Válasz levelünk Dr. Pálvölgyi Ferenc főosztályvezető ügyész úr részére az általa küldött levél kapcsán.
Szám:Kü-230/2009.
Dr. Pálvölgyi Ferenc főosztályvezető ügyész úrnak
Legfőbb Ügyészség
Magánjogi Főosztály Vezetője!
B U D A P E S T
Tisztelt Főosztályvezető Úr!
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (továbbiakban: TMRSZ) és a Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt között megkötött együttműködési megállapodás vonatkozásában kifejtett álláspontjával és az álláspontja alapján a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (továbbiakban Ütv.) 16.§ (1) bekezdése szerinti figyelmeztetéssel nem értek egyet. Ennek indokai a következők.
A TMRSZ jogi személy, a Rendőrség szervezetében dolgozó személyek (hivatásos, közalkalmazotti, köztisztviselői, polgári alkalmazotti) továbbá nyugállományú, tanulói és civil munkavállalókat tömörítő jogi személy.
A TMRSZ – mint jogi személy – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján, a tagok alkotmányos alapjogaik gyakorlására teret adó, önkormányzati elvek mentén működő szerveződés.
A TMRSZ Alapszabályának tartalmát – amelynek egyedüli törvényi korlátja a hatályos jogszabályok mentén történő működés – a szervezet kongresszusa határozza meg. A két kongresszus közötti időben a szakszervezet legfőbb döntési fóruma a TMRSZ Küldöttértekezlete. Az Alapszabályban foglalt rendelkezések vonatkozásában kifejtett álláspontjával mind tartalmilag, mind eljárásjogilag a következő aggályok fogalmazhatóak meg:
A TMRSZ jogi személy, a Rendőrség szervezetében dolgozó személyek (hivatásos, közalkalmazotti, köztisztviselői, polgári alkalmazotti) továbbá nyugállományú, tanulói és civil munkavállalókat tömörítő jogi személy.
A TMRSZ – mint jogi személy – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján, a tagok alkotmányos alapjogaik gyakorlására teret adó, önkormányzati elvek mentén működő szerveződés.
A TMRSZ Alapszabályának tartalmát – amelynek egyedüli törvényi korlátja a hatályos jogszabályok mentén történő működés – a szervezet kongresszusa határozza meg. A két kongresszus közötti időben a szakszervezet legfőbb döntési fóruma a TMRSZ Küldöttértekezlete. Az Alapszabályban foglalt rendelkezések vonatkozásában kifejtett álláspontjával mind tartalmilag, mind eljárásjogilag a következő aggályok fogalmazhatóak meg:
1. A Legfőbb Ügyésznek az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló 13/1994. (ÜK.12.) LÜ utasítása (továbbiakban: Út.) ismereteim szerint a Legfőbb Ügyészség törvényességi felügyeleti kérdésekben kialakított álláspontjai során is irányadó kell, hogy legyen. Az Út. Hatáskör és illetékesség címszó alatt (3-7.§-ok) egyértelmű illetékességi szabályokat alkotott meg, amikor a megyei (fővárosi) főügyészségek illetékességébe utalja a társadalmi szervezetek feletti törvényességi felügyeleti jogkört, amelyet adott esetben a helyi ügyészség is elláthat (lásd: Út. 3.§ b/-c/ pontok). A Legfőbb Ügyészség hatásköre és illetékessége az Országgyűlésnek felelős, vagy beszámolni köteles szervek, a minisztériumok, az országos hatáskörű vagy országos illetékességű közigazgatási szervek, valamint az országos sportági szakszövetségek, az országos kamarák és köztestületek felett látja el törvényességi felügyeleti jogkörét. Erről a körülményről egy illetékességi vita során már 2006. december 4-i keltezésű iratában tájékoztatta a TMRSZ-t a törvényességi felügyeletünket ellátó Tolna Megyei Főügyészség a T.M.670/2006/4-I. számon kifejtettek szerint. A Tolna Megyei Főügyészség álláspontja, az Út.-ban foglaltak, valamint az Etv. rendelkezései alapján nyilvánvaló tény, hogy Főosztályvezető Úrnak, illetve a Legfőbb Ügyészségnek nincs sem hatásköri, sem illetékességi jogosultsága arra vonatkozólag, hogy a Tolna Megyei Bíróságon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, azaz szakszervezetünkkel szemben törvényességi felügyeleti eljárás folytasson le, így a figyelmeztetést, illetve magát a törvényességi felügyeleti eljárást is jogalap nélküliségére tekintettel jogsértőnek tekintjük.
