Kifogást nyújtottunk be az ORFK vezetőjéhez

Kifogást nyújtottunk be Dr. Bencze József r. altábornagy országos rendőrfőkapitányhoz a TMRSZ-t és tagjainkat közvetlenül érintő jogellenes intézkedése ellen.

Szám: ORFK-26/2008.

Dr. Bencze József r. altábornagy

Országos Rendőr-főkapitányság
Vezetője

Budapest

 

Tisztelt Főkapitány Úr!

 

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a Hszt. 31. § (1) bekezdése alapján

Kifogást

nyújt be a szervezetünket és tagjainkat közvetlenül érintő jogellenes intézkedése ellen.

I n d o k o l á s

2008. 05.16-án jutott a tudomásunkra jutott az a tény, hogy Önök a mi megkerülésünkkel szakértői egyeztetéseket folytatnak az érdekvédelmi szervezetek vezetőivel a BRFK-n kialakult létszámhiányra vonatkozóan.

Ön előtt is köztudomású, hogy a TMRSZ 5 megyében reprezentativitással rendelkezik. A BRFK-n az egyik legnagyobb érdekvédelmi szervezet vagyunk, reprezentativitással rendelkezünk.

A Munka Törvénykönyve 21. és 66.§ -ának értelmében a szakszervezet tagjait illetve a szakszervezet hatáskörét is érintő kérdésekben a munkáltató 15 nappal előtte köteles az érdekképviseleti szervet tájékoztatni a tervezett intézkedéséről.

A Hszt. 30. § (1) bekezdése szerint a szakszervezettel való együttműködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles többek között tájékoztatni, észrevételekre, javaslatokra álláspontját közölni, de KÖTELES a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt – ha az a hivatásos állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 főt közvetlenül érinti – a szervezeti egységen belül működő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.

Ezek pedig irányadóak az irányítása körébe tartozóan az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetőire) is.

Ezen újabb cinikus ORFK-i magatartás azt mutatja, hogy Ön mennyire nem kíván együttműködni a szakszervezetünkkel. Önök tovább folytatják azt a rendeltetésellenes joggyakorlást, hogy szervezetünket továbbra is kirekesztik a kollektív tárgyalásokból.

Az állapítható meg, hogy az ORFK újból lényeges szakszervezeti jogosultságot akadályozott meg hivatali helyzetével visszaélve.

Álláspontunk szerint az ORFK a jogerős marasztaló végzés ellenére – amelyben az van benne, hogy a TMRSZ-t diszkriminálja – az ÖN vezetése alatt sem történt érdemi változás, nem szakított korábbi jogsértő (időnként bűncselekmény tényállási elemeit is kimerítő) magatartásán, amely jelen esetben lényeges szakszervezeti jogoktól való bűnös megfosztásban testesült meg.

A jogsértés a szakszervezetek közötti indokolatlan és a TMRSZ-re nézve egyértelműen hátrányosan ható megkülönböztetésből adódik.

A Hszt. 28. § (1) bekezdése alapján a fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit.

A Hszt. 29. § (1) bekezdése alapján a törvény alkalmazásában szakszervezeten – elnevezésétől függetlenül – a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Estv.) 1.§-ában foglaltak szerint: „a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.”.

Az Estv. 8.§ t/ pontja szerint: „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.”.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Estv.) 1.§-ában foglaltak szerint: „a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.”.

Az Estv. 8.§ t/ pontja szerint: „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.”.

Nemzetközi jogi vonatkozásban:

Jelen esetben az ORFK által folyamatában tanúsított magatartása olyan nemzetközi jogelveket is semmibe vesz, amelyek hazánkban is hatályos jogelvek, továbbá, amennyiben a hazai jogi jogorvoslati fórumok nem biztosítanak (mert nem tudnak, vagy nem akarnak jogorvoslatot biztosítani, és az egyébként bűnös magatartást a büntetőjog eszközrendszerével szankcionálni), megfelelő jogérvényesülést, lehetővé teszik nemzetközi bírói fórumokon megtámadni a sérelmezett jelenséget. Ugyanis a jelenlegi munkáltatói „jogértelmezés” jogsértés nem egyedi, hiszen jogerős bírósági döntés is megállapította már, hogy a rendőrség egyes ,munkáltatói joggal rendelkező szervezeti egységei semmilyen visszatartó jogi előírást nem vesznek figyelembe, ha a TMRSZ hátrányos megkülönböztetésének lehetősége adódik.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Általános Konferenciája 151. sz. Egyezményében például a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárások részletszabályait alkotta meg (a továbbiakban: Egyezmény).

Az Egyezmény 6. cikk 1. pontja szerint: „Olyan kedvezményeket kell biztosítani a közszolgálatban foglalkoztatottak elismert szervezetei képviselőinek, hogy lehetővé tegyék számukra funkcióik gyors és hatékony ellátását mind munkaidő alatt, mind azon túl.”.

Az ILO 87. sz. Egyezményének 3. cikkében foglaltak szerint: „1. A munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek jogában áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása.
2. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná.
”.

A fent előadottakból megállapítható, hogy az ORFK a hivatali helyzettel való visszaéléssel a TMRSZ-nek jogtalan hátrányt okozott, a bűnösen jogsértő állapotot a mai napig fenntartja.

A fent előadottakból az is megállapítható, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget.

Az ORFK a fent kifejtett törvényi rendelkezések be nem tartása miatt, a munkáltató megsértette az Mt. és Hszt. idevonatkozó szakaszait, ezzel megvalósította az 1996. évi XLIII. Tv. 5.§.) 1) (2) (3) bekezdését, mivel a jogokat és kötelezettségeket nem a rendeltetésüknek megfelelően gyakorolta, gyakorolja illetve teljesítette, szervezetünket diszkriminálta, diszkriminálja, működésűnket akadályozta, akadályozza, illetve az információ eltitkolásával nehezítette, nehezíti.

Amennyiben Ön a kifogással nem ért egyet a 31.§.(4) bekezdésére figyelemmel egyeztetésnek van helye, melyet a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül, azaz 2008. május 21-ig meg kell kezdeni.

 

Szekszárd/Budapest, 2008. május 18.

 

Tisztelettel:

 

Szima Judit

TMRSZ főtitkár