Sugár- és röntgenkapuk, továbbá a kipufogógázokkal érintett munkahelyek

Vegyék komolyan a munkavállalók védelmében hozott jogszabályokat, azt tartsák is be!

A TMRSZ Papp Károly r. altábornagy Országos Rendőr-főkapitányság Rendőrfőkapitányához megkereséssel fordult, hogy országos viszonylatban a sugár- és röntgenkapuk, továbbá a kipufogógázokkal érintett munkahelyekről tájékoztatás adjon .

 E körben kértük tájékoztatásként küldje meg a következőket az érintett szervek vonatkozásban:

  1. munkahelyi kockázatértékelés sugár- és röntgenkapukra vonatkozó részei (konkrét kockázatok, expozíció meghatározása, védelmi intézkedések),
  2. munkahelyi kockázatértékelés kipufogógázokra vonatkozó részei (konkrét kockázatok, expozíció meghatározása, védelmi intézkedések),
  3. a sugár- és röntgenkapuk, kipufogógázokkal érintett munkahelyek üzembe helyezési dokumentumai,
  4. a sugár- és röntgenkapuk, kipufogógázokkal érintett munkahelyek időszakos biztonsági felülvizsgálatainak dokumentumai,
  5. a sugár- és röntgenkapuk tanúsítványai, megfelelőségi nyilatkozatai, használati útmutatói, gépkönyvei,
  6. érintett munkavállalók – természetesen az Info.tv. rendelkezéseiben foglaltakra tekintettel – munkaköri orvosi vizsgálatainak irányultságára vonatkozó dokumentumok, a vizsgálatok eredményei,
  7. munkahigiénés mérési jegyzőkönyvek (kipufogógázok, sugárzási adatok),
  8. munkavédelmi oktatás érintett munkavállalókra vonatkozó dokumentumai, különösen az oktatási tematika,
  9. belső utasítások, szabályzatok, melyek a sugár- és röntgenkapuk ionizáló sugárzásának, illetve kipufogógázok belélegzésének kitett munkavállalókra és az érintett munkahelyekre, munkaeszközökre vonatkoznak, ( például karbantartási utasítás , stb. ).

20090324vpopellen13Az ORFK 29000/16665- /2016. ált. számon sugár- és röntgenkapukra, valamint a kipufogógázokkal érintett munkahelyekre vonatkozóan dr. Gömbös Sándor c. r. dandártábornok rendőrségi főtanácsos hivatalvezető válaszolt. Azonban válasza nem érdemi volt, egyetlen kért dokumentumot, vagy értékelhető információt sem tartalmazott, a tájékoztatási kérelemben foglaltaknak részben sem tett eleget. A válasz konkrétumokat mellőző általános magyarázkodás, és a felelősség áthárítása, lehetőség szerint szervezeten kívülre, ha erre nincsen mód, akkor azon belül alsóbb szintekre, illetve a tájékoztatást kérőre. ( az ORFK-i válasz itt tölthető le) ( a tmrsz viszontválasza itt tölthető le)

Lényegét kiemelve:

A röntgenkapukkal kapcsolatban a válaszadó ORFK. a kapukat üzemeltető NAV Központi Hivatalát jelöli meg a kérdés megválaszolásához szükséges információk birtokosaként, ami abban az esetben lenne elfogadható, ha a rendőri állomány tagjai nem közelíthetnék meg a röntgenkapukat, illetve azok sugárzásveszéllyel érintett területeit.

Minden röntgenberendezésnek sugárzási tere van, melyekre a röntgenkapukon sugárveszélyre figyelmeztető jelölések elhelyezésével hívják fel a figyelmet (ilyenek vélhetően vannak a határállomásokra telepített röntgenberendezéseken is), a sugárzás mértéke egészségügyi határértékekkel szabályozott.

A röntgenberendezések környezetében történő munkavégzés kockázatainak meghatározásához minimálisan ismerni kell a mérési eredményeket és a berendezések magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációit. A kockázatok ismeretében kialakított védelmi intézkedéseket (pl. oktatás), az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányultságát meg kell határozni, erre vonatkozó konkrét adatokat a válasz nem tartalmaz.