2. A törvényességi felügyeleti eljárás jogalap nélküliségén túlmenően mindettől függetlenül a Főosztályvezető Úr által tett megállapítások „anyagi jogi értelemben” sem helytállóak. A szakszervezet ugyanis, két kongresszus között a Küldöttértekezleten dönti el, hogy az alapszabályban foglalt céljait– természetesen a törvényi rendelkezések jogszabályi korlátain belül - milyen módon kívánja leghatékonyabban érvényre juttatni. A politikai pártokkal való együttműködés elvi megengedhetősége tárgyában előzetes állásfoglalás kérés alapján egyértelműen pozitív visszajelzést kaptunk a TMRSZ felett törvényességi felügyeleti jogkörrel rendelkező Tolna Megyei Főügyészségtől, amelynek másolatát ezúton csatolom, bár feltételezem, hogy ennek tartalmát Főosztályvezető Úr is ismeri már vizsgálódásának eredményeként. A Tolna Megyei Főügyészség – helytállóan – nem látott kifogásolnivalót a politikai pártokkal való együttműködés tekintetében. A TMRSZ az Alapszabályában foglalt rendelkezéseket a Küldöttértekezlet hozzájárulása alapján nem sértette meg. Ennek megállapítása az önkormányzatiság lényegi elvéből következően a TMRSZ arra jogosult szervezetének, nem pedig a Legfőbb Ügyészségnek a kompetenciája. Az Alapszabálynak a Főosztályvezető Úr által hivatkozott 1. és 7. pontjaiban foglalta nem sérültek, hiszen a TMRSZ az együttműködési megállapodás előkészületei során saját elképzeléseit fogadtatta el az együttműködő párttal, nem pedig a párt elképzeléseit fektettük le az együttműködés alapjául. A TMRSZ saját önálló akaratának kinyilvánítása nem azt jelenti, hogy csak önállóan küzdhet célkitűzéseiért, hanem önállóságát megőrizve, más szervezetek között keresett olyan szövetségest, amely munkavállalói érdekvédelmi céljaink elérésében egyenjogú partnerként fogadta el a TMRSZ célkitűzéseit.
A „párt programjainak” kidolgozása, ha Főosztályvezető Úr figyelmesebben tanulmányozza a megállapodásban foglaltakat, egyértelműen a rendészeti, közbiztonsági kérdésekben a TMRSZ – mint munkavállalói érdekképviseleti szerv – szakmai alapokon, szakmai ismereteken nyugvó szakmai és nem politikai programjának megvalósítását jelenti a TMRSZ részéről. Természetesen az alkotmányos berendezkedésből adódóan ugyanez a TMRSZ szakmai és érdekképviseleti törekvés egy politikai párt programjában realizálódik. Ez azonban nem a TMRSZ politizálását jelenti, hanem azt, hogy szakmai, érdekképviseleti törekvéseink megvalósítását egy törvényesen működő, bejegyzett politikai párt saját programjába is beilleszthetőnek tart.
