TMRSZ - Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

1.) A szervezet neve: Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, a szervezet nevének rövidítése: TMRSZ, további használt neve: Szakszervezet.

2.) Jelképe: Pajzs, középen kard és jobbra dőlve toll, jobb oldala kék színben az EU csillagai, balra az árpádsávos zászló, körben a Tettrekész Magyar Rendőrség felirat övez.

Színes jelkép

Fekete-fehér jelkép

3.) Székhelye: Szekszárd, Tanya u. 4.

4.) Az TMRSZ jogi személy.

5.) A szakszervezet a tagok önkéntessége alapján jött létre, a tagok elfogadták az alapszabályt, amelyben foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismernek el.

6.) Tevékenységét az Alkotmány, az egyesülésről szóló törvény, valamint a hazai és nemzetközi szabályok és jogszabályok alapján, a dolgozók érdekvédelmének és érdekképviseletének megvalósulása érdekében kidolgozott Alapszabályban foglaltak szerint végzi.

7.) Célkitűzéseit önállóan az állami, politikai és társadalmi szervezetektől függetlenül fogalmazza meg és váltja valóra.

8.) Önállósága és függetlensége megőrzése mellett az érdekközösség és a szolidaritás elve alapján meghatározott célok érdekében kapcsolatot tart, együttműködik, szövetséget köt más szervezetekkel, valamint a nemzetközi szolidaritás alapján részt vesz a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban.

9.) A Szakszervezet működésében, tevékenységében nyitott a társadalmi szervezetek irányába (pl. hazai és nemzetközi szakszervezetek stb.). A tagság érdekeinek képviselete és érdekvédelme érdekében más szakszervezeti szerveződéssel a függetlenség és a kölcsönös bizalom, valamint a szolidaritás elve alapján szövetségre léphet. Az így létrejövő megállapodásoknak jelen alapszabállyal összhangban kell lenniük.

10.) A Szakszervezet célja: a Szakszervezetet alkotó szakszervezeti tagok érdekképviselete és érdekvédelme. A tagok társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális és foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő érdekeinek és jogainak egységes, hatékony képviselete, illetőleg védelme.
Tevékenysége széles körű nyilvánosságra épül, melynek során a többségi vélemény érvényesítése mellett a kisebbségi vélemény kifejezését és képviseleti lehetőségeit is biztosítja.

11.) Feladata és hatásköre kiterjed:
A Szakszervezet feladata: feltárni, képviselni, közvetíteni tagságának jogi, gazdasági, szociális, kulturális érdekeit.
Megjeleníteni, érvényesíteni a Szakszervezethez tartozó munkavállalók érdekeit, élni a Szakszervezetet megillető egyeztetési, véleményezési, egyetértési, ellenőrzési, képviseleti, kifogásolási (vétó) joggal, tagjainak az önsegélyezési elv alapján történő támogatása.

a) az eredményes munkavégzés feltételeivel összefüggő szabályok, döntések, intézkedések kialakításában való részvételre;

b) az állomány szociális biztonságával, élet- és munkakörülményeivel összefüggő kérdések rendezésében való közreműködésre, az egyetértési, egyeztetési és véleményezési jogkör gyakorlására, e tárgykörökben a szükséges intézkedések megtételének, szabályok módosításának kezdeményezésére, ellenőrzésre;

c) a kollektívák jogainak védelmezése mellett a tagok személyes érdekvédelmének és érdekképviseletének biztosítására;

d) tagjainak jogi, szociális, kulturális és egyéb jóléti szolgáltatások nyújtására. A TMRSZ a rendelkezésére álló erőforrásait kizárólag e célokra fordítja.

12.) A Szakszervezet működésében biztosítja a demokratikus elvek érvényesülését,

amelyek a következők:
demokratikus választás és képviselet,
alulról felfelé történő „építkezés”,
önrendelkezés és önálló képviselet,
egymás iránti szolidaritás elve,
melyek érvényre juttatják a Szakszervezet tagságának érdekvédelmét és érdekképviseletét.

A TMRSZ a szövetségi elv, a demokrácia és a szolidaritás alapelvei szerint működik.

13.) Támogatja a TMRSZ célkitűzéseivel összhangban lévő, alulról építkező önszerveződési kezdeményezéseket.

