A TMRSZ honlapján fellelhető közlemény és a HR Portal értesülései szerint a fegyveres szerveknél (a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó törvény hatálya alá tartozók körében, akik esetében hasonló juttatások vannak, mint a köztisztviselőknél) most cafeteria rendszert vezetnek be, amelynek célja tehát a 13. havi illetmény elvonása következtében történő keresetkiesés valamilyen mértékű kompenzációja, materiális juttatások formájában történő visszapótlása. Tóth Gábor, az SZMM Munkaügyi Kapcsolatok és Bérpolitikai Főosztály főosztályvezetője is megerősítette ezt az információt: mivel például az IRM megállapodott a szakszervezetekkel, így náluk valószínűleg a közeljövőben cafeteria rendszert vezetnek be. Ennek kidolgozására január 31-ig kaptak időt a szakemberek – számolt be a főosztályvezető.

Marad a közszolgák kompenzációja

Nem kell hozzányúlni a közszférával kötött bérmegállapodáshoz – mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Szerinte a súlyosbodó gazdasági helyzet ellenére sincs ok arra, hogy a Közszolgálati Sztrájkbizottsággal egy hónapja kötött kompenzációs megállapodást újragondolják, a benne foglaltak tarthatók. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke kedden vetette fel, hogy a kormánynak felül kellene vizsgálnia a közszféra 13. havi bérével kapcsolatos decemberi álláspontját. Szerintük a kormány a parlament megkerülésével fordított 120 milliárd forintot a 13. havi bérkiesés kompenzációjára.

Éleződő konfliktus a köz- és versenyszféra között

Bérstop és a 13. havi illetmény felfüggesztése sújtja a közszférát. De versenyszférában sem rózsás a helyzet, hiszen nem kötelező érvényű az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ajánlása szerinti 3-5 százalék körüli bérfejlesztés, ráadásul egyelőre annak is örülni kell, ha nem bocsátják el az embert.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője kijelentése sem segíti a két szféra kapcsolatát: szerinte ugyanis többek között a 13. havi illetmény elvételének kompenzációja, s a közszféra fizetéseinek a 4,5 százalékos emelése borította föl a költségvetést. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke és az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság vezetője ezt cáfolva nyomatékosította: nincs 4,5 százalékos bérfejlesztési megállapodás a közszférában. A közszolgák bére nem, hogy nem emelkedik, összességében nominálisan is csökken. (A 180 ezer forintnál nem többet keresők továbbra is megkapják a 13. havi fizetésüket, ám kompenzáció néven. Az e szint fölött keresők csak 15 ezer forintot kapnak.). Az SZDSZ követelése a bérstopról tehát már meg is valósult, sőt túl is teljesült – közölte a SZEF elnöke.

Sajátos helyzet van, 13. havi juttatás nincs a közszférában

Mint ahogy már hírt adtunk róla, az új szabály szerint 2009-ben nem fizetik ki a 13. havi bért a közszférában, erre legközelebb 2010 decemberében kerülhet sor. A bírák és az Állami Számvevőszék dolgozói azért mentesülhettek a 13. havi bér elvétele alól, mert esetükben kétharmados támogatást igényelt volna a szabályok megváltoztatása. Ezek viszont gépi szavazással 206 igen és 174 nem, illetve 209 igen, 171 nem mellett nem kaptak kétharmados többséget.

Dr. Tóth Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) Munkaügyi Kapcsolatok és Bérpolitikai Főosztály főosztályvezetője erre úgy reagált, hogy sajátos helyzet van abból a szempontból, hogy a kialakult pénzügyi-gazdasági körülmények között a kormány kénytelen volt törvényjavaslatban kezdeményezni a 13. havi illetmények fizetésének a felfüggesztését is a közszférában egy évre.

Vissza a 2002-es bérekhez?

Egy darabig úgy volt, hogy általános sztrájkot tartanak a közszférában dolgozók, sztrájk helyett azonban az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány által megbízott tárgyaló Csizmár Gábor MEH államtitkár megállapodott a megvont tizenharmadik illetményeket részben kompenzáló kifizetésekről. 20 szakszervezet aláírta a megállapodást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Munkástanácsok Országos Szövetsége viszont nem.

Tóth Gábor a részleteket kifejtette: a megállapodás szerint a bruttó 180 ezer forintos fizetés alatti keresetűek kompenzáció formájában száz százalékig megkapják a 13. havi fizetésüket, vagyis a 8,33 százalékát kapják meg havonta kereset kiegészítésként, a 180 ezer forint felett keresők pedig havonta fix 15 ezer forintot kapnak. – A 180 ezer alattiaknak teljesen, felettieknek pedig csak részben kompenzálja az állam a 13. havi illetményfizetés felfüggesztését. Az illetménytáblákban garantált bértételek befagyasztása és a decemberi 13. havi kifizetés elmaradása jelentős reálkereset-csökkenést okoz, aminek mértéke függ majd az infláció alakulásától is – tette hozzá Tóth Gábor.