Nincsenek ismereteim arról, hogy Főosztályvezető Úr jogsértő vizsgálata lefolytatása során figyelemmel volt-e arra, hogy az MSZP miniszterelnök jelöltje – Gyurcsány Ferenc - a 2006-2010 évekre kiterjedő együttműködési megállapodást kötött több más szakszervezet mellett a Honvédség egyik szakszervezetével is. Mivel ismereteink szerint sem a Legfőbb Ügyészség, sem a HODOSZ törvényességi felügyeletét ellátó főügyészség részről nem merült fel törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának szükségessége – noha a honvédség tagjainak a jogállása e tekintetben azonosak a Hszt. hatálya alá tartozó dolgozók jogállásával – elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Legfőbb Ügyészség a politikai pártokkal való esetleges szakszervezeti együttműködések során - a látszat szerint - a politikai pártok személyétől függően tartja elfogadhatónak, vagy elfogadhatatlannak egy szakszervezet és egy politikai párt együttműködésének a tényét. Kérdésként vetődik fel
Tisztelt dr. Pálvölgyi Ferenc Úr, hogy míg Ön a Legfőbb Ügyészség Magánjogi Főosztályának vezetőjeként az MSZP és egy honvédségi szakszervezet közötti együttműködést elfogadhatónak tart, ezzel szemben, ha a szakszervezettel együttműködő párt nem az egykori állampárt utódpártja, hanem annak politikai riválisa, akkor a vizsgálatot még a saját – Önre nézve kötelező – Legfőbb Ügyészi Utasításában foglaltakkal ellentétesen is szükségesnek tartja lefolytatni, és jogi lépések kilátásba helyezésével akadályozni próbálja egy társadalmi szervezet céljainak hatékonyabb megvalósulását. Ez rendkívül aggályos és az egypártrendszert kiszolgáló ügyészség működésének emlékeit felidéző logikátlan, pártérdektől vezéreltnek tűnő, a megfélemlítés jegyében fogant álláspontnak tűnik.
Tisztelt dr. Pálvölgyi Ferenc Főosztályvezető Úr!
Önnek, mint a Legfőbb Ügyészség egyik befolyásos vezetőjének a jogszabályi és a saját szervezete által meghatározott kereteket is figyelmen kívül hagyó, annak rendelkezéseket semmibe vevő vizsgálata rendkívül aggályos a fentiekben kifejtettek alapján. Azon túl, hogy Főosztályvezető Úrnak nincs hatásköre a szakszervezetünk belső döntéseinek a tartalmát vizsgálnia – csupán annak eljárásjogi vizsgálata lehetséges – a figyelmeztetés azért is rendkívül aggályos, mert ténykedése a Magyar Köztársaság Alkotmányában is garantált egyesülési jog gyakorlásának lényeges csorbítását jelenti.
Az ügyészségek törvényességi felügyeleti eljárása ugyanis tartalmában nem azt jelenti, hogy az ügyészség megszabja, hogy az alapszabályban foglalt célok elérését a szakszervezet milyen partnerekkel érheti el, hanem azt jelenti, hogy a döntések meghozatala az arra hivatott testületek hatáskörébe tartozott-e és a döntésnek megfelel-e a megkötött megállapodás.
Figyelemmel a fentiekre, tisztelettel kérem, hogy a koncepciós jelleggel indított és a koncepciónak megfelelő figyelmeztetéssel lezárt vizsgálatát eljárásjogilag, és tartamilag is felülvizsgálni, vagy feletteseivel felülvizsgáltatni szíveskedjen, és nyomatékkal kérjük Pálvölgyi Urat, hogy a jövőben eltekinteni szíveskedjen attól, hogy a több ezer rendőrségi munkavállaló érdekvédelmi törekvéseit megtestesítő szakszervezetünk működését jogsértően (hatáskör és illetékesség hiányában) indokolatlanul akadályozza!
Koncepciós jellegű döntését mi sem bizonyítja jobban, hogy Ön a dr. Bencze Jószef r.altábornagy felkérése előtt már 2 nappal előbb döntött-2009.05.26-a levelének dátuma szerint, míg az ORFK. vezetője csak 2009.05.28-án azaz csütörtökön tájékoztatta a közvéleményt, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordul.
Szeretnénk tudni, hogy mi indokolta azt a lépését, hogy a demokratikus jogszabályokat mellőzve, szervezetünk értesítését is mellőzte, hogy bejelentés érkezett ellenünk, jogi álláspontunkat ki sem kérve intézkedett!
