A Budapesti Katonai Ügyészség a mai napon gyanúsítottként idézte az utóbbi egy évben annak a TMRSZ-nek a főtitkárát, amely szakszervezet az országban példa nélkül álló módon egy év alatt megháromszorozta a taglétszámát és információink mára a BRFK-n működő legnagyobb létszámmal rendelkező szakszervezetté nőtte ki magát.
A TMRSZ vezetője saját személyes példáján mutatja meg rendőrségi dolgozók tízezreinek, hogy mindenkinek kötelessége saját szakmai területén helytállni ezekben a nehéz időkben és egyenes gerinccel kell minden körülmények között kiállni az igazunkért, egymásért, azért, hogy a meglévő visszáságoktól való megtisztulás valóban bekövetkezzen.
A csatolt gyanúsítotti jegyzőkönyvet elolvasva mindenki eldöntheti, hogy a TMRSZ által felvetett visszásságok hangoztatása lehet-e egyáltalán bűncselekmény egy normális demokráciában. Meggyőződésünk, hogy az igaz szó, a visszáságok nevesítése, a kritikus hangvétel az ami egy közösséget, egy társadalmat előre visz, és nem a hazugság.
Sajnos 2008.március 26-án a Budapesti Katonai Ügyészség álláspontja szerint az követ el bűncselekményt aki igazat mond. Mindenki el tudja dönteni magában, hogy melyik a veszélyesebb egy demokrácia létére. Az igaz és kritikus, keményen megfogalmazott valóság. Vagy a hazudozás.
A Magyar Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke kimondta már többször is, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba. Szenvedélyes hangvételű – “öszödiként” elhíresült – beszédében kijelentette, hogy véget kell vetni a hazudozásnak, a mellébeszélésnek. A TMRSZ ehhez az “útmutatáshoz” tartja is magát, és őszintén, kendőzetlenül tudatta a közvéleménnyel egy-egy visszássággal kapcsolatban, arra rámutatva, hogy a rendőrség morálisan ezer sebből vérzik.
Ennek feltételezett okait a TMRSZ főtitkára közszereplőként – évtzedes szakmai tapasztalatai és a TMRSZ-hez beérkező információk alapján – szóvá “merészelte” tenni. Igazat mert mondani. Kimondta az igazságot. Nem hazudozott reggel, délben és este, hanem megtörte a statisztikai bűvészkedéseken alapuló légvár nemlétező alapjait.
Ma már mindeki látja, hogy a rendőrségről menekülnek az emberek, még a rendkívül mostoha piaci körülmények között is közülünk sokan jobban érzik magukat, és hátat fordítottak a cégnek, mert elegük lett a rendőrségen uralkodó viszonyokból.
Szima Judit 3 éve egyfolytában mondja az első perctől helytálló, szakmailag megalapozott és a jobbítás szándékával megfgalmazott kritikai észrevételeit. Ennek jutalma a 3 év alatt immár harmadik gyanúsítotti kihallgatása.
Szima Judit őszinte, kertelés nélküli szókimondása ismét a hatalom neheztelését váltotta ki. Bűnöző módjára kezelték, rabosították, megszégyenítették, mert leírta, kimondta azt amit Ti magatok is elolvashattok most a gyanúsítás szövegéből.
Egy embertől, egy kollégától, közülünk egytől, a megválasztott, elfogadott és egyre épszerűbb szakszervezeti vezetőtől, egy nőtől, egy gyermekét egyedül nevelő özvegytől félti az állam a meglévő rendet. Fél attól, hogy a kisrendőrökben Szima Judit gondolatai és tettei bátorságot és reményt adnak és ezáltal kifognak állni igazukért, egymásért és kiállnak majd Szima Juditért, a szakszervezeti vezetőjükért.
Nem azt vizsgálja az állami hatalom arra hivatott szerve, hogy vajon miért szökik egekbe a bűnözés az országban, nem azt, hogy ezt hogyan lehetne megállítani, nem azt, hogy miért menekülnek pánikszerűen a rendőrök a BRFK-ról, és mindenütt az országban, nem azt, hogy ha az amit Szima Judit mond, az igaz, akkor elsősorban a visszásságok megszüntetésében kellene élen járnia az állami hatalomnak és meghosszabbított karjának a Budapesti Katonai Ügyészségnek. Nem.
Nem ezt vizsgálja a hatalom. Azt tartja fontosnak – szembemenve a miniszterelnök szenvedélyes lelkületű “hazugságigazság”- beszédével, hogy Szima Juditot meghurcolja, meggyanúsítsa, bűnözőként kezelje. Megrágja, kiköpje és belerúgjon. Mert most ez folyik. Nem csak Szima Juditot kezelték bűnözőként ezzel a gyanúsítással, hanem mindazt a 2 ezer rendőrt, aki elfogadta és támogatja jelenleg is Szima Juditot és sok ezer más, egyelőre még nem TMRSZ tag rendőségi dolgozót, aki szimpatizál a TMRSZ eszmeiségével, tettrekészségével, tenni akarásával.
Nem furcsa? A BRFK létszáma kritikus mértékben lecsökkent. A TMRSZ létszáma a BRFK-n közelíti az ezer főt. A TMRSZ népszerűsége pont azt mutatja, hogy azok a kisrendőrök, akik érzik a bőrükön mindazon visszásságokat, amelyeket egyedül a TMRSZ és annak vezetője tett szóvá, tagsági viszonyuk létrehozásával adnak igazat Szima Juditnak, és biztatják arra, hogy “csak így tovább Főtitkár Asszony, csak így tovább Judit!”
Márpedig mind a TMRSZ-nek, mind Judit asszonynak most erre van a legnagyobb szüksége. Minden egyes rendőrségi dolgozó, aki TMRSZ tag, vagy TMRSZ tag lesz, segít önmagán, segít a TMRSZ-en, segít a Rendőrségen, segít hazánkon és nem utolsósorban segít egy remek, férfiakat megszégyenítő bátorsággal rendelkező asszonyon, Szima Juditon a TMRSZ főtitkárán. Aki nő létére példát mutat mindannyiunknak bátorságból, erőből, tisztességből egy férfias, katonás szervezetben immár 3 év óta, minden viszontagság és támadás ellenére.
Legyünk büszkék arra, hogy van egy TMRSZ és van egy Szima Judit ebben az országban. Szükség van mindkettőre, de nagyon.
Olvassátok, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség álláspontja szerint miért bűnöző a TMRSZ főtitkára, kollégánk, Szima Judit.