14.) Biztosítja a tagság rendszeres - a szakszervezet tevékenységi körével összefüggő - tájékoztatását. Az állami és szolgálati titok, valamint a személyes adatok védelmének betartásával feladatainak megvalósítása érdekében felhasználja a nyilvánosság fórumait.

15.) A Szakszervezet a munkahelyi illetve területi szerveződés elvekre épül, az egymással érdekközösséget vállaló szakszervezeti tagok, a tagszervezeteik, csoportjaik, rétegszervezetek közössége. A tagság tisztségviselőket választ és delegál különböző testületekbe. A szakmai, réteg és egyéb érdekek érvényesítésére területi szervezetek hozhatók létre. A tagszervezetek elhatározása alapján, állandó illetve ideiglenes jelleggel munkabizottságok alakulhatnak.

A Szakszervezet tisztségviselőit a munkáltató részéről ért sérelem esetén a Szakszervezetet ért sérelemként értékeli, így védi és képviseli a Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt.) 23. § (1) és (3) bekezdése szerint, az Mt. 28. §-a alapján, valamint a Hszt. és a további vonatkozó jogszabályok alapján.

 

16.) A TMRSZ tagjai lehetnek azok a természetes személyek, akik elfogadják az Alapszabályt és megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a rendőrségnél, a belügyminisztériumnál és irányítása alá tartozó szerveknél foglalkoztatottak, e szervek nyugdíjasai, azok özvegyei, valamint e szervekkel tanulói, illetőleg ösztöndíjas hallgatói jogviszonyban állók, akik elfogadják a TMRSZ Alapszabályát, és eleget tesznek az abban foglaltaknak.

17.) A TMRSZ pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni, aki a teljes jogú tagsági körön kívül esik, elfogadja a TMRSZ célkitűzéseit és azt anyagilag is támogatja.

18.) A szakszervezeti tagság önkéntes.

19.) A TMRSZ tagjai egyidejűleg más szakszervezetnek és érdekvédelmi szervezetnek is tagjai lehetnek.

20.) A tagsági viszony„A tagsági viszony a belépési nyilatkozat kitöltésével és a tagdíjfizetés rendjére és módjára vonatkozó nyilatkozat megtételével keletkezik.

A tagot belépését követően a nyilvántartásba is fel kell venni.

21.) A TMRSZ teljes jogú tagjának jogai:

21.1. A tag munkavállalói jogainak, érdekeinek védelméért, továbbá támogatásért fordulhat a Szakszervezet bármely tisztségviselőjéhez, vezető testületéhez.

21.2. A tag személyesen, vagy választott tisztségviselője útján részt vehet a szakszervezeti feladatok, a közös állásfoglalások kialakításában, megvalósításában, azok végrehajtásának ellenőrzésében, értékelésében.

21.3. A tag javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a saját és a közösség érdekében. Felléphet választott testületek, fórumok előtt és a szakszervezeti sajtóban. Véleményére, javaslatára, észrevételére, beadványára 30 napon belül érdemi választ kell kapnia a hatáskörrel rendelkező, illetve eljárásra jogosult szakszervezeti szervtől.

21.4. A tag jogosult az érvényes feltételek alapján a Szakszervezet rendelkezési jogkörébe tartozó, igénybe vehető kulturális, szociális és szabadidő létesítmények, eszközök használatára.

21.5. A Szakszervezet tagja munkaviszonyból keletkező és más jogszabályokban rögzített vitás kérdésekben jogosult szakszervezeti jogvédelmet és a működő jogsegélyszolgálatot – a Szakszervezet által kialakított szabályok szerint - igénybe venni.

21.6. A tag igénybe veheti a szakszervezeti juttatásokat és szolgáltatásokat, így különösen:

- szociális segélyt;
- szakszervezeti üdültetést;
- jogsegélyt, amely jogi tanácsadást és képviseletet jelent;

A tagnak képviselet jár a szolgálati, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő

- büntető- (a tettenérés és a beismerés kivételével),
- munkaügyi- és
- polgári peres ügyekben, valamint a
- fegyelmi eljárások során. A tag részére a szakszervezet a felsoroltakon kívül bármely ügyben biztosíthat jogsegélyt.

