A Duna Televízió Közbeszéd című műsorának vendége volt Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés Elnöke, aki a műsorban alaptalan és valótlan kijelentéseket tett, ráadásul ürülékhez hasonlította a rendőröket. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorának részlete az alábbiakban megtekinthető, majd alatta olvasható Dr. Kövér Lászlóhoz írott levelünk.

Szám:Kü-175/2011.

 

 

Dr. Kövér László úrnak,
Magyar Országgyűlés Elnöke,
Fidesz Politikusa részére!

 

B U D A P E S T

 

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

 

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkáraként – mint a Rendőrség legnagyobb létszámú szakszervezete törvényes képviselője – ezúton szeretném kifejezni tiltakozásomat és tolmácsolni több ezer, munkáját tisztességgel végző magyar rendőr felháborodását, és hangot adni sértett önérzetüknek az Ön által a Duna Televízió 2011.04.19-én elhangzott „Közbeszéd” műsorában tett alaptalan, és valótlan kijelentései okán.

A Magyar Országgyűlés elnökeként, illetve kormánypárti politikusként Ön olyan nyilatkozatot tett a Fidesz képviselőjeként, amely tartalmában folytatja a kormányzatnak azt a tevékenységét és kommunikációját, amellyel nap mint nap beletörlik a cipőjüket a rendőrség tisztességes munkavállalóinak a mundérjába. A mundér védelme fontossága – mint az érdekvédelem egyik kiemelt területe – okán ez mellett sem szakszervezeti vezetőként, sem lefokozott rendőr alezredesként nem tudok szó nélkül elmenni, ezért engedje meg, hogy az alábbiak szerint fejtsem ki a nyilatkozatával kapcsolatos véleményemet.

Ön az alábbi sértő, alaptalan és valótlan kijelentéseket tette a rendőrök, illetve a szakszervezeti vezetők vonatkozásában a fentiek szerint utalt televíziós beszédében:

“….. akkor lapítottak, mint az a bizonyos a gazban?”

“….utána négy évig ezek a rendőrök nem, hogy nem tüntettek a Gyurcsány kormánnyal szemben, hanem hát azzal telt el a négy év, hogy azt próbáltuk kibogozni, hogy milyen gyalázatos brutalitással, milyen politikai felelősség mellett léptek fel az egyébként az alapvető jogaikkal élő magyar állampolgárokkal szemben. Ezt a szégyenfoltot mind a mai napig nem sikerült a rendőrségnek még magáról lemosnia.”

Az, hogy a szakszervezeti vezetők, illetve a rendőrök „lapítottak”, így általánosságban kijelentve alaptalan, valótlan és emellett még alpári jelzővel is illethető nyilatkozat az Ön részéről. A TMRSZ főtitkáraként – kollégáim és saját tisztességem mint szakszervezeti vezető és egyben mint rendőr védelme okán is elmondva – többször is felszólaltam a 2006. őszi események során, illetve azt követően is folyamatosan. Első ilyen felszólalásomat, 2006. szeptember 21-én tettem közzé, amelyben a tisztességes munkát végző, életüket és testi épségüket kockáztató rendőrök iránti szolidaritásról és a rendőri munkavégzés áldozatos jellegéről nyilatkoztam. A nyilatkozat jelenleg is elérhető honlapunkon a Rend-Őr című kiadványunkban link alatt közzétéve, amelyet nyomtatott formában 4.000 példányban osztottunk ki kollégáink és a magyar állampolgárok között.

Ezt követően 2007-ben, a Civil Jogász Bizottság által tartott sajtótájékoztatón – amelynek tagja az a dr. Völgyessy Miklós úr is, aki a Fidesz kormányzat „Semmisségi törvényének” jogi formába öntését is végezte – ismételten felszólaltam, amely miatt azok az ügyészségi nyomozók, akik a jelenlegi Fidesz kormányzat irányítása alatt is ügyészségi nyomozókként tényked(het)nek, bujtogatás miatt koncepciós jellegű eljárást indítottak ellenem és az Önök 2/3-os forradalmát követően 2010. decemberében rendfokozatomtól megfosztottak és bűnösnek minősítettek.

Az, hogy ez az Ön által megfogalmazott általánosító kijelentése minden alapot nélkülöz, teljesen nyilvánvaló. Engedje meg, hogy idézzek néhány mondatot az említett 2007. őszén tartott sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatomból:

„Szakszervezetünk megalakulása, azaz 2004. októbere óta folyamatosan hangoztatja, hogy végett kellene vetnie a mindenkori aktuális kormányzatnak, hogy önös érdekek és saját politikai hatalma védelmében magyar rendőröket olyan emberek ellen vessen be rendőri erőszakot alkalmazva, akik alkotmányos jogaikat, nevezetesen a szólás szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának szabadságát továbbá a jelenlegi hatalommal elégedetlenségnek hangot adó véleménynyilvánítási jogukat kívánják gyakorolni.

