Szakszervezetünk újabb kifogást nyújtott be a BRFK ellen a szervezetünket és a hivatásos állomány tagjait közvetlenül érintő jogellenes intézkedése miatt.
Szám:Kü-226/2008.
Dr. Tóth Gábor r.vezérőrnagy
Rendőrségi főtanácsos
Budapest Rendőr-főkapitánya
részére
Budapest
Tisztelt Főkapitány Úr!
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a Hszt. 33.§.(1) bekezdése alapján
Kifogást
nyújt be a BRFK ellen a szervezetünket és a hivatásos állomány tagjait közvetlenül érintő jogellenes intézkedése miatt.
I n d o k o l á s
Előzmény:
A TMRSZ 6 fő tisztségviselője részére a Mosonyi úti objektumban néhány hete átköltözhettünk és egy cca. 25m2-es irodát bocsátottak a rendelkezésünkre. Előtte ugyanazon objektumban egy 10 m2-es helyiség állt a rendelkezésünkre, majd hosszas huzavona után kaptuk meg a nagyobb irodát. Időközben az előző irodánkról eltűnt egy szárazbélyezgő, melyről jegyzőkönyvet is vettetünk fel. Ebből egy példányt a munkáltató is megkapott.
A huzavona azt jelentette, hogy a vezetők letagadtatták magukat, igéreteiket visszavonták, telefonjainkat nem vették fel, visszahívást sem eszközöltek. Erről 2007.10.17-én Kü-170/2008-as számú levelünkben értesítettük Önt, mint a BRFK. vezetőjét, melyre a mai napig választ nem adott, ahogyan abban a tekintetben sem intézkedett, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a TMRSZ iroda szárazbélyegzője nem volt a helyén.
Természetesen előzőleg arról is volt szó, hogy az előző irodánkat is megtarthatjuk, majd azt később azon szóbeli indokkal nem adták oda azzal, hogy az kell a vezető titkárságvezetőjének. Ehhez képest érdekes módon mégsem kellett, hanem inkább kijelölték dohányzó helyiségnek.
Hasonlóan a TMRSZ akadályozása miatt Kü-193/2008-as számon 2008.10.30-án kifogást nyujtottunk be Önnek a Mosonyi úti objektum parancsnok-helyettesének jogellenes intézkedései miatt, mellyel szervezetünk működését akadályozták. Ön a benyujtott kifogásunkat nem minősítette kifogásnak, ezért jogaink megóvása érdekében bírósághoz fordultunk. Jelenleg a 36.Mpk.50.658/2008-as számon folyi az eljárás.
Történeti leírás:
A munkáltató által generált helyzet tovább fokozódott a Tanú címü film szavaival élve, mert Pusztai alezredesnek külön szolgálati jegyet kellett írni, annak érdekében, hogy személyem a Mosonyi úti objektumban tartózkodjon, valamint ügyintézés céljára a szakszervezet rendelkezésére bocsátott személygépkocsival – melyen feltünő módon jól látható a TMRSZ emblémája elöl és két oldalt a kocsiajtónál – nem engedélyezte a behajtást.
A TMRSZ iroda átiratára, majd a 2008.10.10-ai megkeresésre csatolt dokumentumokra még csak nem is válaszoltak. Ebben 2008.12.31-ig parkolási engedélyt kértünk a TMRSZ főtitkára részére ügyintézés céljából.
2008.11.24-én délután a Mosonyi úti irodánkba az iroda müködéséhez szükséges iratokat, valamint egyéb nehéz tárgyakat szállítottam, amikor a kapus közölte, hogy a mai napon is utasításba adták számára, hogy a TMRSZ gépjármüvével nem mehetek be.
Miután bemenni nem tudtam, a kolleganőmnél a kapuban hagytam a több darab több kilós iratot, majd amikor az időjárás miatt távozni kényszerültem, ( havazás kezdődött) az egyik tisztségviselő társam arról tájékoztatott, hogy hiába telefonált a Közrendvédelmi Főosztály titkárságára, hogy intézkedjenek, azt mondták neki, hogy a behajtásra továbbra is csak Pusztai úr adhat engedélyt, aki viszont most nincs a laktanyában, más vezetőt pedig meg nem ért el. Ezt követően a tisztségviselő társam felhívta a szolgálati mobil telefonján Pusztai r.elezredest ( 0620….) aki köszönt, bemutatkozott, majd amikor meghallotta, hogy ki a hívő fél, Pusztai alezredes kinyomta a telefonját.
Tisztségviselőtársam ezt az esetet jelentette Soósné hivatalvezetőnek, aki közölte, hogy ebben az ügyben fog beszélni a Pusztai alezredessel, azonban ennek eredményéről szakszervezetünket senki nem tájékoztatta.
Jelentette továbbá Barta Erika ny.alezredes a BRFK vezetője titkárnőjének is, aki közölte, hogy az alezredes asszony titkárságvezető vissza fogja hívni, azonban erre a mai napig nem került sor.
