A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének álláspontja változatlanul az, hogy a hivatásos állományúak részére járó szolgálati nyugdíj nem könyöradomány vagy szociális segély, hanem már négy évtizede hatályban lévő törvényi rendelkezések alapján egy olyan szerzett jog, melyet jogállamban visszamenőleg nem lehetne megvonni. Úgy véljük, hogy a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás sérti a jogállamiságot, a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmába ütközik.
A nyugdíjmegvonás a fentieken kívül ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, ezért – a hazai igényérvényesítési lehetőségek kimerítését követően -várhatóan többen fordulnak jogorvoslatért a strasbourgi bírósághoz, és az Alkotmánybíróság is megállapíthatja a rendelkezés alkományellenességét.
A TMRSZ tagjainak is ilyen lehetősége van, Alkotmánybírósághoz tudunk fordulni, azonban ez a lehetőség is korlátozott, mivel az új alaptörvény szerint ilyen joga csak a Kormánynak, az országgyűlési képviselők egynegyedének, vagy az alapvető jogok biztosának van. Másoknak a jövőben csak az úgynevezett alkotmányjogi panasz áll rendelkezésükre, amit akkor lehet igénybe venni, ha az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy egy bírósági döntés ellentétes az alaptörvénnyel, továbbá az alaptörvény gyakorlatilag azt kívánja meg, hogy már bekövetkezett jogsértés álljon fenn, tehát csak 2012. január 1-jét követően, amikor már el is vették a szolgálati nyugdíjat.
Sajnos a belföldön történő jogérvényesítés nem sok eséllyel kecsegtet, mivel a törvényjavaslatot megszavazták, az 2012. január 1. napjától hatályba lép és a bíróságoknak nem áll módjában a hatályos törvényi rendelkezésekkel ellentétes döntést hozni.
A nyugdíj megállapításával, a nyugdíjba vétellel kapcsolatban szolgálati panasz, kereseti kérelem benyújtására sajnos nincsen törvény adta lehetőség, mivel jogszabály lehetővé teszi, hogy a szolgálati nyugdíjat megadóztassák, vagy éppen elfogadja az egykori hivatásos a neki felajánlott állást (hol és milyen módon az még mindig nem világos), a munkáltató és a bíróság csupán jogszabályt alkalmaz, amikor elutasítja a szolgálati panaszt, és kereseti kérelmet.
Álláspontunk szerint a szolgálati nyugdíj megvonása, átminősítse diszkriminatív módon kívánja a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosítani, a több millió nyugdíjas közül a szolgálati nyugdíjasokat érinti hátrányosan.
A módosítás szerzett jogot is sért, mert a szolgálati idővel és a törvény által előírt járulékfizetéssel kiérdemelt nyugdíjat szolgálati járandósággá, egyfajta szociális segéllyé fokozza le, mely a nyugdíjjal ellentétben könnyebben megvonható és annak összege bármikor lecsökkenthető. A szolgálati nyugdíj kedvezményes feltételei emellett sok esetben indokoltak is, hiszen az egykori hivatásosok – mindenki mással ellentétben – életük és testi épségük veszélyeztetése árán is kötelesek ellátni feladataikat, szolgálaton kívül is kifogástalan életvitelt kell tanúsítaniuk, és bele kell egyezniük, hogy bármikor ellenőrizhetik szolgálaton kívüli viselkedésüket, valamint családtagjaikat.
Az már tény, hogy az Országgyűlés 2011. november 28-án este megszavazta a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében azok, akik önkéntes tartalékos szerződést kötnek, mentesülnek a szolgálati járandóságot terhelő személyi jövedelemadó alól.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés hétfőn este „megvitatta”, majd döntést hozott a már végleges javaslatról.
A Kormány azt hangoztatja, hogy önkéntes alapon kívánja biztosítani a szolgálati nyugdíjasok részére a munka világába történő visszatérést.
Felvetődik azonban a kérdés, mennyire önkéntes az a döntés, ami kötelezővé teszi a visszatérést a munka világába, ellenkező esetben adóznia kell az egykori hivatásosnak, vagy ha ezeket nem teszi megvonják a szolgálati nyugdíját (járandóságát)?
A törvény értelmében 2012. január 1-jétől az 1955. évben vagy azt követően született – szolgálati nyugdíjban részesülő – személyeknek a szolgálati nyugdíját szolgálati járandóságként folyósítják tovább.
Ennek összegét úgy kell meghatározni, hogy az erre jogosultnak 2011 decemberében járó szolgálati nyugdíj összegét veszik alapul, amelyet csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével (16%-kal).
Az elfogadott törvény alapján, amennyiben a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött, annak megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnését jelentő hónap utolsó napjáig mentesül a csökkentés alól.
Azok a szolgálati nyugdíjasokra, akik 2011. december 31-éig betöltik az 57. életévüket, továbbá azok, akik szolgálatteljesítés során szerzett baleset, sérülés vagy betegség következtében hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatt kerültek nyugállományba, nem vonatkoznak a nyugdíjas jogállással kapcsolatos jogszabályi változások, és a biztosított kedvezményeit sem veszítik el. Szankcióval sújtják azonban azokat, akik feketén dolgoznak a szolgálati járandóságuk folyósítása mellett.
A rokkantsági nyugállományban lévő volt hivatásos állomány egészségi állapota az általános szabályok szerint kerül felülvizsgálatra (ahogy korábban is). A 70%-os rokkantsági fok felett az ellátás nem változik.
A FÜV eljárással kapcsolatban rendkívül fontos, hogy ha áthúzódik a FÜV eljárás 2012-re, akkor alkalmatlansága esetén elveszti a szolgálati nyugdíjra való jogosultságot, és nem tud nyugdíjba menni a hivatásos állomány tagja, és nem fogják írásban közölni ez évben a felmentését, akkor jövőre már nem lehet szolgálati nyugdíjat megállapítani. Tehát, ha alkalmatlannak nyilvánítják fegyveres szolgálatra, akkor el kell fogadnia a civil beosztást, mert különben ellátatlanul szüntetik meg jogviszonyát.
El kell még mondani, hogy a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz a 25 évnek a jogviszony megszűnésekor kell meglenni, így nem gond, ha az a felmentési időre, akár annak végére fog esni, az meg végképp nem gond, hogy ez a dátum átcsúszik 2012-re. A lényeg, hogy a felmentését még az idén közölje a munkáltató.
Ki jogosult szolgálati járandóságra, mi alapján, s hogyan állapítják majd meg? Kérdés az is, hogy folyósítják vagy szüneteltetik azt öregségi nyugdíjként?
A szolgálati nyugdíjak járandósággá való átalakítása már valós tény, a Kormány nem hátrál, semmibe véve a szerzett jogokat.
Összegezve tehát, szolgálati járandóságra jogosult az a személy, akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a felmentési idő leteltét követően a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra szerzett volna jogosultságot, vagy akinek a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felülvizsgálat keretében megszüntetik, ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetéséig legalább 25 év hivatásos szolgálati jogviszonyban szerzett szolgálati időt szerzett, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-éig eltöltött időt is.
Az új megállapítás és szolgálati járandóság összegének kiszámítási alapját felmentés esetén a szolgálati nyugdíj jelenleg hatályos szabályai szerint számított összeg, míg rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén a megszüntetett nyugdíj összege képzi. Az így kiszámított összeget kell az SZJA mértékének megfelelő összeggel csökkenteni.
A továbbiakban felmerülő kérdésekkel kapcsolatos álláspontunkat folyamatosan közzé tesszük.