Bízom abban, hogy fentiekben kifejtett jogi álláspontommal egyetért és 2009-ben a törvényességi felügyeletet gyakorló Tolna Megyei Főügyészség álláspontját előzetesen kikérő szakszervezetnek az együttműködési megállapodását nem támadja meg a bíróság előtt.
Úgy gondolom, hogy a Legfőbb Ügyészségnek nem az a feladata, hogy pártérdekek mentén történő politikai felszólalások mentén indítson vizsgálatot, hanem akkor, ha a tudomására jutott információk alapján törvénysértés gyanúja merül fel, és annak vizsgálatára jogszabályi felhatalmazással is rendelkezik. Bízom abban, hogy a Legfőbb Ügyész úrnak a 15 éve hatályban lévő, időtálló utasítását Ön is kötelezőnek érzi saját magára nézve, és a továbbiakban tartózkodik az Út. tükrében nyilvánvaló jogsértések jövőbeli elkövetésétől.
A fentiek alapján, mint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkára a Küldöttértekezlet döntésének végrehajtója, a TMRSZ képviselője a figyelmeztetését nem fogadom el, ezért a keletkezett anyagokat a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete legfőbb szerve a Kongresszus elé terjesztem a legközelebbi ülésére, aki jogosult azt elbírálni. Annak eredményéről Önt tájékoztatni fogom.
Az ügyészségek törvényességi felügyeleti eljárása ugyanis tartalmában nem azt jelenti, hogy az ügyészség megszabja, hogy az alapszabályban foglalt célok elérését a szakszervezet milyen partnerekkel érheti el, hanem azt jelenti, hogy a döntések meghozatala az arra hivatott testületek hatáskörébe tartozott-e és a döntésnek megfelel-e a megkötött megállapodás.
Figyelemmel a fentiekre, tisztelettel kérem, hogy a koncepciós jelleggel indított és a koncepciónak megfelelő figyelmeztetéssel lezárt vizsgálatát eljárásjogilag, és tartamilag is felülvizsgálni, vagy feletteseivel felülvizsgáltatni szíveskedjen, és nyomatékkal kérjük Pálvölgyi Urat, hogy a jövőben eltekinteni szíveskedjen attól, hogy a több ezer rendőrségi munkavállaló érdekvédelmi törekvéseit megtestesítő szakszervezetünk működését jogsértően (hatáskör és illetékesség hiányában) indokolatlanul akadályozza!
Koncepciós jellegű döntését mi sem bizonyítja jobban, hogy Ön a dr. Bencze Jószef r.altábornagy felkérése előtt már 2 nappal előbb döntött-2009.05.26-a levelének dátuma szerint, míg az ORFK. vezetője csak 2009.05.28-án azaz csütörtökön tájékoztatta a közvéleményt, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordul.
Szeretnénk tudni, hogy mi indokolta azt a lépését, hogy a demokratikus jogszabályokat mellőzve, szervezetünk értesítését is mellőzte, hogy bejelentés érkezett ellenünk, jogi álláspontunkat ki sem kérve intézkedett!
Bízom abban, hogy fentiekben kifejtett jogi álláspontommal egyetért és 2009-ben a törvényességi felügyeletet gyakorló Tolna Megyei Főügyészség álláspontját előzetesen kikérő szakszervezetnek az együttműködési megállapodását nem támadja meg a bíróság előtt.
Úgy gondolom, hogy a Legfőbb Ügyészségnek nem az a feladata, hogy pártérdekek mentén történő politikai felszólalások mentén indítson vizsgálatot, hanem akkor, ha a tudomására jutott információk alapján törvénysértés gyanúja merül fel, és annak vizsgálatára jogszabályi felhatalmazással is rendelkezik. Bízom abban, hogy a Legfőbb Ügyész úrnak a 15 éve hatályban lévő, időtálló utasítását Ön is kötelezőnek érzi saját magára nézve, és a továbbiakban tartózkodik az Út. tükrében nyilvánvaló jogsértések jövőbeli elkövetésétől.