21.7. egyéb a szakszervezet által nyújtott támogatást vagy szolgáltatást.

21.8. A tag kiemelkedő szakszervezeti munkájáért kitüntetésben vagy más erkölcsi, illetve anyagi elismerésben részesülhet.

21.9. Kezdeményezheti választott tisztségviselő beszámoltatását, visszahívását.

21.10. Minden tag választó és szakszervezeti tisztségviselőnek választható, kivéve az összeférhetetlenség eseteit.

22.) Jog- és tagfenntartónak kell tekinteni a gyermek, illetve a közeli hozzátartozó gondozása vagy ápolása miatt, illetőleg az egyéb okkal fizetés nélküli szabadságon lévőt, ha azt a szakszervezeti tag kéri és a szakszervezet vezetősége azzal egyetért.

22.1. A tagsággal együtt járó jogokat gyakorolhatja, a tagok számára biztosított teljes körű juttatásokban részesülhet.

23.) A szakszervezet pártoló tagjának jogai azonosak a teljes jogú tagéval, de nem választhat és nem választható.

24.) A szakszervezeti tag kötelességei:

a) a szakszervezeti tagdíjat fizetni;
b) a TMRSZ alapelveivel, feladatával és tevékenységével ellentétes magatartástól tartózkodni;
c) A tag köteles az Alapszabályban foglaltakat betartani. A tagtól elvárható, hogy éljen jogaival és aktívan vegyen részt a szakszervezeti életben, továbbá végezze el az önként vállalt és a rábízott feladatokat.

lehetőségeihez mérten:

a) a TMRSZ szervezeteinek tevékenységét és szervezett akcióit támogatni;
b)szolidaritást vállalni egymással és a választott tisztségviselőkkel, megvédeni a szakszervezetet, testületeit, tisztségviselőit az ellenük intézett jogtalan támadásoktól, retorzióktól.

25.) A szakszervezeti tagok a Szakszervezet tartozásaiért nem felelnek.
A Szakszervezet tagja a tagsági viszonyának megszűnésekor a közös szakszervezeti vagyonból nem részesül.

26.) A tagsági viszony megszűnik:

a) A tag által a szakszervezet felé tett írásbeli kilépési nyilatkozatával.
b) A tag halálával.
c) kizárással;

Kizárással annak a tagnak a tagsági viszonya szüntethető meg, aki az alapszabállyal ellentétes magatartást tanúsít, magatartásával a szakszervezet céljainak elérését veszélyezteti, a szakszervezet céljaival ellentétes tevékenységet végez, 3 hónapja önhibájából tagdíjat nem fizet.

27.) Az előző 26.) pont c. pontban irt kizárásra okot adó körülmény tudomást szerzésétől számított 3 napon belül a szakszervezet főtitkára az érintett meghallgatásával vizsgálatot folytat le, és a vizsgálat eredményét a küldött értekezlet részére megküldi. A küldött értekezlet a rendkívüli ülésén egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal, amelyet indokol és a jogorvoslatra is utal, a tagot kizárhatja. A határozatot igazolható módon kézbesíteni kell a kizárt tagnak, aki az igazolható átvételtől számított 30 napon belül fellebbezést nyújthat be a TMRSZ elnökének, aki azt- a hozzáérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el. A fellebbezést elbíráló döntés ellen a tag 30 napon belül bíróság előtt keresettel megtámadhatja a határozatot, a kereset benyújtásának halasztó hatálya van. Amennyiben a bíróság a keresetet elutasítja a tag kizárására a küldött értekezlet határozat hozatalának a napja.

28) Nem szűnik meg a tagsági viszonya annak, akinek szolgálati- vagy munkaviszonya önhibáján kívül szűnt meg, az új munkaviszony létesítéséig. A tagdíjfizetési kötelezettséget a jövedelmükhöz igazodóan, illetőleg tagdíjfizetés alóli mentesítéssel határozza meg.

29.) A TMRSZ testületeit és ügyintéző szerveit a tagság érdekeinek érvényesítésére és képviseletére hozza létre.