A Magyar Köztársaság mindenkori miniszterelnökétől megengedhetetlen az a hangnem, amely burkolatlanul akár a lőfegyver használatát sem kizárva előzetesen „megüzenni kívánja” az ország azon lakosainak, akik említett jogaikat gyakorolni kívánják, hogy ha rajta múlik, akkor a magyar rendőröket akár olyan célra is felhasználja, amely a legsötétebb kommunista diktatúrát megelégelő 56-os forradalom résztvevői közé lövetést idézi fel, ha az ember értelmezni kívánja Gyurcsány Ferenc szavait.

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete pártpolitika semleges. Ezt mindenképpen szeretném leszögezni. Ugyanakkor tény, hogy a magyar rendőrség beosztotti állománya egyre jobban kisemmizett, saját vezetői által sok esetben megalázott. Ezeket a – nevezzük őket kisrendőröknek – kívánja a Magyar Köztársaság miniszterelnöke ismét egy olyan „szerepkörrel” felruházni, amely minden demokratikus berendezkedésű jogállamban idegen, és csupán egyes diktatórikus rendszerekben fordulhat elő a miniszterelnök „üzenetéhez” hasonló megfélemlítés.

A magyar kisrendőrök zömében és túlnyomórészt tisztességes magyar állampolgárok, szeretik hazájukat és védik a köztársaság jogintézményeit, közrendünket, mindannyiunk biztonságát. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy egyes érdekcsoportok saját céljaik elérése és megkérdőjelezhető társadalom reformálási érdekeik fenntartása céljából – ha az ellenkezik a többségi akarattal – a rendőrséget jogellenes tevékenység kifejtésére utasítsák.

…

Mindez beleillik abba a most már kétséget kizáró módon körvonalazódó koncepcióba, hogy egyes rendőri vezetőket jól megfizetve a szakmaiság háttérbe szorításával az utca állampolgárát és az utca kisrendőrét egymás ellen hangolják. Ez ellen a TMRSZ folyamatosan felemeli a szavát és a rendőri vezetői kiválasztás sokszor szakmaiatlan gyakorlatának felülvizsgálatát is folyamatosan szorgalmazzuk, minden eredmény nélkül, mert úgy tűnik, nincs rá láthatóan igény, hogy a rendőrség polgárbarát módon működjön.

…

A magyar miniszterelnök súlyos szavai sötét árnyékként nehezednek a szakmai alapokon ténykedni akaró rendőri vezetőkre és kisrendőrökre egyaránt. Nem akarjuk, hogy az utca embere a rendőrséget az ÁVH egykori verőlegényeihez hasonlítsa és ezért tenni is kívánunk a rendelkezésünkre álló eszközökkel.

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete felhívja minden rendőri vezető és kisrendőr figyelmét a Rendőrségről szóló törvényben foglaltak betartására és hogy feladatát a rendőri esküjéhez méltón végezze. A jogsértő parancsot – ha azzal bűncselekmény elkövetésére utasít az utasítást kiadó – meg kell tagadni! Csapaterőben is meg kell tagadni, ha a rendőr tudja, hogy a végrehajtással bűncselekményt követ el.

A lőfegyverhasználaton kívül alkalmazható egyéb más rendőri kényszerintézkedések kapcsán le szeretném szögezni, hogy minden olyan parancsnál, amikor a tömegoszlatás szükségességének törvényi feltételei fennállnak, a parancsot kiadó rendőri vezetőknek figyelembe kell venni a fokozatosság és az arányosság követelményét.
Ennek figyelmen kívül hagyása ugyanis aránytalan és a demonstrálók számára váratlan rendőri intézkedést eredményez, amely könnyen fordulhat át teljes zűrzavarba, illetve legtöbbször ez volt az előzménye az őszi eseményekkor is a rendőri túlkapásoknak.

A Strassbourg-i Emberi Jogi Bíróság döntését követően – mint azt dr. Morvai Krisztina asszony elmondta – a magyar és a nemzetközi jogban nincs helye jogellenesen összegyűlt tömegről beszélni akkor, ha a tüntető tömeg, nem zavarja a közlekedés forgalmát, nem akadályozza a bíróságok működését, nem akadályozza az országgyűlés munkáját. Az a helyzet, ha a tüntetést nem jelentették be előzetesen és a tüntető tömeg nem tanúsít büntetőjogilag értékelhető magatartást, akkor nem lehet jogellenesen összegyűlt tömegről beszélni, és ebben az esetben az oszlatásra irányuló parancs kiadásának sincs helye az említett nemzetközi bírósági ítéletértelmében. Erre ezúton nyomatékosan felhívjuk a rendőri vezetők figyelmét.

