Próbaper

A TMRSZ próbapert indít a munkáját végző rendőr személyiségi jogainak védelmében. Napi gyakorlat, hogy a munkájukat végző rendőrök arcát a sajtó beleegyezésük nélkül közelről, jól felismerhető módon, kitakarás nélkül mutatják. A TMRSZ a napi gyakoriságú jogsértések megszüntetése, a kollégákat ért sérelem orvoslása és a helyes jogalkalmazás kialakítása céljából keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon a Magyar Televízió Zrt. ellen.


Szám: B.Ő.D.FB-1/2008.

Fővárosi Bíróság

Budapest

 

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

 

Alulírott Szima Judit a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (székh.: 7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) főtitkára a csatolt meghatalmazások (F/1.) alapján

I.                   r. ………………………………….szám alatti lakos,

II.                 r. ……………………. szám alatti lakos,

III.               r. ……………………. szám alatti lakos (a továbbiakban a 3 személy együttesen: felperesek)

a Magyar Televízió Zrt. (székh.: Budapest, Szabadság Tér 17.) alperes ellen az alábbi

k e r e s e t i     k é r e l m e t

terjesztjük elő.

   1. Kérjük, hogy a Tisztelt Fővárosi Bíróság az alperes jogsértő magatartása miatt – a Ptk. 80.§-ában foglalt jogsérelemre tekintettel – kereseti kérelmünknek való helyt adás esetén – figyelemmel a Ptk. 84.§ (1) bek. b/ pontjában foglaltakra – tiltsa el alperest a további jogsértéstől!

2. Kérjük, hogy a Tisztelt Fővárosi Bíróság az alperes jogsértő magatartása miatt – a Ptk. 80.§-ába foglalt jogsérelemre tekintettel – kereseti kérelmünknek való helyt adás esetén – figyelemmel a Ptk. 84.§ (1) bek. e/ pontjában foglaltakra –kötelezze alperest felperesi személyenként 400.000,-Ft, azaz négyszázezer forint, azaz összesen 1.200.000,-Ft, azaz egymilliókétszázezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére!

3. Kérjük, hogy kereseti kérelmünknek való helyt adás esetén az általános szabályok szerint marasztalja a Tisztelt Fővárosi Bíróság alperest perköltségünkben is!

A felek között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

Kérjük a tárgyalás esetleges távollétünkben történő megtartását is.

Kérjük, hogy a Tisztelt Fővárosi Bíróság felperesek részére illeték-feljegyzési jogot szíveskedjen biztosítani, amelyet felperesek anyagi, egzisztenciális helyzetére való hivatkozással kérünk.

A Tisztelt Fővárosi Bíróság hatásköre a Pp. 23.§ (1) bek. g/ pontjában foglaltakon, illetékessége a Pp. 30.§ (1) bekezdésében foglaltakon alapul.

I n d o k o l á s:

Felperesek valamennyien a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományában lévő hivatásos állományú rendőrök. 2007. október 26-án a csapaterős szolgálatban látták el munkájukat, amelynek alapja egy internetes portál által meghirdetett, az „Erzsébet Híd” lezárására vonatkozó tüntetés rendőri biztosítása volt. A biztosítás során felperesek több esetben is intézkedtek a részükre kiadott parancs alapján. Ezen intézkedésekről alperes általunk közelebbről nem ismert munkatársai képfelvételt készítettek. A képfelvételek alapján alperes M1 és M2 csatornáin egyaránt lejátszották a felvett képanyagokat, illetve az MTV hivatalos internetes hírportálján a www.mtv.hu/videotar/?id=11718 oldalon hónapokon keresztül látható volt a felvett anyag.

A kereset alapjául szolgáló jogsérelem abban valósult meg, hogy a csapaterős szolgálatot ellátó felperesek arcképei az alperes által közzétett felvételeken jól felismerhető módon közelről láthatók. Kereseti kérelmünkhöz csatoljuk az interneten elérhető képanyagot tartalmazó felvételt DVD lemezen (F/2.).