30.) Bármely választott tisztségviselő felmenthető, illetve visszahívható, ha a vállalt kötelezettségének nem képes megfelelni, vagy annak nem tesz eleget, illetve ha a tisztsége ellátására érdemtelenné válik.

a) A tisztségviselő akkor válik érdemtelenné, ha megszegi az Alapszabályt vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakszervezeti tisztségviselői minőségével nem egyeztethető össze.

b) Az érdemtelenségről a visszahívás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv előzetesen dönt.

c) A visszahívásra ugyanaz a választott fórum jogosult, amely a tisztségre megválasztotta.

d) A visszahívással egyidejűleg új tisztségviselő kerül megválasztásra.

31.) A TMRSZ az érdekközösség alapján a tagság akaratának megfelelően - a megyék területén működő RFK. területi tagoltságához és szolgálati ágaihoz igazodó - munkahelyi vagy szakmai szervezeti rendben szerveződik.

32.) Az életkorral, foglalkozással vagy egyéb rétegképző elem szerinti azonos érdekek kifejezésére a tagság önkéntes társulásával, legalább 5 fővel csoportok szerinti rendeződések jöhetnek létre.

A csoportok felépítésüket, működési rendjüket az Alapszabállyal összhangban szabályozzák. Jogosultak sajátos érdekeik megjelenítésére - az TMRSZ Programjának keretein belül - önálló programot kialakítani.

33.) A szakszervezeti egységek felépítését, a létrehozandó testületek összetételét a tagság dönti el, egyben meghatározza programját és működési rendjét. Önállóan dönt arról is, hogy a szakszervezet ügyeinek ellátására milyen apparátust alkalmaz.

34.) A TMRSZ testületei:

a Kongresszus
a Küldöttértekezlet
Tagszervezetek, csoportok
Ellenőrző Gazdasági Bizottság (EGB),
a Felügyeleti Bizottság (FIB).

35.) Kongresszus:

a) A TMRSZ legfelsőbb, döntési joggal felruházott testülete, mely a tagság küldötteinek és küldött jogállású tisztségviselőinek gyűlése.

Küldötti jogállású tisztségviselők:
A TMRSZ elnöke,
A TMRSZ főtitkára,
A TMRSZ főtitkárhelyettese
Küldöttértekezlet tagjai
A GEB és a FEB elnökei

b) Összehívására szükség szerint, de legalább ötévenként kerül sor. Rendkívüli Kongresszust kell összehívni a Küldöttértekezlet határozatára, a tagság vagy a küldöttek egyharmadának - az ok és cél feltüntetésével történő - írásos kezdeményezésére.

A rendes Kongresszust a kitűzött határidő előtt legalább 60 nappal, a Rendkívüli Küldöttértekezletet időpontjának kitűzését követően haladéktalanul meg kell hirdetni.

c.) Tagjait a csoportok, tagszervezetek választják:

ca) 50 fő után plusz 1 fő kongresszusi küldöttet,
cb) minden további megkezdett 50 fő után – 26 főtől –plusz 1 főt. TMRSZ

TMRSZ Kongresszusa választja a

- a főtitkárt, főtitkárhelyettest, elnököt
- a EGB és a FIB elnökeit, tagjait.

d) Illetékes a tagság érdekeit érintő minden kérdésben.

e) elfogadja és szükség szerint módosítja a TMRSZ alapszabályát, meghatározza a szakszervezeti tevékenység fő irányait, kialakítja a TMRSZ Programját.

f) A két Kongresszus között végzett munkáról beszámoltatja a TMRSZ testületeit a Küldöttértekezletet, az EGB-t és a FIB-et.

g) Dönt az eléterjesztett indítványokról és panaszokról.

h) Dönt a hazai és a nemzetközi szakszervezeti szövetséghez való csatlakozásról és a kilépésről.

i) Megválasztja a hazai és nemzetközi szövetségek kongresszusi küldötteit.

j) Határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. A határozatképességre és a szavazás rendjére vonatkozó további szabályokat az Alapszabály pontjai tartalmazzák.

36.) Küldöttértekezlet:

a) Olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, döntést hozó és állást foglaló képviselő testület, amely a két Kongresszus között jár el.

b) Munkáját az Alapszabályban rögzített célok és feladatok jegyében, az TMRSZ Programjának megfelelően, a hatályos jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek, saját Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a tagság megbízása alapján végzi.

c) Tagjai: tagszervezetek, csoportok vezetői, titkárai valamint a TMRSZ főtitkára, helyettese, és elnöke.

d) Üléseire szükség szerint, de legalább évente két alkalommal kerül sor.

