Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Tervezet

1992. évi LXIII. törvény

19/A. § rendelkezései szerint

NEM NYILVÁNOS.

Készült 2011. július 29-én

 

1. Szolgálati nyugdíj

A szolgálati nyugdíj szabályozására a következő alapelveket javasoljuk.

• A szolgálati nyugdíj megszűnik.

• Szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani azoknak a már folyósított szolgálati nyugdíját, akik 57. életévüket 2011. december 31-éig nem töltik be. Az 57. életévüket év végéig betöltők szolgálati nyugdíját egységesen öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Szintén öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani a korhatár előtti öregségi nyugdíjat annak a nőnek, aki rendelkezik a kedvezményes nyugdíjazáshoz szükséges 40 év jogosultsági idővel.

• A legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezők megszerzett jogait nyugdíjrögzítéssel kell garantálni. Öregségi nyugdíjként a rögzített nyugdíj összegét kell folyósítani, ha az magasabb, mint az akkor hatályos általános szabályok szerint számított öregségi nyugdíj.

• A szolgálati járandóság összegét 2012. január 1-jétől a hatályos személyi jövedelemadó kulcsnak megfelelően csökkentett összegben kell folyósítani, ezzel azonban a járandóság összege nem csökkenhet a mindenkori minimálbér másfélszerese alá. A csökkentés nem terjed ki arra a személyre, aki szolgálat közben megsérült, megbetegedett, és ezért kellett nyugdíjba küldeni. Amennyiben az érintett családi kedvezményre jogosult lenne, de azt nem vagy csak részben érvényesítheti, a családi kedvezmény (fennmaradó része) a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető. „B” változatként szerepel a Honvédelmi Minisztérium javaslata, miszerint a csökkentés ne vonatkozzon azokra, akik önkéntes tartalékos szolgálatot vállalnak.

• A szolgálati járandóság a nyugdíjemelés mértékével megegyezően emelkedik.

• A szolgálati járandóságban részesülők nem minősülnek nyugdíjasnak, de egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak.

• A szolgálati járandóság folyósítása mellett a versenyszférában munka végezhető, de ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a járandóság folyósítását az év hátralévő részére fel kell függeszteni. Ez a tilalom – szemben a hatályos szabályokkal – kiterjedne a 2007 előtt nyugdíjba vonultakra is. A szolgálati járandóságban részesülő személy költségvetési szervnél csak akkor foglalkoztatható, ha kéri arra az időre a szolgálati járandóság folyósításának felfüggesztését.

• A szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul, de az érintett kérheti a nyugdíjának az akkor hatályos általános szabályok szerinti újraszámítását is.

• Aki a hivatásos szolgálati viszonyból rokkantsági nyugállományba került, és a felülvizsgálat során rokkantságát megszüntetik, amennyiben a rokkantsági nyugállományba helyezésekor a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeinek megfelelt, a továbbiakban a szolgálati nyugdíjasokkal azonos módon szolgálati járandóságra lesz jogosult.

• Feketemunka esetén az ellátást végleg megszüntetik.

• Megszűnik a hivatásos szolgálat speciális felső korhatára, a fegyveresekre is érvényes lesz az általános öregségi nyugdíjkorhatár.

• Megszűnnek a speciális szolgálatiidő-számítási szabályok (szorzók). A megszerzett szolgálati idő rögzítésre kerül, de ez az általános szabályok szerinti nyugdíjszámítás során nem alkalmazható, csak az életpályamodell keretében biztosított kedvezmények esetén.

• A fegyveres életpálya sajátosságait az életpályamodell keretében kell kezelni:

  • azon személyeknek, akik szolgálati jogviszonyban tovább nem alkalmazhatóak, a közszolgálatban kell állást felajánlani [a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat 5. pontja szerinti tartalékállomány tervezett szabályai szerint: részükre állást kell felajánlani; a felajánlott állás elfogadása esetén az érintett kormánytisztviselői kinevezést kap, s ennek megfelelően jogállására a kormánytisztviselői szabályok vonatkoznak (ideértve a javadalmazást is), azzal az eltéréssel, hogy próbaidőt nem lehet kikötni, és meghatározott ideig a munkáltató érdekkörébe tartozó okból felmentésre nem kerülhet sor],

  • nyugdíj előtti rendelkezési állomány és könnyített szolgálat az idősebb, illetve hosszabb ideje szolgáló fegyvereseknek,

  • különleges foglalkoztatási állomány (szenior állmány) a fegyveres szervhez szolgálati járandóságból visszatérőknek.