Alperes részére 2008. január 7-én a csatolt (F/3.) levelet (peren kívüli egyezségi ajánlatot) küldtük, amelyben részletes jogi okfejtés mellett szólítottuk fel arra, hogy az érintettek arcképét technikai úton takarja ki, továbbá – figyelemmel a jogsértés nyilvánvaló tényére, és alperes üzleti eredményének, illetve költségvetésének nagyságára – arra, hogy a kereseti kérelemben is jelzett nem vagyoni kártérítést fizessen a sérelmet szenvedett felpereseknek. A nem vagyoni kár alapjául az a személyiségi jogi sérelem szolgál, hogy a jelenlegi társadalmi viszonyok között a társadalom egy jelentős része ellenszenvvel viseltetik a rendészeti szakterületen dolgozók iránt. A társadalom egy jelentős része szemében a rendőrök egy illegitim kormányzat pozícióját jogsértő módon és erőszakkal tartják fenn. Nyilvánvaló annak ténye, hogy ezen személyek a rendőrség munkájukat végző munkatársai adott esetben hátrányos közmegítélés szenvedő alanyai lehetnek mind Budapesten, mind szűkebb lakókörnyezetükben.

A képanyag alperes által közzétett elérhetőségének is köszönhetően potenciálisan és gyakorlatilag is lehetővé tette, hogy a radikális ellenzék egy része által is üzemeltetett különböző internetes portálokon felperesek arcképével az „illegitim hatalom elvtelen kiszolgálóiként”, vagy más, sértő, illetve lealacsonyító kommentekkel aposztrofáljanak rendőrségi dolgozókat, arcképük közzétételével egyidejűleg. Köztudomású, hogy a társadalom átpolitizálása, az életfeltételek romlása a társadalmi elégedetlenséget növeli, amelynek időnként a rendfenntartásra hivatott szervezetek munkatársainak ténykedését igényli. Ennek során fokozott jelentősége van annak, hogy alperes, és esetlegesen más médiumok tiszteletben tartsák a munkájukat időnként legitim erőszak alkalmazásával végző rendőrségi dolgozók személyiségi jogait. Ennek elmaradása ugyanis lényeges életminőség-romlást okoz, hiszen alapvetően a szolgálaton kívül civil ruhában tartózkodó rendőrségi dolgozó ugyanolyan állampolgár, mint bárki más. Abban az esetben viszont, ha alperes nem tartja tiszteletben felperesek személyiségi jogait jelentősen megnehezítheti felperesek életvitelét.

Nyilvánvaló, hogy alperes jogsértő magatartása nélkül ennek bekövetkezése kisebb valószínűséggel, vagy egyáltalán nem következett volna be. Önmagában annak bizonyítása, hogy felperesek arcának közelről mutatása jogsértő, megalapozza a károkozást, azaz az „életminőség-romlást” fentiekből következően.

Alperes „jogi vezetője” a 2008. január 24-én a csatolt (F/4.) szűkszavú levelében vitatta a jogsértés megtörténtét, a levélben megfogalmazott egyezségi ajánlatot elutasította, azt megalapozatlannak minősítette.

Felperesek kereseti kérelmének jogalapját az alábbiakban közöltek szerint kívánjuk összefoglalni, amely lényegében az alperesnek írt peren kívüli egyezségi ajánlatban (F/3.) is szerepelt:

A rendőr neve és beosztása közérdekű adatnak minősül. A vonatkozó jogszabályok értelmezését és az adatvédelmi biztos állásfoglalását figyelembe véve a rendőröket távolról, egyénileg fel nem ismerhető módon lehet csak bemutatni, de a közeli felvételek esetén a rendőr arcának felismerését a rendelkezésre álló technikai eszközökkel fel nem ismerhetővé kell tenni, kivéve, ha a tudósításhoz a rendőr a kifejezett beleegyezését adta.

A kereset tárgyát képező esetben ilyen felkérést, vagy beleegyezés kérést alperes munkatársai nem kértek felperesektől és a fentiekben megjelölt internetes „link” alatt hónapokon keresztül láthatóak voltak felperesek az Erzsébet Híd biztosításának idején az MTV hivatalos honlapján.