Hatásköre:

 

f) A főtitkár javaslatára dönt a TMRSZ rendelkezésére álló munkaidő- kedvezmény, szabadság keretének felhasználásáról.

g) Az Elnöki vagy a főtitkári tisztség megüresedése esetén - legfeljebb 5 hónapi időtartamra - ügyvivő Elnököt vagy ügyvivő főtitkárt bíz meg.

j) Ellátja a TMRSZ Elnökének személyes érdekképviseletét, gyakorolja az Őt érintő munkáltatói intézkedések esetén az egyetértési, véleményezési jogot, valamint a főtitkár függetlenítése esetén - a munkáltatótól átruházott – munkáltatói jogkört.

k) Dönt az éves költségvetésről és elfogadja az éves költségvetési beszámolót.

l) Összehívja a Kongresszust.

37.) Ellenőrző Gazdasági Bizottság (EGB):
a) A EGB elnökéből és két azonos jogállású tagból áll. Feladata:
b.) Közreműködik a TMRSZ költségvetésének tervezésében, ellenőrzi annak teljesülését és a gazdálkodás rendjét.

c.) Javaslatot tesz a gazdálkodás és a számvitel fejlesztésére, az esetleges hibák kijavítására.

d.) A vizsgálatai alapján készült megállapításairól, tapasztalatairól tájékoztatja az érintettet. Halaszthatatlan esetben a törvényes gazdálkodási rend helyreállítása érdekében intézkedéseket kezdeményez az arra illetékes szervezetnél, testületnél, illetőleg tisztségviselőnél.

e.) Tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak, illetőleg a Küldöttértekezletnek.

f.) Vizsgálata során betekinthet a szervezet irat- és dokumentumtárába, információt kérhet valamennyi érintett tisztségviselőtől, és személytől.

38.) A Felügyeleti Bizottság(FIB):

 

a) A FIB elnökéből és két azonos jogállású tagból áll.

Feladata:

b) A TMIRSZ Alapszabálya és a Programja szerinti működés ellenőrzése és ennek érdekében vizsgálatok folytatása.

c) Vizsgálata során betekinthet bármely irat- és dokumentumtárba, információt kérhet valamennyi érintett tisztségviselőtől, és személytől.

d) A vizsgálat lezárásáról, intézkedésre vonatkozó javaslatairól a vizsgálatban érintetteket írásban tájékoztatja.

e) Vizsgálatairól és megállapításairól beszámol a Kongresszusnak, illetőleg a Küldöttértekezletnek.

 

39.) A TMRSZ képviselője: a főtitkár.

Jogosult a napirendi pontok közlésével a Küldöttértekezletet összehívni.
Részt vehet a TMRSZ bármely ülésén.
Képviseli a TMRSZ-et más szervek és szervezetek előtt, valamint nyilvános fórumokon és rendezvényeken.
A TMRSZ nevében szerződéseket köthet, illetve szerződések megkötésére megbízást adhat a kongresszus határozatainak megfelelően.
Jogosult a TMRSZ nevében nyilatkozatokat tenni.
Dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy Alapszabály nem sorol a kongresszus, küldöttértekezlet hatáskörébe.
Akadályoztatása esetén a főtitkárt a főtitkárhelyettes képviseli.

40.) Ellátja és biztosítja a TMRSZ képviseletét. A TMRSZ tevékenységének valamennyi területét érintően felelős a meghozott döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtás ellenőrzéséért.
Felelős a TMRSZ pénzeszközeinek költségvetés szerinti, szabályszerű felhasználásáért, a felszerelési- és vagyontárgyak megőrzéséért, gyarapításáért.

Munkájáról beszámol a Küldöttértekezletnek.

Ellátja a Küldöttértekezlet tagjainak és a megbízott tisztségviselőknek az érdekképviseletét, személyüket érintő munkáltatói intézkedések esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol.

Eljár tagjainak személyes érdekképviseletében.

41.) Főtitkárhelyettes:

Adminisztrációs munka irányítása, szervezése
Főtitkár akadályoztatása esetén annak helyettesítését látja el.
Felelős a TMRSZ társadalmi- és tömegkapcsolatainak alakításáért, a TMRSZ sajtó- és propaganda tevékenységéért.

