A TMRSZ határozott és következetes fellépésének köszönhetően az ORFK intézkedett, elsődlegesen arról, hogy a szakmai állásfoglalásuk az érintett személyi állománnyal ismertetésre kerüljön, így a továbbiakban nem lehet ceruzával bejegyzéseket készíteni, mivel az ellentmond a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatának.
Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter rendelkezés alapján 50 %-al növelhető. Eszerint az elrendelhető túlszolgálat maximum időtartama évente nem lehet több 384 óránál.
A hivatásos állomány tagját évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért díjazás illeti meg. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, akkor a túlszogálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár. A túlszolgálatért járó szabadidő a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban ki kell fizetni. A túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie és a teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni. stb.
Országos Rendőr-főkapitányság
Rendészeti Főigazgatóság
1139 Bp., Teve u. 4-6. Tel.: v: 443-5553,33-500 fax.:33-362, v: 443-5527.
Szám: 26-1959/3/0708.ált
Szima Judit úrhölgy
Tettrekész Magyar Rendőrség
Szakszervezete
főtitkár
Szekszárd
Tisztelt Főtitkár Úrhölgy!
Az országos rendőrfőkapitány úrnak címzett levelében a Rendőrség közterületi szolgálatot ellátó állománya szolgálati idejének tervezésével összefüggésben vetett fel országosan felmerülő problémákat. Kifogásolta, hogy a szolgálatba lépés időpontját nem a normákban előírt időben és nem “kellően maradandó módon” közlik a rendőrökkel, gyakran megváltoztatják a szolgálatba lépés időpontját, azonban a rendkívüli munkavégzéssel járó díjazás ezt követően elmarad. Sérelmezte továbbá, hogy a szolgálattervezet kitöltése nem maradandó módon (tintával), hanem ceruzával, folyamatosan kiradírozva és átjavítva történik. A levelében foglaltakat megvizsgáltattam, amelyre válaszolva az alábbi állásfoglalásomról tájékoztatom.
A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 111. § (2) bekezdése értelmében váltásos vagy vezényléses szolgálat esetén a rendőrrel a következő szolgálati beosztását az elöljáró 10 nappal korábban közli, kivéve, ha a szolgálatba lépés időpont ja nem látható előre.
A Rendőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatteljesítési idejéről, valamint a szolgálati időrendszerekről szóló 17/2005. (XI. 5.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás) tartalmazza a szolgálati időrendszerek leírását. A járőr és a körzeti megbízotti szolgálat ellátása I. számú váltásos, valamint vezényléses időrendszerben történik.
A szolgálattervezésre vonatkozó általános szabályként az ORFK utasítás 42. pontja úgy rendelkezik, hogy ha a munkarend többféle szolgálati időrendszer alkalmazását teszi lehetővé, az alkalmazandó szolgálati időrendszerről az állományilletékes parancsnok dönt, – amelyet rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább egy héttel előbb és legalább egy hét időtartamra vonatkozóan közölni kell az állomány tagjával.
A vezényléses és váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítők részére a heti pihenőnapokat legalább egy héttel előbb és egy hét időtartamra közölni kell.
Ez alapján megállapítható, hogy az ORFK utasítás szabályozása nincs összhangban a Szolgálati Szabályzat előírásaival, ezért a norma módosítása – többek között az említett disszonanciára is figyelemmel – jelenleg folyamatban van.
A járőrszolgálat tervezésével kapcsolatban a Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 22/1997. (XI. 18.) ORFK utasítás 75-76. és 79. pontjai tartalmaznak további előírásokat. A járőr- és őrszolgálatok tervezéséért és szervezéséért az e feladatra kijelölt alosztályvezető, az őrsparancsnok vagy osztályvezető felelős.
A szolgálat tervezetét külön okmányon – a rendőri szerv vezetője által meghatározott szolgálati (munka-) időrendszert alapul véve – legalább egy hétre előre el kell készíteni. A szolgálat tervezetében egy hónapra előre kell tervezni – a szolgálati (munka-) időrendszernek megfelelően – a pihenőnapon vagy szabadságon lévőket, illetve a más feladatra vezényelteket. A szolgálatot tervező vagy beszámoltatást végző parancsnok köteles a szolgálattervezetet a személyi állomány részére kihirdetni és a szolgálati helyen kifüggeszteni, az érintettek részére hozzáférhetővé tenni. A szolgálattervezet szükség szerinti módosítását végezze el, erről az érintett állományát értesítse.
