avagy a TMRSZ tájékoztatója a Zala megyei eseményekkel kapcsolatosan, arról, hogy továbbra is bagatellizálnak olyan újabb rendőri vezetői jogsértéseket, amelyek bűncselekmény elkövetésének a gyanúját is felvetik
I.) 2007. decemberében arról tájékoztattuk a Zala megyei főkapitányt, hogy a nagykanizsai rendőrkapitányságon tagjaink szolgálati panaszának beadása után vegzálták kollégáinkat, ezért kértük, a főkapitány intézkedését.
Felhívásunkra érdemi intézkedés nem történt.
II.) 2008. 02. 08-án újra a Zala megyei főkapitányhoz fordultunk tagjaink nevében eljárva, intézkedését kérve a nagykanizsai történések kapcsán, mivel 15 tagunk esetében a beadott szolgálati panaszokat a nagykanizsai RK. Vezetője törvénysértően oly módon bírálta el hogy a döntésről szóló iratokat a meghatalmazottként eljáró TMRSZ részére nem küldte meg. A nyilvánvalóan jogsértő mulasztást a munkáltató tetézte azzal, hogy a Hszt.194.§-a alapján benyújtott szolgálati panaszokat önkényesen a Hszt.195.§-a alapján bírálta el, azzal, hogyha „nem tetszik, akkor a dolgozó 15 napon panaszolja azt meg”.
III.) Felhívtuk mind a nagykanizsai kapitányságvezető, mind a megyei főkapitány figyelmét, hogy a Hszt.194.§-t kell alkalmazniuk, vagyis elutasítás esetén azt a kapitányságvezető az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni II. fokra.
Kértük a II. fokú határozatok soron kívüli megküldését. Leírtuk, hogy a jogszabály alapján a panasztevőt hátrány nem érheti, mégis a nagykanizsai RK. vezetője továbbra is megtagadta azt, hogy II. fokra felterjessze az iratokat.
Ugyanakkor a Zala megyei RFK Hivatalának illetékese arról tájékoztatta szakszervezetünket, hogy hozzájuk jogorvoslati kérelem nem érkezett. Indítványoztuk a főkapitánynak, hogy haladéktalanul kérje be a 15 fő szolgálati panaszát annak mellékleteivel, és soron kívül bírálja el azokat.
2008. 02 .18-án a Zala megyei RFK vezetője arról tájékoztatta a TMRSZ-t két oldalban, hogy a „jogi álláspontja töretlen”, és a Tettrekészek értelmezik tévesen a Hszt-t, ellenben ő és vezető társai is helytállóan alkalmazták a Hszt.195.§-t.
IV.) 2008. 02. 03-án az ORFK vezetőjéhez fordultunk a Zala megyében alkalmazott törvénysértő jogalkalmazás miatt, vizsgálatot kérve. Kezdeményeztük az érintett parancsnokok ellen az esetlegesen szükséges eljárás megindítását, a felelős(ök) marasztalását, a II. fokú határozatok soron kívüli megküldését, az eljárás befejezéséről és annak eredményéről szervezetünk tájékoztatását.
2008. 03. 14-én az ORFK vezetőjének megbízásából Zsinka András r. dandártábornok jogilag értelmezhetetlen, a felvetett problémára érdemi választ nem adó levelet juttatott el a TMRSZ-hez.
V.) 2008. 04. 02-án újra levelet intéztünk az ORFK vezetőjéhez, mivel az ORFK Humánszolgálat vezetője által adott választ nem fogadtuk el, annak jogi értelmezhetetlensége okán.
Ismételten leírtuk, hogy a Zala megyei RFK vezetője a II. fokú határozatokat felszólításaink ellenére a mai napig nem küldte meg, hogy több esetben leírtuk, hogy jogszerűtlenül alkalmazzák a Hszt. 194.§-a helyett a Hszt. 195.§-t. Ugyanakkor arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a panasztevőket különféle negatív vezetői behatások érték, és a szolgálati panaszok jogszerűtlen el nem bírálása a dolgozók panaszjogának az akadályozását jelenti amelyet a Hszt. kifejezetten tilt, azaz aki elköveti, az legkevesebb fegyelmi vétséget követ el, de joggal merül fel a Btk. 359.§ b) pontja szerinti elöljárói hatalommal visszaélés bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja is, hiszen 15 rendbeli esetben a dolgozók panaszjogának akadályozása valósul meg.
Újra leírtuk, hogy a Zala megyei főkapitány és vezető társai a törvényben meghatározott 30 napos határidőket nem tartják be, sajátosan konvertálják át vezetői privilégiummá a dolgozó panaszjogának gyakorlásában akadályozzák szándékosan kollégáinkat.
A leírt tényállásból következően rögzítettük, hogy az érintett vezetők a Hszt. 5.§-t sértették meg, hiszen a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket nem a rendeltetésüknek megfelelően teljesítették, mely 15 dolgozó jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozását valósította meg.
Az ORFK vezetőjének írt levelünkben egyértelmű állásfoglalást vártunk arra, hogy a TMRSZ által a Hszt.194.§-a alapján benyújtott szolgálati panaszoknál a Zala megyei vezetőknek milyen jogköre, törvényi felhatalmazása van arra, hogy azokat a Hszt.195.§-a alapján bírálják el.
A 195. § -ában foglaltaknak megfelelően a munkáltatónak a Hszt. 142. § (1) alapján fegyelmi ügyben , a Hszt.159. § (2) bekezdésnél kártérítési ügyben Hszt.180. § (5) és 191. § (2) bekezdés balesetének, betegségének, Hszt.191. §-a alapján a nyugellátások megállapításával kapcsolatosan van lehetősége e szakasz alapján eljárni.