2008-ban havi részletekben fizették ki a 13. havi illetményt. A múlt évben, a közszférában az átlagos reálkereset azonban nem csökkent (végleges éves KSH adatok csak februárban lesznek), de 2007-ben viszont jelentős volt a reálkereset csökkenése.

Egy hír szerint ráadásul a 2009-es költségvetésről szóló törvényjavaslat november 25-én megszavazott főszámaiban az egyes költségvetési fejezetek, illetve az önkormányzatokat megillető központi költségvetési hozzájárulások előirányzatai már nem tartalmazzák a 13. havi illetmény kifizetéséhez szükséges forrásokat

Nem zörög a haraszt…

A kormány a 13. havi illetmény felfüggesztéséért és az illetménytáblák befagyasztásáért cserében vállalta, hogy a közszolgálati munkahelyek biztonsága érdekében a 13. havi illetmény szüneteltetésének idejére a fenntartó-munkáltató által elrendelhető létszámcsökkentést, mint elbocsátási indokot, jogcímet időlegesen javasolja megszüntetni, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban. A megegyezés alapján a törvényjavaslat benyújtásának határideje február 16. – mondta Herczog László, a szociális tárca szakállamtitkára. Arra a kérdésre, hogy a közszférában valóban nem csökkentik-e majd a létszámot ebben az évben, Tóth Gábor úgy reagált, hogy ez sokban függ például az önkormányzati fenntartóktól, munkáltatóktól, hiszen a közoktatási intézmények, szociális intézmények túlnyomó többségét és az egészségügyi intézmények nagy részét is az önkormányzatok tartják fenn.

A közszféra harminc százaléka lenyeli a 13 havi juttatás megszüntetését?

“Az összesen hétszázezer közszolgálati munkavállaló több mint 70 százalékának sikerült kiharcolnunk a 13. havi illetmény elmaradásának teljes kompenzálását, így az ő béreik legalább nominálisan szinten maradnak” – nyilatkozta akkor Varga László, az EKSZ és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Na de mi a helyzet a másik 30 százalékkal?

Az SZMM főosztályvezetője szerint viszont a közszféra harminc százaléka, a havi 180 ezer forintnál magasabb kereseti kategóriákba tartozók is kapnak részleges kompenzációt. Ez a 15 ezerforintos fejkvóta, ami ezekben a kereseti kategóriákba tartozók éves keresetében természetesen kevesebb lesz, mint egyhavi illetményük.

Mintegy 100 ezer köztisztviselő van. Ezek 60 százalékát a központi közigazgatásban foglalkoztatják, a 40 százalékát pedig az önkormányzatoknál. Itt a munkáltatók különböző juttatásokat adnak, adhatnak a köztisztviselői törvény alapján. Azaz: vannak kötelezően és szabadon adható béren kívüli juttatások.

A központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők esetében az adható juttatások mértékét részben a közszolgálati szabályzatok határozzák meg. Ezek a juttatások eddig is voltak. Így ilyen szempontból nem jelentene újdonságot, ha cafeteriát vezetnének be a közszférában. Ám egy sor más kérdést felvet. Mint például a köz- és versenyszféra közötti óriási különbségeket. A két szektor nem azonos, így a “játékszabályok” sem azok. Ahogy a versenyszférában nincsenek fix bérek, juttatások, nyugdíjig tartó állások és farkastörvények uralkodnak, úgy a közszférában ezek adottak, ám a fizetések az államtól függenek, de sokszor alacsonyabbak is.

Hogy fog kinézni a közszféra cafeteria rendszere a rendőrségnél?

A munkáltató által jelenleg – az illetményen felül – folyósított materiális juttatások a következők a rendőrségnél dolgozóknak:

– 6.000 forint / hó étkezési hozzájárulás
– ruházati költségtérítés
– közigazgatási határon kívülre történő utazási költségtérítés
– önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás
– albérleti díj hozzájárulás
– szemüveg költségtérítés stb.

A tárca jelenlegi vállalása szerint a 13. havi illetmény általános szabályok szerinti differenciált kompenzálásán felül cafeteria rendszerben adnak többletjuttatásokat oly módon, hogy a munkáltató által felajánlott külön juttatási lehetőségek közül a munkavállaló érdeklődési köre, illetve igénye szerint választhat.

