Választ kaptunk a 2009. január 8-i “Drogteszt orvos nélkül?” levelünkre a BRFK vezetőjétől, melyre a reagálásunkat is közreadjuk.

Szám: 01000/14374/2009. ált.                 

SZIMA JUDIT Asszony részére
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
főtitkára
7100 Szekszárd, Tanya u. 4.

Tisztelt Főtitkár Asszony!

A fenti hivatkozási számú ügyben részemre továbbított megkeresésében foglaltak kivizsgálása során az alábbiakat állapítottam meg, illetve a megkeresésben feltett kérdésekre (nem a feltevés sorrendjében) a következőket válaszolom:

1. Főtitkár Asszony levelében foglalt első kérdése kapcsán megállapítottam, hogy a BRFK IV. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjével szemben sem a közölt időpontban, sem máskor nem történt drogteszt alkalmazása, ezen állítás valótlan, és alaptalan feltételezéseket indukál mind a kapitányságvezetőről, mind az ellenőrök tevékenységéről.

2. A levélben leírtak szerint a panaszolt ellenőrzés 2008. december 18-án történt, ez ténybeli tévedés, mivel valójában 2008. december 15-én került rá sor.

3. A megkeresésben írt BESZ rövidítés a Budapesti Rendőr-főkapitányságon nem használatos, nincs ilyen rövidítéssel jelölt szervezeti egység. A BRFK Ellenőrzési Szolgálat (BRFK ELLSZO) közvetlen irányításom alá tartozó, független ellenőrzési egység.

4. A levél tartalma szerint a MEA Öt ellenőre hajtotta végre az ellenőrzést. Ez nem felel meg a valóságnak, mivel a BRFK Ellenőrzési Szolgálat Ellenőrzési Osztály Közbiztonsági Alosztályának vezetője (a levélben megnevezett Vida Zoltán r. őrnagy) és két beosztottja vett részt az ellenőrzésben. Az ellenőrzés vezetője nevezett őrnagy volt, aki az előzőekből következően nem a Mobil Ellenőrzési Alosztály (MEA) vezetője. Az ellenőrzésnél jelen volt továbbá a három ellenőrön kívül az IRM RSZVSZ két beosztottja, akik az ellenőrzésben tevékenyen nem vettek részt, mivel erre nincs jogosultságuk.

5. Az ellenőrzés tárgya a közrendvédelmi szolgálat nappali váltásának 07.00 órakor kezdődő eligazítása, valamint a szolgálat ellátására való alkalmasság megállapítása volt.

6. Kábítószeres bűncselekmények elkövetésével vagy drogfogyasztással érintett rendőrökre vonatkozó bejelentésekről nem áll módomban tájékoztatást adni, mivel ezen információk szolgálati titkot képeznek.

7. 2008. december 15-én az Ellenőrzési Szolgálat munkatársai 06.40 körüli időben vették fel a kapcsolatot előbb az éjszakás, majd a nappalos szolgálatirányító parancsnokkal (vagyis nem az eligazításon jelentek meg, mint ahogy a levélben szerepel), utóbbit tájékoztatták, hogy a 07.00 órás eligazítást ellenőrzik, továbbá egy rövid oktatást kívánnak tartani.
A szolgálatra való alkalmasság (alkoholos vagy bódító hatású szer hatásának) ellenőrzésére vonatkozó szándékukat — az eredményesség érdekében — nem közölték előre.

8. Vida Zoltán r. őrnagyot a 03225 számú nyílt parancsa feljogosította arra, hogy a BRFK központi és helyi szerveinél (az I-XXIII. kerületi Rendőrkapitányságokon valamint a DVRK-n) ellenőrzést, vizsgálatot folytasson, nyílt és minősített iratokba betekinthessen. Nevezettet a nyílt paranccsal – az erre jogosult – BRFK Ellenőrzési Szolgálat vezetője látta cl, mint ahogyan két beosztottját is, akik azonos ellenőrzési jogkörrel rendelkeztek.

9. Megállapítást nyert, hogy 07.00 órakor az eligazítást a szolgálatirányító parancsnok
megkezdte az 5 fő beosztott részére, jelen volt továbbá a KMB Alosztály vezetője, illetve
a BRFK Ellenőrzési Szolgálat említett 3 beosztottja, az RSZVSZ részéről pedig 2
beosztott.

10. A rendelkezésre álló adatok alapján az ellenőrzés idején az eligazítás megkezdése előtt a szolgálatirányító parancsnok egyik beosztottját elküldte leváltani az előállító (fogda) őrt, aki azonnal távozott. Az elküldött személyt Vida Zoltán r. őrnagy a folyosóról visszahívta, majd Őt és a szolgálatirányító parancsnokot tájékoztatta (utóbbit emlékeztette), hogy eligazítás után rövid oktatást kívánnak tartani valamennyi szolgálatba lépőnek. A szolgálatirányító parancsnok nem jelezte, hogy a váltás szükségességének késedelmet nem tűrő, azonnali – a normál napi váltástól eltérő – oka lenne.

A Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Orszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 22/1997. (XI. 18.) ORFK utasítás 88. pontjának utolsó mondata szerint a fogdaőrt, kísérő őrt, rendkívüli őrt minden szolgálatba lépése előtt el kell igazítani.

Vida Zoltán r. őrnagy az előállító őr visszahívásával ezen előírás megszegését is megelőzte, amely – álláspontom szerint – ellenőri toleranciáját, segítőkészségét bizonyítja.

11. Az eligazítás végeztével az RSZVSZ helyi kapcsolattartó tisztje, Farkas Gergely r. százados bemutatkozott, közölte beosztását, majd megelőzési célzatú oktatást tartott a Rendőrség személyi állományának körében esetlegesen előforduló bűncselekményekről (többek között a vesztegetésről, hivatali visszaélésről, és a legújabban felmerült kábítószerrel való visszaélésről), utalt az elkövetési magatartásokra, és az ilyen cselekmények megelőzése érdekében elvárt magatartásokra. Általánosságban megemlítette, hogy rendelkeznek az állományra vonatkozóan ilyen jellegű információkkal és hozzátette, hogy a hatályos előírások tiltják p1. az alkohol vagy más, bódító hatású szer hatása alatt történő szolgálatellátást (szolgálatba lépést). Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a beosztottak segítségért, tanácsért is fordulhatnak hozzá.