A TMRSZ mindenképpen el kívánja kerülni az olyan sorozatos parancsnoki hibákból eredő rendőri ténykedést, mint volt az 2006 őszén. Az azóta eltelt időben kisrendőrök tucatjai ellen indult büntetőeljárás, míg a csapaterős rendőri erők eljárásáért felelős rendőri vezetők közül eddig egyetlen egy felelősségre vonásról nem kaptunk hírt, ellenben jutalmazások voltak szép számmal. Ebből következik, hogy a törvénytelenül kiadott parancsok végrehajtóival szemben jár csak el a hatalom, míg a parancsot kiadókat jutalmazza. Minden rendelkezésre álló jogi eszközzel azon vagyunk, hogy a rendőri erők ténykedése egy demokratikus berendezkedésű államban elvártak szerint történjen és felszólítjuk a rendőri vezetőket, hogy a jogsértő parancsot – jöjjön az akár a Magyar Köztársaság kormányfőjétől is – meg kell tagadnia minden tisztességes magyar rendőrnek.”

A fenti nyilatkozat-rész cáfolata annak az Ön által tett valótlan és sértő nyilatkozatnak, amely szerint a rendőrök lapítottak a 2006. őszi eseményeket követően.

Ezt megelőzően, 2006. őszén, az októberi eseményeket követően is számos sajtóorgánumban nyilatkoztam hasonló tartalommal.

Megjegyezni szeretném még, hogy a Magyar Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke 2006. október 23-án százezres nagyságrendű demonstrációt hirdetett meg a Blaha Lujza tér-Astoria tér közötti útszakaszon. A demonstráció résztvevőire a rendőrség felelős irányítói „rátolták” z oszlató rendőri erőkkel azt a néhány ezer fős tömeget, akik a Deák Téren tüntettek és akikkel szemben a rendőrség az oszlatást megkezdte. Az oszlatott tömegnek a demontsráló tömegre való rátolásának észlelésekor a jelenlegi miniszterelnök, ahelyett, hogy a helyszínen maradt volna és megvédte volna, vagy megpróbálta volna megvédeni saját szimpatizánsait, autóba vágta magát és padlógázzal elmenekült a helyszínről, cserben hagyva a miatta megjelent százezreket.

Kérdezem én, hogy akkor ki volt az, aki – az Ön szavaival élve – valójában lapított?

Egyedül Révész Máriusz képviselő úr volt az, aki a helyszínen maradva próbálta szándékai szerint elcsitítani a kedélyeket. A többi fideszes képviselő viszont lapított akkor. Az Országgyűlésben pedig ezt követően folytatódott a parttalan szájtépés, a politikai haszonszerzés nyilvánvaló céljával és a rendészet cinkos összekacsintással való szétverése szándékával.

A munkájukat végző rendőrök a rendet próbálták meg védeni, fenntartani. Az akkori aljas és mocskos szándékú kormányzati politika volt az – felhasználva a már akkor is működő Főkapitányi Klub egyes tagjainak az elvtelen lojalitását -, amelynek segítségével előbb az MTV székháznál beáldozták több száz tiszthelyettes rendőrnek a testi épségét, miközben a rendelkezésre álló csapaterő igénybevételével könnyen kezelhető lett volna a helyzet.

Nem a rendőrök lapítottak tehát Tisztelt Elnök Úr, hanem elsősorban a helyszínen jelen lévő fideszes gyűlés akkori ellenzéki politikusai, élükön a párt vezetőjével, a jelenlegi miniszterelnökkel.

A végrehajtásban részt vevő rendőrök többségében tisztességgel becsülettel végezték azt a munkát, amelyre parancsot kaptak.

Ha ön a rendőröket becsmérli és kimondatlanul, de utalva az ürülékhez hasonlítja őket, ezt az újabb sértést is visszautasítom és javasolom, hogy előbb szeretett pártja környékén vizsgálódjon és osztogasson minősítéseket kebelbarátainak és eszmetársainak!

Javasolom, hogy vegye figyelembe ennek során a jelenlegi miniszterelnök gyáva elkotródását és szavazóinak cserbenhagyását is.

