A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének a rendvédelmi szervezeteknél meglévő „lakásprobléma” hatékony, költségtakarékos és eredményes megoldás-tervezete
Szám: IRM-3/2008.
Dr. Draskovics Tibor Rendészeti Miniszter Úr részére!
B U D A P E S T
Tisztelt Miniszter Úr!
Az Önnel történt személyes találkozó keretében szervezetünket felkérte arra, hogy a rendőrségi lakásproblémára vonatkozóaan adjuk elő javaslatainkat, melyet mellékelten megküldök:
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének a rendvédelmi szervezeteknél meglévő „lakásprobléma” hatékony, költségtakarékos és eredményes megoldás-tervezete
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (a továbbiakban: TMRSZ) 2007.09.28.-án együttműködési megállapodást írt alá a Csapatok Érdekvédelmi Szövetsége Szakszervezettel, (továbbiakban CSÉSZ) amelynek elnöke, Tián József nyá. ezredes korábban a Magyar Honvédség műszaki szakterületének magas beosztású vezetője volt.
A CSÉSZ a Honvédelmi Minisztériummal való együttműködése során 4 év alatt olyan működő lakáshoz jutási konstrukciót dolgozott ki és fogadtatott el – a konstrukció jelenleg is működik a Honvédségnél – amely a fő cél elérése, azaz a dolgozók lakáshoz jutásának minden fél számára előnyös jellegén túlmenően, több más olyan „hozadékkal” is rendelkezik. Ezek a „hozadékok” elősegítik a rendvédelmi szervek működésének hatékonyságát, nevezetesen a rendelkezésre álló források ésszerűbb felhasználását, az állomány fluktuációjának érzékelhető lassulását, és nem utolsósorban a kétségkívül helyenként meglévő utcai korrupcióval szemben is visszatartó erővel bír, azon jellegénél fogva, hogy a rendszerből kieső (testülettől méltatlanság miatti eltávolítás) rendvédelmi dolgozók a támogatástól elesnek.
A CSÉSZ működőképes konstrukcióját saját javaslatainkkal való kiegészítéssel meggyőződésünk szerint mind a dolgozók, mind a költségvetés, mind az üzleti szereplők számára egy előnyös, a lakáspiacot is megmozdító konstrukciót terjesztünk ezúton a Tisztelt Miniszter Úr elé.
Lényeges a lakáskoncepció eredményes megoldása érdekében, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a koncepcionális konstrukció megvalósítási munkálataiban és a rendszer működtetésében részt kíván venni, és ezúton kifejezi azon igényét, hogy a különböző létrehozásra kerülő szervezeti egységek állománya kialakításában, a referensek kijelölésében, illetve a rendszer működtetésében tevékenyen és súlyozottan kíván részt venni.
1.) A rendszer alapja:
Felmérni a tárca költségvetésében a lakásmegoldásra, az alábbi kiadások fedezésére fordított összeg mértékét:
- – bérleti díjak (lakás, szálló, albérlet);
– utaztatások költségei;
– különélési díjak;
– utazási költségtérítések;
– a fluktuáció miatt megnövekedett kiképzési költségek.
További forrás a már kihelyezett munkáltatói hitelek (lakástámogatás) törlesztéséből befolyó összeg, ezek országos szintű felmérése is a támogatás alapjába számítandó.
2.) A tárca lakásrendeletének felülvizsgálata az alábbi szempontok alapján:
- – Biztosítsa az egyén szabad választását az egyes lakásmegoldások között.
– Szociális alapon meghatározni a családokra jutó (családlétszám) albérleti díj mértékét, (HM 60-120 ezer Ft között havonta, itt javasolt figyelembe venni a jelenleg hatályos támogatások már kidolgozott és működő rendszerét).
– Meghatározni a szolgálati hely vonzáskörzetét. (Irányadó, hogy a szolgálati hely tömegközlekedési eszközzel 1 órán belül elérhető legyen)
– Tegyen különbséget a végleges letelepedés támogatása (általában egyösszegű), valamint a szolgálat közbeni (havi részletekben) támogatása között.
– A jogok alanyi jogon való járandósági alapúak legyenek, ne pedig adhatóak, azaz konkrétan, taxatív jelleggel meghatározni a jogosultság együttes, illetve vagylagos feltételeinek rendszerét.
A TMRSZ által 2007. őszén tett jogszabály-módosítási javaslatunkat fenntartjuk, azt a részletes munkálatok kidolgozása esetén a létrejövő konstrukcióhoz igazítva természetesen pontosítani szükséges.
3.) Létre kell hozni azt a végrehajtó szervezetet, illetve azt az együttműködő partnert, vagy partneri kört, amelyek a jogszabályi környezetnek megfelelően és a forrást rendelkezésre bocsátó költségvetés által is ellenőrizhetően biztosítja a lakáscélú felhasználást. Feltételezhetően erre külön szervezeti egységet (akár minisztériumon, akár az ÁSZ-on, akár a MEH-en belül, de mindenképpen indokolt központilag létrehozni az ellenőrzési rendszert, azon oknál fogva, hogy ha valamennyi rendészeti hatáskörrel rendelkező költségvetési szerv létrehozza az ellenőrzési egységét, az lényeges költségkiadással jár az elaprózás jellegéből adódóan. Mindenképpen célszerű saját humán-forrásból létrehozni az ellenőrzés szervezetét (elbocsátások elkerülése, a jelenlegi lakáskérdéssel „foglalkozó” apparátus felkészítésével, átképzésével, úgy hogy munkáltató általi elbocsátás szóba sem jöhet, illetve a munkahelyi feltételek (beosztás, besorolás, illetmény) ne csökkenjen az érintettek vonatkozásában.
