- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

ORFK – MÁV, avagy a szabadjegyek és utazás

Utazási „kedvezmény” avagy az ORFK bravúrosnak nehezen mondható hozzáállása a MÁV-val fennálló együttműködési megállapodás felülvizsgálatánál

Ismerjük néhai Hofi Géza egykori szállóigévé vált mondását, miszerint a hülyeség fokozatai: Hülye, hülyébb, leghülyébb, rendőr, postás, vasutas. Sokszor igaza volt, a méltán népszerű humoristának. Majdnem teljesen igaza volt ebben is, de a sorrenden azért vitatkoznánk vele ennek a megállapodásnak a tükrében..

Az ORFK évekkel ezelőtt kötött a Magyar Államvasutakkal egy megállapodást, amelynek alapján vasúti szabadjegyek biztosításával a munkába járás költségei hallgatólagosan rendkívül kedvező módon (gyakorlatilag térítés nélkül) tették lehetővé a rendőrség hivatásos állományú tagjai részére a vasúton való munkába járást.
2008. őszén az ORFK nem tudni mi okból újratárgyalta a MÁV-val kötöt együttműködés részleteit, amelyben már egy szó sem esik a rendőrségnek biztosított szabadjegyek további felhasználásának lehetőségéről. Az együttműködés újbóli megkötésének előmunkálatai során – noha az rendőrségi dolgozók ezreinek a helyzetét érintő fontos pénzügyi kérdésekről is szólt – az ORFK felelős vezetői úgy gondolták, hogy meg sem kérdezik mi erről szakszervezetünk véleménye. Azt nem tudjuk felelősséggel állítani, hogy a másik három szakszervezetet sem kérdezték meg de feltételezzük, hogy ők is tiltakoztak volna a végül is november első felében aláírt megállapodás aláírásától, mivel az rendkívül nehéz helyzetbe hozta a vidékről városokba, elsősorban a fővárosba utazó rendőrségi munkavállalókat.
Teljesen jogosan merül fel a kérdés, hogy az ORFK-nak milyen érdeke fűződött a megállapodás újbóli megkötéséhez. Nos, alábbiakban tanulmányozhatja mindenki, hogy az együttműködés keretén belül ez milyen előnyöket biztosít a rendőrség munkavállalóinak, de hiába kerestünk ilyet, nem nagyon találtunk. Ellenben egy sor olyan vállalást vettek bele az ORFK nagytudású szakemberei, amely a MÁV-nak mint profit érdekelt piaci szereplőnek a helyzetét, versenyképességét javítja. Felmerül az a kérdés is, hogy az új megállapodás rendelkezéseit megismerve miért van szükség arra, hogy a MÁV kiemelt figyelmet élvezzen a piacon lévő más, szolgáltatással foglalkozó társaságok hátrányát okozva ezzel? Miért tart fenn innentől kezdve a Rendőrség például vasúti rendőrőrsöket, hiszen a közismert rendőri létszámhiány miatt egy piaci szereplő, vagy egy jogi személy sem élvezhet előnyt például az állampolgárokkal szemben. Miért kap a MÁV kiemelt figyelmet, hiszen ezzel az erővel akár a Volánbusz, akár a BKV, de akár egy bevásáráló központ, is joggal igényelhetné, hogy rendőrőrsöket hozzon létre területén a rendőrség, mert túl sok a lopás, rablás, csalás, garázdaság a területén. A Tesco is joggal igényelhetné ezen az alapon, hogy a biztonsági őrök helyett rendőrök járőrözzenek a bolti tolvajokat kiszűrendő, hiszen ha a MÁV kap ilyen kivételezett figyelmet, akkor ők miért nem?

Miért van az, hogy a MÁV területén elkövetett bűncselekmények esetében perceken belül rendőr tud megjelenni a helyszínen, míg az a nyugdíjas, akitől a trükkös csalók az utolsó fillérig ellopják a megtakarított pénzét, a lakására csak órák múlva tud rendőr kimenni?

Az ORFK az együttműködési megállapodás újbóli megkötésével túlzás nélkül megállapítható, hogy rendőrségi dolgozók ezreinek egzisztenciális helyzetét rontotta le a végletekig, a Kormány munkavállaló ellenes intézkedéseivel összhangban.