Ez semmiképpen nem méltó, és nem csapatjátékosra valló tett volt a miniszterelnök úr részéről. A rekordsebességű eltávozás a helyszínről ugyanis inkább jellemezhető az Ön által a rendőrökre mondott hasonlattal, mint azokra a rendőrökre, akik a mostoha helyzetben megpróbáltak jog- és szakszerűen intézkedni.

Emellett pedig tény, hogy a nem kevésbé mocskos szándékú felelős rendőri vezetők ténykedésének köszönhetően rendszeresítés nélküli lőfegyverekkel és gumilövedékekkel látták el az állományt, amelynek egyes tagjai – kétséget kizáróan – a rendőri eskü szellemétől idegen, és megengedhetetlen, szakmaiatlan ténykedésükkel elkövették a cselekményeiket.

Önök, fideszes kormánypárti képviselők azonban a mai napig nem vonták felelősségre azokat, akik ezeket a rendszeresítetlen lövedékeket és lőfegyvereket engedték használni, rendszerben tartották, de a szükséges szakmai és jogi előfeltételeket nem teremtették meg a használatukhoz, noha bizonyított tény, hogy Petrétei miniszter csupán 2006. novemberében rendszeresítette ezeket az eszközöket.

Önök még most, kormányon is csupán verbálisan okolják az akkori rendőri vezetést, de ezzel ellentétben a tény az, hogy kormányuk belügyminisztere bizonyított módon már megtárgyalta a rendőri életpályamodellt a Főkapitányi Klub rendőri vezetőivel, miközben a munkavállalóknak, az őket képviselő szakszervezeteknek nem mondanak konkrétumot. Az Ön szavaival élve továbbra is lapítanak, fenyegetőznek és oktondi nyilatkozatokat tesznek a különböző médiumokban, megtévesztve ezzel a magyar állampolgárokat és kockáztatva az ő személyes biztonságukat.

Az Önök ténykedését ugyanaz a rendészetet ellehetetlenítő ténykedés jellemzi, ugyanolyan gátlástalan módon, hazug propagandával igyekeznek a civil szférát a hivatásos szféra ellen hangolni, mint tette azt az előző kormányzat.

Önök lényegét tekintve semmiben nem különböznek az előző kormányzattól a rendészet szétverésére irányuló ténykedésüket figyelembe véve.

Legjobb esetben is totális tájékozatlanságról tanúskodó az a minden alapot nélkülöző másik állítása is, hogy ezek a rendőrök és szakszervezeti tisztségviselők általános jelleggel nem tiltakoztak, nem tüntettek a Gyurcsány kormány ellen.

Egyrészt a kormány ellen mi magunk is, mint a Rendőrség egyik reprezentatív szakszervezete tüntettünk, amikor a 13. havi külön juttatás elvételének kompenzációja kapcsán az akkori kormányzat is becsapta a magyar rendőröket.

Megtekintheti honlapunkon azt is, hogy 2010. kora tavaszán több száz fővel jelentünk meg szó szerint hóesésben, és fagyos latyakban a MEH és az IRM Kossuth téri parkolójában. Akkor egy ellenzéki politikus sem jelent meg, bizonyára ennek is köszönhető, hogy Ön erről a mai napig nem bír ismerettel, vagy csupán szelektív a memóriája.

Ez a tüntetés, az állampolgárok megszólítása is elősegítette azt, hogy Önök a választásokon sikeresen tudtak szerepelni. A protest szavazatok feltételezett nagy aránya is kellett ahhoz, hogy Önök most – képzavarral – fülkeforradalomról ömlenghetnek és hivatkozhatnak a „Nép nevében” való eljárásuk legitimációjára.

A rendőrség legnagyobb létszámú szakszervezetének vezetőjeként az Önök kormányának megalakulása napján az előző kormányzat által idomított és pórázon tartott ügyészségi nyomozók kopogtattak szakszervezetünk központjában és minden szakszervezettel kapcsolatos adatot lefoglaltak törvénytelen módon.

Ezt követően pedig úgyszintén törvénytelen módon ezeket az adatokat osztogatták egymás között bizonyított módon törvényi felhatalmazás nélkül. Amikor pedig szerettük volna megkapni a lefoglalt adatokat – hogy szakértő vizsgálhassa meg, hogy készítettek-e róla másolatot – akkor nem voltak hajlandóak kiadni azt, hanem megsemmisítették, elvarrva annak a lehetőségnek a szálát, hogy az ügyészség újabb túlkapását szakértővel lehessen bizonyítani.

