Bírósághoz fordult a TMRSZ

Az ORFK ismételt és nyilvánvaló jogsértése megállapítása végett a bírósághoz fordult a TMRSZ

 

FMBORFK-1/2008.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

 

Tisztelt Fővárosi Munkaügyi Bíróság!

 

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete kérelmező (TMRSZ székh: 7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) a törvényes határidőben a TMRSZ által bejelentett kifogás tárgyában – figyelemmel a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 31.§-ában foglaltakra –

k é r e l m e t

nyújt be az Országos Rendőr-főkapitányság kérelmezett ellen a kifogás jogosságának megállapítása, e tárgyban a TMRSZ-t közvetlenül érintő jogellenes intézkedése, mulasztása miatt.

Fentiekre tekintettel kérjük a Tisztelt Munkaügyi Bíróságot, hogy határozatában állapítsa meg:

1. A Hszt. 5.§-ában foglaltakat az ORFK megsértette, a Hszt,-ben biztosított szakszervezeti jogok gyakorlásában a TMRSZ kérelmezőt akadályozta, az együttműködési kötelezettségének az ORFK kérelmezett nem tett eleget, amikor a BRFK-n kialakult kritikus létszámhiány okainak vizsgálatára és orvoslására létrejött szakmai bizottság munkájában való részvételre a BRFK-n reprezentatívnak minősülő TMRSZ-t nem hívta meg, továbbá a Hszt. 30.§ (1) bek. c/ pontjában foglalt előzetes tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget.

2. Az ORFK a Hszt. 28.§ (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettséget nem tartotta be, ennek révén jelentősen korlátozta a kérelmezőt jogai gyakorlásában.

3. Kérjük a Tisztelt Munkaügyi Bíróságot, hogy kérelmezettet perköltségünkben is marasztalja.

I n d o k o l á s :

A TMRSZ a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 925 szakszervezeti taggal rendelkezik, amely alapján a szervezettségünk jóval 10% fölötti, tehát szakszervezetünk reprezentatív szakszervezet a BRFK-n.

A BRFK-n kialakult kritikus – a napi rendőri alapfeladatok végrehajtását veszélyeztetően kritikus – létszámhiányának okait szakszervezetünk évek óta hangoztatja és több alternatív javaslatot is tettünk a munkáltató BRFK, illetve a kérelmezett ORFK irányában.

A Rendőrség szervezeti felépítéséből adódóan az ORFK nem csupán különálló jogi személyiségű szervezeti egység, hanem egyben a Rendőrség különböző szervezeti egységeinek a szakmai irányításáért is felelős központi szerve. Az ORFK utasítások kiadása révén kötelező jellegű belső normákkal (parancsokkal) a BRFK szakmai, gazdasági működésében irányítási, „beleszólási” joggal rendelkezik.

Bizonyítja ezt az a tény, hogy az ORFK – mint a Rendőrség irányításáért is felelős szervezeti egység, és annak vezetője – észlelvén a BRFK létszámhiányból eredő működési zavarait, a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács keretén belül létrehozandó szakmai bizottság munkájával kívánja a kialakult szakmailag mindenképpen kritikus helyzetet orvosolni. Erről 2008. május 18-án szereztünk tudomást.

A Hszt. 28.§ (1) bekezdése szerint a fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel.

A Hszt. 30.§ (1) bek. c/ pontja szerint: „a szakszervezettel való együttműködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles: …c/ a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt – ha az a hivatásos állomány legalább 25%-át, vagy több mint 50 főt közvetlenül érinti – a szervezeti egységen belül működő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.”.

Nyilvánvaló tény, hogy ha egy szakmai bizottság azért jön létre, hogy egy működőképességet veszélyeztető mértékű létszámhiányt megtárgyaljon, annak okait feltárja és a létszámhiány csökkentésére különböző intézkedéseket tegyen, ezek az intézkedések lehetnek anyagi, vagy szociális jellegű intézkedések.