2. Részletes javaslatok a szolgálati nyugdíjra

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatályos szabályai a szolgálati nyugdíjjogosultságot az általános öregségi nyugdíjhoz képest kedvezőbb feltételekhez kötik. A kedvezőbb feltételek megnyilvánulnak a betöltendő életkorban, a szolgálati idő számításában, valamint a nyugdíj összegének megállapításában. E kedvezmények felülvizsgálata és átalakítása szükséges a nyugdíjrendszer egységesítéséhez. Mindez a hivatásos állomány tagját megillető nyugdíjjogosultság feltételeinek újraszabályozását jelenti.

A javaslat értelmében 2012. január 1-jét követően új szolgálati nyugdíjjogosultságot megállapítani nem lehet. 2012. január 1-től a hivatásos állományúak részére is a Tny. szabályai szerint kell öregségi nyugdíjat megállapítani.

A Hszt., a Hjt, illetve a korábban hatályos szabályok alapján folyósított szolgálati nyugdíjat, ha a szolgálati nyugdíjban részesülő 57. életévét év végéig nem tölti be, szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani. Aki 57. életévét év végéig betölti, annak a szolgálati nyugdíját öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A szolgálati járandóságot az érintettre irányadó, Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig folyósítják, utána a csökkentések nélküli összeget kell öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani, ha az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjnál az magasabb.

A szolgálati járandóság összege megegyezik a 2012. január 1-jén esedékes szolgálati nyugdíjnak a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével – jelenleg 16% – csökkentett összegével. Ezzel azonban a járandóság összege nem csökkenhet a minimálbér másfélszerese alá. A szolgálati járandóság évenkénti emelésére az öregségi nyugdíj emelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezményt a szolgálati járandósággal szemben is érvényesítheti, ha az összevont adóalapjába tartozó jövedelemmel szemben nem vagy nem teljes mértékben tudja érvényesíteni. Nem csökkenthető a szolgálati járandósága annak, aki szolgálatteljesítés közben szenvedett balesetet vagy betegedett meg, és ezért nyugdíjazták. Az életpályamodell egyébként is kiemelkedő juttatásokat kíván biztosítani a szolgálatteljesítés közben megsérülteknek, megbetegedetteknek, illetve az elhunytak hozzátartozóinak. B” változatként szerepel a Honvédelmi Minisztérium javaslata, miszerint a csökkentés ne vonatkozzon azokra, akik önkéntes tartalékos szolgálatot vállalnak.

Azon Hszt. és Hjt. hatálya alá tartozó hivatásos állományúak szolgálati nyugdíját, akik 2011. december 31-éig rendelkeznek a hatályos rendelkezések alapján megállapított 25 év hivatásos szolgálati idővel, a 2011. december 31-én hatályos rendelkezések szerint rögzíteni kell. Az érintett a tényleges nyugállományba vonuláskor választhat az akkor megállapításra kerülő társadalombiztosítási nyugdíj és a rögzített szolgálati nyugdíj között. A 2007. évi CXXII. törvénnyel a Hszt.-be és a Hjt-be beiktatott szolgálati nyugdíjrögzítési szabályok alapján rögzített nyugdíjak tekintetében is biztosítani kell a választás lehetőségét a tényleges nyugdíjba vonuláskor.

Aki a hivatásos szolgálati viszonyból rokkantsági nyugállományba került és a felülvizsgálat során rokkantságát megszüntetik, amennyiben a rokkantsági nyugállományba helyezésekor a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeinek megfelelt, a továbbiakban a szolgálati nyugdíjasokkal azonos módon szolgálati járandóságra lesz jogosult. Aki ezzel a feltétellel nem rendelkezik, a rokkantság megszüntetését követően az általános szabályok szerint lesz jogosult ellátásra.

A hivatásos szolgálat felső korhatára, amely jelenleg az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor, az öregségi nyugdíjkorhatárra emelkedik. A szolgálati idő szorzók is megszűnnek, viszont a megszerzett szolgálati időt rögzíteni kell. A rögzített szolgálati idő csak az életpályamodell keretében kerül figyelembevételre, a nyugdíj megállapítását nem érinti.