Önök a civil társadalmat továbbra is a hivatásos állományúak ellen kívánják hangolni. Ennek során alaptalan, rágalmazó, hazug, valótlan és sértő módon igyekeznek besározni a Magyar Állam egyik tartóoszlopának munkavállalóit. Azokat a munkavállalókat, akik jelentős része akkor is dolgozik, amikor Ön és szerettei éppen pihennek, ünnepelnek, vagy éppen hiányoznak a munkahelyükről.

Kérem, hogy a további nyilatkozataiban tartózkodni szíveskedjen a rendőrök sérelmére tett sérelmes kijelentések és ehhez hasonlatos megfogalmazások jövőbeli megtételétől. Egyik mellett sem fogunk szó nélkül elmenni.

Bíztunk abban, hogy a szemkilövetők kormányát követően a józan ész és a bölcsesség kormányzása következik. Csalatkoztunk benne, még rosszabb jött, mint ami volt. Ez az én személyes véleményem, de ismerőseim többségének ugyanez a véleménye.

Önök a fegyveres és rendvédelmi dolgozók tízezreinek, családtagjaik tömegének a rosszallását váltották ki eddigi rendészeti politikájukkal, nem beszélve azokról a választóikról, akiknek rendet ígértek.

Önök az eddigi ténykedésük alapján magyar választópolgárok millióit csapták be és nem érzékelik a közhangulat fokozatos romlását. Kommunikációval igyekeznek saját hozzá nem értésüket eltitkolni és ezen kommunikáció szerves része, hogy a különböző társadalmi és foglalkozási csoportok tagjait nevezik meg bűnbakként.

A szolgálati nyugdíjrendszer eltörlésével éves szinten, mintegy 1,5 azaz másfél milliárd forint megspórolása érhető el. Mindeközben a Rendészeti Bizottság tegnapi ülésén elhangzott, hogy a Nemzeti Együttműködés Kormánya csak nyomtatók beszerzésére 4 milliárd forintos közbeszerzést írt ki, személygépkocsik beszerzésére 7 milliárd forintos közbeszerzést írt ki.

Rendkívül kockázatos, mind politikai, mind pedig a társadalmi béke megőrzése tekintetében az az arrogáns és becsmérlő kommunikáció és jogalkotás, ahogy a kormányzat viszonyul éppen most a rendvédelmi- és fegyveres szervek végrehajtói állományához.

Önök szemmel láthatóan nem tanultak semmit az előző kormányzat bukását okozó ténykedés kockázataiból, sőt azt továbbfejlesztve napi rendszerességgel alázzák meg a rendvédelmi dolgozókat önérzetükben, emberi tisztességükben. Ennek – ha ez így folytatódik – egészen bizonyosan nem lesz jó vége sem politikai, sem egyéb értelemben, hanem olyan következménye lehet, amelyben nem az lesz a kezdeményező, és felelős, aki visszaadja a pofont, pofonokat, hanem az aki provokál és becsmérel tisztességes munkavállalókat.

Hogy veszi Ön a bátorságot ahhoz, hogy tisztességes rendőröket ürülékhez hasonlít, ráadásul alaptalan és hazug tényállítás alapján?

2011. május 6-ára újabb demonstráció megszervezése vette kezdetét. A kormány megfogalmazott szándéka a szolgálati nyugdíj eltörlése tárgyában, a rendvédelemben dolgozó munkavállalók napi sértegetésével fűszerezve, a szakszervezeteknek olyan „muníciót” ad sajnos, amelyet egy puskaporos hordóhoz lehet a legjobban hasonlítani.

Ennek következményeiért, esetleges nem várt következményeiért már nem lehet okolniuk a „szocikat” az előző 8 évi ténykedésükért. Önök jelenleg több tízezer munkavállaló napi megélhetését, eddigi munkájukat, jövőbe vetett – jogszabályokkal alátámasztott – bizalmukat veszélyeztetik, amely a szakszervezetek által már nem kezelhető folyamatokhoz vezetett.

Kérem hogy a jelen levelemben foglaltakat eszmetársaival együtt gondolják át, vizsgálják felül eddigi arrogáns és bosszúálló jellegű politikájukat, mert az Önöket támogató választóik nagyon könnyen kihátrálhatnak a támogatásuk megvonásával Önök mögül és akkor Önök pár százan fognak szemben állni több százezer, több millió feldühödött választópolgárral.

Ennek a reális kockázata véleményem szerint már most fennáll, hiszen nem csupán a rendőrök, tűzoltók, börtönőrök, katonák lettek megfenyegetve, hanem a társadalom egyéb, jelentős létszámú társadalmi csoportjai is.

 

 

Szekszárd, 2011. április 20.

 

 

Szima Judit főtitkár

 

Kapcsolódó oldal: Duna Televízió