- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Pest megye is diszkriminál?

Pest megyei rendőri vezetés is diszkriminálná a TMRSZ-t, ezért kifogást nyújtottunk be.


 
Szám: P-5/2008

Pest MRFK
Vezetője

Budapest

Tisztelt Főkapitány Úr!

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a Hszt. 31. § (1) bekezdése alapján

Kifogást

nyújt be a szervezetünket és tagjainkat közvetlenül érintő jogellenes intézkedése ellen.

I n d o k o l á s

2008. 07. 30-án a 39/1997.(VII. 18) BM rendelet alapján jogfenntartó nyilatkozatot tettünk, mivel a TMRSZ a részünkre megküldött megállapodás tervezetet nem fogadta el, tekintettel arra, hogy azz ellentétes a BM. rendelettel.

Önök a 440-332/1/2008-as számú levelükben, mely 2008. 09. 03-án faxoltak le részünkre a kérelmünket jogellenesen elutasították, sőt megszabták szervezetünknek, hogy csak Budaörsi delegáltunk lehet, aki a Budaörsi RK. állományát képviseli.

Döntését azzal indokolta, hogy Pest megyében jelen lévő reprezentatív szakszervezetek az Ön döntésével egyetértettek, ezért Ön a TMRSZ-nek csak 1 delegáltnak a helyét hajlandó megadni. Tájékoztatom, melyről egyébként Önnek is tudomása van, hogy a TMRSZ az Ön szervezetében 12 kapitányságon és a z RFK-n is jelen van.

Az Ön utasítása pedig törvénysértő.

Ön joggal való visszaélést követett el, mivel a 39/1997. BM rendelet 16.§-ában megfogalmazottak nem a reprezentatív szakszervezetek jogosultságait, hanem az érdekképviseleti szervek létszámarányáról beszél.

Ön nyíltan diszkriminálta a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét, semmibe vette a jogszabályi kötelezést., ANNAK ELELNÉRE, HOGY EGYÜTTMÜKÖDÉSÜNKET BIZONYÍTVA IGYEKEZTÜNK ÖNNEK A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRE FELHÍVNI A FIGYELMÉT.

Ez a cinikus magatartása azt mutatja, hogy Ön mennyire nem kíván együttműködni a szakszervezetünkkel, TEHÁT Az állapítható meg, hogy lényeges szakszervezeti jogosultságot akadályozott meg hivatali helyzetével visszaélve.

A jogsértés e témában a szakszervezetek közötti indokolatlan és a TMRSZ-re nézve egyértelműen hátrányos megkülönböztetésből adódik.

A Hszt. 28. § (1) bekezdése alapján a fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit.

A Hszt. 29. § (1) bekezdése alapján a törvény alkalmazásában szakszervezeten – elnevezésétől függetlenül – a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Estv.) 1.§-ában foglaltak szerint: „a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.”.

Az Estv. 8.§ t/ pontja szerint: „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.”.

Nemzetközi jogi vonatkozásban:

Jelen esetben az Ön által tanúsított magatartás olyan nemzetközi jogelveket is semmibe vesz, amelyek hazánkban is hatályos jogelvek, továbbá, amennyiben a hazai jogi jogorvoslati fórumok nem biztosítanak (mert nem tudnak, vagy nem akarnak jogorvoslatot biztosítani, és az egyébként bűnös magatartást a büntetőjog eszközrendszerével szankcionálni), megfelelő jogérvényesülést, lehetővé teszik nemzetközi bírói fórumokon megtámadni a sérelmezett jelenséget. Ugyanis a jelenlegi munkáltatói „jogértelmezése” jogsértése nem egyedi, hiszen jogerős bírósági döntés is megállapította már, hogy a rendőrség egyes, munkáltatói joggal rendelkező szervezeti egységei semmilyen visszatartó jogi előírást nem vesznek figyelembe, ha a TMRSZ hátrányos megkülönböztetésének lehetősége adódik.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Általános Konferenciája 151. sz. Egyezményében például a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárások részletszabályait, alkotta meg (a továbbiakban: Egyezmény).

Az Egyezmény 6. cikk 1. pontja szerint: „Olyan kedvezményeket kell biztosítani a közszolgálatban foglalkoztatottak elismert szervezetei képviselőinek, hogy lehetővé tegyék számukra funkcióik gyors és hatékony ellátását mind munkaidő alatt, mind azon túl.”.

Az ILO 87. sz. Egyezményének 3. cikkében foglaltak szerint: „1. A munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek jogában áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása. 2. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná.”.

A fent előadottakból megállapítható, hogy Ön a hivatali helyzettel való visszaéléssel a TMRSZ-nek jogtalan hátrányt okozott, bűnösen jogsértő állapotot teremtett.

Amennyiben Ön a kifogással nem ért egyet a 31.§.(4) bekezdésére figyelemmel egyeztetésnek van helye, melyet a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül, azaz 2008. szeptember 9-ig meg kell kezdenie.

Felhívom figyelmét, hogy a Hszt. 31.§. (5) bekezdése alapján a kifogásolt intézkedését az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetőleg a végrehajtását fel kell függeszteni.

Amennyiben Ön ezt a rendelkezést is megszegi, úgy az illetékes hatóság felé jelzéssel élünk.

Szekszárd/Budapest, 2008. 09. 04.

 

Tisztelettel:

 

Szima Judit
TMRSZ főtitkár