A közfeladatot ellátó személyek adatainak nyilvánosságával az adatvédelmi biztos több alkalommal is foglalkozott az elmúlt években.

Az adatvédelmi biztos a http://abiweb.obh.hu/adatved/magyar/2000/3fejA.htm#sajt linken ismerteti, hogy a Polgári Törvénykönyv 80.§ (2) bekezdése szerint: „képmás, vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.”.

A nyilvános közszereplés – mint jogi kategória ismérveit – az adatvédelmi biztos úgyszintén több állásfoglalásában is kifejtette, amelyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az utcán intézkedő rendőri állomány tagjai nem minősülnek közszereplőnek.

Mint azt az Adatvédelmi Biztos 2004. évi beszámolójából (119-120. oldal) megtudható: „A Magyar Távirati Irodavalóban megtilthatják-e hogy a sajtó számára készülő fotókon őket munkájuk végzése közben felismerhetően ábrázolják, mivel más országokban nincs olyan gyakorlat, hogy a rendőröket ne lehetne felismerhetően fotózni. hírigazgatója levelében arról kért tájékoztatást, hogy közterületen közfeladatot ellátó személyek – így rendőrök, tűzoltók, mentősök – ”.

Az eldöntendő kérdés ebben az esetben az volt, hogy ki tekintendő közszereplőnek, és mi számít közszereplésnek. A jogszabályok nem határozzák meg, hogy kiket kell közfeladatot ellátó személynek, illetve közszereplőnek tekinteni, és nincsenek jogszabályban lefektetett pontos határok annak megállapítására, hogy a közfeladatot ellátó személyek mely adataik nyilvánosságra kerülését kötelesek tűrni. …

Mivel nem homogén személyi körről van szó, ezért esetenként kell dönteni, de az megállapítható, hogy amikor a rendőr az utcán feladatát végzi, az nem közszereplés, és ez a rendőr nem is közszereplő, ha nincs döntési jogköre közpénzek felhasználásával, vagy közhatalom gyakorlásával kapcsolatban.”.

Ezt erősíti meg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 18.§ (2) bekezdése, mely úgy rendelkezik, hogy a hivatásos állomány tagja közszereplést nem vállalhat.

Tehát összefoglalva megállapítható, hogy nincs olyan törvényi rendelkezés, mely lehetővé tenné a közterületen intézkedő rendőrről képmás készítését és felhasználását, ehhez az érintett hozzájárulását kell kérni.”.

A szolgálati törvény (azaz az 1996. évi XLIII. törvény, jelzése szerint: Hszt.) fentiekben idézett rendelkezéséből is kitűnően a rendőr közszereplést nem vállalhat, tehát ténykedése a jogszabályi rendelkezés logikai értelmezése alapján nem minősíthető közszereplésnek, azaz a rendőr nem közszereplő.

A sérelmezett eset során köztudomású tény volt, hogy a rendőrség tagjai ún. „csapatszolgálatban” látták el feladataikat, amely szolgálat lényegi ismérve, hogy a végrehajtásban tevékenykedő rendőrnek nincs döntési jogköre a közhatalom gyakorlásával kapcsolatban!

Az Erzsébet Híd aznapi zavartalan forgalmának biztosítása érdekében a közvélemény előtt is közismert tény volt, hogy a Rendőrség (BRFK) – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 58.§ (1) bek. g/ pontja alapján – csapaterőt alkalmaz.

Rendőrség Szolgálati Szabályzata (az akkor hatályos 3/1995. (III.1.) BM rendelet) 67-68.§-ai, illetve az ezzel kapcsolatos ORFK utasítás (Csapatszolgálati Szabályzat) rendelkezései egyértelműsítik, hogy a csapaterőben ténykedő rendőrnek nincs döntési jogköre, helyette a rendőri biztosításért felelős parancsnoknak van felelőssége. Felperesek egyike sem volt parancsnok a biztosítás idején.

Ezt támasztja alá az Rtv. 60.§ (2) bekezdésének a rendelkezése is, miszerint: „A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja.”.