A válaszban értékelhető, hogy „ionizáló sugárzás okozta fokozott expozícióról vagy megbetegedésről bejelentést nem kaptunk, ilyen jellegű betegség, vagy annak gyanúja nem merült fel”, ezek szerint ez az információ nemcsak az érintett rendőri szerv alapellátó orvosának birtokában volt, vagyis a kommunikációs csatornák működnek szervezeten belül is, a kérdés megválaszolásának nem ez az akadálya.

A sugár- és röntgenkapuk üzemeltetésével kapcsolatos kockázatokra vonatkozó kérdésre nem adtak megalapozott választ, csak megjelölték a válaszhoz szükséges alapinformációk feltételezett helyét. A munkahelyi kockázatértékelésekkel, az egészségügyi dokumentumokkal és munkavédelmi oktatásokkal kapcsolatban szintén csak az információk feltételezhető helye került megnevezésre, arra vonatkozó adatot, hogy ezek mit tartalmaznak, a válaszadó nem közölt. Ezek hiányában nem jelenthető ki, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltéelei biztosítottak, a kérdésre választ nem adtak.

A kipufogógázzal érintett munkahelyek tekintetében a válaszban vannak értékelhető elemek, melyek egy sor újabb kérdést vetnek fel.

A válaszadó nem vitatja, hogy védelmi intézkedések lehetnek szükségesek, meg is nevezi ezek közül az aktív szénszűrővel rendelkező félálarcot és az ún. biológiai hatásmutató vizsgálatokat, azonban konkrétumokat nem közöl, az sem derül ki, hogy ezeket alkalmazzák-e.

Az aktív szénszűrővel rendelkező félálarc használatára miért van szükség, mikor indokolt, mire alapozzák ezt, biztosított a védőeszköz, használják, …?

A válaszban felvetett zárt, vagy nyílt téri munkahely kérdését a munkavédelmi dokumentumoknak tartalmaznia kell a munkahelyek kialakításával, illetve a meglévők üzemeltetésével kapcsolatban, azonban erre vonatkozó adatot a válasz nem tartalmaz. Megjegyzendő, hogy a nyílt térben való munkavégzésre való hivatkozás sem lenne elegendő a kockázatok kizárásához, azt az egészségügyi határértékekkel szabályozott kóroki tényezők előfordulása miatt, munkahigiénés mérésekkel kell igazolni, melyekről szintén nincsenek adatok. A rendelkezésre álló adatok alapján kipufogógázzal érintett, zárt és nyílt téri munkahelyek is vannak, melyek kialakítása miatt feltételezhető – elhelyezkedésük miatt a nyílt tériek esetében is -, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei nem állnak fenn.

Indokolt esetben a válasz biológiai monitor vizsgálatot („ún. biológiai hatásmutató vizsgálat”) nevez meg. Indokolt esetnek azt tekinti, ha a személyi állomány tagjának egészségi állapota, panaszai alapján az érintett személyi állomány egészségügyi ellátásáért felelős alapellátó orvos ezt szükségesnek ítéli. Ez azt jelenti, hogy megvárják, amíg valaki beteg lesz, majd utána megvizsgálják? Ezzel szemben a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3. számú melléklete pontosan meghatározza, hogy a válaszban hivatkozott szén-monoxid esetében, az orvos megítélésén kívül, mikor kell vizsgálatot végezni, a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. számú mellékletének 297. sora alapján pedig pontosan ismerjük az indokolt esetet, amit a 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdése alapján kell vizsgálni. A munkavédelmi jogszabályi előírásokat nem tartják be a kipufogógázzal érintett munkahelyek tekintetében.

A válasz utolsó bekezdésével kapcsolatban a TMRSZ javasolta, hogy a válaszadó töltsön el fél órát egy fal előtt, olyan kipufogófüstben, ami összekormozza a mögötte lévő falat, majd tegye fel magának a kérdést, hogy időszakos biztonsági felülvizsgálat alá vonandó-e a kipufogógázzal érintett munkahely!

Mindezek alapján a TMRSZ kérte, hogy vegyék komolyan a munkavállalókat érintő jogszabályokat, azt tartsák is be! Egyben soron kívül intézkedést kért a feltett kérdéseinkre az érdemi válaszok megadására az okiratok megküldésével egyetemben.

TMRSZ