Azok a szolgálati nyugdíjasok, akik vállalják, hogy őket a rendvédelmi szerveknél létrehozásra kerülő különleges foglalkoztatási állományban (szenior állomány) hivatásos szolgálati viszony keretében foglalkoztassák, a részükre folyósított – a 16%-kos csökkentés nélkül számított – szolgálati járandósággal megegyező összegű, de legalább a minimálbér másfélszeresét elérő nettó illetményt kapnak. Az illetmény emelésére az öregségi nyugdíj emelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szenior állomány a szolgálati feladatait fegyver nélkül, heti 35 órában, könnyített feltételek mellett látja el. A szenior állomány jogállására, jogaira, kötelezettségei és feladataira vonatkozó szabályokat a Hszt.-ben, illetve végrehajtási rendeleteiben kell szabályozni. Ha a Hszt. szerinti szenior állományban foglalkoztatott személy szolgálati viszonyát azért szüntették meg, mert szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, a szolgálati járandóságot meg kell szüntetni és a rögzített nyugdíj érvényesítésének jogát is elveszti.

A javaslat szerint könnyített szolgálatban kell foglalkoztatni azt a személyt, aki 52. életévét betöltötte és legalább 25 év (Magyar Honvédség esetén legalább 15 év) tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik. Nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni azt, aki az öregségi korhatárt öt éven belül betölti, és vagy legalább 30 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, vagy könnyített szolgálatot lát el.

A szakszervezetek kérésére a tervezet lehetővé kívánja tenni, hogy 2011. december 31-éig átmenetileg a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye szolgálati nyugdíjként is igénybe vehető legyen, ha az érintett legalább tíz év hivatásos szolgálati idővel rendelkezik.

3. Munkavégzés korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság mellett

A hatályos szabályozás szerint a korhatár előtti nyugdíjban részesülők a korhatár betöltéséig csak akkor kaphatják meg a nyugdíjukat, ha a nyugdíj melletti munkavégzésből származó jövedelmük a minimálbér 18-szorosát, 2011-ben az 1 404 000 Ft-ot nem haladja meg, feltéve, hogy 2007 után mentek nyugdíjba. A javaslat ezt kívánja fenntartani azzal, hogy a szabály a 2008 előtt nyugdíjba vonultakra is vonatkozzon. A korlátozás kiterjesztéséhez legalább fél év felkészülési idő szükséges. A korhatár előtti ellátásban részesülő személy költségvetési szervnél csak akkor foglalkoztatható, ha kéri arra az időre a korhatár előtti ellátás folyósításának felfüggesztését. Ezzel kapcsolatban a KIM jelezte, hogy aggályos lehet a köz-, illetve magánszférában történő munkavállalás megkülönböztetése.

Az átalakításnak vállalkozói körben az is következménye, hogy mivel a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság nem nyugdíj, ezért vállalkozás esetén nem alkalmazható rá a kiegészítő tevékenység szabálya, így a vállalkozásban részt vevőnek járulékot kell fizetnie, s mivel jövedelemben részesül, a juttatásának folyósítása szünetel.

Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyt bejelentés nélkül foglalkoztatják, akkor az ellátást véglegesen meg kell szüntetni, és a szolgálati járandóságban részesülő személy a nyugdíjrögzítésre szerzett jogát is leveszti. Ez a folyósító szerv és az adóhatóság kölcsönös adatközlésével kiegészítve megfelelő visszatartó erőt jelenthet a fekete-foglalkoztatással szemben.

2011. évi … törvény

a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

1. Általános rendelkezések

1. §

E törvény alkalmazásában

1. biztosítással járó jogviszony:

   1. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint biztosítással járó jogviszony,

   2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. §-a szerint biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,

   3. a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. §-a szerint biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony;

2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

3. korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy: az a személy, akinek korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot folyósítanak, vagy akinek a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetik;

4. korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó

   1. előrehozott öregségi nyugdíj,

   2. csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,

   3. korkedvezményes nyugdíj,

   4. bányásznyugdíj,

   5. korengedményes nyugdíj,

   6. az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,

   7. az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

   8. a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

   9. az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

   10. a szolgálati nyugdíj;

5. korhatár előtti öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kezdő napja: az a nap, amelytől kezdődően a korhatár előtti öregségi nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapítják;

6. öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár.

1. §

   1. A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

   2. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítására, a szolgálati járandóság évenkénti emelésére, a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idő, korkedvezményes idő megállapítására, a jogorvoslatra, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

   3. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépő korhatár előtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

   4. A . § Hiba: A hivatkozás forrása nem található bekezdése, a Hiba: A hivatkozás forrása nem található. §, az . § bekezdése, a . § bekezdése és a . § bekezdése szerinti továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.

2. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak továbbfolyósítása

3. §

4. §

   1. Az 1955. évben vagy azt követően született, folyósított szolgálati nyugdíjra jogosult személy részére a szolgálati nyugdíjat 2012. január 1-jétől a (2)–(4) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani a szüneteltetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

   2. A szolgálati járandóság összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csökkenteni kell az összevont adóalapba tartozó jövedelmek személyi jövedelemadójának mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet a 2011 decemberében hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka alá, ha a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege – a csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – ezt az összeget meghaladta.

„A” változat

3. Nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha

   1. a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 180. §-a, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították, vagy

   2. a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj – a csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011 decemberében hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát.

„B” változat

(3) Nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha

a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 180. §-a, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították,

1. a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj – a csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011 decemberében hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy

2. a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött, annak időtartamára.

1. Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybe vételére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelméből nem vagy csak részben érvényesítheti, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezmény vagy annak fennmaradó része a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.

3. Korhatár előtti ellátás megállapítása 2011. december 31-ét követő kezdő naptól

5. §

4. Szolgálati járandóság megállapítása 2011. december 31-ét követő kezdő naptól

6. §

   1. 2011. december 31-ét követő kezdő naptól szolgálati járandóságra jogosult az a személy, akinek a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felülvizsgálat keretében megszüntetik, ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba helyezéskor legalább 25 év hivatásos szolgálati jogviszonyban szerzett szolgálati idővel rendelkezett.

   2. Az (1) bekezdés alapján megállapított szolgálati járandóság összege megegyezik a korábban folyósított rokkantsági nyugdíjnak az . § – bekezdés megfelelő alkalmazásával számított összegével.

5. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetése

7. §

   1. A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1)–(2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

   2. Az (1) bekezdés alkalmazása során a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe, ha a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2008. január 1-jét megelőző kezdő időponttól állapították meg.

8. §

A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül.

9. §

   1. Korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személlyel költségvetési szerv kormánytisztviselői jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírói szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, a Hszt. szerinti szolgálati viszonyt, az önkéntes tartalékos jogviszony kivételével a Hjt. szerinti szolgálati viszonyt és munkaviszonyt akkor létesíthet, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy a jogviszony fennállásának teljes időtartamára kéri a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését a nyugdíjfolyósító szervtől.

   2. Az (1) bekezdés szerinti esetben a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.

10. §

Ameddig a jogosult az újbóli folyósítást nem kéri, szüneteltetni kell a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását, ha a korhatár előtti öregségi nyugdíj folyósítását 2011 decemberében a jogosult kérelmére szüneteltették.

11. §

A szüneteltetést követően a korhatár előtti ellátást azonos összegben, a szolgálati járandóságot az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben kell újra folyósítani.

6. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnése

12. §

    1. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha

       1. a jogosult meghal,

       2. a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,

       3. a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,

       4. a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy

       5. a nyugdíjmegállapító szerv a (2) bekezdésben, (3) bekezdésben vagy korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.

    2. A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni, ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

    3. A szolgálati járandóságot meg kell szüntetni, ha a Hszt. szerinti szenior állományban foglalkoztatott személy szolgálati viszonyát azért szüntették meg, mert szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték.

    4. Akinek korhatár előtti ellátását vagy szolgálati járandóságát megszüntették, annak korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg.

7. A korhatár előtti ellátásban részesülő személyek öregségi nyugdíja

13. §

    1. Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától hivatalból a korhatár előtti ellátásnak az időközi nyugdíjemelések mértékével növelt összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

    2. Az öregségi nyugdíj (1) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

8. A szolgálati nyugdíj rögzítése, valamint a szolgálati járandóságban részesülő vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkező személyek öregségi nyugdíja

14. §

Ha a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagjának a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálatinyugdíj-megállapítási szabályai szerint 2012. június 30-éig – annak folyósítása nélkül – meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani a szolgálati nyugdíj összegét (nyugdíjrögzítés).

15. §

    1. Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától hivatalból a szolgálati járandóság csökkentések nélküli és a csökkentésekre eső időközi nyugdíjemelések mértékével növelt összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

    2. Az öregségi nyugdíj (1) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

16. §

    1. Azoknak a . § Hiba: A hivatkozás forrása nem található bekezdés Hiba: A hivatkozás forrása nem található pontjában és a . §-ban nem említett személyeknek, akik folyósítás nélkül megállapított (rögzített) szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő időponttól történő megállapítása során kérelemre a megállapított (rögzített) szolgálati nyugdíj összegét, több megállapított (rögzített) szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, illetve ezt az összeget kell hozzátartozói nyugellátás megállapítása során figyelembe venni.