E rendelkezésnek jelen esetben azért van jelentősége, mert azt támasztja alá, hogy a csapaterőben ténykedő rendőrnek nincs döntési jogköre, minden esetben a kiadott parancs alapján jár el.

Az adatvédelmi biztos úr utóbbi időben kifejtett állásfoglalásai is azt erősítik meg, hogy a rendőr közterületen munkáját végezve csak úgy mutatható, ha nem egyedül, közelről látszik a képen. „Akkor ki kell takarni az arcát”. (lásd: www.hirszerzo.hu/cikkprint.50551 ).

A sajtónak a személyiségi jogokat tiszteletben tartva kell végeznie tevékenységét. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy az érintett beleegyezése nélkül csak nyilvános közszereplésen készült felvételeket lehet nyilvánosságra hozni. A rendőr közhatalmat gyakorol, akinek feladatával összefüggő adata – ha a törvény máshogy nem rendelkezik – nyilvános. A szolgálati törvény rendelkezik ezekről az adatokról, és az arckép nincs benne a tételes felsorolásban.”. ( http://vg.hu/nyomtat.php?cikk=198270 ).

Az intézkedő rendőr nem tekinthető közszereplőnek, intézkedése pedig nem minősül közszereplésnek.”. ( http://www.stop.hu/misc/printpage.php?pageurl=%2Farticles”2Far… )

Rendőr hozzájárulásának hiányában arcképe nem hozható nyilvánosságra.

( http://hvg.hu/print/20071029_peterfalvi_ombudsman.aspx )

A rendőrökre vonatkozó speciális jogszabály szerint a rendőröknek azonosíthatónak kell lenniük a nevük, beosztásuk, rendfokozatuk, azonosítószáma alapján, de ez a jogszabály a rendőr arcképét nem említi, mint nyilvános adatot – mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Egyetlen kivétel lehet: ha a rendőr minden kétséget kizáróan beleegyezett, hogy a kamera felvegye az arcát, és hogy be is mutassák azt például a televízióban.”.

( http://www.hirextra.hu/hirek/print.php?menu_id=2&article_id=29719 ).

A jogszabályi rendelkezések alapján egyértelműen megállapítható, hogy alperes megsértette felperesek személyiségi jogát, részükre az alperesi magatartás kárt okozott a személyes adataik jogsértő felhasználásával amikor őket közelről mutatva, jól felismerhető módon tették közszemlére – a nagy nyilvánosság előtt bemutatva – arcképüket.

A kereseti kérelmünk 2. pontjában közölt összeg ugyanaz, mint amit peren kívüli egyezség keretében kértünk alperestől. Ezen összeg „változatlanul hagyása” csupán annak tudható be, hogy felperesek köztudomásúan alacsony jövedelmi viszonyokkal rendelkező „utcai kisrendőrök”, akiknek az esetleges pervesztesség esetén befizetése kerülő illeték, illetve perköltség mérték rendkívül nagy anyagi megterhelést okozhat, amennyiben a kártérítés esetleges elutasításáról döntene a Tisztelt Fővárosi Bíróság.

A BH1988. 99. Legfelsőbb Bírósági eseti döntés mindemellett azt is kimondta, hogy „objektív mérce hiányában a bíróság mérlegelésén alapul a kár nagyságának megállapítása.”.

Mint azt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 3.Pf. 20.577/1995. számú jogerős ítéletében is kifejtette: „a személyhez fűződő jogok bármilyen súlyú megsértése megteremti a jogalapot, a sérelem foka kizárólag az összegszerűség körében értékelhető.”.

Ha megvalósul a személyiség értékminőségének csökkenése bekövetkezik a nem vagyoni kár.” (LB Pfv.III.21.787/1995.sz.).

Fentiek alapján kérjük a Tisztelt Fővárosi Bíróságot, hogy kereseti kérelmünknek való helyt adással marasztalja alperest.

 

Szekszárd/Budapest, 2008. március 10.

 

felperesek képviseletében eljáró

Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

nevében eljáró törvényes képviselőként

 

Tisztelettel:

 

Szima Judit

Főtitkár