A Kormányoldal szavazógépeként működő MSZP és SZDSZ a 13. havi feldarabolását követően az elmúlt napokban név szerinti szavazással, saját adott szavát megszegve – azaz a hazugságáradat tovább folytatódik és minél jobban „bontják ki az igazság részleteit” az annál keservesebb helyzetet teremt a rendőrség dolgozói számára -, azaz hitszegő módon most a 13. havi illetményünk elkobzásáról hozott döntést. Természetesen a bérmegállapodás – általunk egyébként joggal kritizált alacsony mértékét – sem kívánja betartani a magyar nemzet bankárkormánya, nem jut a bankoknak juttatott több száz milliárd forint mellett arra már elég pénz, hogy a közszolgák az egyébként is szégyenletesen alacsony bérezésük mellett a szerzett jogaikat megőrizhessék.

Az ORFK fenti történések előre láthatósága mellett kötötte meg a MÁV-val az újabb rendőrnyomorító megállapodását. Ugyanis innentől kezdve a rendőrnek, ha dolgozni akar menni, nem az eddig jól bevált rendszer szerint kell utaznia, hanem jegyet, vagy bérletet kell váltania. Egy Miskolc-Budapest relációban vásárolt havibérlet ára 146.000,-Ft azaz száznegyvenhatezer forint. Ha nem vesz a rendőr bérletet, akkor bliccel és a kalauz jóindulatára van utalva, hogy másnap is rendőr maradhat-e, hiszen az íróasztalnál ülő tábornokok egy esetleges fegyelmi, vagy méltatlansági eljárás keretében fogják azt vizsgálni feltételezhetően, hogy alkalmas, méltó-e rendőrnek az olyan személy, aki jegyet nem váltva utazik a tömegközlekedési eszközön.

Sajnos ma egy példának okáért miskolci rendőrjárőr, ha Budapesten szolgál, objektív okok miatt nem tudja megelőlegezni a rendőrségnek, szeretett munkahelyének azt, hogy ő megvált egy havibérletet 146 ezer forintért, mivel teljes illetménye, családi pótlékkal együtt sem éri el a havibérlet árának összegét.

Természetesen az IMF hitelből konszolidált bankok különböző hitelkonstrukciókkal, mosolygós reklámokkal meg tudják előlegezni egy havibérlet árát 200% körüli gyorshitel THM-mel, de ennek igénybevételét természetesen senkinek nem javasoljuk. Az egyik szintén nagytudású rendőri vezető felvetésünkre azt javasolta, hogy a bérlet megvásárlásának érdekében fizetéselőleget is lehet felvenni, amelyet legalább ennyire abszurd ötletnek tartunk. A helyzet bármennyire is próbálunk cinikusan fogalmazni, tragikus, amely jól szemlélteti azt a hozzánemértést és nemtörődömséget a rendőri vezetők részéről, amely ma már a rendőrség működőképességét veszélyezteti.
Sajnálatos tény, hogy a rendőrség állítólagos feszes költségvetése és forráshiánya ellenére megkötöttek egy ilyen amatőrizmusra utaló megállapodást, amely alapján, ha minden rendőr bérletet venne aki vidékről jár be, akkor a MÁV számításai szerint az a rendőrségnek kb 2,5 milliárd forint plusz kiadást jelentene. Hogy miért?
A 78/1993. (V.12.) Kormányrendelet 3.§ a/ pontja értelmében a munkáltatónak 86%-os utazási költség megtérítésének kötelezettsége van, azaz a munkavállalónak „csak” 14%-ot kell állnia. Ez a fenti miskolci példa alapján mintegy 20 ezer forintos költséget jelen minden hónapban a bérletet váltó miskolci lakhelyű, de Budapesten szolgáló rendőr számára, természetesen úgy, hogy a bérlet teljes árát ki kell fizetnie minden hónapban, amikor dolgozik.
Gratulálunk azoknak a szakembereknek, akik illetményük pozitív eltérítéséért kiváló minőségű munkát felmutatva ezt a megállapodást megkötötték. Nem fog sokba kerülni, legfeljebb 2 és fél milliárd forintba, vagy pár száz rendőr áthelyezési kérelmének benyújtásába, még kritikusabb létszámhiányt előidézve a Készenléti Rendőrség, a BRFK, vagy a Köztársasági Őrezred, Repülőtéri rendőr Igazgatóság állományában, esetleg pár száz rendőr még nagyobb elkeseredettségéhez. Ez a megállapodás kiválóan alkalmas arra, hogy tovább rombolja a rendőrség érintett állományának megmaradt hitét, hivatástudatát, munkakedvét.
Természetesen ha egy rendőr ellen is fegyelmi, méltatlansági vagy bármilyen szankcionális eljárás indul azért mert bliccelve utazott a munkahelyére, a TMRSZ igény esetén a szükséges jogi védelmet biztosítani fogja.