Határozott válaszát vártuk abban a tekintetben is, hogy ORFK vezetőjének álláspontja szerint az érintett Zala megyei vezetők rendeltetésszerűen gyakorolták e a jogaikat, akkor, amikor a törvényi kötelezettségüknek nem tettek eleget, a 30 napos határidőket nem tartották be, valamint a Hszt. 194.§-a helyett a Hszt.195.§-t alkalmazták, illetve a panasztevőkkel szemben megjegyzések, nyomásgyakorlással egyenértékű atrocitások érték.
Leírtuk, hogy amennyiben jogi álláspontunkkal egyetért, hogy az érintett vezetők a leírt tényállás alapján jogsértően jártak el, a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket nem a rendeltetésüknek megfelelően teljesítették, mely 15 dolgozó jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására volt alkalmas, ami indokolatlan érdek, illetve jogsérelmet okozott, akkor a TMRSZ kéri azt, hogy az ügyben a szükséges intézkedéseket tegye meg, és arról szervezetünket tájékoztassa.
Szóvá tettük azt is, hogy az ORFK. illetékes Humánigazgatási Szolgálat vezetője Zsinka András r. dandártábornok sem tartotta be a 30 napos válaszadási kötelezettségét, mivel az ORFK vezetőjéhez megküldött levelünkre a 41. napon válaszolt a dátumozása alapján, viszont az szervezetünkhöz az 52. napon érkezett csak meg.
Jeleztük az ORFK vezetőjének, hogy amennyiben osztja álláspontunkat, úgy kérjük az ORFK illetékes Humánszolgálatnál a szükséges eljárás megindítását és a felelősök felelősségre vonását, arról szervezetünk tájékoztatását.
VI.) Az ORFK vezetőjének 2008. 04. 17-i dátumozási válaszlevelében arról tájékoztat, melyet eredetben olvashattok, hogy szerinte feltehetően az ügyben történt „téves jogértelmezés” következtében nem kerültek a panaszok elutasításukkal egyidejűleg felterjesztésre a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez, mivel azokat „kérelemként” kezelték és jogorvoslatként a 15 napos fellebbezést biztosították.
A fenti megállapítás alapján az ORFK vezetője utasította a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, hogy a panaszok elbírálásával kapcsolatos eljárás körülményeit vizsgálja felül és az esetlegesen szükséges intézkedéseket, tegye meg.
VII.) 2008. 05. 07-én a TMRSZ főtitkára telefonon felhívta a Zala megyei RFK vezetőjét, aki arról tájékoztatta, hogy ő még semmiféle levelet nem kapott, de ha majd megérkezik, akkor kialakítja jogi álláspontját, amire a főtitkár azt válaszolta, hogy az igen érdekes lenne, mert az ORFK vezetője a levelében arról tájékoztatta, hogy utasította a Zala megyei RFK vezetőjét.
A Zala megyei RFK vezetője továbbra is állította őt senki, nem utasította, semmiféle levelet nem kapott.
Amikor a főtitkár közölte álláspontját, hogy itt valaki nem mond igazat, akkor ígéretet tett, hogy utánanéz, és telefonon tájékoztatja a főtitkárt, Fel is hívta később még azon a napon a főtitkárt és közölte, hogy informális csatornákon keresztül a levelet megszerezte, az még hivatalosan hozzá nem érkezett meg, ha megérkezik, „akkor majd tovább tárgyal az ügyről”.
Mindenki döntse el a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy az ORFK vezetője a saját maga által meghirdetett „zéró toleranciát” – amellyel többek között a belső morál helyreállítását, az emberközpontú, mindenkor jogszerű és szakszerű munkavégzés feltételeinek megteremtését célozta meg – a mostani legújabb vezetői jogsértés esetében úgy értékelte-e, úgy kezelte-e mint ahogy azt az ORFK hivatalos nyilatkozataiban hangoztatottak alapján elvárható-e.
Úgy látszik a zéró tolerancia továbbra is csak egy bizonyos szintig érvényesül, és azon felül feltételezhetően és legrosszabb esetben is csupán „téves jogértelmezésről” lehet beszélni.
Kíváncsiak vagyunk hogy egy tiszthelyettes fegyelmi eljárásában a jövőben ha a „téves jogértelmezésre” hivatkozunk, mint a dolgozó hibáját (fegyelmi vétségét) mentő körülményre, azt hogyan fogja értékelni majd az ORFK vezetője, ha történetesen ő fog eljárni az ügyben II. fokon. Mindenesetre emlékeztetni fogjuk rá adott esetben, hogy feltételezhetően téves jogértelmezésből követte el a kolléga a jogsértő cselekményét.
Sőt, valószínűleg egy büntetőeljárás terheltje is hivatkozhat ezután alappal arra, hogy ő tévesen értelmezte a jogot és azt hitte neki joga van fizetés nélkül távozni az árucikkel az üzletből. Azt az alapelvet pedig innentől kezdve az ORFK vezetőjének értelmezése alapján el is lehet felejteni, hogy a jogszabály nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól?
Zéró tolerancia?
Mindenkinek?
Vagy ezek szerint egyeseknek mentelmi jogot ad a „téves jogértelmezés” frázisra hivatkozás?
Várjuk továbbra is észrevételeiteket,véleményeteket!
2008. május 9.
TMRSZ Vezetősége