12. A BRFK Ellenőrzési Szolgálat beosztottai a szolgálat ellátására való alkalmasság ellenőrzését az alábbi jogszabályok, normák ismeretében, azok figyelembe vételével hajtották végre:

• Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. . a. pontjában megfogalmazott egésségiJgyi adatog a 4. (2) bekezdés o. pontja alapján az alábbi célból (is) lehet kezelni:
o. pont: a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik.
• Az ORFK Munkavédelmi Szabályzatáról szóló 45/2001. ORFK intézkedés 6.2.5. pontja szerint „A személyi állomány tagja nem állhat szolgálatba vagy munkába alkohol, kábító hatású- vagy egyéb, a biztonságos munkavégzést befolyásoló szer hatása alatt. Ezt a közvetlen vezető köteles ellenőrizni a szolgálat- vagy munkavégzés megkezdése előtt, illetve alkalomszerűen annak folyamán.”
A 7.5.3. pont alapján az alkoholos befolyásoltságot hitelesített eszközzel ellenőrizheti, melynek a beosztott köteles magát alávetni. Ha kábítószer hatás gyanúja merül fel, a Be. szabályai szerint kell eljárni.
• A szolgálatra való alkalmasságot a szolgálati elöljáró a 22/1997. ORFK utasítás (Járőrszolgálati Szabályzat) 90. pontja alapján köteles ellenőrizni.
• A Magyar Köztársaság Rendőrsége Ellenőrzési Szabályzatáról szóló 58/2007. ORFK utasítás 19. pontja szerint az ellenőrzés végrehajtása során alkalmazható módszerek:
j. alpont: alkohol, vagy bódító hatású szer fogyasztásának ellenőrzése.
Ugyanezen ORFK utasítás 35. pontja szerint az ellenőrzés alá vont köteles:
b) az ellenőrzésnek magát alávetni, az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, az ellenőrzésre jogosult 31. pontban meghatározott utasításainak eleget tenni;
• A 19/2000. ORFK utasítás foglalkozik a vizelet mintavételi egységcsomaggal illetve a gyorsteszt alkalmazásával, és a 11. pontjában foglaltak szerint a vizsgálat lehetőle2 rendőrorvosi szolgálat igénybevételével történjen. A 12. pont alapján a gyorsteszt (előszűrő vizsgálat) eredménye csak jelzés értékű, bizonyító erővel nem rendelkezik, ezért a hiteles vizsgálatra feljogosított szakértői intézet kirendelése nem mellőzhető.

Ez utóbbi norma azonban csak támpontot adhat, mivel az utasítás a járművezetőkkel szemben alkalmazandó rendőri intézkedések módszertani útmutatója.

13. A hivatkozott normák között nincs BRFK intézkedés, valamennyi magasabb szintű.

14. A felsorolt normák alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alkohol, vagy bódító hatású szer fogyasztásának ellenőrzése az ORFK Ellenőrzési Szabályzatában foglalt ellenőrzési módszer, amely az ellenőrök számára lehetőséget teremt az ilyen célú ellenőrzésre, a Munkavédelmi Szabályzat pedig a közvetlen elöljáró, illetve a szolgálatirányító parancsnok számára ugyanezt kötelezettségként Írja elő. A büntetőeljárás szabályai szerint pedig akkor kell eljárni, ha kábítószer-hatás gyanúja felmerül.

15. Jogszabály vagy norma nem Írja elő kötelezően, hogy orvosnak kell végrehajtania a kábítószeres gyorsteszt alkalmazását, amelynek alkalmazása nem bizonyító erejű, Csupán jelzés értékű, ennek megfelelően került alkalmazásra a vizsgált ellenőrzés során
is. Hozzáteszem, hogy a kábítószeres gyorstesztek rendőrségi alkalmazása országos szinten elterjedt, és sem a teszt alkalmazása, sem a vizelet produkálása nem igényel orvosi közreműködést (beavatkozást). A csekély szakértelmet igénylő, használati útmutatóval ellátott gyorsteszt alkalmazásánál a személyiségi jogok tiszteletben tartását, a vizeletadás megfelelően nyugodt körülményeinek biztosítását kell szem előtt tartani, valamint azt, hogy vizelet adására az érintett nem kötelezhető, illetve kényszeríthető.

16. Az ellenőrök tevékenysége nem bűncselekmény gyanújának igazolását célozta, hanem a munkavégzésre való alkalmasságot, a szolgálatba lépés követelményeinek történő megfelelést ellenőrizték és ellenőriztették az állománynál.
Az ellenőrök egy esetleges pozitív minta észlelésekor jelentési kötelezettségeik teljesítése után intézkedtek volna az ellenőrzött beosztott orvosi szolgálathoz történő átkísérésére, ahol orvosi vizsgálat, indokolt esetben orvos által felügyelt vagy végrehajtott biológiai mintavételezés történhetett volna, a további intézkedések pedig — bűncselekmény gyanúja esetén — a büntetőeljárás szabályai szerint kerültek volna végrehajtásra. Azt hogy az ellenőrzött személy bódító hatású szer befolyása alatt áHt-e, szintén az orvos áflapíthatta volna csak meg.
A gyorsteszt esetleges pozitív eredménye kizárólag arra utalt volna, hogy az ellenőrzött vizeletben (feltehetőleg) kábító-, vagy bódító hatású szer található és orvoshoz történő átkísérése szükséges.

