétszázat cigány követ el?”- tette fel a kérdést Lakatos Attila borsodi cigányvajda.

„Fel vagyok háborodva!”- felelte Lakatos Attila borsodi cigányvajda arra a kérdésünkre, hogy mit szól a Miskolci rendőrkapitány leváltásához. Szavaival nyomatékosította: „Maximálisan kiáll Pásztor Albert mellett” – szerinte ugyanis a Miskolci Rendőrkapitány nem tett mást, csupán tényeket közölt. „Ne Pestről osszák az észt, mert az nem ér el idáig. Jöjjenek el ide, éljenek itt, és nézzék meg, milyen itt a helyzet!” – „Mit kellett volna mondania Pásztor Albertnek, ha kétszáz betörésből kétszázat cigány követ el?” – tette fel a kérdést a cigányvajda. (Forrás: boon.hu)
A hirturmix.hu véleménye: Aki eddig nem értette, miért hullott elemeire, miért züllött szabad szemmel alig látható mélységig, miért vált teljesen működésképtelenné a Magyar Köztársaság rendőrsége, az most választ kaphatott értetlenkedésére. Lehet bármennyire tehetséges, bármennyire tisztességes, bármennyire eredményes egy rendőri vezető, ha NEVÉN NEVEZI a problémát, kicsinálják. Pontosabban: kicsinálja a mocskos, aljas, alattomos, nemzetirtó politika. Ez a kártékony, beteges politika verte szét az elmúlt 19 évben a rendőrséget, ennek a bűnöző politikai „elitnek” köszönhetjük, hogy megszűnt a közbiztonság Magyarországon, mert a politikusoknak álcázott káoszbarát köztörvényesek felszámoltatták azt. Valamilyen, ma még tisztán nem látható, IDEGEN érdekeknek megfelelően.

De, ha már annyira „erkölcsös” a mi igazságügyi és rendészeti miniszterünk, következzen egy tolvajból lett megyei rendőrfőkapitány IGAZ története:

Tolvajból pandúr – erkölcsi bizonyítvánnyal…


Dakos József

Dakos József 1985 októberében a határőrség nemesmedvesi őrsparancsnokaként szolgált főhadnagyi rangban, amikor egy erdésszel mintegy 45 mázsa fenyőágat lopott el a Rátóti MGTSZ erdejéből. A lucfenyőágakat virágkötőknek adták el. A tsz-nek a lopással 31 ezer forintnyi kárt okoztak. 1986-ban a Győri Katonai Bíróság társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás vádjával kezdte meg a Határőrségnél szolgáló férfi büntetőperének tárgyalását. A bíróság ítéletében Dakost első fokon tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, három évre felfüggesztve, és nyolcezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. Büntetlen előélete és amiatt, hogy Dakosék időközben kifizették az okozott kárt, előzetesen mentesítette a büntetett előélettel járó hátrányos következmények alól, vagyis a főhadnagy tovább szolgálhatott a határőrségnél, és erkölcsi bizonyítványában sem lett nyoma tettének. A másodfokú ítéletben eltörölték a határőr főhadnagy felfüggesztett szabadságvesztését, helyette 22 500 forintos pénzbüntetést és katonai rendfokozatában való lefokozást szabtak ki rá. Az ügyész törvényességi óvást emelt, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa elé került. Ez a plénum törvénysértőnek nyilvánította a főhadnagy mellékbüntetésként kiszabott, rendfokozattól való megfosztását. Az elnökségi tanács végül a 22 500 forintos pénzbüntetést helybenhagyta, és a másodfokú ítéletben hozott bírói döntést felülbírálva kimondta, hogy Dakos Józsefnek a lopási ügy miatt nem kell elhagynia a határőrséget, de főhadnagyból hadnaggyá fokozta le. Dakos József nem említi az interneten közzétett szakmai önéletrajzában az esetet, sőt erről a kinevezését véleményező Baranya megyei közgyűlésnek sem számolt be. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint erre a törvény alapján nem is kötelezhető, mivel: “mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült”. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság élére 2007 novemberben kinevezett Dakos József dandártábornok a rendőrség honlapján közzétett bemutatkozásában azt írta, hogy 1987-ben került a határőrség állományába. Miután felettesét, az országos rendőrfőkapitányt lapunk tájékoztatta arról, hogy az általa előléptetett tiszt egy falopási ügyben 1986-ban bíróság előtt állt, és így nem kezdhette határőri pályafutását 1987-ben, a honlapon megváltoztatták Dakos József szakmai pályafutásának kezdetét 1982-re. Az ORFK tájékoztatása szerint semmi másról nincs szó, csupán – ahogy ők fogalmaztak -„elírásról”, és Dakos József 1982 óta szolgál tisztként a határőrségnél. Arra a megkeresésünkre, hogy a szakmai előéleten kívül milyen (erkölcsi) szempontok alapján nevez ki valakit Bencze József országos rendőrfőkapitány egy megye vezető rendőri posztjára, a következő tájékoztatást kaptuk: „a rendőri állományhoz tartozás feltétele a büntetlen előélet, ami Dakos József esetében fennáll, mivel a bíróság előzetesen mentesítette a határőr főhadnagyot a büntetett előélettel járó hátrányok alól.” Az ORFK továbbá arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vezetői állomány körében rendszeres nemzetbiztonsági kockázati elemzés elvégzése is előírás. Vagyis alaptalanok azok a félelmek, amely szerint Dakos József korábbi büntetőügyét bűnözői körök zsarolásra használnák fel, ismerve az egykori határőr mostani magas rendőri beosztását. A rendőrség szerint különleges személyes adatok szerepelnek az ügyben, és Dakos József nem járul hozzá a 23 évvel ezelőtti büntetőügyének nyilvánosságra hozatalához. Az Adatvédelmi Biztos Hivatalától kapott tájékoztatásban az áll, mivel közfeladatot ellátó személyről és a jelenlegi feladatával összefüggő adatokról van szó, a közvéleménynek joga van tájékoztatást kapnia a megyei rendőrfőkapitány korábbi büntetőügyéről. /(Forrás: Magyar Hírlap, 2008. január 24.)

Draskovics úr! Ön meglehetősen szelektíven „erkölcs-csőszködik”. Úgy tűnik, egy piti fatolvaj még belefér az Ön etikai normáiba. Ha egyébként nem „cigányozik”…