Az ORFK Gazdasági Főosztályának GEI képviselője januárban úgy tájékoztatta a megjelenteket, hogy a tárca a cafeteria rendszer keretében történő juttatásokra 42 ezer fővel számolva 100.000 forint/fő összeget bocsát rendelkezésre, melynek keretén belül a munkavállaló, melyet kiterjeszt a közvetlen hozzátartozókra is, az alábbi lehetőségek közül választhat:

– meleg étkeztetési utalvány
– üdülési csekk
– internet használat
– ajándék utalvány
– kulturális utalvány (mozi, színház)
– önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár
– egészségpénztár

Aki melegétkeztetést választ a cafeterián belül, az a hidegétkeztetést már nem kaphatja. A tervek szerint a munkáltató minden egyes dolgozóra vonatkozóan számszakilag meg fogja határozni, hogy a 13. havi illetménye elvonása következtében, a kompenzációs összegen felül milyen nettó összegű hátrány érte, majd ezen összeg erejéig fel fogja kínálni számára a fent felsorolt lehetőségeket – áll a TMRSZ anyagában.

Bruttó-nettó: a cafeteria nem egyenlő a bérrel

Annyi bizonyos, hogy már egy ideje tárgyal erről a kérdésről az ORFK és a szakszervezetek. A 2009. január 9-ei egyeztetésen a TMRSZ is részt vett, de álláspontja továbbra is az, hogy nem cafeteria, hanem bér formájában kell a szerzett jog szerinti 13. havi külön juttatást az állomány részére folyósítani. – A kormányzat által folytatott újabb trükközés tárgya a rendőrségi dolgozók mintegy 18 milliárd forint bér értékű 13. havi illetményének elvonása és helyette részben bérkiegészítést (bruttó 180 ezer forintig), ezen felül nettó cafeteria juttatás biztosításával a kieső bér kompenzálása valamilyen szinten – írja Szima Judit, a TMRSZ főtitkára a megbeszélésről kiadott anyagában. E szakszervezet főtitkára úgy véli, tény ugyanakkor, hogy a biztosított “visszapótlás”, ha sokkal rosszabb életfeltételek közé is taszítja a munkavállalókat, akkor is több a semminél. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a jogsértő elvonást ne tartanák továbbra is elfogadhatatlannak.

Az akkori egyeztetésen az ORFK képviselői elmondták, hogy előzetes számításaik alapján a kormány által felajánlott összeg elegendő a teljes keresetkiesés pótlására oly módon, hogy a munkavállalók ilyen formában a rendszeres 13. havi külön juttatás alapját képező illetmény 4 százalékának megfelelő – tehát a keresetnövelésnek megfelelő – összeget is megkapják, de nem bruttó bér formájában, hanem a bruttó bérnek megfelelő nettó összeggel egyenértékű cafeteriaként.

Szima Judit erre reagálva azt írja anyagában: “A fentieket követően felmerült a kérdés, hogy a cafeteria rendszer jogszabályi háttere milyen szinten és milyen formában kerüljön meghatározásra. Amennyiben a minisztérium a szabályozás lehetőségét átadja az ORFK részére, akkor ez 1-2 héten belül megvalósítható, azonban amennyiben a minisztérium a jogi szabályozást magához vonja és arról rendeletet kíván alkotni, akkor ennek kibocsátása akár hónapokat is igénybe vehet”. Arra a kérdésre, hogy a közszféra más ágazataiban, területein is lesz-e cafeteria rendszer, Tóth Gábor nem tudott választ adni.

MKKSZ: Csak most jön a neheze

Árva János, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a HR Portalnak elmondta, hogy folyamatosan zajlanak az ágazati, szektorális tárgyalások a kormánnyal. Üdvözlik, hogy az IRM, ORFK megegyezett a szakszervezetekkel, így cafeteria rendszer keretében kompenzálják a 13. havi illetmény elvonása következtében történő keresetkiesést.

Az MKKSZ is folyamatosan egyeztet február 15-ig és a közszféra érdekvédői is arra törekednek, hogy minél jobb megoldást találjanak erre a problémára. Árva János azonban nem hiszi, hogy lesz erre lehetőség, és hogy van erre valamilyen pénzügyi fedezete a kormánynak. A közszféra dolgozói tehát a legrosszabbra készülhetnek 2009-ben. A bérek 50 százalékos kompenzáció előtti 2002-es szintre ugranak vissza.

Árva János is úgy gondolja, hogy nem váltható ki cafeteria rendszerrel az a megállapodás, amelyet 2007. február 19-én kötöttek a kormánnyal. Mivel azonban a gazdasági válság világválsággá nőtte ki magát, így ők is kiegyeznének egy olyan cafeteria rendszerrel, amelyet a rendvédelmi szerveknél vezetnek be. Kihangsúlyozta: a béren kívüli juttatások adásával nem lesz jobb a közszolga élete, hiszen ez még mindig nem egyenértékű a készpénzzel. Így több százezer dolgozó kap kevesebb fizetést.