17. Vida Zoltán r. őrnagy az RSZVSZ munkatársának oktatása után közölte a jelenlévőkkel, hogy a vonatkozó normák szerint az ellenőrök az alkoholos befolyásoltság mellett a bódító hatású szer hatását is ellenőrizhetik, bár ez eddig nem volt gyakorlat. A Munkavédelmi Szabályzatra hivatkozva ismertette, hogy a közvetlen elöljárónak (szolgálatirányító parancsnoknak) pedig kötelessége ilyen ellenőrzést is végeznie.

18. Az oktatás és Vida r. őrnagy tájékoztatása azért volt megelőzési jellegű, mivel a jelenlévőkben tudatosítani kívánták, hogy Ilyen jellegű ellenőrzésekre nem csak az Ellenőrzési Szolgálattól kell számítaniuk, hanem ez saját közvetlen parancsnokuk kötelessége is. Ilyen irányú ellenőrzést egyébként a BRFK más rendőrkapitányságán a vezetők maguk is kezdeményeztek, drogteszteket igényeltek és az ellenőrzést az Ellenőrzési Szolgálat bevonása nélkül végezték.

19. Az oktatás és tájékoztatás után Vida r. őrnagy megkérte a szolgálatirányító parancsnokot, hogy a vonatkozó normákban előírt kötelezettségének eleget téve ellenőrizze a megjelent 5 fő beosztottnál a szolgálatra való alkalmasságot ittasság szempontjából. Ennek a parancsnok LION készülék alkalmazásával eleget tett. A beosztottak mérési eredményei alapján szolgálatra való alkalmasságuk nem kérdőjeleződött meg.

20. Az alkoholos teszt után Vida Zoltán r. őrnagy szúrópróbaszerűen két főt választott ki a drogtesztre. A drogteszt alá vont személyek számának kiválasztásakor az ellenőrzés vezetője szem előtt tartotta azt is, hogy a rendőrkapitányság iHetékességi területe ne maradjon járőr nélkül az ellenőrzés idején.

21. A többiek ekkor megkezdhették szolgálatukat, az eligazító helyiséget elhagyták, vagyis valótlan a levél azon állítása, miszerint a többiek a szolgálatirányító parancsnokkal az eligazítóban maradtak volna, vagy maradásra kaptak volna utasítást. Tekintettel arra, hogy a szolgálatirányító parancsnok a bódult állapot ellenőrzésére nem volt felkészülve, azt a felkészülten érkező ellenőrök az ő jelenlétében kívánták végrehajtani. A többi beosztott megkezdte szolgálatát, a szolgálatirányítő parancsnokot pedig megkérték, legyen jelen a drogtesztelésnél.

22. Az ellenőrzéshez a BRFK Kábítószer Bűnözés Elleni Osztályától beszerzett gyorstesztek, a Rendőrségi Igazgatási Központ orvosi szolgálatától kért (erre a célra szolgáló) műanyag poharak és steril gumikesztyűk kerültek felhasználásra.

23. A Főtitkár Asszony levelében használt megfogalmazás, miszerint „… a MEA 5 fő az eligazító helyiségből a két személyt a WC helyiségbe kísérték, ahol az ajtót magukra csukhatták” nem felel meg a valóságnak, és arra utal, hogy 7 (?) személy ment be egyidejűleg a mellékhelyiségbe.
A gyorsteszt alkalmazása előtt az elsőként ellenőrzött személy a mellékhelyiség egyik belső — elszeparált, WC csészével ellátott – f’ulkéjébe ment be, ott zárt ajtó mögött produkált vizeletet az előzőleg részére átadott pohárba, amíg a mellékhelyiség előterében várt rá egy eflenőr. Az eflenőrzésnél jelen lévő többi személy a folyosón várakozott, köztük a szolgálatirányító parancsnok is. Az indikátoros drogteszt felhasználása pedig a mellékhelyiség mosdóval ellátott előterében történt, az érintett beosztott és a szolgálatirányító parancsnok jelenlétében.

24. Az ellenőrök nem rendelkeztek „mintavevő eszközzel” és nem „vettek” vizeletmintát, Főtitkár Asszony levelében ezen kifejezések azt feltételezik, hogy az ellenőrök aktív beavatkozással, az ellenőrzöttet passzív tűrésre kényszerítéssel bírták rá a vizsgálatra. Az ellenőrzött személyt vizelet adására kérték, ehhez egy darab műanyag pohár került átadásra. A vizelet produkálását egyik beosztott sem tagadta meg, mindvégig együttműködtek.

25. Az elsőként tesztelt vizeletnél az első eredmény nem volt egyértelmű (ez az érintettnek is be lett mutatva), mivel csak alig észlelhetően mutatkozó indikátorcsík jelent meg, ezért ugyanazon vizelet egy másik teszttel is ellenőrzésre került, amely észlelhetőbb eredményt mutatott. Az ismételt eredmény is bemutatásra került, az alapján további intézkedés nem vált szükségessé, ezért a vizsgált személy ekkor elbocsátásra került, rendben megkezdhette szolgálatát.
A tesztelt vizelet — mivel egyéb vizsgálata nem vált szükségessé — a mellékhelyiségben megsemmisítésre került.
Nem felel meg a valóságnak az állítás, hogy „Az egyik kollégánál két mintát is produkáltattak. . . ‘, mivel a valóságban ugyanazon vizelet lett kétszer tesztelve. Egy személy egymás után kétszer nagy valószínűség szerint nem tud vizeletet produkálni.

26. A másodikként ellenőrzött személy a teszt előtt több telefonhívást kezdeményezett, amiben senki nem korlátozta. Ő egy ideig nem tudott vizsgálati anyagot produkálni, vizelési inger hiányára hivatkozva. Emiatt az ellenőrök várakoztak vele kapcsolatban.
27. Már a drogtesztelés lefolytatása alatt érkezett a helyszínre a BRFK IV. kerületi Rendőrkapitányság vezetője, akinek az ellenőrzést vezető Vida r. őrnagy a szükséges tájékoztatást megadta.