A fentiek alapján, mint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkára a Küldöttértekezlet döntésének végrehajtója, a TMRSZ képviselője a figyelmeztetését nem fogadom el, ezért a keletkezett anyagokat a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete legfőbb szerve a Kongresszus elé terjesztem a legközelebbi ülésére, aki jogosult azt elbírálni. Annak eredményéről Önt tájékoztatni fogom.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét!
Szekszárd, 2009. június 3.
Tisztelettel és köszönettel:
Szima Judit
főtitkár
főtitkár
Kapcsolódó anyagok:
Hozzászólás
Most aztán nagyon kilóg a lóláb.
Én eddig tibláboltam, de ezek után biztos, hogy a Szima Juditra szavazok. Elegem van a sok hazudozásból, nekem nagyon elegem van!
Hajrá TMRSZ, hajrá Jobbik! Munkavállalók, ne hagyjátok, hogy kijátszanak benneteket!
Elnézést Virág elvtárs, de ez az ítélet, nem a tanuvallomás..
Csak annyit, hogy Magyarországnak olyan emberekre van szüksége, akik az érdekében cselekszenek. Ennél az embertípusnál nincsen korrupció, van viszont Isten-Haza-Család hármas tagozódás. Azt hiszem, ebben minden benne van.
Mit nekik, ők mentelmi joggal rendelkeznek, a rendőri vezetőket pedig bevédik. Ez a hallgatólagos megegyezés közöttük. Mint a COSA NOSTRA, állami szinten, a magyar adózók pénzéből a magyar nép nyakán!
Hajrá TMRSZ
Javasolnám a szakszervezetne k továbbá, hogy annak is utána kellene nézni, hogy a Rendőrség folyamatos "üzem" jellege ellenére miért alakult ki az a gyakorlat, hogy a munkavédelmi felügyelők hivatali munkarendben végzik a tevékenységüket. A munkavédelmi törvény a folyamatos ellenőrzést írja elő, az így kialakított gyakorlat azonban ellentmond a jogszabályban előírtaknak.
Az így kialakított gyakorlaton változtatni kellene, mert az nem állapot, hogy hétvégeken, ünnepnapokon vagy rendkívüli szolgálatelrendelése esetén a munkavédelmi felügyeletet ellátó személyek nem tudnak eleget tenni az ellenőrzési kötelezettségeiknek.
Erre a pártállami eszközöket mégis bevetették és mint fentebb a kollega írta "Virág elvtárs", azaz dr. Pálvölgyi" illetve a Legfőbb Ügyészség is bebukott.
Na, most akkor bilincsbe viszik el a főtitkárt, vagy szép csendben elteszi láb alól a politikai Cosa Nostra?
Szervezzen meg már valaki egy szimpátia tüntetést a TMRSZ és a megkötött megállapodás mellett, a politikai hajtóvadászat ellen !
Ekkora tagsággal és a szimpatizánsokkal azért már lehetne üzenni a hatalmaskodóknak !!
Tudja ezt már minden rendőr, hogy mire képesek ott fönn. Hallottuk a hanganyagot is, hogy nem érdekli a Papot a törvény. Most csak azt nem tudom, hogy a készenlétis Pappról van szó? Habár biztos ő az, mert őneki adták parancsba, hogy a tettrekészekkel szívózzon.
Úgy emlékszem, hogy 2007-ben is volt már egy bepróbálkozásuk, azt is a Bencze rendelte el.
Jó kis pártitkárunk van nekünk, szégyene a rendőri társadalomnak!
A bíróság az elmúlt héten hozott első fokú ítéletet az Olaszliszkán 2006. október 15-én Szögi Lajos tanár úr sérelmére elkövetett kirívó brutalitású emberölés ügyében.
A ma már ítéleti bizonyossággal tudható tények szerint az áldozat teljesen szabályosan, a KRESZ maradéktalan betartásával vezette személyautóját Olaszliszka területén, amikor egy felügyelet nélkül hagyott kisgyermek váratlanul az autó hatókörébe kerülve igen kis mértékben elsodródott, s pontosan nem tisztázható körülmények között elesett. A gyermek azonnal felkelt, sérülése nem keletkezett.