Az alábbiakban megvizsgáltuk annak lehetőségét, hogy az egyébként sokkal kedvezőtlenebb megállapodásban van-e olyan fogódzó, amely alapján a rendőrségi munkavállalóknak valamilyen „menekülési útvonalat” találhatnánk a bérlet, vagy a menetjegy megvásárlása helyett. Az alábbiak szerint álláspontunk szerint – de arra ne vegyen senki mérget, hogy az ORFK-nak és a MÁV-nak is ez lenne az álláspontja e kérdésben –, van olyan „kiskapu”, amely a munkavállalók drámai helyzetét a munkába utazás terén mentheti.

Mielőtt ennek részletezésére kitérnénk, nézzük, hogy mit vállalt fel az ORFK vezetője elsősorban a munkavállalók terheit növelve ezzel. Rövid kommentárokat fűzünk egy-egy rendelkezéssel kapcsolatban.

Nyilván ez nagyon előnyös a MÁV-nak, hogy a területén a rendőri jelenlét biztosított legyen, hiszen a versenyképessége ezáltal is növekszik.

Háááát, mit mondjunk? Néhány olyan feladatba szépen belevitték a rendőrséget, amelyet lényegében a MÁV fegyveres vasútőrsége látott el eddig. Kissé mint ha megvezették volna ebben az ORFK-t a semmiért.

Érdemi javaslat is felvetődött bennünk e rendelkezések tükrében. Nem jobb lett volna-e inkább a Rendőrség-MÁV Zrt. fúzióját előkészíteni? Egyenruhás az állomány, mindkettőnek kék a színe és lassan a MÁV területén több rendőri feladat lesz amit végre kell hajtani, mint minden más egyéb közterületen. Erre figyelemmel javasoljuk a rendőrszakközépiskolákban és az RTF-en a mozdonyvezetői és krampácsolói képzések alapszinten történő oktatásának a tematikába helyezését is.

A rendőrség ismét csak a MÁV nyereségét elősegítő tevékenységek ellátására vállalt kötelezettséget. Mit kap cserébe? Puszit?
Dehogyis, nézzük csak mit biztosít cserébe a MÁV díjmentesen!

Aztamindenit. Hihetetlen, hogy el tudták érni a rendőrség tárgyaló szakemberei, hogy ha a vasút nyereségét növelő rendészeti munkát végeznek a rendőrök, akkor nem kell fizetniük a munkaközi pihenést lehetővé tevő helyiség használatáért. Micsoda eredmény. Ez igen! Csak így tovább, kérlelhetetlenül. Valószínűleg a MÁV fizettetni akart ezért a pihenőhelyiség használatért, de nem, a rendőrség éber vezetői nem hagyták magukat bevinni a zerdőbe. Micsoda eredmény, nem találunk szavakat rá. Köszönjük. Köszönjük és mégegyszer köszönjük. De menjünk tovább nézzük, hogy a rendőri vezetők mit tudtak még kisajtolni a MÁV vezetéséből.