A körzeti megbízottak szolgálatának tervezésére további szabályokat a Magyar Köztársaság Rendőrségének Körzeti Megbízotti Szabályzata kiadásáról szóló 11/1995. (VIII. 30.) ORFK utasítás 38-39. pontjai állapítanak meg. A körzeti megbízott – csoport esetén a csoportvezető – a szolgálat-tervezetet két példányban készítse el és két ütemben, a tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig, illetve a tárgyhónap 10-ig a közvetlen elöljáróhoz terjessze fel. A jóváhagyó elöljáró a szolgálat-tervezetet ellenőrizze, a szükséges módosításokat hajtsa végre. A szolgálat-vezénylés eredeti példányát a körzeti megbízotti alosztályon, rendőrőrsön, a másolati példányt a körzeti megbízottnál (csoportvezetőnél) kell elhelyezni.
A szolgálat-tervezet két részből áll:
- 1. az első rész a tárgyhónap l-től 15. napjáig tartalmazza a körzeti megbízott napi szolgálatát, egész hónapra az előre ismerhető fontosabb szolgálati feladatokat, a szabadságot, pihenőnapokat, az ütemezhető távolléteket;
2. a második rész a tárgyhónap 16. napjától az utolsó napig rögzíti a körzeti megbízott szolgálati idejét.
Az említett szabályokból normák szabályaiból egyértelműen megállapítható, hogy rendkívül indokolt esetben, a rendőr szolgálattervezetben előre rögzített szolgálatba lépésének időpontja megváltoztatható.
A szolgálati okmányok a járőr- és őrszolgálatok tervezésére, szervezésére, a végrehajtás, az események, intézkedések nyilvántartására szolgálnak. Valamennyi szolgálati okmányt az ügykezelési szabályok szerint kell hitelesíteni, illetve – azokat, amelyeket a hatályos Titokköri Jegyzék alapján szolgálati titokká kell nyilvánítani – minősíteni. A szolgálattervezet a rendőri szervnél rendszeresített szolgálati okmányok közé tartozik, amelyből következően kitöltésére – eltérő rendelkezések hiányában – a Rendőrség Egységes Iratkezelési Szabályzatáról szóló 55/2007. (OT 32.) ORFK utasítás előírásait kell alkalmazni.
A gyakorlatban kialakult szokás, amely szerint ceruzával készítik a bejegyzéseket, ellentmond a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatának. A szabályos kitöltés ebből következően tollal kell, hogy történjen, az esetleges javítások, változtatások áthúzással, illetve a javított adat föléírásával.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 87-88. §-ai tartalmazzák a rendőrség hivatásos állományú tagjai részére történő túlszolgálat elrendelés szabályait.
Ha a szolgálat érdekében, vagy rendkívüli esetben (például: baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek elhárítása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja az említett szolgálatteljesítési időn túl, valamint munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető szolgálatteljesítésre (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készenlétben álljon. Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter rendelkezés alapján 50 %-al növelhető. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium álláspontja szerint, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK iránylevvel ellentétes az a miniszteri rendelkezés, miszerint az évente elrendelhetÖ túlszolgálat 450 óra. A rendészeti szakállamtitkár tájékoztatása szerint az elrendelhető túlszolgálat maximum időtartama évente nem lehet több 384 óránál és az előkészítés alatt álló miniszteri rendelet is ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz majd.
A hivatásos állomány tagját évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért díjazás illeti meg. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, akkor a túlszogálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár. A túlszolgálatért járó szabadidő a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban ki kell fizetni. A túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie és a teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.
A törvényi szabályozás egyértelműen meghatározza, hogy a szolgálatteljesítési időn túl, valamint munkaszüneti és pihenőnapon végzett munka számít túlszolgálatnak, ezért csak arra az időre jár az annak megfelelő ellentételezés. A szolgálatba lépés időpontjának megváltoztatásából önmagában nem következik a túlszolgálatra vonatkozó szabályok alkalmazhatósága, kivéve, ha az előírt szolgálatteljesítési időt meghaladóan kerül arra sor. A kétszeres díjazás abban az esetben illeti meg a hivatásos állomány tagját, amennyiben a szolgálattervezetben szereplő pihenőnapon – azaz olyan napon, amelyen egyébként nem teljesített volna szolgálatot – kerül elrendelésre a túlszolgálat.
Az egységes jogértelmezés érdekében intézkedtem, hogy szakmai állásfoglalásom az érintett személyi állománnyal ismertetésre kerüljön.
A további eredményes munkájához jó erőt és egészséget kívánok!
Budapest, 2008. április 19.
Üdvözlettel:
Samu István r. vezérőrnagy
rendőrségi főtanácsos
országos rendőrfőkapitány-helyettes
rendészeti főigazgató