Ezt követően a gyermek rokonai, kb. ötven fős cigány társaság támadta meg Szögi tanár urat, akik közül az ítéleti tényállás szerint nyolcan vettek részt aktívan a testszerte történő, kirívó kegyetlenségű bántalmazásban. A cselekmény során az elkövetők emberi mivoltukból teljes mértékben kivetkőztek. A cselekmény nyilvánvalóan elsődlegesen rasszista indíttatású volt, hiszen a megállapított tényállás szerint az egyik vádlott „Öld meg a magyart!” felkiáltása erősen motiválta, „lelkesítette” a vadak módjára viselkedő elkövetőket.
Sokan bízunk abban, hogy az egyébként szakmailag kiváló indokoláson alapuló ítéletben kiszabott büntetések másodfokon súlyosításra kerülnek.
Ennél is fontosabb lenne azonban, hogy a most befejezett eljárásban – nyilvánvalóan erre irányuló vád hiányában – felelősségre nem vont több tucat elkövető is bíróság elé kerüljön, és megfelelő büntetést kapjon. Ezen elkövetők azok a – pszichikai – bűnsegédek, akik a kegyetlen bántalmazások idején a helyszínen passzívan álltak, s az ítélet megállapítása szerint olyan miliőt teremtettek, amely az embertelen cselekmények fizikai megvalósítóira szándékerősítőleg hatott. A magyar büntetőjogban az ilyen jelenlét egy erőszakos bűntettnél, amely a tettes(ek)re biztatóan, szándékukat erősítően, az áldozatokra pedig bénítóan hat, bűncselekményt valósít meg, mégpedig bűnsegélyt, amely ugyanolyan büntetéssel sújtható, mint a tettesi alapcselekmény.
Amennyiben a T. Ügyészség ezt bármilyen okból nem látja megállapíthatónak ebben az ügyben, úgy szíveskedjenek az aggálytalanul és minden kétséget kizáróan megállapítható segítségnyújtás elmulasztása elnevezésű bűncselekmény miatt vádat emelni a gyilkos banda „néma” tagjai ellen, akiknek kötelességük lett volna aktívan fellépni az áldozatok életének védelmében, például mentő hívásával
A vádemelés elmaradása e mindenre elszánt bűnözőkkel szemben azt eredményezheti, hogy a felelősséget megúszó elkövetők és a hozzájuk hasonló értelmi és erkölcsi szinten lévő, hasonszőrű állampolgárok alappal gondolhatják, hogy rájuk más normák vonatkoznak, mint amit a magyar jogszabályok általánosságban előírnak, s ők büntetlenül élhetik ki kiszemelt áldozataikkal szembeni gyilkos ösztöneiket, a magyar vidéki lakosságot folyamatos félelemben, rettegésben tartva. Semmiféle okot, magyarázatot nem látok arra, hogy az Ügyészség elmulassza vádemelési kötelezettségét egy ilyen kirívó súlyú bűncselekmény vonatkozásában, több tucatnyi olyan elkövetőre nézve, akiknek a bűnössége a most kihirdetett ítéletben megállapított történeti tényállás alapján bizonyos.
Éppen ezért ezen ismeretlen, de a nyomozás során nyilvánvalóan személyükben már azonosított elkövetőkkel szemben feljelentést teszek, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt, amelyet (pszichikai) bűnsegédként követtek el.
Szintén feljelentést teszek azon hivatali bűncselekmény miatt, amelyet a rasszizmus (magyargyűlölet) által motivált brutális gyilkosságot követően az eljáró rendőrök (rendőri vezetők) megvalósítottak.
A megállapított ítéleti tényállás szerint a rasszista vérengzés helyszínére a cselekmény után közvetlenül kiérkezett rendőrök – minden bizonnyal parancsra – biztosítás nélkül hagyták a helyszínt, elmulasztották szakszerűen rögzíteni a nyomokat, s elvégezni a jogszabályok és szakmai szabályok által előírt halaszthatatlan nyomozati cselekményeket.