28. Nem felel meg a valóságnak az a közlés sem, hogy „az ott lévő TMRSZ tisztségviselőt tájékoztatták…” mivel a TMRSZ helyi tisztségviselője szintén már csak a drogtesztelés folyamata során jelent meg, az ellenőrzés vezetőjét kereste, amelyre Vida Zoltán r. őrnagy jelezte, ő az. A TMRSZ tisztségviselő ekkor kérte a nevét, rendfokozatát, nyílt parancs számát, melyet Vida r. őrnagy megadott számára és szintén kérdésre tájékoztatta az addig történtekről.

29. Valótlan a levél azon állítása is, hogy az őrnagy pusztán a nyílt parancsára hivatkozva kívánta megindokolni azt, hogy nekik joguk van az ellenőrzés végrehajtani.
Mind a kapitányságvezető, mind a TMRSZ tisztségviselő megfelelő módon tájékoztatásra került arról, hogy megelőző jellegű oktatás és szolgálatra való alkalmasság ellenőrzése van folyamatban, Illetve külön felhívták figyelmüket a munkavédelmi szabályzatban foglalt, közvetlen vezető ellenőrzési kötelezettségére.

30. Valótlan állítás, miszerint a TMRSZ tisztségviselő tájékoztatta Vida Zoltán r. őrnagyot arra, hogy az ellenőrzésre az RSZVSZ hivatott. Az RSZVSZ nem rendelkezik kellő jogosítványokkal, és az RSZVSZ-től jelen volt két kolléga (az ellenőrökkel együtt érkeztek) és ők — közbeavatkozás nélkül – felügyelték az eseményeket.

31. Az ellenőrök tisztában voltak azzal, hogy a drogteszt végrehajtásának mi a megfelelő menete és az ennek megfelelően hajtották végre. Tisztában voltak azzal, hogy esetleges vízfogyasztás a vizelet hígulását, a tesztelés eredményének szándékos befolyásolását eredményezné, ezért erre vonatkozó elfogadhatatlan kijelentés vagy utasítás – az ellenőrök részéről – nem hangzott cl a drogtesztelés során.

32. A TMRSZ tisztségviselője a tájékoztatását követően elvonult, majd pár perccel később visszatért az ellenőrökhöz és közölte, hogy telefonon beszélt a Főtitkár Asszonnyal, aki azt mondta neki, hogy ez „szerinte rendben van így”. Ezt követően rövid beszélgetés után távozott.

33. Tekintettel arra, hogy a másodikként ellenőrizendő személy várakozás után sem tudott vizeletet adni, illetve közölte, hogy az eligazítás előtt már felkereste a mellékhelyiséget, az ellenőrök további szolgálatból történő elvonását indokolatlannak tartották, ezért szolgálatának megkezdése céljából elbocsátották.

34. Az ellenőrzés megállapításait Vida Zoltán r. őrnagy az ellenőrzési naplóban dokumentálta, az eligazítással és az azt követő ellenőrzésekkel kapcsolatban hiányosság nem került megállapításra. A napló bejegyzései tanúsítják, hogy az őrnagy úgy fogalmazott: „Az alkoholos befolyásoltságot LION szondás vizsgálattal ellenőrizték… A bódító hatású szerrel kapcsolatban szúrópróbaszerűen két beosztottal ún. kábítószeres gyorstesztet alkalmaztunk (vizeletbe mártott indikátorpapírral).

Erre tekintettel az okirathamisítás gyanúja fel sem merülhet, mivel a használt kifejezések egyértelműen megjelölik, hogy mit hajtott Végre a szolgálatirányító parancsnok és az állománya, és milyen eHenőrzést Végeztek az ellenőrök.

35. Megállapítást nyert, hogy sem az eligazításon résztvevő 5 beosztott (ezen belül a két drogtesztre felkért rendőr), sem a szolgálatirányító parancsnok, sem a KMB alosztályvezető nem jelezte az ellenőrök vagy az RSZVSZ munkatársai felé szóban vagy írásban, hogy az ellenőrzést jogtalannak tartják, vagy az érintettek nem hajlandóak együttműködni, esetleg megalázó bánásmód érte volna őket. A helyszínen az odaérkező kapitányságvezető és a TMRSZ tisztségviselő csak az ellenőrzés jogalapját vitatta, bár ellentétes vagy tiltó szabályozásra nem hivatkoztak, és sem eligazításon, sem az oktatáson, sem pedig a drogteszten nem voltak jelen, illetve tájékozódásuk után nem is maradtak a helyszínen.

Az Ellenőrzési Szabályzat 104. pontja alapján „Az ellenőrzött szerv vezetője az ellenőrzés megállapításait tartalmazó irat kézhezvételétől számított nyolc napon belül arra észrevételt tehet,…” A kapitányság vezetője ezzel a lehetőséggel nem élt.
Az Ellenőrzési Szabályzat 121. pontja alapján „Az ellenőrzés alá vont az ellenőrzés tényével, módjával, megállapításaival szemben annak tudomására jutását követő nyok napon belül panaszt terjeszthet elő”

Az ellenőrzött személyek az ellenőrzéssel kapcsolatban panaszt – a szolgálati út betartásával – nem terjesztettek elő.

Megállapítottam továbbá, hogy az IRM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának két tagja az eligazításon, az oktatáson (amelyet egyikük tartott), és a szolgálatra való alkalmasság ellenőrzésén mindvégig jelen volt, a végrehajtás módját igazolni tudják és az ellenőrök közreműködésével elégedettek voltak.
Összességében megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés hatályos normák alapján történt az ellenőrök az ellenőrzés alá vont beosztottak személyiségi jogait tiszteletben tartva, a vizeletadás nyugodt körülményeit biztosítva végezték, a beosztottakat vizelet adására nem kötelezték, illetve nem kényszerítették.

Főtitkár Asszony ellenőrizetlen információk birtokában sorozatos jogsértésekről számolt be, illetve levelét internetes honlapjukon megjelentette, megsértve ezzel az ellenőrzés vezetőjeként – név szerint – megnevezett Vida r. őrnagy személyiségi jogait, jó hírnevét és becsületét.