Ugyanebben az ügyben Bozsó r.ddtb. titkárságát is megkerestük, azonban az ígért visszahívásra a mai napig nem került sor.
A TMRSZ BRFK vezetője felé tett jelzések eredménye csupán az lett, hogy Pusztai r.alezredes másnap 2008.11.25-én a reggeli vezetői eligazításra hivatta a tisztségviselőnket, ahol előadta, hogy előtte nap azért nyomta ki a TMRSZ telefonját, mert nagyon sok dolga volt.
Megjegyezzük, hogy a Pusztai Úr a BRFK vezetői értekezleten vett részt, aminek tudomásunk szerint a hívást megelőzően negyedórával volt vége…. Ugyanakkor „a sok dolga elvégzése után” sem hívta vissza tisztségviselőnket, de üzenetet sem hagyott.
Pusztai r.alezredes a vezetői eligazításon elmondta, hogy mától kezdve csak a BRFK. Hivatal Vezetőjén keresztül hajlandó tárgyalni a TMRSZ-el.
- Tisztségviselőnk kérdésére, hogy ha valakinek valami problémája van akkor a Parancsnokot felkereshetjük-e, hogy megbeszéljük a problémát, erre azt válaszolta, hogy csak a Hivatal Vezető Asszony útján tárgyal.
Kérdésére, hogy miért nem kapott választ a Főtitkár Asszony 2008. november 07-től – 2008. december 31-ig szóló belépési engedély kérelmére, azt felelte, hogy a most átadott levélben van a válasz, amit tisztségviselőnknek 30 napon belül adott át.
Kérdésére, hogy tisztségviselőnkkel, akivel előtte tegező viszonyban volt – megjegyzendő, hogy TMRSZ tisztségviselővé válása után egy ideig még csak nem is köszönt neki, majd magázásra váltott át – van-e valami személyes problémája, azt felelte, hogy nincs, de a TMRSZ ne hátráltassa a Parancsnokok munkáját, és gyerekek ne legyenek az objektum területén.
A TMRSZ tisztségviselőjének átadott levél a 116-1054/2008.számu tartalma szerint nem ad választ a tisztségviselőnk által felvetettekre, ugyanakkor teljesen érthetetlen módon Pusztai r.alezredes arra szólít fel, hogy én, mint a TMRSZ főtitkára intézkedjek a kiadott behajtási engedélyek visszavonása céljából.
A TMRSZ soha nem adott ki korlátlan behajtási engedélyt, miután munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik a többszáz fő Mosonyi úti objektumban dolgozók fölött, így a Pusztai r.alezredes felhívása teljesen értelmezhetetlen.
A tisztségviselőnk reggeli eligazítást követő tájékoztatása után rögtön hívtam Soós Isvánné hivatalvezetőt, aki értekezleten volt, majd később rákérdeztem, hogy ki adott Pusztai r.elezredesnek utasítást arra, hogy a TMRSZ-t továbbra is diszkriminálja, müködésünket lehetetlenítse.
Kitértem arra is, hogy a TMRSZ irodába nem tudtam bemenni, nem tudtam a feladatomat elllátni, mivel Pusztai r.alezredes ujfent joggal való visszaélést követett el, amikor a telefonját megkeresésünkre kinyomta, vissza sem hívott bennünket. Elmondtam továbbá, hogy Pusztai r.alezredes akkor is a joggal való visszaélést követett el, amikor a vezetői éligazításon kijelentette, hogy csak a Soósné hivatalvezetőn keresztül értekezik a TMRSZ-el.
Soósné hivatalvezető azt igérte, hogy rákérdez erre a Pusztai r.alezredestől, majd rövid idő múlva visszahívott és közölte, hogy a TMRSZ nem jól értette, mert a Pusztai r.alezredes ad engedélyt a behajtásra. Ezen kívül azt állította, hogy tisztségviselőnk rosszul értette a Pusztai Úr által elmondottakat, miszerint nem áll szóba a TMRSZ-el. Elmondása szerint úgy mondta, hogy a személyét érintően nem tárgyal a TMRSZ-el, és erre vonatkozóan az eligazításon megjelent összes vezető is ezt fogja nyilatkozni. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Pusztai r.alezredes saját hatáskörben járt el, erre senki nem adott parancsot neki. Szóba került az utólagosan a kérésemre a hivatalvezető asszony által rendelkezésemre bocsátott ORFK állásfoglalás is, amelynek tartalma teljesen másról szólt. Egyébként a BRFK-nak az ORFK-hoz intézett megkeresését e tárgyban nem bocsátották a rendelkezésünkre.
A fentiek alapján már az is önmagáért beszél, hogy mindezeket Soósné hivatalvezető asszony közvetítette Pusztai r.elzredes utasításának megfelelően.