- – Belső szervezet (lásd. a 6.a./ pont szerinti javaslatunkat), aki az igények összegyűjtését végzi (célszerű területi referensekkel, ezzel kapcsolatban a szakszervezet a segítő közreműködésben – figyelemmel a konstrukció előterjesztői jellegére – részt kíván venni. Országos hatáskörrel (esetleg a területi (régiós) referensek max. 8-10 fős szervezeti apparátussal), országosan kb. – becslés alapján – 200 fő a jelenleg rendészeti területen dolgozó meglévő „lakásügyi előadók” bevonásával.). Lényeges szempont annak felmérése, hogy jelenleg hány fő foglalkoztatása valósul meg a lakásügyi szakterületen, hiszen javaslatunk lényegi eleme, hogy valamennyi lakásügyi előadó foglalkoztatása ugyanezen szakterületen és ugyanolyan, feltételekkel maradjon meg. Így ez lényegében forrástöbbletet nem igényel.
– Külső szervezet, pénzintézet.
– bankok;
– közvetítő cég;
– üzletkötők;
– értékbecslők;
– közjegyzők;
– ügyvédek;
– számlavezetők;
– könyvelők;
– kockázat-elemzők
(Országosan kb. 60-70 fő, természetesen körültekintő kiválasztással, adott esetben versenyeztetéssel, illetve – amennyiben lehetőség van rá – közbeszerzés kiírásával, amelynek lebonyolításában való közreműködésre, egészen a döntési munkálatokban való részvételig úgyszintén igényt tartunk. Fontosnak tartjuk, hogy a közbeszerzés során több pénzintézet is eredményesen pályázhasson a konstrukcióban való részvételre, mivel a dolgozók már meglévő hiteltartozásai miatt jelentős a pénzintézetek ezzel kapcsolatos elsődleges zálogjoga a kérdéses ingatlanra).
4.) Megállapodás:
Törekedni kell arra, hogy az általános pénzügyi, elszámolási szabályokon túl tartalmazza az állomány speciális helyzetét tükröző elemeket is. (pl: áthelyezés, nulla forintos, vagy minimális önerő, szolgálati viszony megszűnte esetében való szerződés módosulás, stb.)
5.) A támogatás módjai:
- – albérletre;
– lakás lízingre;
– lakás építésre;
– meglévő hiteltörlesztésekre (a rendszeren belüli feszültségcsökkentő hatás miatt elengedhetetlennek tűnik, de természetesen a meglévő lakásproblémák menedzselése az elsődleges, nem lehet végleges jelleggel kizárni ennek a lehetőségét sem);
– szolgálati lakás (akár rendőrségi tulajdonú, akár önkormányzati bérlőkijelölésű) megvásárlására lízing formájában.
Lényeges ismérv, hogy valamennyi támogatás esetében a futamidő lezárultáig a lakás tulajdonjoga nem kerül át a kedvezményezettre, azokban az esetekben pedig ahol már van tulajdonjog a kedvezményezettnek, a támogatás végéig a hitelező szerv zálogjogot, vagy tulajdonjogot szerez. Ezzel kapcsolatban figyelemmel kell lenni a 3-4. pontban foglalt pénzintézetek – mint hitelintézetek – rugalmas hozzáállására az újabb zálogjogosult bejegyzésére, adott esetben a tulajdonjog lízing futamidő lejártáig történő változására.
6.) A megoldás módozatai:
a.) Az IRM vagy valamelyik szervezete önállóan létrehoz egy új teljes struktúrát a végrehajtáshoz és a folyamatos működtetéshez;
b.) A CSÉSZ jelenleg is rendelkezik kész bonyolító szervezettel. Amennyiben a TMRSZ által tett javaslatok kompatibilisen illeszthetők a rendszerhez, a CSÉSZ közreműködés esetén csak a belső, igényfelmérő szervezetet kell létrehozni. Javasoljuk a CSÉSZ-TMRSZ közreműködésre tekintettel az a./ pont megvalósítása esetén is olyan struktúra kidolgozását, amelyben a két szervezet szakembereinek aktív, hatáskörrel és döntési jogkörrel rendelkező rendszere valósulna meg. Javasoljuk, hogy a CSÉSZ és a TMRSZ 5-5 fő delegálásával (műszaki, jogi, pénzügyi, érdekvédelmi, illetve a végrehajtói és vezetői területről „delegált” személyek) az a./ pontos megvalósítása esetén) akár megbízási, akár szolgálati- akár más jogviszony alapján, mint a minisztériumi szervezeti egység munkatársai) vehessenek részt a konstrukció kidolgozásában és működtetésében. A teljes szervezeti struktúra kidolgozása esetén javasoljuk a CSÉSZ elnökét igazgatói, főosztályvezetői, vagy kormány-megbízotti státuszban a szervezet első számú vezetőjeként megbízni az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében. Tián Jószefnél a működő rendszert jobban jelenleg senki nem ismeri meggyőződésünk szerint.
Javaslatunkat a fentiek alapján ezúton megtesszük.
Szekszárd/Székesfehérvár, 2008. március 28.
Tisztelettel:
Szima Judit TMRSZ főtitkár