A levéllel kapcsolatban aggályosnak tartom, hogy azt változtatás nélkül közzétette a www.tmrsz.hu honlapon is. Természetesen nem a nyilvánosság tájékoztatásának vagy a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának szükségességét kérdőjelezem meg, de Vida Zoltán r. őrnagy személyiségi jogait sérti, hogy a bárki által hozzáférhetően, nagy nyilvánosság előtt az ellenőrzés végrehajtását – közvetett, egyoldalú és a valóságnak nem megfelelő információi alapján,- szakszerűtlennek, hatáskört túllépőnek, törvénytelennek és megalázónak állította be.

Állításaival bűncselekmények elkövetésére utal, jelentősen lerombolva ezzel az ellenőrzés vezetőjének eddigi jó hírnevét, a rendőrségen és magánéletében bizonyosan fennálló pozitív megítélését.

Észrevételezem, hogy egy rendőri szerv közterületi szolgálata létszámadatainak, valamint belső működésére (eligazítás, ellenőrzés körülményeire) vonatkozó egyéb adatának interneten történő nyilvánosságra hozatalát szintén aggályosnak tartom, mivel a közrend, közbiztonság fenntartásához fűződő érdeket sértheti.

Észrevételezem továbbá, hogy Főtitkár Asszony kivizsgálásra irányuló kérelmében a leírt események valódiságát meg sem kérdőjelezte, kérdései sem irányultak erre.

Budapest, 2009. január 20.

 

 

dr. Tóth Gábor r. vezérőrnagy
rendőrségi főtanácsos

 

 Az alábbiakban reagálásunkat olvashatjátok:

 

Szám: Kü-10-1/2009.
 
 
Dr. Tóth Gábor r. vezérőrnagy
Rendőrségi Főtanácsos
 
Budapest Rendőrfőkapitánya részére

Budapest
 
 

T. Vezérőrnagy Úr !
 
 
A BRFK IV. Kerületi Rendőrkapitányságon 2008. december 15-én végzett drogellenőrzésről készült válaszlevelét 2009.január 27-én köszönettel megkaptam.
 
A levelében meglévő súlyos tárgyi tévedésekre és pontatlanságokra tekintettel a nyolc oldalon keresztül, 35 pontban megválaszolt „vizsgálati eredmények” megalapozatlansága az alábbiakra figyelemmel ténykérdésként állapítható meg.
 
Erre figyelemmel a válaszban foglaltak helytállóságát, azok valóságtartalmát a kollégák elmondása cáfolja. Vizsgálatról tesz említést Főkapitány Úr, ugyanakkor nem említi, hogy a nyílt parancs alapján ellenőrzés alá vont kollégák meghallgatása megtörtént volna a főkapitányi vizsgálat során.
 
Főkapitány Úr arról sem tájékoztatta szervezetünket, hogy a „vizsgálatot” ki folytatta le, milyen eljárás keretében folytatta le, hiszen az általunk felvetett kérdések megalapozottságának megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálatot kezdeményeztünk.
 
Így akár azt is feltételezhetjük, hogy Főkapitány Úr vizsgálata csupán arra szorítkozott, hogy egy igazoló jelentést íratott az ellenőrzést foganatosítókkal és annak alapján készült a válaszlevél, amely rendkívül aggályos a vizsgálat tényszerűsége és objektivitása tekintetében és ez esetben nem beszélhetünk tényfeltáró vizsgálatról.
 
Kérjük Főkapitány Urat, hogy tájékoztatni szíveskedjen, a vizsgálatot személy szerint mely szervezet, annak milyen beosztású dolgozója, vagy dolgozói végezték és a vizsgálat alapján milyen módszerrel igyekeztek a történtek tényállásának objektív megállapítására, ugyanis információink szerint az ellenőrzés alá vont személyek egyikét sem hallgatták meg!
 
A 35 pontban felsorolt válaszok megalapozatlanságát érzékeltetendő, néhány gondolat erejéig rámutatunk a vizsgálat azon nyilvánvaló hiányosságaira, amely az egyszerű olvasó számára is kézzelfogható.
 

1. Kérjük szíveskedjen Főkapitány Úr megjelölni, mikor állítottuk, hogy a IV. Kerületi Rendőrkapitányság vezetőjével szemben drogtesztet alkalmaztak! Ilyen állítás részünkről ugyanis nem hangzott el, nem lett a megkeresésben leírva, ezért meglepődéssel konstatáltuk, hogy Főkapitány Úr olyan állítást tulajdonít a szakszervezetünknek, amit mi nem is állítottunk. Többször is végigolvastuk az Önnek 2009. január 8-án írt megkeresésünket, de abban még csak utalást sem tettünk a kapitányság vezetőjére, hogy bármilyen formában érintve lett volna az ellenőrzéskor. Nem tudjuk, hogy a Főkapitány úr által elrendelt vizsgálati anyagot ki terjesztette Főkapitány Úr elé, de igencsak megkérdőjelezhető a vizsgálatot folytató személy szövegértési képessége illetve a vizsgálat szakszerűsége, ha olyan tényt állít szakszervezetünkről, amely nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak.
 
2. Elképzelhető, hogy december 15-én történt az ellenőrzés de ettől függetlenül ez mit sem von le az ellenőrzés megtörténtének tényéből. Főkapitány Úr e pontban kifejezetten az „ellenőrzés” szót használja, amelyet mindenképpen helytálló megállapításnak tartunk, hiszen nyílt parancs felmutatásával (amelynek számát is megjelöltük megkeresésünkben) általában nem „önkéntes közreműködésre” szokták a munkavállalókat felkérni.
 