42.) Az Elnök:

Felügyeli a TMRSZ Alapszabályának és Programjának megfelelő működését.
A TMRSZ Elnöke egyben a Küldöttértekezlet elnöke is.
Feladata a Kongresszus határozatainak megfelelően szervezni a Küldöttértekezlet munkáját. Gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, melyet valamennyi tagszervezet, csoport részére 30 napon belül köteles megküldeni.
Gondoskodik a küldöttértekezlet határozatainak a tagok részére történő eljuttatásáról.
A Küldöttértekezlet döntésének megfelelően részt vesz a szakszervezet kapcsolatainak ápolásában. Ellátja a főtitkár, az EGB, FIB elnökének és tagjainak személyes érdekképviseletét, az őket érintő munkáltatói intézkedések esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol.
Megszervezi a tagságtól a Küldöttértekezlethez érkező észrevételek, javaslatok érdemi vizsgálatát és megválaszolását.
Munkájáról beszámol a Küldöttértekezletnek.
Rendszeresen beszámoltatja a Küldöttértekezlet tagjait.

Alapszabály- és Program-ellenes tevékenység, illetőleg feladatai ismétlődő, hanyag ellátásának észlelése esetén az érintett tisztségviselőt:

figyelmezteti,
felhívja,
felfüggeszti,

Az érintett tisztségviselőt 60 napi időtartamra felfüggesztheti. Ezzel egyidőben - az érintett szervezet értesítése mellett - FIB vizsgálatot rendel el és a felfüggesztett tisztségviselő helyettesítésére megbízást ad.

A felfüggesztés időtartamának lejárta előtt a FIB vizsgálatának eredménye alapján az adott testület, szervezet, ahol a tevékenységét kifejti alakszerű határozattal dönt a tisztségviselő:
eredeti jogállásának visszaállításáról, illetőleg
felmentéséről. Az érintett tisztségviselő a döntés ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

 

a) helyi hatáskörrel rendelkező testület, amelynek megalakulásához legalább öt teljes jogú TMRSZ tag szükséges. Vezetője- választás útján- a titkár.

b) Érdekvédő, érdekképviseleti tevékenységét azon illetékességi- vagyis az adott szakmai szervezet, szolgálat- területén fejti ki, ahol megalakult.

c) Képviselteti magát titkára útján a Küldöttértekezleten.

d) A Taggyűlés összehívására szükség szerint, évente egy alkalommal, valamint a tagság kezdeményezése alapján kerül sor.

43.-I.) A tagszervezet, csoport vezetője, titkára:

a) Ellátja és biztosítja a TMRSZ helyi szintű képviseletét.

b) A tagszervezet, csoport tevékenységének valamennyi területét érintően felelős a meghozott döntések végrehajtásának megszervezéséért.

c) Felelős az érdekérvényesítés helyi szintű megszervezéséért.

d) Tevékenységéről rendszeresen beszámol a tagságnak és a TMRSZ főtitkárnak.

44.) Tisztségviselő:

a megyei küldött,
a TMRSZ választott testületének tagja, választott képviselője és ügyintézője,
a TMRSZ testületei, illetőleg elnöke vagy főtitkára által - konkrét, egyedi ügyben való eljárásra, illetőleg tevékenység elvégzésére - választott (megbízott) tisztségviselő.
Tagszervezeti vezető, csoportvezető, titkár

45.) A tisztségviselő köteles tisztének legjobb tudása szerint eleget tenni. A tagság érdekeinek képviseletében eljárni. A TMRSZ Programjában megfogalmazott célok megvalósításában aktívan közreműködni, valamint a szervezetek és testületek döntéseit maradéktalanul végrehajtani.

Tevékenységéről rendszeresen beszámol annak a testületnek, amely megválasztotta, illetőleg az Alapszabályban erre feljogosított testületnek, azok tisztségviselőinek.

46.) Szakszervezeti tisztségviselő lehet a TMRSZ bármelyik teljes jogú tagja - kivéve az összeférhetetlenség miatt nem választhatókat -, akiket a tagság, illetve a tagság által megválasztott képviselők testülete megválaszt, illetőleg az elnök vagy a főtitkár megbíz.