    2. Az (1) bekezdés nem alkalmazható azokra a személyeknek, akiknek szolgálati járandóságát a . § vagy (3) bekezdése alapján szüntetik meg.

9. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság fedezete

17. §

    1. A korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot és a végrehajtás költségeit a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti.

    2. E törvény rendelkezéseire hivatkozással a 2011. december 31-én hatályos szabályokban foglaltakhoz képest a korengedményes nyugdíjra megállapodást megkötő munkáltató fizetési kötelezettsége nem növelhető és a munkáltató visszatérítésre nem tarthat igényt.

10. Felhatalmazó rendelkezés

18. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapításának és folyósításának részletes eljárási szabályait.

11. Hatályba léptető rendelkezések

19. §

    1. Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

    2. E törvény –. §-a, –Hiba: A hivatkozás forrása nem található. §-a, Hiba: A hivatkozás forrása nem található. § Hiba: A hivatkozás forrása nem található bekezdése, Hiba: A hivatkozás forrása nem található–Hiba: A hivatkozás forrása nem található. §-a, Hiba: A hivatkozás forrása nem található–. §-a és . § bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

    3. E törvény Hiba: A hivatkozás forrása nem található. § Hiba: A hivatkozás forrása nem található bekezdése és . § bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

    4. A Hiba: A hivatkozás forrása nem található–Hiba: A hivatkozás forrása nem található. és Hiba: A hivatkozás forrása nem található–Hiba: A hivatkozás forrása nem található. alcím 2012. január 2-án hatályát veszti. A Hiba: A hivatkozás forrása nem található. és . alcím 2013. január 2-án hatályát veszti.

20. §

21. §

22. §

23. §

24. §

25. §

12. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

26. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont a), b), g) és h) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

Nyugdíj:)

„a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor;

b) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság;”

„g) a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás;

h) a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély – a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója – számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;”

13. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

27. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá – a rájuk vonatkozó mértékben – a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira, továbbá a szolgálati járandóságban részesülőkre is alkalmazni kell.”

28. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény a Pályázati rendszer alcímet megelőzően a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:

„Nyugdíj előtti rendelkezési állomány

44/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy – a munkáltató érdekkörében felmerült okból – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

1. csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,

2. arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,

3. szolgálatba hívása tartamára az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,

4. szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja.”

29. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hivatásos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárral.”

30. §

    1. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.”

2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)–(2d) bekezdés szerinti jogosultsági idővel.”

31. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény az Az előmenetel feltételei alcímet megelőzően a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:

„Könnyített szolgálat

70/A. § (1) A hivatásos állomány tagját kérelmére – az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig – könnyített szolgálatban kell foglalkoztatni, ha az 52. életévét betöltötte és legalább 25 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

1. a szolgálati viszonyban töltött időbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követő hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőzően fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy az irányító minisztériumnál 2012. január 1-je előtt megszakítás nélkül közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban eltöltött időt azzal, hogy e jogviszonyokban eltöltött idő ötven százalékos mértékben vehető figyelembe, továbbá

2. az e törvény alapján létesített szerződéses jogviszonyban eltöltött időt is szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti 35 óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(4) Könnyített szolgálatban foglalkoztatás megkezdésekor a hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagja illetményét a könnyített szolgálatot megelőző utolsó havi illetménye alapján számított távolléti díjnak megfelelő összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény a könnyített szolgálat időtartama alatt nem csökkenhet.

(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.”

32. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XVII. Fejezete a következő 205/A. §-sal egészül ki:

„205/A. § A 204. és 205. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.”

33. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 264/C. §-át megelőző alcíme és 264/C–264/F. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:

„Különleges foglalkoztatási állomány

„264/C. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár eléréseelőtt a szolgálati járandóságra jogosult

1. vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot, és

2. megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek,

kérelmére – függetlenül attól, hogy mely fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn szolgálati viszonya – a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába kell venni.

(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.

(3) A szenior állományban történő foglalkoztatásra a rendőrség és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható.

(4) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel előtt folyósított szolgálati járandóságnak – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi …. törvény . § – bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított – összegénél, és el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát. Az illetményemelés mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(5) Szenior állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani.

264/D. § (1) A szenior állomány tagja – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fegyver nélküli szolgálatot lát el.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el, a szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni.

(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

264/E. § A szenior állományban foglalkoztatott a hivatásos szolgálati viszony létesítését követően, a tényleges szolgálat megkezdése előtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelő képzésben részesül.