3. Valóban tévedtünk, a BRFK ELLSZO rövidítés helyett az állomány körében használatos „BESZ” rövidítést használtunk, a pontatlan jelölésért szíves elnézést kérünk a BRFK ELLSZO érintett állományától, és nem utolsó sorban Főkapitány Úrtól is, ha ezzel esetleg nehezítettük volna a vizsgálat lefolytatását, bár a BRFK érintett állománya így nevezi ezt az egységet. Ugyanakkor ha már a szabatos megfogalmazás szükségességéről ír Főkapitány Úr, megjegyezni kívánjuk, hogy tartalmilag önellentmondásos és ebből adódóan értelmezhetetlen meghatározás a „közvetlen irányításom alá tartozó, független ellenőrzési egység”, megfogalmazás, hiszen vagy irányítás alá tartozik, azaz alárendelt egy szervezeti egység egy szervezeten belül, vagy független. A két meghatározás egymásnak ellentmondó, bár nem ez az egyetlen ellentmondás a vizsgálat eredményében, mint a későbbiekben látható.
 
4. Elöljáróban leszögezzük, hogy e pontban négy alkalommal is ellenőrzésről tesz saját szavai szerint említést Főkapitány Úr. Ugyanakkor az ellenőrzés során a tájékoztatása alapján jelenlévő 2 fő RSZVSZ munkatárs kiléte nem volt ismert az ellenőrzés alá vontak előtt, nem mutatkoztak be, hogy ők nem a BRFK munkatársai, de az ellenőrzésben részt vettek, Álláspontunk alapján igencsak ellentmondásos Főkapitány Úr közlése miszerint a jelen lévő RSZVSZ munkatársak az ellenőrzésben nem vettek részt. Ez olyan érvelés, mint ha egy  intézkedést foganatosító 3 fős járőr közül csak azt lehetne az intézkedésben (ellenőrzésben) részt vevőnek tekinteni, aki például elkéri egy gépjárművezető okmányait és a jelen lévő passzív (az intézkedést valójában biztosító) személy nem lenne részese a közúti járműellenőrzésnek.
 
5. Az e pontban adott válasz szerint is ellenőrzés történt.
 
6. Nem fogadjuk el Főkapitány Úr e pontban adott válaszát sem, mivel ez szolgálatos rendőrökkel kapcsolatban súlyos bűncselekmény elkövetésére utaló bejelentést feltételez. Ilyen bejelentés alapján nem „gyakorlatozásra” vagy „oktatásra” kell utasítást adni, hanem szakszerűen és nyílt eljárás keretében mintavételre kötelezhetők a bejelentésben megjelölt rendőrök, illetve operatív eszközökkel adatgyűjtést folytathat az erre hatáskörrel rendelkező RSZVSZ. Ez szintén azt támasztja alá, hogy az ellenőrzés valódi, nyílt parancs birtokában elvégzett éles ellenőrzés volt, viszont ez esetben súlyos szakmai mulasztások történtek (szakképzett közreműködő hiánya) és személyiségi jogot sértő volt ebből adódóan a jelen lévő 5 ellenőrző személy eljárása, mivel erre jogosító képzettséggel nem rendelkeznek.
 
Az RSZVSZ munkatársainak jelenléte sérti a jogállásukról és hatáskörükről szóló jogszabályi rendelkezéseket, hatáskörüket ugyanis a BRFK munkatársaival jelentősen túllépték, amikor nyílt eljárásban kívántak realizálni, amely realizálásra úgyszintén nem rendelkeznek hatáskörrel.
 
7. Az e pontban foglaltak ismételten az éles ellenőrzésről szólnak, amelyet „az ellenőrzés eredményessége érdekében” nem kívántak előre közölni. Felhívom Főkapitány Úr figyelmét a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet rendelkezéseire, amely szerint az RSZVSZ az Rtv. VII. fejezete alapján csak titkos információgyűjtés folytathat. Igazán nem hosszú Korm. rendelet, érdemes végigolvasni, tanulmányozni és Főkapitány Úr is meggyőződhet róla, hogy nyílt intézkedés, vagy nyomozati cselekmény foganatosítására az RSZVSZ munkatársainak még a BRFK ELLSZO (a továbbiakban: BESZ) ellenőrzésre nyílt paranccsal felhatalmazott munkatársainak jelenlétében sincs lehetősége, főleg úgy nincs, ha megfelelő szakképzettséggel rendelkező közreműködő sincs az öt fő között.
 
8. Nem az a probléma Főkapitány Úr, hogy Vida Zoltán r.őrgy. úrnak van ellenőrzési jogköre, hiszen a BESZ erre lett létrehozva. Ugyanakkor a drogellenőrzés egészségügyi feltételeinek hiányát nem pótolja a nyílt parancs megléte.
 
9. Az ebben a pontban foglaltak alapján megállapítható, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság IV. Kerületi Rendőrkapitányságán a kerület 100 ezer lakosára jut 3 fő járőr és 2 fő kmb-s, akit 5 fő ellenőriz alkalmanként, illetve 3 fő ellenőriz és 2 fő „csak úgy” jelen van. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy egy százezres kerületre mindösszesen 3 járőr ad ki egy váltást egy ekkora kerületben, és a napi leterheltségen túlmenően a BESZ is kvázi drogfogyasztóként tekint rájuk valamilyen homályos, szolgálati okból nem közölt bejelentésre hivatkozva. Ezek tükrében talán Főkapitány Úr számára is kissé más megvilágításba helyeződik a BRFK főleg a közterületi szolgálatot ellátó tiszthelyettesek között meglévő tartós, ezer fő körüli létszámhiány egyik lehetséges oka.
 
10. A Vida úr toleranciájáról és segítőkészségéről tanúskodó álláspontját nem kívánjuk különösebben kommentálni, az Ön által leírtak is igazolják a BRFK-n kialakult létszámhiány lehetséges okainak egyikét. Mindenesetre megjegyezni kívánjuk, hogy a fogdaőr eligazításának napi rutin jellegét tény, hogy felülírja az Ön által hivatkozott szabályzat rendelkezése. Vida úr a szabály betartásának hiányát észlelve megtette a beosztásából adódó, a Rendőrkapitányság állományának törvényes és szakszerű működését biztosító figyelemfelhívását, amely minden bizonnyal hozzájárult a BRFK IV. Kerületi Rendőrkapitányságon az eligazítás aznapi szakszerűségéhez. A mulasztás megelőzésében tevékenyen részt vett, és minden bizonnyal a fogdaszemélyzet érintett  tagja és a váltás parancsnoka e mulasztás kiküszöbölésére a jövőben is törekedni fog minden bizonnyal, hiszen a BESZ ennek betartását bármikor szúrópróbaszerűen és segítőkészen ellenőrizheti.
 
