A TMRSZ szakmai-jogi állásfoglalása az IRM-be berendelt hivatásos állományú kollégák 2008. január 1-jén elmaradt illetményemelése tárgyában…
Az írás végén letölthető a szolgálati panasz minta.
Az IRM Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet néhány munkatársa a TMRSZ segítségét kérte abban, hogy a 2008. évi köztisztviselői illetmény alap bruttó 5,9%-os növekedéséből adódó illetménynövelésből a munkáltató jogsértő módon kizárta őket, és ezzel mintegy kb. 70 fő hivatásos állományú kolléga jogos járandóságának megfizetésétől zárkózott el.
A TMRSZ megvizsgálta a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és a munkavállalói érdeknek megfelelő alábbi jogértelmezés alapján lehetőséget lát az igény jogszerű érvényesítésére.
Bízunk abban, hogy állásfoglalásunkat és érvelésünket a munkáltatói jogkört I. fokon gyakorló Főigazgató Asszony elfogadja és a munkatársak bírói utas igényérvényesítését megelőzendő, el fogja ismerni a követelés jogosságát.
A TMRSZ állásfoglalása ugyanakkor természetesen nem bír kötelező erővel sem a munkáltatóra, sem a munkaügyi bíróságok jogértelmezésére, de meggyőződésünk, hogy az alábbiakban ismertetett “szolgálati panasz minta” és az abban foglalt jogi érvelés van annyira meggyőző a munkáltató számára, hogy elismeri mintegy 70 fő nagy felelősségű és munkáját magas színvonalon
végző szakértő szakember igényének jogosságát.
A TMRSZ természetesen a sérelmet szenvedett kollégák rendelkezésére áll, azzal a tájékoztatással, hogy 2008. február 6-tól a munkaügyi perek illetékkötelesek lettek. A kormány a Pp. 84.§ (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a munkaügyi perek eddigi tárgyi költségmentességét szimpla miniszteri rendelettel megszüntette.
A Pp. 2007. december 31-ig KÖLTSÉGMENTESSÉG-ről rendelkezett a 84.§-tól a 88.§-ig. Rendkívül “frappáns” és szemérmes módon ez meghatározás 2008. január 1-jétől KÖLTSÉGKEDVEZMÉNY-re módosult. Azaz amiért eddig nem kellett fizetni, azért most már kell fizetni és ezt tessék “kedvezménynek” értékelni. Trükknek persze elég átlátszó. A 6/1986. IM rendelet (Kmr.) eddig a költségmentességekről rendelkezett. 2007. december 31-ig a 2.§ (1) bek. f/pontja alapján tárgyi illetékmentesség illette meg a perben álló feleket munkaügyi perekben.
2008. február 6-tól megkaptuk a “kedvezményt” a Kmr. 3.§ f/ pontjába tartozó rendekezés bevezetésével, azaz a kedvezmény az az, hogy amiért eddig nem kellett fizetni illetéket (tárgyi költségMENTESSÉG), azért ha elveszítjük a pert jogerősen, akkor a perköltség mellett még szépen fizessünk is pervesztes félként illetéket is állam bácsi feneketlen és mindig lyukas, pazarló zsákjába és majd különböző tanulmány-megrendelések, illetve szociális programok forrásfedezetét is meg lehet belőle teremteni, hiszen rohan az infláció, az árak kell, hogy emelkedjenek.
Csakhogy megint a munkavállaló, dolgozó emberek, a járandóságuktól megfosztott és ezért a bíróságtól jogszolgáltatást váró emberek vállára raknak terhet!
És ez a Kormány jogi kommunikációjában KEDVEZMÉNY!!!!. Tehát még örülnünk is kellene neki, hogy kaptunk egy “kedvezményt”. A
költségfeljegyzési jog az azt jelenti, hogy bármilyen költség merül fel az eljárás során, azt nem kell megtéríteni azonnal, hanem majd a pervesztes fél téríti meg. Az illeték is költségnek minősül, így örüljünk, hogy nem azonnal, hanem majd csak pervesztéskor kell illetéket (is) fizetni, ha a bíróság nem látja megalapozottnak a követelést pl. egy munkaügyi perben.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a be nem fizetett illetéket végrehajtással be kell hajtani. A munkavállaló veszíti a munkaügyi pert, kiróják a perköltséget és most még ráadásul illetéket is kiróják, ami legkevesebb 7 ezer forint, de a perköltség 6%-a ha ismert a követelés összege.
Az IRM közlése alapján megfontolt munkaügyi pervitelre akarják ezzel sarkallni a dolgozókat. A kiszolgáltatottságod munkavállalóként így is eléggé mérhető, most ezt még további tehertétellel növelték meg.
Menjünk tovább.
A nagytudású és fejlett igazságérzettel rendelkező, egykori állampolgári jogokat védő igazságügyi miniszter a törvényi felhatalmazás teljes bizonyosságában, maga mögött tudva feltételezhetően a Kormány tagjainak tizenvalahányfős támogatását és a magyar állampolgárok közelebbről meg nem határozható tömegének, de a legutóbbi közvéleménykutatási adatok ismeretében a teljes lakosság kb. 10%-nyi arányú támogatottságát, megalkotta ezt a “kedvezménykört” a magyar munkavállalóknak és a magyar munkáltatóknak
egyaránt. Hogy ez egyik félnek sem jó? Álságos és képmutató, hiszen az állam az egyik legnagyobb munkáltató. Állami munkavállalók tíz és százezrei juttatásait veszik el napról-napra, hétről-hétre.
Ha pert veszít az Állami cég, mint munkáltató, akkor ugyanis nincs illetékfizetési kötelezettsége, hiszen személyes illetékmentességben részesül. Tutira megy, hiszen ő ebben nem veszíthet “illeték-összeget”. A munkavállaló? Ha veszít, fizet. A versenyszféra munkáltatója? Ő is fizet.
Megint az Állam hozott hatáskörével visszaélve olyan rendelkezést, amellyel a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit akadályozza és gátolja, erőfölényével visszaél.
A TMRSZ mindezek ismertetésével próbál meg segíteni 70 szakértő kollégának, hogy ha perre mennek és mindezek ellenére sem a TMRSZ segítségét veszik igénybe igényük, jogos járandóságuk érvényesítésére, mi akkor is igyekezzünk tőlünk telhető módon segítséget adni számukra.
Igy tudjuk csak érvényesíteni az akaratunkat. Egymást segítve, összefogva. Természetesen örömmel várjuk mind a 70 fő szakértő kollégát akár kollektíve is a TMRSZ soraiba. 7 ezer forint illeték és perköltség kockázatot és a TMRSZ tagságot kell hozzá bevállalni.
Hogy megéri-e? Ezt az érintetteknek kell eldönteni.
Részünkről a segítséget megpróbáltuk ezúton is megadni, amennyiben egymást segítve és összefogva kívántok lépni, akkor rajtatok a sor, tessék belépni a TMRSZ-be!
TMRSZ vezetősége
Letölthető panasz minta (doc)