A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a Hszt. 33.§.(1) bekezdése alapján kifogást nyújt be a BRFK. ellen a szervezetünket közvetlenül érintő jogellenes intézkedése miatt.
Szám:BRFK-18/2008.
BRFK.
Vezetőjének
Budapest
Tisztelt Főkapitány Úr!
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a Hszt. 33.§.(1) bekezdése alapján
Kifogást
nyújt be a BRFK. ellen a szervezetünket közvetlenül érintő jogellenes intézkedése miatt.
I n d o k o l á s
Ön hivatalba lépésekor 2007. július 5-én a vezetői értekezletre nem hívta meg szakszervezetünket. Az akkor benyújtott BRFK-29-1/2007-es kifogásunknál arra hivatkozott, hogy a TMRSZ nem reprezentatív, illetve azt hív meg akit akar. Majd a későbbiekben az Ön által kezdeményezett személyes találkozón azt az ígéretet tette, hogy együttműködik.
Jelen esetben a 2008. február 14-én tartott év értékelőjére szintén nem hívtak meg bennünket. Súlyos diszkriminálására már azt az indokot sem tudja felhozni, hogy nem vagyunk reprezentatívak, mivel a BRFK.-n a taglétszámunk közel 800 fő. Amikor a tegnapi napon reggel 9 óra körül telefonon érdeklődtem, hogy ennek mi az oka, senki nem mert választ adni, majd Barta Erika ny.alezredes, az Ön titkárságvezetője azzal hívott vissza, hogy „ő viszi a balhét”, mivel a régi szerint készítették el a meghívókat, majd arcátlanul azt közölte velem, menjek nyugodtan, ő meghív, ha meg nem tetszik, akkor nyugodtan jelentsem fel.
E cinikus BRFK-s válasz azt mutatja, hogy Ön mennyire nem kíván együttműködni a szakszervezetünkkel.
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy meghívásunk elmaradása – a reprezentativitás meglététől függetlenül – jogsértő, hiszen a munkáltató részéről hivatali helyzetével visszaélve egy hivatalos főkapitányi értekezletre nem hívta meg szervezetünket álláspontunk szerint mondvacsinált okra való hivatkozással.
A BRFK. lényeges szakszervezeti jogosultságot akadályozott meg hivatali helyzetével visszaélve, ezért éltünk a kifogás jogintézményével.
Álláspontunk szerint a BRFK vezetése a korábbi főkapitány leváltásával nem szakított korábbi jogsértő (időnként bűncselekmény tényállási elemeit is kimerítő) magatartásán, amely jelen esetben lényeges szakszervezeti jogoktól való bűnös megfosztásban testesült meg.
A BRFK. jogszabályi rendelkezés hiányában tesz különbséget szakszervezetek között. A jogsértés a szakszervezetek közötti indokolatlan és a TMRSZ-re nézve egyértelműen hátrányosan ható megkülönböztetésből adódik.
A Hszt. 28. § (1) bekezdése alapján a fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit.
A Hszt. 29. § (1) bekezdése alapján a törvény alkalmazásában szakszervezeten – elnevezésétől függetlenül – a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Estv.) 1.§-ában foglaltak szerint: „a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.”.
Az Estv. 8.§ t/ pontja szerint: „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.”.
Nemzetközi jogi vonatkozásban:
Jelen esetben a BRFK. által tanúsított magatartás olyan nemzetközi jogelveket is semmibe vesz, amelyek hazánkban is hatályos jogelvek, továbbá, amennyiben a hazai jogi jogorvoslati fórumok nem biztosítanak (mert nem tudnak, vagy nem akarnak jogorvoslatot biztosítani, és az egyébként bűnös magatartást a büntetőjog eszközrendszerével szankcionálni), megfelelő jogérvényesülést, lehetővé teszik nemzetközi bírói fórumokon megtámadni a sérelmezett jelenséget. Ugyanis a jelenlegi munkáltatói „jogértelmezés” jogsértés nem egyedi, hiszen jogerős bírósági döntés is megállapította már, hogy a rendőrség egyes ,munkáltatói joggal rendelkező szervezeti egységei semmilyen visszatartó jogi előírást nem vesznek figyelembe, ha a TMRSZ hátrányos megkülönböztetésének lehetősége adódik.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Általános Konferenciája 151. sz. Egyezményében például a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárások részletszabályait alkotta meg (a továbbiakban: Egyezmény).
Az Egyezmény 6. cikk 1. pontja szerint: „Olyan kedvezményeket kell biztosítani a közszolgálatban foglalkoztatottak elismert szervezetei képviselőinek, hogy lehetővé tegyék számukra funkcióik gyors és hatékony ellátását mind munkaidő alatt, mind azon túl.”.
Az ILO 87. sz. Egyezményének 3. cikkében foglaltak szerint: „1.A munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek jogában áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása. 2. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná.”.
A fent előadottakból megállapítható, hogy a BRFK. a hivatali helyzettel való visszaéléssel a TMRSZ-nek jogtalan hátrányt okozott, a bűnösen jogsértő állapotot a mai napig fenntartja.
A fent előadottakból az is megállapítható, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget.
A BRFK. mint munkáltató megsértette az Mt. idevonatkozó szakasza és az 1996. évi XLIII. Tv. 5.§.) 1) (2) (3) bekezdését, mivel a jogokat és kötelezettségeket nem a rendeltetésüknek megfelelően gyakorolta, illetve teljesítette, szervezetünket diszkriminálta, működésűnket akadályozta, illetve az információ eltitkolásával nehezítette.
Amennyiben Ön a kifogással nem ért egyet a 31.§.(4) bekezdésére figyelemmel egyeztetésnek van helye, melyet a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül, azaz 2008. február 19-ig meg kell kezdeni.
Szekszárd/Budapest, 2008. február 15.
Tisztelettel:
Szima Judit
TMRSZ főtitkár