264/F. § (1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is megszűnik

1. a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy

2. ha a szenior állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját megelőzően legalább 60 nappal be kell nyújtani.

(3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szűnik meg, a szenior állományba egy alkalommal visszavehető.

(4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját – ha megfelel a 64. §-ban meghatározott feltételeknek – előnyben kell részesíteni.”

34. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XXVI. Fejezete a következő 341/D. §-sal egészül ki:

„341/D. § Szolgálati nyugdíjra és annak teljes összegű folyósítására jogosult a hivatásos állomány nő tagja, ha 2011. december 31-éig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)–(2d) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel azzal, hogy a szükséges jogosultsági időből legalább tíz évnek hivatásos szolgálatban eltöltött időnek kell lennie.”

35. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XXVI. Fejezete a következő 341/E. §-sal egészül ki:

„341/E. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idő rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni és erről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati időt a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a felmentési idő, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni.”

36. §

    1. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„20. a szenior állományba vétel fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, a ruházati ellátási normát és a felszerelést;”

2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári hírszerző szolgálat esetében utasításban – állapítsa meg.”

37. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

1. 58. § (2) bekezdésében a „szolgálati vagy rokkantsági” szövegrész helyébe a „saját jogú” szöveg,

2. 64. § (1) bekezdésében a „felmentéssel szüntették meg” szövegrész helyébe a „felmentéssel vagy az 59/A. § (1) bekezdése alapján közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szüntették meg” szöveg,

3. 81. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezéssel” szövegrész helyébe a „nyugállományba vonulással” szöveg, a „nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével vagy azt követően” szövegrész helyébe a „felmentésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése” szöveg,

4. 204. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult” szöveg,

5. 7. számú melléklete XII. pontjában a „nyugállományba helyezés ideje” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezés, nyugállományba vonulás ideje” szöveg

lép.

38. §

Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

1. 43. § (3) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,

2. 52/A. §-a és az azt megelőző alcím,

3. 53. §-át megelőző alcímben az „egyéb” szövegrész,

4. 55. § (3) bekezdésében az „– a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével –” szövegrész,

5. 56. § (1) bekezdésének c) pontja,

6. 56. § (4) bekezdése,

7. 58/A. §-ában a „ , ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult” szövegrész,

8. 59. § (1) bekezdés a) pontja,

9. 61. § (2) bekezdés e) pontja,

10. 61/A. §-a,

11. 63. § (6) bekezdés b) pontjában az „és nyugdíjjogosultságot nem szerzett” szövegrész,

12. 64. § (1) bekezdésében az „– amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhető –” szövegrész,

13. 64. § (5) bekezdése,

14. 181. §-a és az azt megelőző alcím,

15. 182–184. §-a és a 182. §-t megelőző alcím,

16. 185. § (3) bekezdése,

17. 187. § (3) bekezdésében a „szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági” szövegrész,

18. 192/A. § (1) bekezdése,

19. 264/G–264/L. §-a,

20. 326. § (1) bekezdésében az „ , a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész,

21. 326. § (2) bekezdése,

22. 326/A. §-ában az „ , a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész,

23. 328. § (1)–(3) bekezdése,

24. 328. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdésben meghatározottakon túl” szövegrész,

25. 329. §-a,

26. 331. §-a,

27. 341. §-a,

28. 341/D. §-a.

1. 31. § (7) bekezdése,

2. 44/A. § (3) bekezdés c) pontja.

3. jogosító idő” szövegrész.

1. §

2. §

3. §

4. §

5. §

14. Hatályon kívül helyező rendelkezések

44. §

    1. Hatályát veszti

       1. az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10. §-a,

       2. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 1995. évi LII. törvény,

       3. az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXIV. törvény,

       4. az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény,

       5. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LVI. törvény 38. § (3) bekezdése,

       6. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXXIII. törvény 23. § (4) bekezdése,

       7. a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 161. § (11) bekezdése,

       8. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 139. §-a,

       9. az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése,

       10. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény,

       11. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLVI. törvény 22. § (3)–(5) bekezdése,

       12. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 8. § (5) és (7) bekezdése, valamint 9. és 10. §-a,

       13. a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 52. § (12) és (17) bekezdése,

       14. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXVII. törvény,

       15. a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XXIII. törvény,

       16. a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet,

       17. az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet,

       18. a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet.

    2. Hatályát veszti

       1. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja,

       2. az egyes adótörvények módosításáról 2007. évi CXXVI. törvény TIZENÖTÖDIK RÉSZE és 396. §-a.