47.) A megválasztás feltétele, hogy a jelölt a jelölést elfogadja. Írásban hozzájárul ahhoz, hogy a szakszervezet, mint tisztségviselőt a munkáltató felé megnevezze, illetve a szavazás határozatképes ülésen történjen. A jelölés elfogadását írásba kell foglalni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

Az összeférhetetlenség esetei:

a) Nem választható és nem bízható meg szakszervezeti tisztséggel, aki:

az adott szervezet működési területén munkáltatói jogkört gyakorló vezető.
akit a TMRSZ tisztségéből felmentettek, illetőleg akit a TMRSZ-ből kizártak - 5 évig.

b) Az EGB és a FIB elnöke, valamint tagjai más szakszervezeti tisztséget nem tölthetnek be.

48.) A tisztségviselő felmentése (visszahívása)

a) A szakszervezet tisztségviselőjének felmentésére (visszahívására) az őt megválasztó vagy megbízó, valamint az Alapszabályban erre feljogosított testület, vagy tisztségviselő jogosult.

b) A felmentés (visszahívás) a választással azonos rendben, határozatképes ülésen, lehetőség szerint az érintett jelenlétében történhet. A visszahívást megelőzően az érintett tisztségviselőnek lehetőséget kell adni arra, hogy az ellene felhozott kifogásokkal szemben érveit és indokait kifejtse.

 

49.) A szakszervezeti tagok, testületek ügyeik intézésére, képviseletére nyílt jelöléssel és titkos szavazással tisztségviselőket választanak.

A megválasztott személyek tisztségüket, a választásukat követő 5 évig, de legfeljebb a következő - az ötödik év utolsó naptári napjáig megtartott - választásig, a megbízott tisztségviselők megbízatásuk időtartamáig töltik be.

50.) A tisztségviselők választóik megbízottaiként tevékenykednek, hatáskörüket és megbízatásuk időtartamát az Alapszabály szabályozza ennek megfelelően a tisztségviselők megbízatása 5 évig szól.

51.) A TMRSZ minden tagjának, csoportjának és testületének jogában áll, hogy akár önállóan, akár másokkal összefogva javaslataival és problémáival vagy tájékozódási igényével közvetlenül vagy közvetve képviselőjéhez, illetve a TMRSZ bármely testületéhez forduljon.

A felszólított tisztségviselőnek vagy testületnek a felvetett kérdésekre 30 napon belül kell érdemben válaszolnia. A megválaszolási határidő indokolt esetben újabb 30 nappal meghosszabitható.

52.) A TMRSZ testületeinek ülése akkor határozatképes, ha

a) a tagok, illetőleg küldöttek kétharmada jelen van;

b) az a) pont szerinti létszám hiánya miatt félbeszakadt, elhalasztott, megismételt ülések újbóli összehívása esetén a tagok 50 %-ának + 1 főnek a jelenléte szükséges;

c) amennyiben az ülés a második alkalommal is határozatképtelen, úgy a 8. napot követően, változatlan napirenddel összehívott ülés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes. A helyi (szolgálati) sajátosságoknak megfelelően a TMRSZ bármely ülése megtartható az azonos napirenddel összehívott rész-üléseken (csoportüléseken) is.

Ilyen esetben a rész-üléseken a jelenlévők – kizárólag a nem azonos személyek -, illetőleg szavazataik száma alapján számítandó a határozatképesség és a döntés. Határozathozatal esetén a végső eredményt a tagság körében írásban közzé kell tenni.

53.) A TMRSZ döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az adott testület vezető tisztségviselőjének szavazata dönt.

Amennyiben ezt az adott tisztségre vonatkozóan egyetlen jelölt sem éri el, akkor újabb fordulót kell tartani. Ha a második fordulóban egyik jelölt sem kapja meg az 50 % + 1 szavazatot, akkor a harmadik fordulóban legalább a szavazatok egyharmadát elért jelölt tekintendő megválasztottnak.

 

54.) A TMRSZ pénzeszközei biztosítják a tagságnak nyújtható juttatások és szolgáltatások, a szakszervezeti akciók, a hazai és nemzetközi szakszervezeti szövetségi tagsági díjak, valamint a TMRSZ működésének anyagi fedezetét.