A 42. pontban láthatjuk, hogy mire rá nem kényszerült a MÁV a kérlelhetetlen szigorúságnak köszönhetően:

Hurrá! Megszűnt a határrendész és rendőr kollégák vakoskodása, nem kell kitapogatni ezentúl egy útlevél- vagy igazolványképet sem, nem kell elemlámpával ellenőrizni az utasokat a sechengeni határ átlépesek alkalmával. Ez megintcsak hihetetlen bravúr, hogy sikerült a MÁV-ot rákényszeríteni, hogy legyenek villanykörték a lámpatestekben. Nem találunk szavakat erre a heroisztikus küzdelem után elért eredményre és e sorok írója miközben e gondolatokat papírra veti, egy könycseppet morzsol el kezével a szeme sarkában. Lesz villanyvilágítás a vonatokon. Ó istenem, ilyen vezetőkről álmodtunk mindig is. Kiharcolták.

Hihhhetetlen. Nem kell fizetnie a rendőröknek, azért mert dolgoznak a vonaton. Végigigazoltatják a vonatot, ellenőriznek segítik a vasút munkáját és nem kell ilyenkor jegyet venniük. Ezt azért nem gondoltuk volna, fel sem tételeztük a megállapodást kidolgozókról, hogy ilyen kedvezményt sikerül kiharcolniuk a MÁV-tól.

Komolyabbra fordítva a szót. Ez lehet az egyik kiskapu a bérletmegváltástól mentesülésre, viszont az nem derül ki, hogy munkába menet közben, vagy munkából hazafelé menete a rendőr végezhet-e ilyen ellenőrzést. Egyenruhában vita nélkül utazhat a munkahelyére, és visszafelé is. Persze csak a vicc szintjén az alábbi kiskaput továbbfejlesztő ötlet merült fel, nem kell komolyan venni. A munkába menetre kell két rendőr. Egyik egyenruhában, a másiknak nem kell egyenruhát felvenni, elég ha az egyenruhás kolléga rápakol egy bilincset (bármelyik szexshopban beszerezhető, hogy ne legyen hiány, de lehetőleg ne rózsaszín szőrmés legyen, hanem a rendszeresítetthez megtévesztésig hasonlatos a hitelesség kedvéért) a megbilincselt kolléga a lehető legellenszenvesebb arcot vágja, mint ahogy az egy ilyen helyzetben elvárható egy vonaton elfogott körözött bűnözőtől. A reá való vigyázás miatt a további ellenőrzésektől mentesül a kolléga. A másik lehetőség, hogy az állomáson az állomásfőnöknél szolgálatra bejelentkezik a rendőr, hogy ő, ha igény van rá, szívesen ellenőriz a vonaton egészen Miskolctól Budapestig. Szolgálat leteltekor ugyanez visszafelé is. Felmerül a kérdés, hogy ezen utak ideje (kb 3-3 óra például Miskolc relációban) 6 óra rendkívüli munkavégzést keletkeztet, amelyet a munkáltatónak ki kell fizetnie.

Itt mint ha lenne egy halvány reménysugár, hogy maradnak szabadjegyek a polgári ruhás állomány számára. Csak ne lenne ott az a meghatározás, hogy a „jogszabályokban biztosított keretek között”, amely lényegében a napi munkavégzés során felmerülő vonattal való utazást takarja, tehát szó sincs arról, hogy hazautazás, vagy munkába utazás céljából lehet szabadjegyet igénybe venni. Ne legyen igazunk ebben az értelmezésben, de illúziója senkinek ne legyen.

Jönnek a mellékletek, mert olyanok is vannak ám.

1. számú melléklet

Értitek ugye? Az ORFK együttműködési megállapodás keretében csak úgy megmondja, hogy az ezer fő létszámhiánnyal küszködő BRFK csak úgy kivételezzen a MÁV-val, mert a szakmai főirányítás szerint ez előnyös nekik. Javasoljuk a Pékszövetséggel, a Taxiskamarával, a Budapest Gyógyfürdő Zrt.-vel, a Zöld Pardonnal és több más hasonló jellegű profitorientált céggel is hasonló tartalmú együttműködési megállapodás megkötését. Így lenne operatív pék csoport, operatív taxis csoport, operatív fürdős csoport és operatív disco csoport is az e helyeken mutatkozó speciális jellegű bűncselekmények elkövetőinek felderítésére, elfogására, bűnmegelőzésre, mert rendnek kell lenni.

