Előzmény:
Levelünk a miniszterhez és a válasz
IRM válasz 2008. szeptember 08.
A Miniszterhez fordultunk, mivel a BRFK II. kerületében az érintett és vétkes vezetők elöljárói helyzetükkel visszaélve folyamatosan megalázzák azokat a rendőröket, akik saját jogaik védelmében szót emeltek a törvénytelenségek ellen.
Szám: Kü-125-1/2008.
Dr. Draskovics Tibor Rendészeti Miniszter Úr részére!
B U D A P E S T
Tisztelt Miniszter Úr!
Az Igazságügyi és rendészeti Államtitkár fenti számú megkeresésünkre írt IRM/RIFO/437-4/2008(2) számú válaszát megkaptuk, melynek tartalmával kapcsolatban szükséges néhány gondolat erejéig rávilágítani arra, hogy az abban foglaltakat miért nem tudja szakszervezetünk elfogadni.
A miniszter úrnak 2008.09.07-én megküldött megkeresésünkre a választ csupán két és fél hónap elteltével, azaz 2008.11.25-én vettük kézhez, melyet államtitkára kiadmányozott Miniszter úr megbízásából. A személyeskedés elkerülésének szándéka mellett engedje meg, hogy rendkívül udvariatlannak minősítsük Miniszter Úr azon viszonyulását az általunk felvetett problémákkal kapcsolatosan, hogy Ön, mint rendészeti miniszter a munkavállalók képviseletére jogosult 4 ezer fő dolgozó képviseletében írt leveleinkre már nem első alkalommal érdemben nem kívánt reagálni. Természetesen Önnek joga és egyben kötelessége is a napi feladatainak rangsorolása, de ha egy 4 ezer fős szakszervezet megtiszteli
Önt azzal, hogy első számú vezetője ír Önnek megkeresést, akkor az udvariasság szabályai szerint államtitkár úr is előterjeszthetné Önnek a 4 ezer dolgozónak szánt álláspontját és minden bizonnyal nem lenne egyéb hivatali teendőivel összeegyeztethetlen munkatevékenység, hogy saját nevében, aláírását adná a részünkre közlésre érdemes leveléhez. Természetesen tudomásul vesszük, hogy a jelek szerint személy szerint Önnek nem igazán fontos a szakszervezetünkkel kialakítandó érdemi együttműködés, ezért fentiek jegyében ezt követően szervezetünkön belül nagy valószínűség szerint mi is a megfelelő szintről írt levelekkel fogjuk az érdemi együttműködést lefolytatni.
Az Államtitkár Úr válaszában elutasította az általunk felvetetteket a következő kijelentésére alapozva:
„A vizsgálat során tényként volt megállapítható, hogy a kapitányságvezető nem áll büntetőeljárás alatt. Ez a megállapítás a kapitányság valamennyi vezető beosztásban szolgáló tagjára érvényes.”
Az Államtitkár Úr fent beidézett állítása nem felel meg a valóságnak.
Ennek bizonyítására csatoljuk a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Kbk.III.40/2008. as számon a TMRSZ felé tett átiratát, melyben arról tájékoztat, hogy a szolgálati visszaélés vétsége miatt a rendőri vezetők ellen indult büntetőügyben a benyújtott pótmagánvád feltételei fennállnak, ezért a bíróság hivatalból fog határnapot kitűzni.
Megjegyezzük, hogy bíztunk abban, hogy az eljárásuk alatt szervezetünkkel is felveszik a kapcsolatot, hogy a leírtakra vonatkozóan segítsük az Önök munkáját, de próbálkozásainkra csak annyi volt a válasz, hogy 30 napon belül választ kapunk. Ez sem így történt, mert a 77.napon kaptunk egy átiratot, mely tanúsága szerint Önök egy olyan egyszerű ténykérdésben is valótlanságot állítanak egy „vizsgálódást” követően, amely kb. két perces telefonbeszélgetés során tisztázást nyerhetett volna.