55.) A TMRSZ gazdálkodásának pénzügyi alapját a tagdíjak, felajánlások és egyéb bevételek, adományok, valamint a szakszervezetek esélyegyenlőségéről, a szakszervezeti vagyon megosztásáról szóló törvények alapján a TMRSZ-nek juttatott vagyon és annak hozadékai képezik.

56.) A TMRSZ pénzeszközeinek felhasználása:

a) A TMRSZ-nek a tagdíjakból, felajánlásokból és egyéb bevételekből származó anyagi forrásait az Alapszabályban meghatározott testület által elfogadott költségvetésben rögzítetteknek megfelelően lehet felhasználni.

b) A szakszervezetek esélyegyenlőségéről, a szakszervezeti vagyon megosztásáról szóló törvények értelmében a TMRSZ számára átadott vagyon kezelése, hozadékainak hasznosítása:

ba) Ezen bevételeket a TMRSZ költségvetésének részeként tervezve, kizárólag az alábbi célokra lehet felhasználni:

- a TMRSZ Programjában meghatározott célok megvalósítását szolgáló kutatások támogatására;
- szakszervezeti tisztségviselők, tagok és alkalmazottak képzésére;
- a TMRSZ tagságát, valamint a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló kiadványok, illetve elektronikus sajtótermék kiadására;
- a TMRSZ tagsága részére biztosítható kedvezményes üdülési lehetőségek megteremtésére.

57.) A TMRSZ a működés gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - az EGB előzetes hozzájárulása és folyamatos ellenőrzése mellett - gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
A vállalkozásokból származó nyereséget alapvetően kulturális, jóléti és sport célokra lehet felhasználni.

58.) Tagdíj:

a) alapja és mértéke:

foglalkoztatási, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban állók esetén havonta a pótlékok nélküli bruttó illetmény 1 %-a;
nyugdíjasok, özvegyek, GYED-en, GYES-en lévők esetén havonta 1.000 (azaz Egyezer) Ft;
pártoló tagok esetén minimum havi 1.000 Ft

b) fizetésének módja:

foglalkoztatási, valamint tanulói és hallgatói jogviszonyban állók esetében - a munkáltató pénzügyi szolgálatának adott megbízásuk alapján - központi levonással;
a többi esetben minden hónap 10. napjáig

c) fizetésének rendje:

a befolyó összes tagdíj a TMRSZ költségvetésének kerül átutalásra, illetve befizetésre.

Megjegyzés: A "foglalkoztatási jogviszony" kifejezés a belügy-minisztérium és az irányítása alatt álló szervezeteknél valamennyi alkalmazási (közalkalmazotti, köztisztviselői, hivatásos és munkavállalói) jogviszonyt jelenti.

59.) A szakszervezet munkaidő-kedvezményeinek felhasználása:

a) a rendkívüli szabadság, valamint a munkaidő-kedvezmény
Küldöttértekezlet alapján kerül felhasználásra

 

60.) Jelen Alapszabály a TMRSZ működésének, szervezeti életének alapdokumentuma.

61.) A TMRSZ csoportjai, tagszervezetei, és testületei - az Alapszabály és a Program keretei között - saját működésük rendjét és szabályait maguk határozzák meg, illetve foglalhatják szervezeti és működési szabályzatba.

62.) Képviseleti és aláírási jog

Képviseleti jog: A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét (TMRSZ-t) harmadik személy, bíróság és hatóság előtt a főtitkár képviseli. A főtitkár tartós távollétében ez a képviseleti jog a főtitkárhelyettest illeti meg a főtitkár e célra adott képviseleti meghatalmazása alapján.

Aláírási és utalványozási jog: A képviseleti jog keretén belül a képviseletre jogosult önállóan írja alá a nevét a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete neve alá az aláírási címpéldány szerint.

A bankszámla feletti rendelkezési jog a TMRSZ főtitkárát és főtitkárhelyettesét együttesen illeti meg.

63.) Ezen Alapszabály a 2005. október 20-án a rendkívüli részkongresszus összesítésekor, annak Kongresszus általi elfogadásával (végszavazásával) egy időben lép hatályba, s ezen időszaktól ennek rendelkezései alkalmazandóak.



Szekszárd, 2005. október 20.