Pfff. Lelki szemeink előtt megjelennek a tavaszi, téli, őszi és nyári vasúti akciók „minden sorompóhoz állítsunk egy rendőrt” jellegű belső normákban előírt akciói. Hogy lehet egy ilyen megállapodást komolyan venni, hogy az valóban be is legyen tartva? Ez a rendelkezés olyan mint egy ötvenes években meghatározott jelmondat, amelyet felfestettek a gyár falára és minden május 1-jét megelőzően frissen megint átfestették a betűket. Mint ha eddig ez a feladat nem lett volna része a mindennapi rendőri munkának. Az egész rendelkezés jelmondatszerűsége olyan, mint ha a Tanú című film forgatókönyvét olvasná az ember.

A jelek szerint a rendőrség dolgozik a MÁV érdekében, ellenőriz, fenntartja a rendet, figyel a sorompókra, operatív csoportokat hoz létre etc. etc. A józan paraszti ésszel azt gondolná az ember, hogy ez egy szolgáltatás a rendőrség részéről, növeli az utasok biztonságérzetét, a pályaudvarok rendjét, ergo profitot termel a megállapodásban foglaltak alapján a MÁV részére a rendőrség, azaz a MÁV a felmerülő költségeket megfizeti. De nem. A világért sem. A Rendőrség fizeti mindennek a költségeit.
Annak ellenére kötött az ORFK ilyen álláspontunk szerint rendkívül előnytelen megállapodást, hogy a közelmúltban a MÁV Vagyon kezelésével megbízott cég gazdasági igazgatói posztjából felmentették az országos rendőrfőkapitány leánytestvérét. Arra már gondolni sem merünk, hogy a MÁV 2000 darabos vagoneladási panamájának a megállapodás megkötéséhez bármiféle köze is lenne, de az tény, hogy álláspontunk szerint az együttműködési megállapodásból előnye csak a MÁV-nak származik és rendkívül hátrányos a megállapodás a Rendőrség úgy mint szervezetnek és rendőrség dolgozóinak is.

Miért? Megállapodás hiányában nem értesítenék? Ez is egy lényeges rendelkezés valóban.

Ennek meg mi köze egy ilyen megállapodáshoz? Alumínium csikktartókat kicserélik bádogra, vagy mire? Mit tartozik ez a megállapodás tárgyához? A MÁV érdeke, hogy ezeket megtegye, vagy ezt a Rendőrségnek kell tőle kérni?

Tényleg? Biztos hogy értesítik? Hála a jóistennek, hogy nem a mozigépészt hívják fel ha ilyen történik. Ez megint csak olyan kérdés, amit együttműködési megállapodás hiányában nem tettek volna meg a vasutasok maguktól?

E rendelkezés értelmezésével elakadtunk a Tisztelt Olvasó fantáziájára bízzuk, mire is gondolhattak e mondat megfogalmazói. A bűncselekmény eszköze az, amivel elkövetik a bűncselekményt. Például a vasúti töltésen lévő kövek, amikkel a kődobálók betörik az ablakot és veszélyeztetik a vasúti közlekedés biztonságát. Nyilvánvaló, hogy minden egyes vasúti töltéskő őrzése és eltávolítása értelmezhetetlen.
Milyen veszélyeztetés lehet még? Mondjuk ellopják, megrongálják a vasúti átjáró jelzőberendezését, ellopják a rezet, az akkumulátort, az alumínium jelzőtáblát. Milyen eszközt hagyhat ennek elkövetésére a MÁV a helyszínen? Vasfűrészt? Erővágót? Tényleg kíváncsian várjuk e mondat értelmezését, mert számunkra eddig értelmezhetetlen.

Teljesen nyilvánvaló a MÁV-val való fuzionálás szükségessége. Ez a rendelkezés is ebbe az irányba mutat. Ha a vasút azt mondja, hogy rendőri akciót kell tartani, akkor azt meg kell tartani. Nincs mérlegelési lehetőség, ha Kovács Bendegúz állomásfőnök szerint akciór van szükség akkor aztán akció van. Ennek egy előnye van, az esetleges akciószolgálati pótlék iránti igény esetén Kovács Bendegúz állomásfőnök teljes meggyőződéssel tudja igazolni, hogy ő bizony akciót rendelt el a rendőröknek.