Jelen viszontválaszunkkal további konkrétumokat bocsátunk az Ön rendelkezésére a BRFK II. kerületében folyamatában történtekre:
- Egyik kollegánk az eltelt időszak alatt azzal keresett meg bennünket, hogy 2008.11.22.-én 18 órától 2008.11.23.-án 06 óráig gyalogos járőrként teljesített szolgálatot az év első havazásos napján. Egész éjszaka havazott és erős szél fújt, a hőmérséklet 0 és 11;1 fok között alakult, de a szél hűtőhatását figyelembe véve a hőérzet jóval alacsonyabb volt.
Mikor kérték, hogy védőitalt kaphassanak kiderült, hogy erről senki nem gondoskodott, nem volt semmiféle hozzávaló.
A csoportvezetőjük annyit mondott, hogy nincs hozzá semmi, akkor miből készítsünk teát?
- 2008.11.01.-én 06 órától 18 óráig szolgálatát teljesítő kolléga, szintén a BRFK II. kerületben 18 órakor azt az utasítást kapta, hogy öltözzön bevetési ruhába, vegye fel testvédő felszerelését, mert a Bp. XIV. ker.-ben lévő Szlovák nagykövetséghez kell mennie, ahol tüntetnek.
A tüntetés 24 órakor ért véget, így 6 óra többletszolgálata keletkezett, bár ez egy vezetőt sem érdekelt, illetve az sem, hogy hogyan dolgozhat valaki egy 24 órás napból 18 órát.
A szolgálat parancsnoka tájékoztatása szerint ezt 100%-os túlmunkaként számolták el, annak ellenére, hogy ünnepnapon teljesítette azt, tehát 200%-os elszámolást kellett volna alkalmazni.
Természetesen ezen a napon további 6-8 fő volt érintve, akinek a túlóra elszámolása nem a törvényeknek megfelelően történt.
Az érintett kollega több alkalommal is próbált beszélni az Őr Járőrszolgálati Alosztály vezetőjével ebben az ügyben, de kérdésére érdemi választ nem adtak, illetve azt mondták, hogy a szolgálati naplóban nem tudják a napot 200%-ként elszámolni, mivel a „program ezt nem engedi”.
Álláspontunk szerint tűrhetetlen az a helyzet, hogy a rendőrség, aki a jogszabályok betartatására hivatott a saját munkavállalóikat kiszolgáltatott helyzetben tartsák, a rendőri vezetők kihasználják őket, jogaikat és a törvények betartását semmibe vegyék, hivatali helyzetüket arra használják fel, hogy a munkavállalókat elkedvetlenítsék, megalázzák, az újabb esetek kapcsán pedig mint látható a munkavédelmi szabályokat és a rendkívüli munka ellentételezésére vonatkozó jogszabályi előírásokat se tartsák be.
A törvény nem ad arra felhatalmazást a rendőri vezetőknek, hogy a munkavállalókat anyagilag is megkárosítsák, a nap 24 órájából 18 órát kötelezzék őket munkavégzésre úgy, hogy annak a jogszabályban előírt ellentételezéséről haladéktalanul ne gondoskodnának.
Mielőtt arra hivatkozva utasítanák el a felvetésünket, hogy az érintettek a túlszolgálatban a 150 óra alatt vannak, tájékoztatom, hogy azt már az érintettek rég túllépték.
Ugyanakkor a rendelkezésünkre álló adatok alapján kezdeményezzük egy olyan vizsgálat megindítását is, melyben statisztikai kimutatást kérünk arra vonatkozóan, hogy a jogszabályok és az EU-s normának megfelelően a rendőrségen belül hány végrehajtó az, aki a megszabott túlóra határt is átlépte, illetve hány esetben és kik felé történt – ha történt ilyen egyáltalán – a vezetők részéről írásban jelzés erre vonatkozóan.
Továbbra is megengedhetetlennek tartjuk, hogy egyes rendőri vezetők az elöljárói hatalmukkal visszaéljenek, mindenféle következmények nélkül.
A hatalmi önkény felszámolása érdekében továbbra is kérjük Miniszter Urat, hogy intézkedjen annak érdekében, hogy a felelős rendőri vezetőkkel szemben végre elinduljon a felelősségrevonás.
Az ügyben haladéktalan intézkedését kérjük, levelünket honlapunkon is megjelentetjük.
Szekszárd, 2008. 11.28.
Tisztelettel:
Szima Judit főtitkár
Előzmény: Levelünk a miniszterhez
Válasz: IRM válasz 2008. szeptember 08.