Erre figyelemmel a munkáltatónál meglévő közrendes állomány létszámhiányát, továbbá a TMRSZ-nek a BRFK-n lévő tagsága jelentős részének a közrendes állományhoz tartozását figyelembe véve megállapítható, hogy az erről folyó szakmai tárgyalásokra – amennyiben oda meghívást kap más, a TMRSZ-nél jelentősen kevesebb létszámmal rendelkező szakszervezet is (például az FRSZ és az RVE is lényegese kevesebb taggal rendelkezik a BRFK-n információink szerint), nyilvánvaló, hogy a TMRSZ-t is meg kell hívnia az ORFK-nak, mint a BRFK szakmai irányításáért felelős központi szervezeti egységnek.

Ez az ORFK-nak törvényben foglalt kötelezettsége az együttműködés területén amelynek immár sokadszor nem tesz eleget.

Az ORFK vezetőjének 2008. május 18-án kifogást nyújtottunk be a szakszervezetünket ért ismételt hátrányos megkülönböztetés, illetve ebből következően az ORFK Hszt-ben rögzített együttműködési kötelezettsége ismételt durva megsértése miatt.

Az ORFK vezetője a kifogásunkat azzal utasította el, hogy a RÉT keretein belül került felállításra a szakmai bizottság és oda – jogerős bírói végzés birtokában – azt hívnak meg akit akarnak. A kérelmezett ORFK ismételten tanúbizonyságát adja annak, hogy a jogszabályi rendelkezéseket és a bírói végzésben foglaltakat sajátosan értelmezi ha az érdeke úgy kívánja. Az utalt bírói végzés a RÉT ülésre való meg nem hívásunkat értékelte úgy, hogy a RÉT ülésre nem kötelező a TMRSZ-t meghívni, mivel – a felülvizsgálattal egyébként a részünkről megtámadott végzésben foglaltak szerint – a RÉT az egyeztetés fórumának kereteit kidolgozó, azt aláíró felek döntése alapján bővíthető csak. Jogi álláspontunk továbbra is az, hogy a RÉT törvényi együttműködési kötelezettség alapján a munkáltató együttműködési kötelezettségének egyetlen fóruma, és erre figyelemmel a Hszt-ben rögzített munkáltatói kötelezettség alapján az együttműködés csak úgy valósulhat meg, ha oda a TMRSZ-t is meghívják.

A kérelmezett az együttműködési kötelezettsége alól ismételten kibúvókat keres és erre a RÉT fórumát találja megfelelő alkalomnak és figyelmen kívül hagyja azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy a BRFK-n működő 4 szakszervezet közül információink szerint egyedül a TMRSZ taglétszáma növekszik, mégpedig olymértékben, hogy ma már a BRFK által is bevallottan a 2. legnagyobb létszámú szakszervezet, bőven a reprezentatív létszámon felüli tagsággal.

A RÉT a Rendőrségen létrehozott érdekegyeztető fórum, amely a munkáltató és a munkavállalók közötti tárgyalások színtere. Ha csak ez az egy színtér van jelenleg a kollektív tárgyalásra, akkor a Hszt. 27.§ (1) bekezdése alapján az azon való részvétel – legalább tárgyalási, tanácskozási jogosultsággal – joga a kérelmező TMRSZ-nek.

Jogi álláspontunk töretlen, hogy a RÉT a munkáltató törvényben rögzített együttműködési kötelezettségén alapul elsősorban és azt a TMRSZ terhére – mintegy kiközösítő körülményként törvénnyel ellentétesen – nem lehet úgy értékelni, hogy ezen a fórumon a TMRSZ csak akkor „vehet részt”, ha arra az együttműködési megállapodást anno aláíró felei együttesen majd meghívják. Egy megállapodás ugyanis nem írhatja felül a törvényi kötelezettséget, márpedig a RÉT jelenleg az egyetlen kollektív tárgyalási fórum országosan a szakszervezeti ügyek tárgyalására.