11. A Farkas Gergely r.százados úrnak az „ilyen jellegű információkra” vonatkozó ismeretével sem szakmai sem jogi szempontból nem tudunk mit kezdeni, úgy gondoljuk, ha ilyen jellegű információkkal rendelkezik az RSZVSZ, akkor nem nyilvános közlést kell a potenciális fogyasztók felé intelemként közölni, hanem az Rtv. VII. fejezetében foglalt eszközökkel kell megerősíteni, vagy kizárni az „ilyen jellegű információk” komolyságát. Eddig nem tudtuk, hogy az RSZVSZ a potenciális bűnelkövető (jelen esetben korrupcióval és drogfogyasztással címkézett) rendőröknek figyelmeztetést ad, hogy ilyet „nem szabad csinálni”, mert tiltják a hatályos jogszabályok. Feltételezzük, hogy a magyarországi felnőtt lakosság közel 100%-a tisztában van mind a korrupció, mind a drogfogyasztás tiltott jellegével, és nem feltételezzük, hogy a hibaszázalékon belüli tudatlanok, pont a törvényesség betartására hivatott rendőrök körében lennének. Mindenesetre elég sajátos körülmény lehetett, hogy a titkos információgyűjtésre hatáskörrel rendelkező RSZVSZ munkatárs tart felvilágosítást e téren a közterületi állománynak az eligazítás idején.
 
12. 14. 15. és 16. pontok: A jogszabályi rendelkezések ismertetése során Főkapitány Úr elfeledkezett figyelembe venni két fontos körülményt. Az egyik, hogy bűncselekmény gyanúja, vagy arról szóló bejelentés esetében az RSZVSZ-nek van lehetősége titkos információgyűjtésre. A mintavétel semmiképpen sem a titkos információgyűjtés kategóriájába tartozó művelet. A másik fontos körülmény, hogy a drogfogyasztás szúrópróbaszerűen, vagy megelőzési célból, vagy alkalmassági vizsgálat keretében történhet az egészségügyi előírások figyelembevételével. Szűrővizsgálat esetében a 9/2001. (BK. 4) BM utasítás mellékletében lévő előírások az irányadók.
 
Főkapitány Úr utal az ORFK Munkavédelmi Szabályzata 7.5.3. pontjára, amely szerint: „Ha kábítószer hatás gyanúja merül fel, a Be. szabályai szerint kell eljárni.”
A 6. pontban az esetleges bejelentésekről Ön nem kívánt tájékoztatást adni, továbbá a 7. pontban „az ellenőrzés eredményességére tekintettel az ellenőrzési szándékukat nem közölték előre”.
 
A történtek ennek tükrében súlyos jogsértés, ugyanis a Munkavédelmi Szabályzat ezen esetben nem munkahelyi ellenőrzést, tehát nem a BESZ „okvetetlenkedését”, hanem egyrészt az RSZVSZ titkos információgyűjtését, illetve nyílt eljárás esetén a Be. szabályainak betartását írja elő.
 
Nyilvánvaló, hogy a BESZ nem bír nyomozati jogkörrel, tehát nyílt eljárás esetén – még ha azt ellenőrzésnek is álcázzák – a mintavétel jogsértő volt a Be. rendelkezéseire tekintettel. A Be. 99.§ (2) bekezdése szerint: „Szakértő alkalmazása kötelező, ha a bizonyítandó tény, illetve az eldöntendő kérdés személy… kábítószer függősége.”
 
Tehát a Főkapitány Úr által hivatkozott Munkavédelmi Szabályzat 7.5.3. pontja szerint a Be. szabályai szerint kell eljárni. A Be. viszont nem teszi lehetővé, hogy a BESZ saját hatáskörben, szakképzettség nélküli munkatársakkal való ellenőrzését. A járművezetőkkel szemben alkalmazandó gyorsteszt alkalmazásának lehetőségét hozta fel Főkapitány Úr és „lehetőleg rendőrorvosi szolgálat” igénybevételével való előírásra hivatkozik, mint nem kötelező jellegű előírásra. Ezzel szemben a norma helyes értelmezése az, hogy minden esetben orvos közreműködése szükséges, aki „lehetőleg” rendőrorvos legyen (tudnillik költségkímélési szempontok miatt).
 
A járművezetők ellenőrzése során az intézkedő rendőr dönti el, hogy a vizsgálat indokoltsága fennáll-e, ugyanúgy mint az ittasság ellenőrzése során.
Jelen esetben a BESZ és az RSZVSZ rákészült az ellenőrzésre, de az alapvető előírást, azaz orvos közreműködését nem biztosították.
 
Sajnálatos körülmény hogy a BRFK nem úgy értelmezi az ORFK normatív rendelkezését, ahogy az le van írva.
 
17. és 18. pontok: A fentiek alapján a BRFK ezirányú gyakorlata törvénysértő, a Be. szabályaival ellentétes, ugyanis Főkapitány Úr a 6. és a 11, pontokban is utal kábítószer fogyasztásra és ebben az esetben már nem szimpla ellenőrzésről, hanem a Be. szabályai szerinti eljárásról lehet csak beszélni a 45/2001. ORFK intézkedés 7.5.3. pontja alapján, hiszen kábítószer hatás gyanúja merült fel mind az állítólagos bejelentések (6. pont), mind Farkas Gergely r. százados úr nyilatkozata (11. pont) alapján. .
 
