Saját mobiltelefon használata szolgálatban

2013. június 1. óta hatályos 30/2011. (IX. 22.) BM-rendelet 98. § (2) bekezdése szerint

 „ A közterületen, a fogdában, az őrzött szálláson, az őrzött létesítményben, illetve az előállító egységben végzett szolgálatellátás során az egyenruhát viselő rendőr kizárólag szolgálati célú mobil rádiótelefon készüléket, telefonálásra, üzenet küldésére és fogadására alkalmas más telekommunikációs eszközt tarthat magánál a határrendészeti, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi, illetve a személy- és objektumvédelmi feladatainak ellátása során. Ezen rendelkezés alól indokolt esetben a szolgálati elöljáró írásban felmentést adhat.”

Szakszervezetünk szerint a fenti rendelkezés alaptörvény ellenes, mivel indokolatlanul korlátozza a hivatásos állomány tulajdonjoghoz, családi kapcsolatokhoz és önrendelkezéshez való jogát. A rendelkezés rendeleti szabályozása ellenkezik az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének rendelkezésével, mely szerint alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthat meg.

A 30/2011. (IX. 22.) BM-rendelet mobiltelefon használatot korlátozó rendelkezése miatt szakszervezetünk a belügyminiszterhez fordult, hogy vizsgálja meg, hogy indokolt lehet-e a rendelet módosítása. Utaltunk egyben arra, hogy a tilalom alóli elöljárói felmentés lehetősége a rendeletben nincs körülhatárolva, szubjektív jogértelmezésre ad lehetőséget, ami ellenkezik a jogbiztonság elvével is. Tájékoztattuk a tisztelt belügyminiszter urat arról is, hogy 2005-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokának a szolgálati időben a magán- mobiltelefon használatot korlátozó utasítását úgy értékelte, hogy az a tulajdonjog aránytalan korlátozását jelenti, és felhívta a VPOP vezetőjét a rendelkezés visszavonására.

A belügyminiszter megkeresésével párhuzamosan, mivel az észrevételünk alapján a norma megváltoztatása korántsem garantált, megkerestük az alapvető jogok országos biztosát is, hogy fogalmazzon meg ajánlást a belügyminiszter részére, illetve szükség esetén forduljon az Alkotmánybírósághoz. A BM-nek írt érvelésünket kiegészítettük azzal, hogy a „rendőri korrupciós cselekmények megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatokról szóló” Országos Rendőrfőkapitány 20/2013. (V.17.) utasítás VI. fejezet 31. bekezdése is jogértelmezési problémát okozhat a gyakorlatban, mivel fennáll a veszélye annak, hogy a magántulajdonú mobiltelefon szolgálatban történő magánál tartásra és szolgálati célú használatra vonatkozó dokumentációs kötelezettséget előíró utasításbeli rendelkezés alapján egyes szolgálati elöljárók esetleg a BM-rendeletet úgy is értelmezhetik, hogy a magántulajdonú mobiltelefon magánál tartás csakis szolgálati célú használatra engedélyezhető, ami természetesen téves értelmezés, ezért szakszervezetünk mindent megtesz, hogy a magántulajdonú mobiltelefonok szolgálati időben is korlátozás nélkül használhatók legyenek. A megkeresésre érkezett válaszról, az ombudsman vizsgálatról honlapunkon keresztül tájékoztatjuk tagjainkat és az érdeklődőket.

A rendőr kollégáink szakmai önbecsülését nagyban sérti, ha a jogszabályok és a szolgálati elöljárók gyakorlatilag potenciális bűnözőkként kezelik őket, így akarván gátat vetni a rendőrségen belül amúgy is kivételesnek számító egyes korrupciós bűncselekményeknek. Az ombudsmannak írt beadványunkban utaltunk arra is, hogy utólagos ellenőrzésekkel adott esetben teljesen leellenőrizhetők a magáncélú telefonok híváslistái, így a korlátozás gyakorlati szempontból is aggályos és értelmetlen.

TMRSZ