A TMRSZ kérelmező jogosult a Rendőrség egyetlen kollektív tárgyalási fórumán azaz a RÉT-en résztvenni a Hszt. 27.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján.

Fentiek alapján tehát azért van lehetőség a kifogás megtételére minden egyes „diszkriminációs alkalomról” való értesülést követően a megadott határidőn belül, mert a RÉT-en az állományt érintő érdekegyeztető tárgyalások folynak minden egyes esetben. Egy RÉT ülés egy alkalom. Ha egy RÉT ülésre nem hívják meg a TMRSZ-t, minden egyes esetben megnyílik a lehetőség a kifogás megtételére. Az a tény, hogy ezt sorozatos jelleggel teszi meg a munkáltató, csak olyan tekintetben értékelhető, hogy a hibás joggyakorlatot az ORFK kérelmezett folyamatos jelleggel teszi meg. Jelen esetben egy RÉT ülésről való értesülést követően éltünk a kifogás intézményével, de minden egyes esetben meg lehet ezt tenni, ha arra nem kapunk meghívást. Minden egyes esetben megvalósul a konkrét intézkedés /mulasztás/.

A RÉT-en –és a létrehozott szakmai bizottság esetleges javaslatait elfogadva a munkáltató döntése alapján – a TMRSZ tagjaival kapcsolatos döntések is születhetnek, hiszen ők is ugyanúgy a rendőrség dolgozói, mint más rendőrszakszervezetek tagjai, ezért nyilvánvalóan téves az a kérelmezetti jogértelmezés, amely szerint erről a fórumról a TMRSZ-t kirekesztik, tagsága csak akkor értesülhet, ha a kérelmezett valamikor a tárgyalást követően le tudja gépelni a tárgyalás kivonatos és általa lényegesnek tartott információkat tartalmazó emlékeztetőjét.

Ez mindenképpen diszkriminatív a másik 3 szakszervezet és tagsága előnyére és a kérelmező valamint tagsága sérelmére, amely a kérelmezett mulasztása és a téves jogértelmezése miatt számára felróható.

A TMRSZ taglétszámának növekedésének ugyanis éppen az az egyik oka, hogy a dolgozók sok esetben nincsenek megelégedve az érdekeik képviseletére hivatott más szakszervezetek eredményességével.

Az Európa Tanács Bizottsági jelentésében is szerepel, hogy „azon nemzeti szabályok, melyek egy szakszervezet kollektív tárgyalási jogát egy minimális tagságtól teszik függővé, nincsenek összhangban a szervezkedés szabadságának elvével.

A „szervezkedés szabadságának elve” – és ez is az idézett Európa Tanács Bizottsági jelentésben szerepel – tehát nem csupán azt jelenti, hogy egy szakszervezet a létszámtól függetlenül is zavartalanul megalakulhat, képviselőit megválaszthatja, szervezetük irányítását megszervezheti, programját megfogalmazhatja, hanem azt is jelenti(!), hogy „egy szakszervezet kollektív tárgyalási jogátnem lehet egy minimális tagságtól függővé tenni!

A kérelmezett ismételt és nyilvánvaló jogsértése megállapítása a kérelmezett jogszerű működését hivatott elősegíteni. A jelenlegi kérelmezetti jogértelmezés helytállóságát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések egyértelműen cáfolják, és a korábbi ORFK-s jogsértés miatti kérelmünk elutasításával szemben benyújtott felülvizsgálatra irányuló kérelmünk elbírálásáig is indokolt, hogy a kérelmezett a további jogsértésektől tartózkodjon, illetve a Tisztelt Munkaügyi Bíróság iránymutatása alapján a jogszerű működésre kényszerítse rá a kérelmezettet.

A kérelmezett kifogásunkat elutasító értesítését 2008. május 22-án vettük kézhez.

Tárgyalás esetleges tartása esetén kérjük annak megtartását távollétünkben is.

 

Szekszárd, 2008. május 26.

 

Tisztelettel:

 

Szima Judit

főtitkár