Munkaidő kedvezmény – válasz 2,5 év elteltével

IRM bocsánatkérése, szakszervezeti jogok megsértésében helytadása 2,5 év elteltével!

IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM
Rendészeti Igazgatási Főosztály

Szám: IRM/RIFO/11-2/2009(1)

Szima Judit főtitkár asszony részére
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

Szekszárd
Tanya u. 4.
7100

Melléklet: 2 lap
Tárgy: TMRSZ munkaidő kedvezmény tárgyában beadott panasza

 

 

Tisztelt Főtitkár Asszony!

Megküldöm mellékelten a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete – munkaidő kedvezmény tárgyában beadott – panasza kapcsán született határozatot.

Budapest, 2009. január 2.

 

Üdvözlettel:

 

Dr. Boros Gábor
főosztályvezető

 

 

 

IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM
Rendészeti Államtitkár

Szám: IRM/RIFO/ 910 – 6 /2008.

Tárgy: A TMRSZ munkaidő kedvezmény tárgyában beadott panasza
Ügyintéző: dr. Hangya Kálmán, dr. Baranyai Zoltán

 

 

HATÁROZAT

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) és a BRFK II. kerületi Rendőrkapitányság foglalkoztatók

figyelmét felhívom

a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására, a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő kedvezmény jogszabályban meghatározott módon történő kiadására.

Döntésem ellen – amennyiben azt sérelmesnek tartják – a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz címzett, de az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba benyújtott keresetben, jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a határozat törvényességének bírósági felülvizsgálatát. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a végrehajtás felfüggesztése a keresetlevélben kérhető.

INDOKOLÁS

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (a továbbiakban: TMRSZ) a 2006. június 21-én keltezett IRM-2/2006. számú iratában az igazságügyi és rendészeti miniszterhez címzett bejelentéssel élt a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdés d), l), és n) pontok megsértése miatt. Indokolásukban kifejtették, hogy a BRFK II. ker. Rendőrkapitányság vezetőjének intézkedése ellen a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33.§ (1), (3) bekezdése alapján 2006. június 19-én kifogást nyújtottak be, figyelemmel arra, hogy a munkáltató megsértette a Hszt. 32. § (2) bekezdést azzal, hogy Koncsek Éva szakszervezeti tisztségviselő munkából való távolmaradását nem vette tudomásul.

Álláspontjuk szerint a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezményére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése nem csekély súlyú kötelezettségszegés a munkáltató képviselője részéről, a munkáltató jogellenesen utasította el a TMRSZ részéről benyújtott munkaidő kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentést.

Az igazságügyi és rendészeti miniszterhez címzett bejelentést a minisztérium rendészeti szakállamtitkársága megvizsgálta, azonban a kormányzati struktúra átalakítása, a Belügyminisztérium ehhez kapcsolódó megszüntetése miatt, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem volt olyan jogi helyzetben, hogy a miniszter irányítása alá került rendvédelmi szervek munkaügyi ellenőrzését elláthatta volna.

A Met. 1. § (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott, a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres erő és rendvédelmi szervek munkaügyi ellenőrzéséről szóló 14/1997. (Il. 26.) BM rendelet 1. §-a szerint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkaügyi ellenőrzését a Belügyminisztérium személyzeti szerve látja el. A TMRSZ bejelentésének időpontjában az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatából sem volt megállapítható, hogy mely szerv jogosult az előbbiekben hivatkozott BM rendelet szerinti eljárásra.

A munkaügyi ellenőrzés lefolytatásához meg kellett teremteni azokat a jogi alapokat, melyek ezt lehetővé teszik, illetve meghatározzák az erre jogosult szervet. A 2008. július 20-án hatályba lépett, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2008. (MK 106.) IRM utasítás melléklete 2. számú függelékének 2.2.2 B. e) pontja a rendészeti államtitkár felügyelet alá helyezte a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló rendészeti szervek munkaügyi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

Az ellenőrzés az IRM/RIFO/9l0-4/2008. számú megbízólevél alapján történt. A munkaügyi ellenőrzés során az alábbiak kerültek megállapításra.

A tényállást a rendészeti szakállamtitkárság már 2006. évben megfelelően feltárta, illetve vizsgálta. Az akkori megállapítások felhasználásával 2008. december 11-én a BRFK II. ker. Rendőrkapitányságon helyszíni vizsgálat keretében került sor a 2006. évi ügy még aktív állományban lévő résztvevőjének, dr. Hangyási Sándor r. ezredes úrnak – BRFK II. ker. Rendőrkapitányság vezetőjének – a meghallgatására.

A 2006. évi megállapítások és dr. Hangyási Sándor r. ezredes úr nyilatkozata alapján megállapítottam, hogy a kerületi rendőrkapitány távollétében, ez ügyben hatáskörében eljáró Bohnert Tibor r. alezredes úr, – a Bűnügyi Osztály vezetője – hozta a TMRSZ által jogszabálysértőnek tartott döntést. Bohnert Tibor r. alezredes úr a TMRSZ bejelentése alapján tudta meg azt, hogy Koncsek Éva r. őrnagy asszony a TMRSZ tagja, illetve tisztségviselője. Bohnert Tibor r. alezredes úr az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyetteseként a szolgálati érdeket tekintette elsődlegesnek a szakszervezeti tisztségviselő munkaidő kedvezményének biztosításával szemben.