2. számú melléklet

A legfontosabb feladatok sora következik, hogy az ORFK hogyan működik közre a megállapodásban foglaltak végrehajtására.

Az ORFK közrendvédelmi Főosztály rendkívül szerteágazó és megterhelő feladatai címszavakban a következők. Kimerítő, azaz teljes felsorolás következik:

Szakirányít, koordinál, folyamatosan vizsgál és értékel, meghatározza a rendőri szervek feladatait, együttműködik a MÁV Biztonsági Főigazgatóságával, 3 évenként együttműködési értekezletet szervez, figyelemmel kíséri a belső rendelkezések végrehajtását, ellenőrzi a rendőri kísérés végrehajtását, akciókat szervez, helyzetértékelő jelentést készít.

Ügyes. Mondhatnánk más szóval is, de úriemberek vagyunk, így csak ennyit írunk le: ügyes.

A Készenléti Rendőrség és a megyei közlekedésrendészeti osztályok úgyszintén értékelnek, gyűjtik az információkat, tervező, szervező munkájuk során felhasználják ezen munkák tapasztalatait.

Tessék mondani, ugyanez a kitétel miért nem érvényes azokra, akik ezen járőrök munkáját ellenőrzik, értékelik, azt íróasztal mögött ehhez hasonló okosságokat kitalálnak és balek módjára aláírják? Miért van az, hogy a 180 cm magas járőrt majd kimegy ellenőrzni a magastalpú cipőben is fejjel alacsonyabb orfk-s és megmondja a járőrnek, hogy mit és hogyan kellene csinálni? Ez a rendőrség egyik legnagyobb baja. Aki dolgozik, az legyen felkészült, bonyolult helyzeteket megoldani képes rátermett rendőr, de aki a szakirányítást ellenőrzést, értékelést végzi, meghatározza a feladatokat az lehet olyan buta is mint a tök, a fenti elemzések alapján.

Ilyen nincs. Amikor eddig eljutottam röhögve csapkodtam a térdem és a könnyem potyogott. Aha. Felhangzik a hangosbemondó hangja: Títiti-títiti-tí…A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. A rendőr következő slágere ezt követően ez lesz: …de ha elindul a vonat, a szívem majdnem megszakad… mármint a rohanástól. Ugyanis az íróasztal mögött ülő, fogalmazásból feltételezhetően az iskolában jelest kapó szakmai irányító egy apróságot elfelejtett. Ma a magyar rendőrségen belül nincs olyan közigazgatási terület, ahol bármelyik rendőri szerv meg tudja engedni magának azt, hogy a vonat érkezése előtt nemhogy 15-20 perccel, de egyáltalán legyen minden állomáson rendőr legyen és ott várja a vonatot, és közben mint egy James Bond, fürkéssze a peronon várakozó személyeket, akiket adott esetben gyerekkoruk óta ismer. Egy városi rendőrkapitányság területén mondjuk ha van 5 település ahol ugyanaz a vonat megáll, tegyük fel, hogy van járőr. Ez azt jelenti, hogy ha egy szabad járőrt csak a vonat érkezésére csoportosít a kapitány, mert ugye nem a MÁV a világ és ha van másik járőr – ha van egyáltalán – az végzi az össze más járőr tevékenységet, küldést, stb. A – nevezzük így – „vonatvárakozó járőr” 15-20 perccel előbb odaér az állomásra. Megjön a vonat, tájékoztatja a vonatkísérő rendőr-járőrt, hogy ki a gyanúsnak ítélt személy, vagy személyek. Elindul a vonat, a járőr bevágja magát a szolgálati kocsiba és padlógázzal megy a következő állomásig, hogy 15-20 perccel korábban odaérjen és jól meg tudja figyelni, kik a gyanúsnak ítélt személyek. Erről amint megérkezik a vonat, megint tájékoztatja a vonatkísérő-járőrt, aki addig a vonaton természetesen már leellenőrizte a gyanús személyeket. És ez így meg tovább, mindaddig amíg a kapitányság illetékességi területét el nem hagyja a vonat. De nehogy mosolyogjatok ám, mert lehet visszarongyolni az első állomáshelyre, várni a következő vonatot. Mindez akkor is röhejes, ha nem lenne létszámhiány, kilométerhiány és lenne elég ember. Ilyen szakmai irányítást egyszerűen épeszű ember nem hiszi el, hogy nem direkt csinálták. Feltételezhető, hogy azok fognak majd szakmai irányítani és koordinálni, na na meg ellenőrizni, akik ezt a bravúros rendelkezést megfogalmazták. Indokolt volna azon szervezeti egységek tagjainak vasúti rendőrnek kivezényelni mondjuk 4-5 évre, akik ezt a hozzá nemértés magasiskoláját bizonyító butaságot a meleg irodájukban, íróasztal mellett ülve megfogalmazták, hogy legyen – nem sok – egy icipici fogalmuk a rendőri munkáról, merthogy nincs, az a napnál is világosabb.