Újra szeretnénk leszögezni, hogy a TMRSZ a BRFK-n reprezentativ szakszervezet, a legnagyobb létszámmal rendelkezik és álláspontunk szerint
- 1. Pusztai alezredes a hivatali helyzetével visszaélt akkor, amikor a TMRSZ tisztségviselője által tett telefonhívást kinyomta, visszahívást nem eszközölt, ezzel akadályozva munkánkat.
2. Pusztai alezredes a hivatali helyzetével visszaélt akkor, amikor a Mosonyi úton nem intézkedett a beléptetésem vonatkozásában.
3. Pusztai alezredes a hivatali helyzetével visszaélt akkor, amikor a vezetői eligazításon kiadta, hogy a TMRSZ főtitkárát nem lehet az objektumba beengedni.
4. Pusztai alezredes a hivatali helyzetével visszaélt akkor, amikor kijelentette a vezetői eligazításon, hogy csak Soósné BRFK. hivatalvezető asszonyon keresztül hajlandó tárgyalni.
5. Valamint visszaélt a hivatali helyzetével akkor is, amikor a beadott szolgálati jegyre nem intézkedett, ezzel megakadályozva a főtitkár munkáját.
A munkáltató továbbra sem működött együtt a szakszervezetünkkel, Pusztai úr fenti intézkedéseivel működésünket akadályozta.
Megjegyezni kívánjuk, hogy a KFT-605 rsz-u szgk. mercedes busz (büfé kocsi) 2008.október 23-tól a belső udvaron áll a szolgálati gépkocsik között, valamint az LGK-888-as frsz-u magántulajdonú gépkocsi is a belső udvaron parkol minden nap, a napellenző hátoldalán rendőrségi címer felirattal. Az ott szolgálatot teljesítő kollegák tájékoztatása szerint mindkettő vezetői érdekeltségbe tartozó gépjármű.
Pusztai Úr ezzel megsértette a Hszt. 28.§-át, mely szerint a fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és köteles biztosítani működésének feltételeit.
A BRFK hivatali helyzetével visszaélve lényeges szakszervezeti jogosultságot akadályozott meg, ezért élünk a kifogás jogintézményével.
A BRFK jogszabályi rendelkezés hiányában különbséget tesz a szakszervezetek között. A jogsértésből a szakszervezetek közötti indokolatlan és a TMRSZ-re nézve egyértelműen hátrányosan ható megkülönböztetésből adódik.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Estv.) 1.§-ában foglaltak szerint: „a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.”.
Az Estv. 8.§ t/ pontja szerint: „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.”.
Nemzetközi jogi vonatkozásban:
Jelen esetben a BRFK. által tanúsított magatartás olyan nemzetközi jogelveket is semmibe vesz, amelyek hazánkban is hatályos jogelvek, továbbá, amennyiben a hazai jogorvoslati fórumok nem biztosítanak (mert nem tudnak, vagy nem akarnak jogorvoslatot biztosítani, és az egyébként bűnös magatartást a büntetőjog eszközrendszerével szankcionálni), megfelelő jogérvényesülést, lehetővé teszik nemzetközi bírói fórumokon megtámadni a sérelmezett jelenséget. Ugyanis a jelenlegi munkáltatói „jogértelmezés” jogsértés nem egyedi, hiszen jogerős bírósági döntés is megállapította már, hogy a rendőrség egyes ,munkáltatói joggal rendelkező szervezeti egységei semmilyen visszatartó jogi előírást nem vesznek figyelembe, ha a TMRSZ hátrányos megkülönböztetésének lehetősége adódik.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Általános Konferenciája 151. sz. Egyezményében például a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárások részletszabályait alkotta meg (a továbbiakban: Egyezmény).
Az Egyezmény 6. cikk 1. pontja szerint: „Olyan kedvezményeket kell biztosítani a közszolgálatban foglalkoztatottak elismert szervezetei képviselőinek, hogy lehetővé tegyék számukra funkcióik gyors és hatékony ellátását mind munkaidő alatt, mind azon túl.”.
Az ILO 87. sz. Egyezményének 3. cikkében foglaltak szerint: „1. A munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek jogában áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása. 2. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná.”.
A fent előadottakból megállapítható, hogy a BRFK. a hivatali helyzettel való visszaéléssel a TMRSZ-nek jogtalan hátrányt okozott, és jogsértő állapotot tart fenn még a mai napig is.
A BRFK mint munkáltató megsértette az Mt. idevonatkozó szakaszát és az 1996. évi XLIII. Tv. 5.§.) 1) (2) (3) bekezdését, mivel a jogokat és kötelezettségeket nem a rendeltetésüknek megfelelően gyakorolta, illetve teljesítette, szervezetünket diszkriminálta, működésünket akadályozta.
Amennyiben Ön a kifogással nem ért egyet a 31.§.(4) bekezdésére figyelemmel egyeztetésnek van helye, melyet a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül, azaz 2008. december 1-ig meg kell kezdeni.
Szekszárd/Budapest, 2008. november 26.
Tisztelettel:
Szima Judit
TMRSZ főtitkár