Miközben a magyar rendőri vezetés a budapesti szabályosan bejelentett tüntetésekre sok ezer rendőrt vezényel (s már ebben az időben is vezényelt, az emberi jogok totális sárbatiprásának küldetésével) nem volt képes, illetve nem kívánt 2-3 rendőrnél többet vezényelni a kb. félszáz elkövető által megvalósított brutális gyilkosság helyszínére. Az a rendőri vezetés, amely igazoltatást és ruházatátvizsgálást tesz kötelezővé a politikai tiltakozások, tüntetések résztvevői számára, nem tartotta szükségesnek az igazoltatást és a ruházatátvizsgálást az olaszliszkai gyilkosokkal, illetve bűnsegédekkel szemben. Úgy hagyták őket felügyelet nélkül a helyszínen, hogy kedvük szerint tüntethették el a nyomokat, moshatták ki vagy égethették el véres ruházatukat, beszélhettek össze. (Mindez a mostani ítéletből derül ki, tényként.)
Nincs-e mégiscsak igaza a TMRSZ-nek, amikor azt követeli, hogy a politikai szerepet betöltő rendőrségből alakuljon végre jogállami rendőrség, amely képes a bűnmegelőzés és bűnüldözés feladatainak szakszerű és jogszerű ellátására, s nemcsak a politikai megfélemlítésre, könnygázazásra, szemkilövésre?
A leírt tényállás alapján feljelentést teszek ismeretlen rendőrök, rendőri vezetők ellen bűnpártolás illetve hivatali visszaélés bűncselekménye miatt, tekintettel arra, hogy hivatalos személyi minőségükben az eljárás sikerét meghiúsítani törekedtek súlyos, szándékos mulasztásaikkal.
Kérem a nyilvánosság részletes tájékoztatását arról, hogy milyen alapon alkalmaz a rendőrség szigorúbb mércét a gyülekezési jogukat gyakorló állampolgárokkal szemben, mint a legkegyetlenebb élet elleni bűncselekményt megvalósító roma bűnözőkkel szemben? Mi indokolja e diszkriminációt, kirekesztést?
Meggyőződésem, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete egyebek mellett e kettős mérce ellen, valamint a rendőrségen belül a szakmaiság teljes háttérbeszorítása, mellőzése ellen kíván fellépni. A Jobbik Magyarországért Mozgalom és a TMRSZ elsősorban azért kötött szakmai együttműködést, hogy az ilyen esetek elkerülhetőek legyenek, s létrejöjjön a szakszerű, politikától mentes rendőrség. Bízom benne, hogy az Ügyészség, amely számomra érthetetlen okból ezt a szakmai megállapodást jogellenesnek találta, jogellenesnek találja majd azt a gyalázatos, szándékos mulasztássorozatot, amelyet a rendőrség követett el Olaszliszkán.
Megkérem a t. rendőrségi és ügyészségi vezetőket, hogy a TMRSZ és a tüntetők állandó fegyelmezése helyett haladéktalanul kezdje meg a bűnözők fegyelmezését, s lépjen fel végre szakszerűen a magyar vidéket rettegésben tartó erőszakos bűnbandákkal, terménytolvajokkal, fatolvajokkal szemben.
Kérem továbbá a politikai pártokat, hogy a Jobbik és a TMRSZ gyalázása helyett maguk is lépjenek fel az egyre elviselhetetlen ebbé váló bűnözés megállítása, a szakszerű bűnmegelőzés és bűnüldözés érdekében.
Tájékoztatom Legfőbb Ügyész Urat és Főkapitány Urat, hogy a Jobbik európai parlamenti programjában a bűnmegelőzés, bűnüldözés, áldozatvédelem kérdései kiemelt helyen szerepelnek, s megválasztásom esetén szíves szakmai együttműködésüket fogom kérni az európai uniós normák maradéktalan hazai érvényre juttatásában e területeken.
Budapest, 2009. június 4.
Tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina
a Jobbik EP listavezetője
( forrás: http://www.kuruc.info/r/35/41618/ )