Hogy mi? Új technikai eszközök lesznek? Akkor mégiscsak oda tud érni a járőr 15-20 perccel előbb? Mit adnak a járőrnek? Helikoptert?
Mit jelent az, hogy „bizalmi elven történő ellenőrzés?” Jó napot kívánok! Kiss József rendőr őrmester vagyok a vasútrendőrség járőre. Kérem igazolja magát! Válasz: Jó napot kívánok, én Lakatos Géza vagyok, nem köröznek és van jegyem is, higgye el biztos úr a bizalmi elv alapján.
Elhiszem, köszönöm szépen, a viszontlátásra!

Rossz hír, hogy csak úgy nem lehet felszállnia a rendőrnek a vonatra, úgyhogy a bilincses sztori teljesen ki van lőve, ilyet nem lehet. Viszont jó hír, hogy amikor dolgozni kell a MÁV érdekében, akkor azért még nem kell fizetnie a rendőrnek. Felhívjuk a társ-szakszervezetek figyelmét arra, hogy az együttműködési megállapodás jövőbeli felülvizsgálataikor erre különösen ügyeljenek, hogy ez a juttatás még azért megmaradjon, vagy ha fokozódik is a nemzetközi helyzet, legalább valamilyen mértékű kedvezményt kaphasson a rendőr, ha a vonaton dolgozik.

A 18. pontban viszont megint felcsillan a díjmentes utazás lehetősége ha éppen van vonatkísérő járőr. Az itt rendszeresített menetlevélből ugyanis elegendő egy is, és arra az összes járőr nevét fel lehet írni, ha a szolgálatba vezényelt járőrök úgy ítélik meg, hogy a vonaton segítségre van szükségük és csodák csodája, pont akkor akar hazautazni néhány kollégájuk. Valljuk be, azért egy járőr ( 2 fő ) nem mindig elegendő egy vonat folyamatos ellenőrzésére, főleg ha minden állomáson vannak új felszállók és azokat is ellenőrizni kell. Az már más kérdés, hogy ha a menetlevélre segítő kollégák is felkerülnek az lényegtelen, hogy dolgozik-e, hiszen a vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmében a munkahelyre oda és a visszautazás ideje is elszámolható szolgálati időként, így a munkáltatónak nem keletkezik többlet kiadása, hiszen az utazás idejét így is úgy is munkaidőnek kell elszámolnia.

Fentiek értelmében a rendőrigazolvány elvileg elegendő lehet a díjmentes utazáshoz akkor, ha van a vonaton egyenruhás, szolgálati felszereléssel ellátott (azaz a vasút ellenőrzését szolgálatban szolgálati utasításra végző) tagja, és ebben az esetben a menetlevélbe sem kell beleírni a dolgozó nevét. Ez az a „kiskapu” lehetőség, amely elvileg alkalmas lehet a díjmentes utazásra. Az, hogy ezt a kiskapu használatot a munkáltató lehetővé teszi, csak bízhatunk benne, hiszen ez többletköltséget sem az ORFK sem a MÁV részéről nem keletkeztet.

Ismerjük néhai Hofi Géza egykori szállóigévé vált mondását, miszerint a hülyeség fokozatai: Hülye, hülyébb, leghülyébb, rendőr, postás, vasutas. Sokszor igaza volt, a méltán népszerű humoristának. Majdnem teljesen igaza volt ebben is, de a sorrenden azért vitatkoznánk vele ennek a megállapodásnak a tükrében…