BRFK: Ismét elmaradt meghívás

A BRFK vezetője nem tartja be a törvényeket!


Szám: BRFK-76/2008.

Dr. Tóth Gábor r.ddtb.

BRFK

Vezetője

Budapest

 

 

 

Tisztelt Főkapitány Úr!

 

 

2008. 06. 03-án szereztünk arról tudomást, hogy Ön 2008. 04. 28-án a BRFK-n egyeztetésre hívta meg a szakszervezeteket a TMRSZ-t kivéve.

Információink szerint az egyeztetésre a BRFK-n reprezentativitással nem rendelkező szervezetet is meghívott.

Az értekezlet témája a személyi állomány munka-és életkörülményeit érintő aktuális kérdések és a fővárosi rendőröket leginkább foglalkoztató problémák megvitatása volt.

Ön tudomással bír arról, hogy a TMRSZ a BRFK-n a legnagyobb szakszervezetek egyike, és reprezentativitással rendelkezik.

Előzményként szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy Ön együttműködési kötelezettségét már akkor megszegte, amikor a hivatalba lépésekor 2007. július 5-én a vezetői értekezletre nem hívta meg szakszervezetünket. Az akkor benyújtott BRFK-29-1/2007-es kifogásunknál arra hivatkozott, hogy a TMRSZ nem reprezentatív, illetve azt hív meg akit akar. Majd a későbbiekben az Ön által kezdeményezett személyes találkozón azt az ígéretet tette, hogy együttműködik, mely csak szavak voltak, érdemiekben Ön továbbra sem működött együtt.

Ezt követően a 2008. február 14-én tartott év értékelőjére szintén nem hívtak meg bennünket. Súlyos diszkriminálására már azt az indokot sem tudta felhozni, hogy nem vagyunk reprezentatívak, mivel a BRFK.-n a taglétszámunk akkor a közel 800 főt közelítette, jelenleg pedig az 1. 000 főt.

Ön az évértékelőjére történt meghívásunk elmaradását azzal indokolta a bocsánatkérése mellett, hogy adminisztrációs hiba történt, melyre a jelenlegi újbóli megkülönböztetésekor már nem tud hivatkozni.

Az Ön további hozzáállása is azt mutatja, hogy Ön mennyire nem kíván együttműködni a szakszervezetünkkel.

Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy meghívásunk elmaradása – a reprezentativitás meglététől függetlenül – jogsértő, hiszen a munkáltató részéről hivatali helyzetével visszaélve egy állományt érintő értekezletre nem hívta meg szervezetünket.

Ön lényeges szakszervezeti jogosultságot akadályozott meg hivatali helyzetével visszaélve, rendeltetésellenes joggyakorlását folytatva..

Ön a BRFK előző főkapitány leváltásával sem szakított korábbi jogsértő (időnként bűncselekmény tényállási elemeit is kimerítő) magatartásán, amely jelen esetben lényeges szakszervezeti jogoktól való bűnös megfosztásban testesült meg.

A BRFK. jogszabályi rendelkezés ellenére tesz különbséget szakszervezetek között. A jogsértés a szakszervezetek közötti indokolatlan és a TMRSZ-re nézve egyértelműen hátrányosan ható megkülönböztetésből adódik.

A Hszt. 28. § (1) bekezdése alapján a fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit.

A Hszt. 29. § (1) bekezdése alapján a törvény alkalmazásában szakszervezeten – elnevezésétől függetlenül – a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Estv.) 1.§-ában foglaltak szerint: „a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.”.

Az Estv. 8.§ t/ pontja szerint: „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.”.

Nemzetközi jogi vonatkozásban:

Jelen esetben a BRFK által tanúsított magatartás olyan nemzetközi jogelveket is semmibe vesz, amelyek hazánkban is hatályos jogelvek, továbbá, amennyiben a hazai jogi jogorvoslati fórumok nem biztosítanak (mert nem tudnak, vagy nem akarnak jogorvoslatot biztosítani, és az egyébként bűnös magatartást a büntetőjog eszközrendszerével szankcionálni), megfelelő jogérvényesülést, lehetővé teszik nemzetközi bírói fórumokon megtámadni a sérelmezett jelenséget. Ugyanis a jelenlegi munkáltatói „jogértelmezés” jogsértés nem egyedi, hiszen jogerős bírósági döntés is megállapította már, hogy a rendőrség egyes, munkáltatói joggal rendelkező szervezeti egységei semmilyen visszatartó jogi előírást nem vesznek figyelembe, ha a TMRSZ hátrányos megkülönböztetésének lehetősége adódik.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Általános Konferenciája 151. sz. Egyezményében például a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárások részletszabályait, alkotta meg (a továbbiakban: Egyezmény).

Az Egyezmény 6. cikk 1. pontja szerint: „Olyan kedvezményeket kell biztosítani a közszolgálatban foglalkoztatottak elismert szervezetei képviselőinek, hogy lehetővé tegyék számukra funkcióik gyors és hatékony ellátását mind munkaidő alatt, mind azon túl.”.

Az ILO 87. sz. Egyezményének 3. cikkében foglaltak szerint: „1. A munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek jogában áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása. 2. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná.”.

A fent előadottakból megállapítható, hogy a BRFK. folytatólagosan a hivatali helyzettel való visszaéléssel a TMRSZ-nek jogtalan hátrányt okozott, a bűnösen jogsértő állapotot a mai napig fenntartja.

A fent előadottakból az is megállapítható, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget.

A BRFK mint munkáltató megsértette az Mt. idevonatkozó szakasza és az 1996. évi XLIII. Tv. 5.§.) 1) (2) (3) bekezdését, mivel a jogokat és kötelezettségeket nem a rendeltetésüknek megfelelően gyakorolta, illetve teljesítette, szervezetünket diszkriminálta, működésűnket akadályozta, illetve az információk folyamatos eltitkolásával nehezíti.

Felkérem Önt, hogy haladéktalanul orvosolja a problémát, levelünkre 3 napon belül választ várunk, konkrét intézkedéseinek megjelölésével.

Egyben kérjük az összes BRFK-n tartott értekezletek – melyek az állomány élet és munkakörülményeivel foglalkoznak – szószerinti jegyzőkönyveit.

 

 

Szekszárd/Budapest, 2008. június 4.

 

 

Tisztelettel:

 

 

Szima Judit

TMRSZ főtitkár