Döntése során figyelembe vette azt, hogy más szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint 15 nappal korábban szoktak a szakszervezetek ilyen jellegű kéréseket előterjeszteni.

Megállapítottam, hogy 2006. június 19-én Szima Judit főtitkár asszony kifogást jelentett be dr. Hangyási Sándor r. ezredes úrnak címzett iratában Bohnert Tibor r. alezredes úr intézkedésével szemben. Az iratot a kerületi rendőrkapitány úr megküldte a BRFK Főkapitányi Titkárságnak. Dr. Barta Erika ny. r. ezredes asszony titkárságvezető – levélben tájékoztatta a BRFK álláspontjáról Szima Judit főtitkár asszonyt.

2006. június 30-án Szima Judit főtitkár asszony ismételten kifogást jelentett be Gergényi Péter r. vezérőrnagy úrnak címzett iratában. A kifogásra 2006. július 6-án Budapest Főkapitányának megbízásából – dr. Rizmann Anikó r. őrnagy asszony, a BRFK Hivatala Jogi, Koordinációs és Panaszügyi Osztály vezetője válaszolt. Levelében kitért arra, hogy a Hszt. 31. § (3) bekezdése alapján nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a hivatásos állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.

Az ügyhöz kapcsolódóan megállapítható, hogy a felek közötti kapcsolatrendszer elégtelensége, a foglalkoztató nem kellő informáltsága, illetve a foglalkoztató szolgálati feladataihoz szükséges létszám biztosítottságának követelménye vezetett a TMRSZ által bejelentett tényálláshoz. A vizsgált eset időpontjában olyan alapvető kérdések voltak tisztázatlanok, mint a munkaidő kedvezmény kiszámításának alapjául szolgáló szakszervezeti taglétszám, továbbá nem volt ismert a szakszervezet tisztségviselőinek a névsora. Ehhez kapcsolódóan megjegyzést érdemel, hogy a tisztségviselők személyének ismertsége abból a szempontból is releváns, hogy a foglalkoztató csak így tudja biztosítani az őket megillető munkajogi védelmet. A Hszt. 28. § (2) bekezdése szerint a fegyveres szerv nem követelheti meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja az érdekképviseleti szervhez tartozásáról nyilatkozzon. Ebből következően a Hszt. 32-34. §-ai szerinti foglalkoztatói kötelezettségek teljesítéséhez a szakszervezet megfelelő információ adása elengedhetetlen.

Megállapítható, hogy Bohnert Tibor r. alezredes megsértette a Hszt. 32. § (l) bekezdését azzal, hogy nem biztosította a szakszervezeti munkaidő kedvezményre vonatkozó szabályok hatályosulását. Tévesen hivatkozott a szakszervezet 15 napos előzetes bejelentési kötelezettségének elmaradására, tekintettel arra, hogya TMRSZnek nem volt erre irányuló megállapodása a foglalkoztatóval.

Figyelemmel azonban arra, hogy a jogsértés óta eltelt időtartam alatt Bohnert Tibor r. alezredes felelősségre vonására nem került sor és szolgálati viszonya időközben megszűnt, a Met. 7. § (1) bekezdése a) pontja szerint kiszabható munkaügyi bírság alkalmazását nem tartom indokoltnak. A jogkövetkezmény alkalmazásától való eltekintést indokolja továbbá, hogy jogsértő intézkedése egyedi aktusnak minősül, azzal, hogy egy foglalkoztatottat érintett, egyetlen esetben.

Döntésem a hasonló eset ismétlődésének kizárását, a foglalkoztató és a szakszervezet közötti harmonikus kapcsolatrendszer kialakítását, a jogszerű együttműködés gyakorlatát kívánja elősegíteni.

Határozatom a Met. 1. § (8) bekezdésén és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2008. (MK 106.) IRM utasítás melléklete 2. számú függelékének 2.2.2 B. e) pontján alapul.

A keresetindítás lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. §. (1) és (3) bekezdése biztosítja. A keresetindítás halasztó hatályának kizárását és ezzel összefüggésben a végrehajtás felfüggesztésének keresetlevélben történő kérelmezésének lehetőségét a Ket. 110. § (1) bekezdése teszi lehetővé.

Budapest, 2008. december “22”.

 

 

Juhász Gábor

 

 

 

Készült: 4 példányban
Kapja:
1.sz. pld.: TMRSZ
2.sz. pld.: BRFK vezetője
3.sz. pld.: BRFK II. ker. Rendőrkapitányság vezetője
4.sz. pld.: irattár

 

 

Az anyag terjedelme miatt, a teljes anyag PDF formátumban tölthető le

Teljes anyag letöltése PDF formátumban