20. Figyelemmel arra, hogy 100 ezer lakosra jutott aznap 3 fő járőr és 2 fő kmb-s és ebből 2 fő ellenőrzés alá vonásra került, túlzó dicséret az ellenőrzést foganatosító személy magasztalása, hogy szem előtt tartotta, hogy a rendőrkapitányság illetpékességi területe ne maradjon ellenőrzés nélkül.
 
21. Fentiek alapján úgyszintén erős túlzás „felkészült ellenőrökről” említést tenni.
 
23. Sajnáljuk, bár az ORFK intézkedés tekintetében tanúsított szövegértés helytelensége kapcsán nem meglepő, hogy a levelünkből idézett részt úgy értelmezte a BRFK, ahogy azt leírta. Ezzel ellentétben szemantikailag helyesen értelmezve elkerülhető lett volna az ezzel kapcsolatos félreértés. Talán érdemes leírni, hogy a „két személy a WC helyiségbe kísérték, ahol az ajtót magukra csukhatták” megfogalmazás nem azt jelenti, hogy 7-en csukták magukra az ajtót, hanem a WC-be kísért két személy csukhatta magára az ajtót. 
 
24. Az ellenőrök nem kértek, hanem utasításokat adtak, ez tény. Mivel nem írta Főkapitány Úr, hogy a vizsgálat során a mintaadásra kötelezetteket meghallgatták volna, ennek elmaradása esetén javasolom az érintett személyek meghallgatását, hogy kérték-e őket vagy utasították. Megjegyezni kívánom, a nyílt parancs lobogtatása kizárja, hogy kérni mentek az ellenőr urak, hiszen a nyílt parancs nem kérésre jogosító irat.
 
25. Az e pontban foglaltak vonatkozásában is szükségesnek tartjuk az érintett személy nyilatkoztatását, nem pedig valószínűsítésbe bocsátkozni, hogy tud-e valaki kétszer is vizeletet produkálni, bár elképzelhetőnek tartjuk, hogy valóban egy mintaadás történt, de ez nem von le az ellenőrzés jogsértő jellegéből semmit.
 
26. -33. pontokkal kapcsolatban nem látjuk bizonyítottnak, hogy a vizsgálat eredménye a tényállást pontosabban állapította-e meg mint a szakszervezetünkhöz eljuttatott információk. Ezért is lett volna szükséges, hogy Főkapitány Úr a vizsgálat eredményéről való tájékoztatását kiegészítette volna a vizsgálatot végző személyéről illetve arról, hogy a megállapításokat mely személyek nyilatkozatára támaszkodva tette meg.

 
A vizsgálat konklúziójával kapcsolatban jelezni szeretném, hogy az ellenőrzést végző személy neve és beosztása nyilvános, közérdekű adat. Az ellenőrzés vizsgálatáról szóló jelentése sem oszlatta el, sőt inkább megerősítette azokat a vélelmeket, miszerint az ellenőrzés szakszerűtlen és jogsértő volt, amellyel kapcsolatban e levél kapcsán kifejtettem az álláspontom. A TMRSZ honlapján közzé tett, Önnek írt levélben felvetéseket fogalmaztunk meg amelyek helytállósága esetén jogsértések elkövetésének gyanúját fogalmaztuk meg a hozzánk érkezett jelzések, információk alapján.
Természetesen válaszlevelét és jelen viszonválaszunkat is közzétesszük honlapunkon tagjaink hiteles tájékoztatása céljából. Főkapitány Úr válaszát nem tartjuk sem kielégítőnek, sem elfogadni nem tudjuk, amelynek indokait a fentiekben részleteztük.
 
Tájékoztatom Önt, hogy nem ellenőrizetlen információk alapján tájékozódtunk, hanem kollégák hívtak felháborodottan, sérelmezve a megalázó bánásmódot. Ennek hatására fordultunk Önhöz, mint a BRFK első számú vezetőjéhez.
 
Az Ön válaszában foglaltak nemhogy eloszlatták volna az esetleges jogsértéssel kapcsolatos aggályainkat, hanem éppen hogy megerősítették azt.
 
Mindenképpen aggályosnak tartjuk a BESZ ellenőrzési gyakorlatát, mind jogszerűség, mind szakszerűség tekintetébe. Természetesen ez az aggály megfogalmazódik az RSZVSZ jelenlévő munkatársai ténykedése vonatkozásában is.
 
Hangsúlyozzuk, hogy az ellenőrzés során az egyébként is elégtelen létszámú végrehajtói állományt vonták el egy 100 ezres kerületben. Példátlan az az „oktatási tematika”, amely eredményeként egy 100 ezres kerület ha csak tízpercekre is de végrehajtói közterületi állomány nélkül marad a BESZ munkatársainak ténykedése okán.
 
Számunkra teljesen nyilvánvaló, hogy egyrészt az RSZVSZ nem az IRM Rendészeti Oktatási Felügyeleti és Tervezési Osztály hatáskörébe tartozó oktatással foglalkozó szervezeti egység, hanem az egyedüli „profilja” a titkos információgyűjtés.
 
Másrészt az is nyilvánvaló, hogy nem a szolgálatba lépő állományt kell oktatni, illetve ha mégis elengedhetetlenül szükséges, akkor a kieső szolgálatok helyettesítését meg kell oldani. Az oktatástól ugyanis nagyságrendekkel fontosabb a közterületi rendőri jelenlét, bár szemmel láthatóan sem a BESZ, sem a BRFK vezetése ezt nem tartja annyira lényeges kérdésnek. Álláspontunk szerint erről a kerületi polgármester úrnak és a képviselőtestületnek alkalomadtán más lesz a véleménye.
 
Fentiek alapján tisztelettel várjuk Főkapitány Úr válaszát arra vonatkozóan, hogy az érintett szolgálatos állomány jegyzőkönyvi meghallgatása megtörtént-e a vizsgálat során, azt ki foganatosította, a vizsgálatban mely szervezeti egység vett részt, illetve ki terjesztette elő Főkapitány Úrnak aláírás céljából a részünkre megküldött válasz tervezetét.
 
 
Szekszárd, 2009. január 28
 

 
 
 

Főtitkár